Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
1987. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Több szakember az ipari szövetkezetekben A VI. ötéves terv időszakában a következetesebb és jobb színvonalon végzett kádermunka, valamint a tervszerűbbé vált káderutánpótlási, -képzési tevékenység következtében 38,4 százalékkal (151-ről 209-re) nőtt a megye ipari szövetkezeteiben a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. Minőségi változást jelentett ez, a korábbi állapotokhoz képest. A megyében — egy-két kivételtől eltekintve — az ipari szövetkezetek vezetése megoldott, alapvető kádergondok nincsenek — állapította meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság, megtárgyalva az ipari szövetkezetek megyei szövetségének beszámolóját a káderhelyzetről, a vezetés színvonaláról. A szövetséghez 1981-ben 33 hagyományos, jelenleg pedig 37 hagyományos és 12 kisszövetkezet tartozik, az öt kiválással létrejött, valamint az újonnan alakult 2 kisszövetkezetben sajnos nincs felsőfokú végzettségű szakember. Az utóbbi években a műszaki vezetők és a főkönyvelők között is jelentős — mintegy ötvenszázalékos — cserélődés következett be. Ezekben a munkakörökben is nőtt a képzettebb, felkészültebb vezetők aránya. Kedvező, hogy a cserék nagy hányadát a saját kádertartalékukból valósították meg az ipari szövetkezetek. A megyei elnökség nagy figyelmet szentelt a kádermunkának. több alkalommal vizsgálta és elemezte a szövetkezetekben folyó káderés személyzeti munkát, céltudatos tevékenységét dicséri, hogy felfrissült a vezetői állomány; zömmel fiatal — kellő elméleti ismeretekkel és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező — vezetők kerültek az ipari szövetkezetek élére. A vezetés személyi feltételeinek pozitív változása következtében a vezetői tevékenységre a javuló színvonal jellemző, bár jelentős eltérések vannak az irányító munka tudatosságában, szervezettségében. A termelés dinamikus növekedése, a technika és a technológia korszerűsödése, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtése, a döntéselőkészítés színvonala egyenetlen. A gazdasági vezetőkkel szemben támasztott növekvő követelmények az elmúlt időszakban egyre nagyobb terheket raknak rájuk, a munkával, az eredményekkel — az elműt évben a megyei ipari átlag felett fejlődtek a szövetkezetek — anyagi elismerésük esetenként nincs arányban. A beszámolót megerősítette a testület abban is, hogy az eredményes kádermunka mellett továbbra is figyelmet kell fordítani a vezetői — különösen a középvezetői — utánpótlás, a gazdálkodás személyi feltételei nek javítására. A megyei végrehajtó bizottság tudomásul vette az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1 Szolnok Megyei Igazgatóságának tájékoztatóját az új adórendszer bevezetésének előkészítő munkáiról. Jászsági tésszakben Bolgár vendégek A KjusztendiJ megyei tanács elnökhelyettesének, Jordan Szavovnak a vezetésével megyénkben tartózkodó bolgár delegáció tagjai tegnap, Sipos Zsigmondnak, a Teszöv titkárhelyettesének kíséretében, jászsági mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel ismerkedtek. Először a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-t keresték fel, ahol Müller Attila elnökhelyettes tájékoztatta őket a közös gazdaság tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Üzemlátogatáson a téesz- beliek bemutatták vendégeiknek a félezer tagot foglalkoztató, évente 2,5 millió pár torna-, tenisz- és kismamacipőt gyártó ipari üzemüket. Délután a Jászapáti Velemi Endre Tsz-ben folytatódott a testvérmegyei delegáció programja, amelyhez csatlakozott Benedek Fülöp, a Teszöv titkára is. Borbás János elnöknek és Juhász Ferenc üzemi párttitkárnak a közös gazdaság munkájáról, illetve tagság körében végzett politikai tevékenységről adott tájékoztatását ebben a téeszben is üzem- látogatás követte. A házigazdák a téesz húsüzemébe kalauzolták el a vendégeket, majd a delegáció ellátogatott a jászsági termelőszövetkezetek közös vállalataként működő tejfeldolgozó üzembe, a Jász.tejhez. Ma is élelmiszeripari üzemekkel való ismerkedés szerepel a bolgár küldöttség programjában. Törökszent- miklóson a Gabonaforgalmi Vállalat tevékenységével ismerkedhetnek meg a vendégek. Alkalmuk lesz ezenkívül ma délután határszemle és üzemlátogatás keretében a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság hibrid- és húsüzemének, sertéstenyésztő szaktelepének megtekintésére is. Napirenden a rizs érésének gyorsítása Új eljárással nagyobb termés A kísérletek megyénkben folytak Kasza, azaz kombájn alá érett a rizs a Mezőhéki Táncsics Tsz-nak azon a tíz hektáros tábláján, amelyen a hagyományos, árasztásos módszertől eltérően esőztetéssel próbálkozr tak a vízi,gabona termesztésével. A „száraz rizs” fajtákat a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben dolgozták ki, az új technológiához az esőztetést a TRV szakemberei biztosították. Az új módszer elterjesztéséhez szükséges jövő évi vetőmagellátást biztosítják a nagyüzemi kísérletben termett rizsből, amelynek a betakarítását tegnap kezdték meg két Gigant kombájnnal. Az esőztetéses rizs aratását tegnap megtekintette Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is (Fotó: N. Zs.) Ma szerte a világban 140 ezer hektáron termelnek rizst. Vannak olyan országok, ahol ennek a növénynek a termése az emberek legfőbb táplálkozási forrásául szolgál -r- ebből is látszik, hogy fontos népélelmezési cikkről van szó. Hazánkban 12—13 ezer hektáron mintegy 35 ezer tonna körüli mennyiség terem évente, de a tervekben az szerepel, hogy 20 ezer hektárra kell növelni a termésterületet, annak érdekében, hogy rizsből önellátóak legyünk ebből az is következik, hogy jelenleg a Magyar- országon elfogyasztott meny- nylség 25—30 százalékát Importálni kell, s erre a jövőben ismert gazdasági nehézségeink miatt egyre kevesebb pénz jut. Éppen ezért keresni, kutatni kell azokat a megoldásokat, amely a könnyebb és hatékonyabb termelést segíthetik. Tény, hogy Szolnok megye mindig is örömmel adott és ad helyet a jövőben is az új mezőgazdasági eljárások bemutatásának és elterjesztésének. Erre példa az a szakmai kerekasztal-beszélgetés is, amelyet tégnap Szolnokon a Technika Házában tartottak, s amelyen a meghívott szakemberek a rizs érés- gyorsításának lehetőségeiről beszéltek. A Szolnoki Agro- ker, a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, valamint az Uni- royal Chemical amerikai cég'' képviselői ismertették a legújabb eljárásokat a gyakorlati szakemberek előtt. Az amerikai vállalat termékigazgatója diaképes előadást tartott egyik termékükről a Harvade 25 F-ről, amely több növénykultúrában egyöntetűvé teszi a természetes érést, és meggyorsítja az elöregedési folyamatot. Lehetővé teszi a könnyebb és hatékonyabb betakarítást, elősegíti a magasabb termés- eredmények elérését, segítségével előre hozható a termés betakarításának ideje, csökkenthető a szállítási költség, jobb a termés minősége s, ami egyáltalán nem lényegtelen: toxikus hatása nincs, ezért elsodródás esetén veszélytelen a szomszédos növénykultúrára, a felhasználókra és a munkavégzőkre is. Ezeket az előnyöket egyébként a megyében folytatott nagyüzemi kísérletek egyértelműen bizonyították, s így ma már a szóban forgó szer magyarországi forgalmazása sem ütközik akadályba. S hogy miért pontosan Szolnok megyét szemelték ki a szakemberek a kísérletek, s a tegnapi tanácskozás helyszínéül? Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: szőkébb hazánkban található az ország rizstermő területének több mint a fele. Az Időjárás megtizedelte m termést Kevés a szőlő, de nem savanyú Harminc milliós nyereségkiesés a megyében A hazai szőlőültetvények nagyobb részében — nem egy történelmi borvidékünkön is — jelentős kárt okozott az elmúlt tél rendkívüli, tartós hidege. Különösen azokon a területeken hatványozódott a fagykár, ahol már az előző teleken is károsodtak a termőalapok. Megyénkben 6 termelőszövetkezetben, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokban 2817 hektár szőlőt gondoznak, amiből 2215 hekitár a termő ültetvény. A térségben az utóbbi négy télen — gazdaságonként különböző mértékben — megritkította a termőrügyeket a fagy, az idei télen ( pedig több mint 1000 hektáron átlagosan 90 százalékos pusztulást okozott. A többi területen fajtáktól függően és foltszerűen, de mindenütt 25 százaléknál nagyobb mértékű fagykárt észleltek a szakemberek. Sürgető a felújítás Az átlagos időjárású esztendők 9—10 ezer tonnás szőlőtermésével szemben az idei őszön jó ha 1000 tonnányi bornak valót szüretelhetnek a megyében. A tél tehát megtizedelte a termést, ami több mint 90 millió forint árbevételkiesést jelent. Az emiatt elmaradó jövedelem is 30 millió forintnál többre tehető. Az Időjárás okozta veszteségeik mérséklésében előreláthatóan nem maradnak magukra a jászsági és a tiszazugi szőlős gazdaságok és gazdák. Igaz, nem mondhatni, hogy valami gyors a veszteségrendezések ügymenete. A tényleges károkat még kora tavasszal felmérték az illetékes országos szervek, de a kifagyott szőlők selejtezéséhez, az újratelepítéshez, a tőkepótláshoz várható segítségnek még csak a rendelettervezetét ismertették a termelőkkel. Reális igényük pedig — különösen azokban a gazdaságokban, amelyekben a szőlőágazat meghatározó volta miatt a fagykárok veszteséges évvégi zárást sejtetnek — hogy mielőbb ismeretében legyenek a központi segítség mértékének. Az ültetvények rekonstrukciójának halogatása ugyanis már-már az elkövetkező évek hazai borellátását és tőkés exportját veszélyezteti. A 220 hektár szőlő termését „szüretelte le” részlegesen a kemény tél a Jász- szentandrási Haladás Tsz- ben. Az ültetvényből mindössze 80 hektárnyi az a részarány, amelyen az úgynevezett fejműveléssel gondozott tőkéket befedték télire, így azok kevésbé károsodtak. A magasműveiésű táblákban azonban teljes egészében elfagytak a terműrügyek és a termőkarok 50—60 százaléka is tönkrement. Az említett 80 hektáron két, két és fél tonnás átlagtermés mutatkozik, a többi területen az egy tonnát sem éri el a hektáronként várható szőlőmennyiség. A vörös Tramini és az Olaszrizling tőkék teljes egészében a. fagy áldozatai lettek, ennék a két szőlőnek a termőterülete megközelíti a szövetkezetben az 50 hektárt. A Kékfrankos és a Chard annay fajtákban aránylag kevesebb kárt tett a fagy. összességében mintegy 20 millió forintos hozamérték kieséssel kell számolniuk a téeszbelieknek. megkímélt Mátraalján jó szüretre számító, és jelentős óbor készlettel rendelkező Eger Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinátnak bérbeadja a Haladás Tsz. Nem kímélte a fagy a tiszazugi szőlőültetvényeket sem. A szakcsoporti művelésűvel együtt 510 hektár szőlő termesztését irányító csé- pai szakemberek igy fogalmaznak: a Tiszámén ti Tsz- ben ,,totálkáros'’ lett az ágazat. Kilencvenhárom hektáron idén fordultak volna termőre a tőkék, ha az időjárás nem fordult volna olyan szokatlanul hidegre. Az ültetvény teljes területén elpusztultak a törzsek és a karok, egyedül a szakcsoporti 12 hektáron termő Zweigelt fajtával volt kíméletesebb a fagy. A szövetkezet eredeti tervében 2500 tonna szőlő begyűjtésével számoltak, de a téli károk ismeretében tavasszal ezt a tizedére módosították. Végül is, a jelenlegi termésbecslések alapján, talán 200 tonna szőlő vár leszedésre a téeszben. Húsz-ihuszonkét milliós árbevétel és hét-nyolc milliós nyereségkiesést kell a tél számlájára írniuk a csépa iaknak. Kevés az óbor is Átlagos időjárású években mintegy 80 tonna csemegeszőlőt is értékesít a Tisza- menti Tsz, az idén viszont éppen ezek a fagyérzékeny fajták szenvedték meg legjobban az időjárást. Már megkezdték a Zalagyöngye, a Kocsis Irma és a Zweigelt szőlők szüretelését. Az utóbbi fajtáknál még csak tűrhető a hektáronkénti négy, négy és fél tonnás hozam, de az előbbi két fajtából fél és egy tonna közötti mennyiség kerül csak a téesz szőlőfeldolgozójába. Az ültetvényt ért kór nem csak a szőlő ágazatot érinti súlyosan, hanem meghatározó a közös gazdaság Tiszaugon idén átadott borpalackozójának kapacitás-kihasználásában is. ötezer hektó, azaz mintegy másfél hónapi palackozásra váró óborkészlete van csak a szövetkezetnek. Ezért a környékbeli — tiszaugi, tisza- sasi, csépai, cserkeszőlői és szelevényi határban lévő — hagyományos, ezért télen kevésbé károsodott szőlők termésének a felvásárlásával igyekeznek biztosítani az alapanyagot, ezenkívül bérpalackozásra is keresnek partnert. t. r. Totálkáros ültetvény A mostani időjárás kedvez a megmaradt szőlőnek, a jelenlegi 17—18-as cukorfok a száraz meleg napokon még emelkedhet a bogyókban. Növény egészségügyi problémát, fürtrothadást sem észleltek a téesz kertészei, ezért a hónap végéig még várnak az idei szegényes szüret megkezdésével. A 220 hektárnyi ültetvényterületet a kis termésért ugyanúgy be kell járniuk a szüretelőknek, mintha a jobb évjáratokban szokásos mennyiséget kellene betakarítaniuk. Ezenkí-, vül a még nem tudni milyen időjárást tartogató télre való felkészülés a metszésen túl is sok munkát ad majd az ágazat félszáz dolgozójának. Szálvesszők lehúzásával és elföldelésével igyekeznek ugyanis „átmenteni” a szőlők termőrügyeit a jövő évre. Az idei terméskieséseket valamelyest úgy is mérsékelni igyekeznek Jászszentandráson, hogy a szőlőfeldolgozó üzemének a tároló a múlt téli fagyoktól Tiszaugon, a Csépai Tiszamenti Tsz-ben meg kezdték a szakesoporttagok a korai érésű szőlők szedését. Fotóink tanúsítják, hogy ke vesebb kárt okozott a téli fagy azoknak, akik a nagy termőképességű Zweigelt szőlőfajta telepítésére vállalkoztak
