Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

xxxviii. évi. 221. sz., 1981. szept. 19., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés Törvényjavaslatok az új adózúsrél A pénzügy miniszter előterjesztése — Vita a két Jogszabálytervezetről—Ma véget ér az Ülésszak Pénteken folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parla­menti padsorokban helyet foglalt Né­meth Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. Az el­nöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott napirendnek megfe­lelően — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvényjavaslatokat tár­gyalják meg a képviselők. A két jogszabály tervezetét Med- gyessy Péter pénzügyminiszter ter­jesztette az Országgyűlés elé. ségvetési elvonás, de más oldalról a nyereség egyik döntő alkotó eleme lett az állami támogatás. Ilyen eset­ben nincs az a formagaz­dagság, amely ellensúlyozná azt, hogy a vállalatoknak alig érdemes — kizárólag önerejükre támaszkodva — ésszerűen gazdálkodniuk. vetkezetességét helyezi a középpontba. Az elmúlt években a vál­lalati források szabadabb áramoltatásának, a lakossági pénzek termelési célú fel- használásának sok feltételét teremtettük meg. Megújítot­tuk a bankrendszert. Olyan fogalmakkal ismerkedtünk, mint a kötvény, a váltó, a jegybank, a kereskedelmi bank. Mindez azért van, hogy a vállalkozóknak érde­mes legyen mérlegelniük: sa­ját vállalkozásaikat bővítik, avagy megtakarítanak, vagy éppen más vállalatokba fek­tetik pénzüket. Ma olyanná vált a pénzügyi rendszerünk, hogy 100 forint nyereségből kereken 90 forint a költ­Medgyessy Péter: A reformfolyamat döntő láncszeme a pénzügyi rendszer megváltoztatása — Egy nagy és szerteágazó munka döntő szakaszához, a törvényhozáshoz érkezett. Vita folyt az országgyűlési bizottságokban, képviselő­csoportokban és közéleti fó­rumokon. A sajtó, a rádió és a televízió a legkülönbözőbb vélemények megszólaltatásá­val szolgálatot tett abban, hogy társadalmunk ilyen ak­tívvá vált, hogy együtt gon­dolkodunk a jövőnkről, s az azt szolgáló eszközökről. Amikor a kormány elké­szítette munkaprogramját — tanulva a múlt tapasztalatai­ból — arra törekedett, hogy ne csak a célokat, a kibonta­kozáshoz vezető utat jelölje ki, hanem azt az eszközrend­szert is, amellyel ezt az utat végig tudjuk járni. Ahhoz, hogy a világgazdasági köve­telményekhez igazodó gaz­dasági szerkezetátalakítás igazán meginduljon, új ár- és adórendszer szükséges. Ennek lényege: csak azok­nak a vállalatoknak legyen jövedelmük, amelyek telje­sítménye magas szintű és azt a piac is elismeri. önálló vállalatok kellenek, önálló Medgyessy Péter pénzügymi­niszter expozéja (MTI-fotó) felelősséggel. A mi ár- és adórendszerünk azonban kö­zel sem teremti meg ehhez a feltételeket. Többek között ez az oka annak, hogy hi­ányzik a gazdasági tisztánlá­táshoz, a gazdálkodó szerve­zetek egységes megítéléséhez szükséges mérőeszköz. Nagyobb mozgástér a termelési szerkezet átalakításához A mai ár- és pénzügyi rendszerünk tükrözi a gaz­daságpolitika következetlen­ségeit, a megtett reformlépé­sek sokszór felemás voltát. Ha nem működik következe­tesen a piac, ha követel­ménynek tekintjük,' hogy egyetlen nagyobb vállalat sem mehet tönkre, ha a ter­melés, vagy az export volu­menét, és annak növekedé­sét előbbre soroljuk a gaz­daságosságnál, akkor nem várható a termelési szerke­zet megújulása, még akkor sem, ha növeljük adósság­állományunkat, és a belföl­di felhasználást is visszafog­juk. A kormány munkaprog­ramja éppen ezért a gazda­ságpolitikai magatartás kö­1986-tól létrehoztuk a rosz- szul gazdálkodó vállalatok felszámolásának jogi feltéte­leit. Csakhogy ez nem elég. Az adózási és támogatási rendszer olyan átalakítása szükséges, hogy a nyeresé­gesen gazdálkodókat biztosan jóknak minősíthessük, s a veszteség valóban a rossz gazdálkodás kifejezője le­gyen. A gazdasági reform- folyamatnak ma ezért .is döntő láncszeme a pénzügyi rendszer gyökeres megvál­toztatása, az ár- és adóre­form. Az adóreformmal a kor­mánynak az a szándéka, hogy olyan egységes logika szerint felépülő pénzügyi rendszer működjék, amely helyére teszi az értékren­det. A jól gazdálkodó válla­latoknak adott nagyobb moz­gástér révén elősegíti a szer­kezetátalakítást, a műszaki megújulást, s ezáltal az él- adósodás növekedésének mérséklését, egyszóval a ma­gyar gazdaság teljesítő ké­pességének javulását. Átrendeződés várható a vállalatok körében A valós feltételek és kö­vetelmények érvényesítésé­vel összhangban a jövőben a nyereséget nehezebb lesz megszerezni, de a már meg- küzdött nyereséget a vállala­tok belátásuk szerint, szaba­dabban használhatják feL Ezt célozza a vállalati jö­vedelemszabályozás kon­strukciójának tervezett vál­tozása, amely érezhetően mérsékli a pénzek elkülöní­tett kezelését; a keresetekre, a felhalmozásra fordított fo­rintokat a jelenleginél jóval egységesebben értékeli. Ez a forint 'belső konvertibilitá­sának irányában jelentős lé­pés. Nő az érdekeltség a nye­reség megszerzésében, hi­szen a 90 százalékos nyere­ségből való elvonás helyett az átlagos elvonás 70 száza­lékra mérséklődik. Ez 100— 110 milliárd forint összegű adó megszűnését, illetve csökkenését jelenti a ter­melő szektorban. Megszűnik a városi és községi hozzájá­rulás, a vállalati vagyonadó, a béradó és a felhalmozási adó, érezhetően csökken a vállalati kereseti adó. A változások hatására át­rendeződés megy végbe a vállalati köriben. Jobban jár­nak a kevés anyaggal, im­porttal és bérrel dolgozó, nagy hozzáadott értéket elő­állító vállalatok. Olcsóbb lesz a technika és drágább lesz a rosszul felhasznált munkaerő. A feldolgozóipar leghatékonyabb vállalatai jól járnak; az összes iparon belül a vállalatok 50 száza­léka jobban, 20 százaléka rosszabbul jár, a többi pozí­ciója változatlan lesz. Az átrendeződés valós különbsé­geket tükröz, ezért a kor­mány a visszarendeződést meg fogja gátolni. Bízunk abban, hogy ennek tudatá­ban a gondok elé néző vál­lalatokat is mozgásra, válto­zásra, felzárkózásra sarkall­ja majd az új feltételrend­szer. Tudni kell, hogy az új esz­közök alkalmazása -mellett sem számíthatunk látványos, gyors eredményekre, csak arra, és ez sem kevés, hogy két-három év alatt sikerül gazdaságunkat stabilizálni. Az ár- és adóreform beve­zetéséhez sajnos az idő nem kedvez. Nem volt és nem is lesz olyan társadalom, ahol örömmel adóznának. Ugyan­annak az adónak a bevezeté­sét a közvélemény talán könnyebben elfogad|ná egy olyan időszakban, amikor életszínvonala növekszik, mint amikor az érezhetően csökken, holott egyik sem Pénteken, az adóreform vitájával folytató dott az Országgyűlés őszi ülésszaka (MTI- . fotó — KS) (Folytatás a 2. oldalon) A TARTALOMBÓL: A Minisztertanács munkaprogramja Nemzetközi körkép Zugmúzeumban, egy falu szívében Nyugdíjasok féruma A csepeli szabadkikötöben Házunk tája Fogd a cigit, futok 100 métert Jelentős szevjet—amerikai megállapodások Nukleáris rakéták felszámolása Gorbacsov az USA-ba utazik Reagan elnök és Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter pénteken Washington­ban bejelentette, hogy a há­romnapos szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalá­sok során a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapodás jött létre a kö­zepes hatótávolságú és a hadműveleti -harcászati nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról. Ugyancsak megállapod­tak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gorbacsov egyesült államok­beli látogatására, ennek idő­pontját azonban egyelőre nem közölték. A megállapo­dásokról közös közleményt adtak ki. Reagan a Fehér Ház sajtó­termében tette meg bejelen­tését. a megállapodás részle­tedről George Shultz külügy­miniszter adott tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a wa­shingtoni szovjet nagykövet­ségen Eduard Sevardnadze. Huszonöt ország részvételével Megnyitotta kapuit a BNV Hazánkkal együtt 25 or­szág résztvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepé- lyesen megnyílt a 86. Buda- p>esti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvásá­ra. A vásár főterét a Nemzet­közi Vásárok Szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszí­tik. Itt gyülekeztek a meg­nyitó ünnepség vendégei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának, tit­kára, Marjai József, a Mi­nis ztertanács elnökhelyette­se. jelen voltak a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőd és tag­jai, valamint a hazai és kül­földi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál. a Fővárosi Tanács elnöke mondott be­szédet. Elmondta többek között, hogy a külföldi kiállítók ér­deklődése tovább nőtt. A ta­valyi 305 helyett az idén 339 külföldi kiállító vesz részt a vásáron. Ezt annak jeleként fogjuk fel. hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülése továbbra is magas szintű. Nemzetközi kapcsolataink építésében ki­emelt helyen szerepiel a K6ST-tagországokkal foly­tatott együttműködés kiszé­lesítése. A vásáron a magyar vál­lalatok és szocialista partne­reink egyaránt számos sza­kosított, vagy kooperációban előállított terméket mutat­nak be. ami a szocialista in­tegráció fejlődését példázza. Mint a korábbi években, az idén is a Szovjetunió a leg­nagyobb külföldi kiállító. Ez azért is örvendetes, mert a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése meg­határozó jellegű számunkra. \ Országunk olyan külgazda­sági ptolítikát folytat, amely minden, hazánkkal együtt­működni kész országgal és nemzetközi szervezettel le­hetővé teszi a kölcsönösen előnyös gazdasági és műsza­ki-tudományos kap>csolatok széles körű fejlesztését. Meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a nem szocialista országokból résztvevő kiállí­tók száma is emelkedik. Ki­fejezett célunk, hogy a ha­gyományos adás-vételi szer­ződéseiken kívül tartós együttműködések kialakí­tásával, vegyes vállalatok alapításával is szélesítsük gazdasági kapcsolatainkat. Bízunk abban. mondotta Iványi Pál. hogy a kölcsönös előnyök alapján olyan új megállapodások és szerződé­sek megkötésére kerülhet sor a vásár idején, amelyek hoz­zájárulnak a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok közötti gazdasági együttműködés elmélyítésé­hez — mondotta Iványi Pál. Ezután a megnyitó ünnep­ség résztvevői körsétát tet­tek a vásáron. Mivel a kapuknál már dél­ben sokan várakoztak, a vá­sárvárost a tervezett 14 óra helyett már 12.30-kor meg­nyitották a nagyközönség előtt. , Szombaton és vasárnap — mindkét napon 1 Öntől 19 áráig — a nagyközönségé a vásár. A szakmai programok azonban nem szünetelnek, a hét végén is folytatódnak az üzleti tárgyalások. Parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben Pénteken véget ért Buda- p>esten a Munkásőrség veze­tő beosztású parancsnokai - nak kétnapos értekezlete, amelyen Borbély Sándor or­szágos parancsnok értékelte az 1987-ben végzett munkát, s meghatározta a Munkásőr­ség jövő évi feladatait. Meg­állapította. hogy az idén to­vább erősödött a munkásőr­ség társadalmi jellege, a fog­lalkozások 75 százalékát szabadidőben tartották 95— 96 százalékos megjelenéssel, s kiválóan hajtották végre a kiképzési programot. A jövő feladatairól szólva hangsú­lyozta: a testület 1988-ban a gazdasági-társadalmi kibon­takozáshoz és a kormány­programhoz igazítottan végzi politikai nevelőmunkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom