Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

XXXVIII. évi. 216. 1987. ««pi. i4.. hé«« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eduard Sevardnadze Washingtonba utazott Garzonház és autóbusz- pályaudvar épül A törökszentmiklósi ter­veket ismertető cikkünk a 3. oldalon szerkesztőséi postáiéból Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Kedvünkre vágathatunk az igényes felvételek küzött A 10. Hungaroton hanglemez hetek kínálatát bemutató írásunk aa 9. oldalon Kedden kezdődnek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Washingtonba utazott va­sárnap Eduard Sevardnadze. az SZKP KB PB tagja. a Szovjetunió külügyminisz­tere. Az amerikai fél által is­mertetett program szerint kedden rövid, négyszemközti megbeszélést tart George Shultz amerikai külügymi­niszterrel, majd Ronald Rea­gan elnök fogadja Sevard- nadzét. akit villásreggeldn is vendégül lát. Reagan jelen­létében írják alá a nukleá­ris kockázatcsökkentő köz­pontok felállításéról rendel­kező szovjet—amerikai meg­állapodást. Kedden délután a két küldöttség plenáris ülést tart. a szakértők, a külön­böző részlegek vezetőinek bevonásával. Szerdán délelőtt újabb plenáris ülés lesz. majd Se­vardnadze ad ebédet Shultz tiszteletére a szovjet nagy- követségen. Szerdán és csü­törtökön újabb megbeszélé­sek, lesznek. Ezeknek óra­rendjük még nincs. azt azonban bejelentették, hogy a négyszemközti, illetve az egyéb megbeszélésekkel párhuzamosan a két fél szakértői külön tanácskoz­nak. Az amerikai külügymi­nisztérium közölte, hogy a megbeszélések befejeztével Shultz sajtókonferenciát tart. Sevardnadze esetleges hasonló terveiről egyelőre még nincs közlés. A szovjet külügyminiszter pénteken utazik el Washing­tonból New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ közgyű­lésének ülésszakán. Várha­tólag szeptember 23-án mondja el beszédét. Egyelő­re nincs szó arról, hogy a külügyminiszteri megbe­szélések az ENSZ székhelyén folytatódjanak, szükség ese­(Folytatás a 2. oldalon) Késtbkre halasztották Németh Károly algériai látogatását Kölcsönös megállapodással későbbre halasztották Né­meth Károlyitak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaságba tervezett látogatását. Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- yiselője szombaton Moszk­vába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 124. ülésszakán. Az ÉDOSZ fáim ér ásó szerint Jobb ösztönzéssel nagyobb nyereség Növekszik az újítások gazdasági baszna az élelmiszeriparban-A nehezülő gazdálkodási körülmények között mind több élelmiszeripari vállalatnál ismerik föl: az újítók fölkarolá­sával, a korábbinál nagyobb ösztönzéssel belső erőforrások­ból is javíthatják a termelés gazdaságosságát — erről tanús­kodik az ÉDOSZ felmérése, amely az élelmiszeripari újítási mozgalom helyzetét, tapasztalatait elemzi. A vizsgálat megállapítot­ta: számottevő javulás mu­tatkozik azóta, hogy az újí­tásokat nem a vállalati ér­dekeltségi alapból kell dí­jazni, hanem a költségek terhére lehet elszámolni. En­nek eredményeként a ko­rábban igen gyakori eszmei díjpzásról sokfelé áttértek a valós helyzetet tükröző és számításokon alapuló érté­kelésre, és ennek megfelelő­en alakítják a díjtételeket is. Javított a helyzeten az is, hogy a vállalati vezetők éy a vezető beosztású műszaki dolgozók számára szintén nagyobb érdekeltséget te­remtettek az újító mozga­lomban való részvételre, an­nak eredményeiből való ré­szesedésre. Az adatok szerint az el­múlt három évben ugyan kisebb mértékben csökkent az ésszerűsítési javaslatok száma — a népgazdaságnak ebben az ágazatában mint­egy ötszázzal —, ám a ki­lencezret meghaladó újítási témából a korábbinál többet valósítottak meg. Különö­sen figyelemre méltó, hogy az ésszerűsítések nyomán adódó vállalati eredmény ugrásszerűen növekedett, je­léül annak, hogy az új meg­oldásokat kidolgozók való­ban a legfontosabb témák­ban tevékenykednek, olya­nokban, amelyek az egész vállalat számára gyümöl­csözőek. Amíg 1984-ben va­lamivel több mint 400 mil­lió forint volt a haszon, ad­dig az elmúlt két évben ez az összeg elérte a félmilli- árd forintot. A kifizetett újítási díj is jelentősen, mintegy negyedével nőtt, és megközelítette a 27 millió forintot. Az, hogy az eddi­ginél többen érdekeltek az újítások megtervezésében, illefve megvalósításában, megmutatkozik abban is, hogy az úgynevezett közre­működők száma egy év alatt is 130-eal nőtt, s mindent egybevetve számuk 1300-ra tehető. Az újonnan bekap­csolódók jelentős része mű­szaki beosztású dolgozó. Egy bolt, ahol minden fából van K deszkától a bútorokig bű a választék Már két és fél éve annak, hogy először hírt adtunk la­punk hasábjain arról, hogy Szolnokon, az Ady Endre úton faáru boltot nyitott a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. Az eltelt időszak igazolta, hogy sike­res vállalkozásról van szó, amelyet egyébként a számok mindennél jobban bizonyíta­nak. Hiszen kezdetben a mindössze 45 négyzetméteres boltban havonta csupán 200 ezer forint értékű árut for­galmaztak, szemben az idei átlaggal, ami sohasem keve­sebb a havi 1 millió forint­nál. A bevétel növekedésé­hez nagymértékben hozzájá­rult, hogy az eladótér 100 négyzetméterre bővült, ami­hez ma már egy 200 négyzet- méteres raktár is tartozik. Ennek köszönhetően a nyi­táskor 300 ezer forintos rak­tárkészlet jelenleg 2 és fél­millió forint körül mozog. Természetesen az eladó- és tárolótér bővítésével nőtt az üzlet áruválasztéka is. Kez­detben ugyanis 'kizárólag sa­ját termékeket — lambériá­kat, lépcsöelemeket, parket­tákat, pipákat — forgalmaz­tak, amelyek a gazdaság nagykőrösi és pusztavacsi üzemében készültek. Aztán ahogy a vásárlók egyre job­ban fölfedezték a kis üzle­tet, úgy bővült a bolt válasz- fFolytatás a 3. oldalon) Nem egy tanácselnökkel találkozunk mostanában munkánk során, aki ugyancsak szapulja azt az intézkedést, amely az év elején megcsapolta a költ­ségvetést. Némelyikük még ma sem ocsúdott föl, hi­szen a tanácsok öt eszten­dőre szóló terveikben már korábban döntöttek a fel­ihasználandó forintokról. Most hogyan álljanak oda megmagyarázni a dol­gokat? Rosszul terveztek volna? De hiszen éppen ez az! A lehetséges forintok ismeretében döntöttek ak­koriban, most viszont megváltozott a helyzet: kevesebb a pénz. Mi mást tehetünk? Meg­értjük a panaszkodó ta­nácselnököket. együttérzé­sünkről biztosítjuk őket Nehéz időket élünk, mond­juk szomorúan, amire ők azt felelik, hogy ennél még nehezebbekre számítanak, már ami a tanácsi gazdál­kodást illeti. Hajjaj, mond­juk ilyenkor még szomo­rúbban és övig érő gödrö­ket látunk az elhanyagolt falusi utcákon, hulló vako­latot és eltörött székeket a művelődési házakban, szél­himbálta. vak utcai lám­pákat sokfelé. Annyira együtt érzünk már, hogy még ők nyug­tatgatnak bennünket, no, azért nem olyan vészes a helyzet és hát abban bíz­nak töretlenül, amiben máskor is: onnan, föntről úgyis megjön a pénz. Mi csak félve jegyezzük meg ilyenkor: és ha nem...? Olyan nincs, mondják. Szó ami szó, ez a ta­pasztalatunk. Igaz, akad olyan is, aki nem panasz­kodik. És van egy harma­dik csoportja a tanácsel­nököknek ezekben a ne­héz. majd’ azt mondtam zord időkben. Nekik terve­ik vannak! Sőt! Vállalko­zásokba fognak! A dolog merőben szokatlan, hiszen vállalkozni csak az tud, akinek tőkéje van. Nos, ezek a tanácselnökök — és persze a testületek, amely­nek élén állnak — hitelt szereznek ezekhez a vál­lalkozásokhoz. Igaz, nem hazárdiírozhatnak, mert egy tanács nem mondhat csődöt. Csak biztos, ha mégoly csekély nyereség­gel biztató üzleti ügyek­be foghatnak,, hiszen né­hány milliós kölcsön fi­zetésképtelenség esetén megbéníthatná egy-egy ki­sebb település életét. Vannak-e ma ilyen nye­reséges vállalkozások? Vannak, csak meg kell azokat keresni. Több mun­kával jár felügyelni eze­ket a vállalkozásokat? Kétségtelenül. Megéri? Vi­ta nem lehet rajta, hiszen ha valami, egy-egy sike­res vállalkozás olyan tő­két teremthet, ami továb­bi fejlődéshez segítheti a falut, a várost. Ezek a tanácsok nem várnak a föntről jövő pén­zekre. Itt komolyan veszik az önállóságot. Mi több, igyekeznek megteremteni anyagi alapjait annak. S hogy a háromféle ta­nácsból, a tanácselnökből melyik csoport a legnépe­sebb? Nyert, kedves olva­só. Sajnos. De remélem, csak egyelőre. H. Z. Indul a háztömbkörüli futás! A lendület az első métereken még igen nagy, hanem a táv vége felé már lassabban szedik a lábukat a résztvevők. Az Aranysárkány gyermeksportnapot nyolcadik alkalommal rendezték meg Szolnokon. Beszámolónk a szombati eseményről az 5. oldalon (Fotó: Mészáros) Szinte forr a víz a Bp. Honvéd kapuja előtt! A szombati bajnoki nyitányon a szolnokiak biztató játékkal győzték le új edzőjük, Mayer dr. korábbi csapatát. Ké­pünkön Pintér, a mezőny legjobbja dob kapura; hátul Tóth, körülötte pedig Nyá- rádi (3), Éppel (takarva), Lengyel (8), Szileczky (5) és Mohi (9) figyeli, sikerül-e Csánk kapusnak hárítani. Szolnoki Vízügy SE—Bp. Honvéd 9:6. Tudósításunk a 8, oldalon Szolnoki siker az nszodában és a zöld gyepen Az utóbbi idők legszínvonalasabb mérkőzé­sét vívta Szolnokon a labdarúgó NB II-bena MÁV MTE és a tavaly még NB I-es Duna­újvárosi Kohász. Fordulatokban bővelkedő, izgalmas, látványos küzdelemben, a kirob­banó formában lévő szolnoki gárda tá-re győzött. Képünkön: Katona szögletéből He­gedűs a védők közül magasan kiemelkedve a bal sarokba fejeli a labdát. Tudósítás a 7. oldalon (Fotó: Mészáros) Ellentétes szándékok Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Saját erőből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom