Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 14. Eduard Sevardnadze Washingtonba utazott Ellentétes szándékok Ellentétes szándékokról tanúskodnak a hét végén Közép-Amenikáiból vagy Közép-Ameriikával kapcsolatban érkezett hírek. Nyilvánvaló, hogy két teljesen elütő érdekről különböző politikai felfogásokról szólnak a tények: az egyik oldalon az elhúzódó válság megoldásában reménykedő, ezért tenni akaró latin-amerikai országok állnak, a másikon az Egyesült Államok kormánya és az általa pénz- zelt, fegyverrel támogatott erők. Az öt közép-amerikai állam, Nicaragua, Honduras, Salvador, Guatemala és Costa Rica alelnökei az elnökök által korábban jóváhagyott menetrend szerint megállapodtak arról, hogy a jövő év első felében egyidőben mind az öt országban megrendezik a regionális parlamenti választásokat. Méghozzá azonos feltételekkel: titkosan és szabadon. Ez a döntés is arról az egyre erősödő érzésről árulkodik, amit egyszerűen közép-amerikai szolidaritásnak, az összetartozás ts egymásrautaltság felismerésének lehet minősíteni. Valójában ez a washingtoni igények elutasitását, a Fehér Ház 'befolyásának csökkenését is jelenti. Nem csoda, ha Reagan és kormányzatának több más tekintélyes tagja most mindent elkövet, hogy legalább az utolsó adut megtartsa a lassan végéhez közeledő játszmában. Ez a lehetőség a kontrák mozgalma, Reagan szombati rádióbeszédében teljesíthetetlen követeléseket támasztott a sandinista kormánnyal szemben és elutasította a béketerv korábban elfogadott pontjait is. Shultz külügyminiszter bejelentése, miszerint a kormány a mandátumából még hátralévő másfél évre nem kevesebb, mint 270 millió dollárt kér a törvényhozástól a kontrák segélyezésére, azonnal viharokat kavart. A honatyák közül többen siettek elítélni az ötletet és a mögötte meghúzóló szándékot. Dániel Ortega nicara- guai elnök a guatemalaváro- si egyezmény megcsúfolásának nevezte a tervezetet. Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Carlsson svéd miniszterelnök szolidaritásáról biztosította a béketervért szót emelőket és további segélyeket ígért Nicaraguának és szomszédainak. Nem egyszerű dolog Washington számára belenyugodni korábbi befolyása elvesztésébe. De a nemzetközi közvéleménynek sem könnyű megemészteni, hogy az Egyesült Államok fegyverrel akarja rákényszeríteni saját akaratát független országokra. Tovább csúfítja a képet, hogy az amerikai érdekekért nem amerikai katonák, hanem javarészt tudatlan, félrevezetett közép-amerikai parasztok viszik a vásárra a bőrüket. Az ellentétes szándékok mögött korántsem egyenlő erők állnak. De erkölcsi alapjuk sem egyforma. Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) tén azonban sor kerülhet erre. A tárgyalások érdemi részéről Rozanne Ridgway amerikai külügyminiszter- helyettes és Max Kampel- majn nagykövet, a genfi amerikai tárgyaló küldöttség vezetője szólt a sajtó képviselőinek, meglehetősen óvatosan. Ridgway például azt hangoztatta, hogy a miniszteri megbeszélések nem közvetlenül készítenek elő csúcstalálkozót, bár nem zárta ki ezt a lehetőséget sem, hangsúlyozva, hogy a Mihail Gorbacsovnak szóló meghívás változatlanul érvényes. Utalt arra. hogy mindkét részről úgy tekintik: csúcstalálkozót akkor kell tartani, ha azon érdemi megállapodásokat lehet már elérni. Kampelman ugyan derűlátóan nyilatkozott a genfi tárgyalások alakulásáról, de azt mondotta, hogy azok üteme augusztusban „lelassult” s olyan kérdésekben sem születtek megállapodások. amelyekben nincs szükHuszonnégy embert letartóztattak pénteken a chilei Vina del Marban, a Salvador Allende meggyilkolt chilei elnök sírjánál tartott gyűlésen. Az ellenzéki pártok, társadalmi szervezetek felhívására több ezren gyűltek itt össze, hogy megemlékezzenek a 14 évvel ezelőtti véres államcsíny áldozatairól. Augusto Pinochet diktátor A libanoni síita Amal- mozgalom és a La ban on ban tartózkodó palesztinok megállapodtak abban, hogy véget vetnek a közöttük több mint két éve folyó háborúskodásnak, békésen próbálják rendezni vitás ügyeiket. A megállapodás betartásáért nemcsak az Amal, hanem az összes haladó-muzulmán mozgalom felelősséget vállalt. A palesztinok a megállapodás szerint kivonják erőiket a Szaidától keletre eső területekről és az Amal-mozgalom is visz- saavonja milicistáit — ami új elem. mert eddig a síita mozgalom ragaszkodott ahhoz, hogy fegyveresei foglalják el a palesztinok által birtokolt területeket. Több mint két éve. 1985 nyarán robbant ki a „táborok háborúja”. amely szembeállította a síita ség a külügyminiszterek jóváhagyására. A nagykövet nem szólt részletesen a fennmaradt kérdésekről. bár utalt az ellenőrzés bizonyos problémáira. Hasonlóan a kormányzat más magas rangú képviselőinek legutóbbi nyilatkozataihoz, ő is azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió „új problémaként” vetette fel a nyugatnémet Pershing 1/A rakéták amerikai robbanófejeinek megsemmisítését. „Véleményünk szerint nem most van az ideje annak, hogy új problémákat vessenek fel — azt reméltük, hogy a találkozóig már magunk mögött tudhatjuk az egész ügyet” — mondotta. Szerinte azonban ezt a kérdést a Szovjetunió hivatalos formában nem vetette fel Géniben, márpedig erről ott kellene tárgyalni. Karnpel- mannal ellentétben más magas rangú kormánytisztviselők korábban azt mondották, hogy a nyugatnémet rakéták és azok amerikai robbanófejei „semmiképpen sem tartozhatnak” a genfi tárgyalások keretei közé. meghívott vendégek előtt beszédet mondott. Közölte, hogy nem változtat az elnökválasztások korábban meghatározott menetén, vagyis nem ír ki szabad elnökválasztásokat. Az 1980- toan elfogadott alkotmány értelmében egyetlen jelölt megválasztásáról szavaznának a chileiek, aki a jelek szerint maga Pinochet tábornok lenne. Amal-mozgalmat és a palesztinokat. Az Amal „betolakodóknak” minősítette a palesztinokat és követelte, hogy fogadják el a libanoni törvényeket, fegyvereiket pedig csakis a libanoni ellenállással egyeztetve használják. Az Amal ostromgyűrűbe zárta a palesztin táborokat és a harcokban több mint kétezer ember meghalt. A mostani megállapodás előirányozza a táborok újjáépítését is. A megegyezés legfontosabb pontja az, hogy ezentúl megszűnik az Amal által létesített ostromgyűrű a táborok körül és a palesztinok szabadon járhatnak ki-be. Eddig csak nők, gyerekek és idősek merték ezt megtenni, mert a fiatalokat az Amal fegyveresei elrabolták, megkínozták. Chilei évforduló Letartóztatások Ollende sírjánál Libanon — palesztinok Véget vetnek a „táborok háborújának jj PÁRIZS Üj-Kaledónián, a csendes- óceáni francia szigetországban vasárnap rendbontás nélkül zajlott le az önren- deükezési népszavazás. A közel 85 ezer választásra jogosult kék vagy sárga cédulával adhatta le voksát: a kék a Franciaországhoz való további tartozást, a sárga a függetlenné válást jelentette. BUKAREST Bukaresti lapjelentések szerint további személycseréket hajtottak végre a román kormányban. Elnöki rendelettel miniszterelnök- helyettessé nevezték ki Steten Andreit. Ion Constanti- nescut. aki szintén miniszterelnök-helyettes lett, felmentették az Állami Terv- bizottság államminiszteri tisztsége alól. zAgrAb Milos Miloszavljevics. a jugoszláv kormány alelnöke vasárnap délelőtt megnyitotta a zágrábi, hagyományos őszi nemzetközi vásárt, amelyen 280 000 négyzetméternyi területen a világ 65 országából 1100 vállalat mutatja be legújabb termékeit. BRÜSSZEL A közel-keleti konfliktus zsákutcájából kivezető egyedüli út a nemzetközi konferencia összehívása — jelentette ki Aba Eban volt izraeli külügyminiszter. BELGRAD A jugoszláv kormány Bnanko Mi kulics elnökletével megtartott ülésén hosz- szú távú programot fogadott el az ország mintegy 19 milliárd dolláros külföldi adósságállományának törlesztésére. A hosszú távú programról egyelőre nem közöltek részleteket. BERLIN A hét végén Berlinbe érkezett Dmitrij Jazov hadseregtábornok. az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. iraki—iráni háború Kölcsönös bombázások Pérez de Cuellar Teheránban tárgyalt Százezrek a l’Humanité ünnepén Párizs mellett. La Cour- neuve parkjában rendezték meg a l'Humanité-nak, az FKP központi lapjának kétnapos ünnepét, amelyen több százezren vettek részt. A francia kommunisták nagy őszi évadnyitó politikai seregszemléjének fő eseménye André Lajoinie-nak, a párt elnökjelöltjének vasárnapi beszéde volt. Szombaton délben a TF1 televízió a i’Humanité ünnepélyéről sugározta híradóját. A híradónak nyilatkozva Georges Marchais, az FKP főtitkára kifejtette, hogy a párt a kizsákmányolt rétegek minél szélesebb tömegeinek összefogásán fáradozik, anélkül, hogy pártközi szövetségre törekedne. „Mivel ma a szocialista párt politikája olyan, amilyen — mondotta Mar- chais, —, nincs más hátra, mint összegyűjteni a népi erőket a változásért folyó küzdelemben, elsősorban a szocialistákat és a kommunistákat. Az MSZMP képviseletében Lakatos Ernő, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője vett részt a l’Humandté ünnepén. Lemondott a jugoszláv államelnökség alelnöke Hamdija Pozderac, a jugoszláv államelnökség alelnöke, a Bosznia-hercegovi- nai Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagja bejelentette, hogy lemond tisztségéről. A neves politikus a Bosznia-hercegovinai Köztársaságoit képviselte az ország élén álló. kilenctagú, kollektív államfői testületben. Hamdija Pozderac hangsúlyozta lemondását, azt követően határozta el. hogy gondosan tanulmányozta az Agrokomerc agráripari kombinát 220 milliárd dináros fedezetlen váltókibocsátása nyomán kialakult politikai helyzetet. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy lemondásával megkönnyíti a bonyolult problémák megoldását. s hozzájárul a JKSZ egységének, valamint a legmagasabb szintű párt- és állami vezetés iránti bizalomnak az erősítéséhez. Teheránban tárgyalt Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki pénteken érkezett az iráni fővárosba. Első nyilatkozatában kijelentette, hogy teheráni, majd hétfőn esedékes bagdadi tárgyalásai során az Irán és Irak közötti viszály tartós és igazságos rendezésére törekszik. Megvitatja, hogyan lehetne azonnal érvényesíteni a Biztonsági Tanács legutóbbi tűzszüneti felhívását. A határozat életbeléptetése — hangsúlyozta a főtitkár — igen kedvező lehetőséget teremtene az öbölben kialakult bonyolult és nyugtalanító helyzet rendezésére. A Biztonsági Tanács elnöke tudvalévőleg azt kérte a háborúskodó felektől, hogy a főtitkár látogatásának idejére szüneteltessék a katonai cselekményeket. — Remélem — mondta a főAz afgán—pakisztáni közvetett tárgyalásokon Géniben lényegében sikerült egyeztetni az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezésének sóik fontos elemét: a beavatkozás beszüntetésé^ nek feltételeit,, a menekültek hazatérésének problémáit, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által biztosított nemzetközi garanciák jellegét — állapítja meg vasárnapi kommentárjában a Pravda. A szovjet lap idézi a héten befejeződött fordulón közvetítő ENSZ-főtátkár- nelyettes értékelését, miszerint a tárgyalásokon mindöt közép-amerikai ország Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador — alelnöke elvi megegyezőre jutott a térség közös parlamentjének létrehozásáról. A guatemalai fővárosban tartott tanácskozáson elfogadott tervet a középamerikai államfők várhatóan novemberben sorra kerülő újabb csúcstalálkozóján fogják végérvényesen elfogadni. A közép-amerikai parlament — amelynek létrehozátitkár, — hogy rövid teheráni, majd bagdadi látogatásom idején a felek tiszteletben tartják a Biztonsági Tanács elnökének felhívását. De — mint már jelentettük —, a kölcsönös bombázásokat Irán és Irak pénteken sem szüneteltette. Ali Hamenei iráni államfő és Hasemi Rafiszandzsáni, a parlament elnöke is jelezte: Irán hajlandó ugyan meghallgatni az ENSZ főtitkár javaslatait, de az ENSZ- határozat egyes pontjait nem fogadhatja el. Hamenei megismételte: Irán ragaszkodik ahhoz, hogy minősítsék Irakot agresszornak. Teherán azt is a tűzszünet elfogadása feltételéül szabja, hogy az amerikai haditengerészet egységeit vonják vissza az öböl térségéből. Pérez de Cuellar tegnap este Bagdadba utazott. két fél engedményeket tett, az álláspontok közeledtek egymáshoz, de a meglévő szakadékot egyelőre még nem sikerült áthidalni. A Pravda hangsúlyozza, hogy még nem született megállapodás az ellenőrzés mechanizmusáról, s nem sikerült megegyezésre jutni a legfontosabb kérdésről, a szovjet csapatok hazatérésének menetrendjéről az aláírást követően. Az afgán fél most kifejezte készségét, hogy a csapatkivonás idejét 16 hónapra csökkenti, Pakisztán azonban 8 hónapos határidőhöz ragaszkodik — sa az augusztus elején aláírt regionális békemegállapodás egyik fontos részét alkotja — a tervek szerint 100 fős lesz; minden ország tíz teljes jogú képviselőt és tíz képviselőihelyettest küld a testületbe. Az előzetes elképzelések szerint a középamerikai parlament a térségbeli politikai és gazdasági együttműködés kialakításának fontos fóruma lesz. A testületnek a guatemalai főváros ad majd otthont. Afgán—pakisztáni tárgyalások Közeledő álláspontok Fontos férum lesz Közép-amerikai parlament Vonattal Nagy-Britanniába Miint arról annak idején hírt adtunk sor került Párizsban a brit és a francia parlament által elfogadott Csatoma-alagút (Eurotunnel) építésének ratifikálására. "Ezzel a 236 évvel ezelőtt megszületett gondolat a megvalósulás útjára lépett. Az alagút megépítésével Nagy-Britannia kontinenstől való elszigetetsége megszűnik. Korábban több tervváltozat készült a szárazföldi összeköttetésre. Egyiik elképzelés szerint két egymásmelleit futó csőrendszerben gépkocsi-szállító vonatok bonyolítanák le a forgalmat, más tervék a híd és az alagút kombinációját szorgalmazzák. A harmadik változat a víz alatt vasúti alagutat, ezzel párhuzamosan a víz felett — a ködös időjárás miatt — fedett hidat képzel el. A negyedik megoldás iker alagút rendszert javasol, egyik oldalon vasúti, a másikon gépkocsi közlekedéssel. A most aláírt egyezmény a vasúti alagút megépítését szorgalmazza, amit később gépkocsi közlekedésre alkalmas alagúttal is kiegészítenek. Az alagút kivitelezési tervei másfél év alatt készültek, megnyitását 1993-ra tervezik. Az építési költségek — jelenleg — 50 milliárd frankra becsülik. A megvalósulandó 50 km hosszú alagút- ban közlekedő vonatok évente 30 millió utast, 15 millió tonna árut fognak szállítani.
