Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) magából az adóból következik, hanem a kialakult gazdasági helyzetből. A tervezett adóreform 1968 óta társadalmunk egyik legnagyobb vállalkozása, de a reformfolyamat az adórendszer változtatásával sem állhat meg. Korszerűsíteni kell hozzá az árrendszert, hogy az árak a valós, a piacon elismert teljesítményeket tükrözzék. A bevezetésre tervezett új társulási törvény tovább gazdagíthatja a szervezeti formákat, az olyan új értékpapírok, mint a vagyonjegy, kincstárjegy, növelhetik a tőkeáramlásban való érdekeltséget. Ki kell alakítani a gazdálkodó szervezeteknek a vagyon növelésében való érdekeltségét ahhoz, hogy a vállalatok hosz- szú és ne rövid távon gondolkodjanak. Meg ikell újítani a nép- gazdasági tervezési rendszert, középpontjába a piac hatásaival is számoló pénzügyi folyamatokat kell állítani. Az is elengedhetetlen, hoev az állami irányítás észNem lehet szó nélkül hagyni az árak ilyen nagymértékű emelkedését, mikor a kormány inflációellenes magatartásra törekszik. Ezek kiküszöibölésében, a termelés korszerűsítésében kell érdemben előrelépnünk, s ezzel összhangban a fogyasztói árak növekedésének mértéke is fokozatosan mérséklődő lesz. A szokatlanul magas árnövekedés mellett a kormány külön gondot fordít a szociális biztonság megőrzésére, a kiegyensúlyozott áruellátásra. A forint becsületét nem utolsó sortban ez utóbbi adja meg. A szorító népgazdasági helyzet, és a kormányzatnak az a szándéka, hogy ennek hatásától a legrászorultabba- kat megvédje, sajnos jövőre nem tesz lehetővé jelentős bérnövekedést. így a központ beleszólása a bérek szabályozásába a kívánatosnál valószínűleg nagyobb lesz. Meg fogjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy azon vállalatok, amelyek támogatások nélkül hatékonyan gazdálkodnak, bővítik gazdaságos tevékenységüket és kivitelüket, kitörési lehetőséggel rendelkezzenek a bér- fejlesztésben is, már 1988- ban. Tudjuk, hogy szükséges és indokolt volna az adórendszer változtatását bérreformmal is összekapcsolni, ezt a szakszervezetek is igényelték és igénylik. Ehhez azonban mindenekelőtt forrásokra van szükség. A kormány elhatározott szándéka, hogy ezen a területen is előrelépünk. A bérek alakulását befolyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődően készítünk elő. Az új adórendszer bevezetése időben egybeesik az életszínvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szőkébb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tényleges többletterheket tehát Ott jelent, ahol a különböző csatornákból származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasznos vita után megállapodott a Szakszervezetek Országos Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselők tettek javaslatot eltartotti adókedvezmény beépítésére az adórendszerbe. Ezeket — alaposan elemezve, és mérlegelve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen, vonni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt szerűsítésével és megújításával megtakarításokat érjünk el az államigazgatasi kiadásokban. További lépéseket kell tenni a népképviseleti szervek ellenőrző szerepének növelésére, a gazdasági és a társadalmi demokratizmus irányában. Ügy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az adóreform nem egyeszerűen két-három új adónem, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozói adó bevezetését jelenti, hanem sokkal többet. Egy nálunk teljesen új pénzügyi rendszerről van szó. A pénzügyi rendszer változása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számításaink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növekedését is figyelembe véve, 1988-ban 14—15 százalékkal emelkedik. Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a főmunkaviszonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadó kifizetésére. A vállalatoknál a forrást erre általában a megszűnő adók megteremtik. A bérek úgynevezett bruttósítását, tehát megemelését, a vállalatok kötelezően, de saját hatáskörükben végzik el. Módszertani ajánlásokkal segíteni kívánjuk e nagyjelentőségű munka végrehajtását. Magas szintű politikai állásfoglalások rögzítik azt, hogy egészében a főmunkaviszonyból származó jövedelmek — azonos munkafeltételek és azonos teljesítmény mellett — az adórendszer változása miatt nem csökkenhetnek. Ugyanakkor előfordulhat az, hogy a vállalatok a bruttósítás elvégzése során a kerekítésekkel élve egyeseknek valamivel kisebb, vagy nagyobb bért állapítanak meg. Számolni kell olyan helyzettel is, hogy egyes vállalatok vagy szövetkezetek nem rendelkeznek elegendő forrással a 'bérszint növelésére. Ilyen esetben is el kell végeznie a vállalati vezetésnek a bérek bruttósítását, de ugyanakkor az is szükséges, hogy intézkedéseket hozzon . a vállalati vezetés a hatékonyság javítására, a gazdálkodás ésszerűsítésére, szükség esetén a létszám csökkentésére. Annak érdekében, hagy a csak átmenetileg jelentkező nehézségeket az üzemek át tudják hidalni, az évközi bérek kifizetésére állami garancia mellett hitelt lehet igénybe venni. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt, jelentős, 24—25 milliárd .forint összegű szociálp>olitikai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdíjasoknál, valamint a gyermekes, különösen a sokgyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. igényli, hogy a családi pótlék-emelés, amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál és eredeti szándékunktól eltérően a gyermek- gondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási segély bevezetésére p>edig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300—330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben lévő rokkant nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500 —700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki keli dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos értékmegőrzésére és, hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rend- szerszerűen garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó bevezetésével egyértelművé válik az a tény, hogy végső soron csak a lakosság lehet az, aki a társadalom közös költségeit viseli. Ugyanak^ kor ennek tudatosulása más viszonyt hoz létre az állampolgár és az állam között. Szükségképpen nő az igény a közügyekbe való betekintésre, beleszólásra. Azért, hogy ez a kapcsolat még közvetlenebb legyen, azt tervezzük, hogy 1989-től a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye szerinti hely* tanácsok 'bevétele lesz, s így valamely terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésétől függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok megkapják a személyi jövedelemadóból származó bevételt, de még csak létszámarányosan. Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemkategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak hatvan-hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adósávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel hetven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adó- kedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása .alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén ‘belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszercsak megjelenik az adó. A tervezett kedvezmények A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó összege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz sávonként mindössze egy százalékponttal. Ez az adófizetők szempontjából nem jelent különösebb terhet, ugyanakkor a lakásra gyűjtőknek érezhető segítség. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változatot fogadja el. Ez is egyike azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek eredményeként összességében 1988-ban a lakásépítés feltételei nem romlanak, sőt a lakáscélú megtakarítás valamelyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növelésére fordítja. Az egygyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt, így 1988-han egygyermekes családok ötvenezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövőben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakásfelújításnál, -korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek javaslatára — az adóvisszatérítésnek felső korlátja nem lesz. Bármennyire is egységes szabályozásra törekedtünk, a személyi jövedelemadó benyújtott tervezete tartalmaz kedvezményeket. A kormány a javaslat kidolgozása során meghatározónak tekintette. hogy a lakosság közel negyven százaléka valamilyen módon részt vesz a mezőgazdasági kistermelésben, önmagában is, de az 1988. évi nehéz gazdasági helyzetben méginkább fontos, hogy elég húst, zöldséget termeljenek és az ellátás zavartalan legyem A kormánynak az a véleménye, hogy e területen az érdekeltséget fenn kell tartani, a kedvezmények egyébként nem túlzottak, arányban állnak az árak jövedelem-tartalmával, a nehéz munkával, közös érdekeinkkel. Azzal, hogy a termelési szerkezet megújítása, a műszaki haladás érdekében, a jelenleginél nagyobb kedvezményeket kell adni a találmányokból származó jövedelmekre, a társadalmi konzultációkon szinte mindenki egyetértett. Felvetették, hogy e célt nemcsak a találmányok, hanem az újítások is segítik és ezért kedvezményezni kellene azokat. A vállalatok által fizetett újítási díjak a vállalatoknál 1987-től költségként számolhatók el. Ez lehetővé teszi, hogy olyan díj kifizetésére kerüljön sor — ha igazán hasznos újításról van szó —, amely a személyi jövedelem- adó megfizetésére is fedezetet nyújt. Az irodalmi, képzőművészeti és minden egyéb művészi alkotás adózási rendszerbe történő beillesztése is bizonyos kedvezményekkel valósul meg. Nos, ezt a megoldást két oldalról is vitatták. Sokan túlzottnak minősítették a kedvezményeket, az érintettek viszont nehezményezték az új szabályozást, mivel adózási feltételeik a jelenlegi rendszerhez képest valamelyest szigorúbbá válnak. Ezzel párhuzamosan azonban a felmerülő tényleges költségeket elszámolhatják, ami viszont könnyítést jelent. A többletbevételt egyébként a kormány a honoráriumok differenciált rendezésére kívánja felhasználni, ami az adózás miatt növekvő terheket szintén ellensúlyozza. Nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társadalmi-gazdasági jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjuk tartani a betétek titkosságát és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét. Emiatt a kamat-típusú jövedelmeknél 1988-ban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik. 1989-től pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz. A kötvényeket illetően megerősítem azt a kormányállásfoglalást. miszerint az ez év végéig kibocsátott kötvények kamata nem adózik. A jövőben kibocsátottak után pedig az adó mértéke húsz százalék lesz. de ugyanakkor a vállalatok, a bankok szabadon határozhatják meg a kötvények kamatát, s így az a mainál több is lehet. Felmerül a kérdés, hogy ha felemeljük a kamatot, de azt adóban el is vonjuk, akkor miért van a változtatásra szükség. Most. amikor bővülnek a magánvállalkozási lehetőségek, jó lenne, ha minél előbb azonos szinten lehetne a vállalati és a lakossági megtakarítások kamata. A javasolt megoldás ezt segíti elő. A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását, érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg. hogy minden jövedelem. így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása. a hiányhelyzet felszámolása. a törvényjavaslat vagyon-nyilatkozatról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása mind-mind ilyen. Bevallott ós láthatatlan jövedelmek Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is. hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vonatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyűléshez benyújtott. Az adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük. mely termékcsoport tartozik a kedvezményezett körbe, melyik az általános feltételekbe. Létrehbztunk egy közbülső kulcsot is a szolgáltatások körére. Ez valószínűleg átmeneti kulcs lesz. néhány év múlva erre a kérdésre vissza kell térni. Ez szintén bizonyos preferenciát fejez ki. A problémát az okozza, hogy ha a döntően életszínvonal-politikai okokból fontos, s ezért adót egyáltalán nem viselő, nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások köre széles, akkor a szükséges jövedelmet a termékek egy szőkébb köréből kell beszedni. Emiatt e szőkébb körben magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Az általános kulcs mértéke 25 százalék. A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör. a gyermekruházat és a _ lakás, illetőleg az építőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőttruházati termékek ára harminc- százalékos forgalmi adót tartalmaz. A gyermekruházati cikkek többsége pedig forgalmiadó-mentes. sőt néhány termék, mint például a csecsemőruházat, a gyermekcipő ártámogatásban részesül. Ügy ítéljük meg, hogy a hasonló termékek forgalmi adóját egységesíteni kell, s a már elmondott költségvetési összefüggések, valamint a turista vásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben láttunk lehetőséget. Ez is szükségessé tette a családi pótlék és anyasági segély emelését. Amj a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 2.5 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok. akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. Ez a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás céljára szolgáló építkezéseket kizárja a kedvezményből. Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószervezetet adónyilvántartást tudunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy részben új szervezet felállítása számításaink szerint másfélkétmilliárd forint többletkiadással is jár. A törvényességet szolgálja, hogy a javaslat szerint az adófizetés helyességét csak akkor lehet kétségbe vonni, ha az ellenőrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Lényeges új elem, hogy aiz adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak. s nemcsak az adó alapját, hanem magát a (megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Végül szeretnék röviden szólni az Országgyűlést előkészítő bizottsági ülésekről. A bizottságok beható vitákon megtárgyalták a törvényjavaslatokat és kivétel nélkül általánosságban elfogadták. részleteiben pedig több ponton korrekciókat javasoltak. Számos módosítást a kormány támogat. Az elfogadott javaslatok száma és jelentősége mutatja a kormány nyitottságát az együttgondolkodásra. Különösen fontos a kormány által is elfogadott javaslatok közül az, amelyik 1989-re költségvetési reform előkészítését tartja szükségesnek. valamint az. amelyik parlamenti ad hoc bizottság felállítását kezdeményezi az adóreform gyakorlati bevezetésének segítésére. Szeretném mégegyszer megköszönni a képviselők javaslatait és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Felszólalások, vita Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a tavasz óta négy alkalommal foglalkozott a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal együttes tanácskozáson, s ezeken a vitákon esetenként több mint száz képviselő vett részt. A képviselők észrevételeit, módosító indítványait illetően a pénzügyi kormányzat mindvégig nyitott volt és maradt, az alkotó véleménycseréket a tárgyilagosság jellemezte, még ha néha kemény kritikai megjegyzések és ellenérvek is elhangzottak. Ilyen formán a most beterjesztett két törvényjavaslat voltaképpen tisztességes megegyezés eredménye a képviselők és a kormányzat között. Beszámolt az előadó a bizottsági üléseken felvetődött, de el nem fogadott javaslatokról is. Ezek között említette a személyi jövedelemadóval kapcsolatban az adómentes küszöb felemelését 10 ezer forinttal, tehát 48 ezerről 58 ezer forintra. Ilyen módosítás — mint mondta — főként a fiatalok, pályakezdők helyzetét nehezítené. Nemt fogadták el. azt a javaslatot sem, hogy a tervezet szerinti 12 ezer forintos adóvisszatérítést, ami a három- és a többgyermekes családokat illesse mgg, terjesszék ki a kétgyermekesekre is. Az amúgy is túlterhelt költségvetésből erre most nem futja. A terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási (Folytatás a 3. oldalon) Alternatív Javaslatok Szociálpolitikai intézkedések
