Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
1987. SZEPTEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tószegen és Tiszavórkonyban Megyei vezetők látogatása Tegnap délután Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke Tószegre és a tiszavárko- nyi népművészeti alkotóházba látogatott. Kíséretükben volt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, Ür- mössy Ildikó és Bugán Mihály, a megyei tanács elnök- helyettesei. A Tószegi Nagyközségi Közös Tanács székházában Szilágyi László, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd Papp István tanácselnök tartott tájékoztatót a települések — Tószeg, Tiszavár- kony társközség és Tisza- várkony-Szőlő — politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Elmondta, hogy a települések városközelségéből is következően az igények állandóan növekszenek, amelyek elsősorban az ellátás színvonalának emelésében, az oktatásban és a köz- művelődésben, valamint az életkörülmények általános javításában jelentkeznek. A lakossági igényeket az elmúlt években tervszerű munkával többnyire sikerült jól kielégíteni, nemhogy elvándorlás lenne Tószegről, hanem 1985 óta erőteljesen emelkedik a Szolnokról kitelepülő, a községben családiházat építők száma. Az eszmecserében Majoros Károly tüzetesen érdeklődött a település gondjairól, majd megállapította, hogy a sikerek ezúttal is azt bizonyítják. hogy a feladatok ellátására alkalmas* jó helyzet- felismeréssel rendelkező,' -a 'célkitűzések eléréséért lelkiismeretesen munkálkodó vezetők — természetesen a települések lakosságának bizalmát és támogatását élvezve — az átmeneti kedvezőtlen helyzetben is kimagasló eredményeket tudnak elérni. Vass Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője a tisza- várkonyi népművészeti alkotóház építéséről és a távlati elképzelésekről tájékoztatta a megyei vezetőket. Az alkotóház 70 százalékos készültségi fokig épült meg, közel 5 millió forintért, de ennek az összegnek csaknem háromnegyed része társadalmi munka volt. Teljességében a jövő év alkotmánynapi ünnepségére készül el az alkotótelep — még nyitott étterem, szauna stb. épül — és ezt követően a tábor negy- ven-ötven népművésznek biztosít majd lehetőséget az alkotásra. A távlati tervekről megtudtuk, hogy a csodaszép természeti tájban épült alkotóházat bekapcsolják majd a nemzetközi kulturális turizmusba is. A megyei pártbizottság első titkára és a megyei tanács elnöke ezután kíséretükkel megtekintették az alkotóházat, ahol Hegedűs József tószegi népi iparművész fogadta a vendégeket. A megyei vezetők megnézték az alkotóházban rendezett népi iparművészeti tárlatot, sélát tettek az alkotóház Ti- sza-partra nyúló környezetében és nagy elismeréssel szóltak a látottakról. — ti — Kitüntetés Slóski Teréznek, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya munkatársának nyugdíjba vonulása alkalmából munkájának elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozták. A kitüntetést tegnap az Elnöki Tanács nevében Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára adta át. Hazánkban Harcászati gyakorlat kezdődött A magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével kedden közös harcászati gyakorlat kezdődött hazánkban a Balatontól északra lévő katonai gyakorlótereken. A katonai tevékenységről — amely résztvevőinek létszáma a gyakorlat egyes mozzanataiban eléri a mintegy 14 500 főt — hazánk tájékoztatta a helsinki megállapodásban .érintett 34 országot. A törzsek és csapatok gyakorlásának célja a kiképzés, a vezetés és az együttműködés tökéletesítése, a fegyverbarátság elmélyítése. A gyakorlatot Alek- szej Gyemidov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka vezeti; magyar helyettese. Gyuricza Béla vezérőrnagy, magasabbegység parancsnok. Önállóság a téma és a forma megválasztásában Csak aki közömbös az hallgat A népfront politikai ismeretterjesztéséről Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a Hazafias Népfront nem az azonos, hanem a különböző meggyőződésű embereket fogja ösz- sze, máris nyilvánvaló, hogy széles körben nyílik lehetősége a politikai ismeretterjesztésre, a nyílt vélemény- cserére, az érveken alapuló meggyőzésre. És mivel egyáltalán nem passzív ismeret- terjesztésről van szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy minél több ember nyújtson segítő kezet az ország gondjainak enyhítéséhez, nem mindegy a közösség szempontjából. hogy miként alakul ez a tevékenység. A HNF megyei bizottsága ezért felelősséggel irányítja ezt a munkát. Arra törekszik, hogy a különböző politikai fórumok résztvevői érezzék, hogy nem hiába töltötték idejüket, valóban új ismeretekhez jutottak, elmondhatták saját véleményüket, ellenvéleményüket is, a vitákban nem a tekintélyelv, hanem a tények ereje dominált. A megyei bizottság elősegítette azt is, hogy a témák és a formák megválasztásában erősödjön a helyi önállóság. A tapasztalatok arra vallanak, hogy ez is gazdagabbá tette a politikai ismeretterjesztést, jobban a helyi igényekhez igazította. A propagandisták kiválasztására és felkészítésére — kihasználva a pártszervek és a TIT által biztosított lehetőségeket is — szintén nagy figyelmet fordítottak. Ezek után joggal tételezhető fel, hogy mind a népfrontszervek által szervezett politikai rendezvények száma, mind azok résztvevőinek tábora növekedett az utóbbi időkben. Valójában azonban csak a rendezvény lett több, a résztvevők mellett sokasodtak az üresen maradt székek. A sokszor hallott indok ide is sorolható: „A kedvezőtlen gazdasági helyzet, a szabad idő rovására végzett munka hatására csökkent a politikai élet és általában a művelődés presztízse.” Nos, Rajkin szavaival élve (elnézést az olvasótól, hogy nem valamelyik klasszikust idézek,): „Valami van. de nem az igazi!” Pedig az embereket elsősorban életútjuk rögös szakaszán érdekli a kátyúból kivezető út. Akkor mérlegelik csak igazán az oda vezető okokat és a boldogulás módját. A politikai rendezvények iránti csökkenő érdeklődés okát tehát máshol is kell keresniük a népfront aktivistáinak és velük együtt más szerveknek is, nemcsak a gazdasági helyzet romlásában. Elgondolkodtató például, hogy megyénkben a népfront számára a legnehezebb a fiatalokhoz vezető út megtalálása, mégpedig jórészt azért, mert az iskolákból frissen kikerülő ifjaknak nincs kellő állampolgári ismeretük. Ennek is betudható, hogy amíg különböző szakmai területeken jeleskednek, addig csak kis hányadukat sikerül bevonni a népfront munkájába. Ellenpólusként a nyugdíjasok jórésze a szervező munkában, előadóként vagy klubvezetőként is megállja helyét, nemcsak a hallgatóságot gyarapítja. Mérlegelni kellene azt is, hogy a népfront rendezvényein rendszeresen megjelenők mellett mi van az átlagemberrel. Nem kétséges, hogy körükben bizonyos mérvű kiábrándultság, a kiszolgáltatottság érzése is tapasztalható, mégpedig részben azért, mert úgy érzik, hogy rajtuk úgysem múlik semmi (bár valójában minden a tömegeken múlik), másrészt pedig kérdéseikre, felvetéseikre kevés helyen kapnak érdemi választ. Indokként a helyi vezetők közömbössége is felhozható, hiszen az embereket elsősorban az őket közvetlenül érintő tények érdeklik, tehát helyben kaphatnak választ kételyeikre. Mondhatjuk úgy* is, hogy a helyi érdek szemszögéből vizsgálják az ország gondjait. Az is igaz viszont, hogy országos ügyekről kevés tájékoztatást kapnak a népfront propagandistái, nehezen jutnak hozzá különböző anyagokhoz (például a szegedi ideológiai tanácskozás anyagához). ezért — mint ahogy a HNF megyei bizottságának minapi ülésén is elhangzott az egyik beszámolóban „sok kérdésre nem tudnak megfelelően válaszolni, mert nem rendelkeznek megfelelő érvanyaggal az újabb, bonyolultabb, sokszor még ideológiailag sem megalapozott társadalmi, gazdasági jelenségekkel szemben.” Bizonyára jobban szót tudna érteni a népfront az emberekkel akkor, ha nemcsak kialakult döntések elfogadása érdekében agitálna, hanem a tömegeket érintő döntések meghozatala előtt jobban bevonná őket az előkészítő munkába is. Az sem baj, ha valaki vitába száll az előadóval, hiszen csak a közömbös ember hallgatag. Aki szívügyének tartja országunk sorsát, az segít a nehéz gazdasági helyzetből kivezető út keresésében. S. B. Káros táp- és gyógyszermaradványok Emberi fogyasztásra alkalmas? Szigorúbban vizsgálják a hús minőségét Sok szó esik napjainkban arról, hogy mennyire fontos népgazdaságunk számára a dollár-elszámolású export, miként arról is, hogy ez a piac egyre igényesebb — nemcsak velünk, hanem mindenkivel szemben. Nehéz „betörni” oda, de legalább olyan nehéz megtartani is az ott kivívott pozíciókat. Az élelmiszertermékek exportját többek között a szigorú közegészségügyi előírások is nehezítik. Először árcsökkentés A múlt esztendő végétől fokozódó szigorral vizsgálják a vásárló országok a kivitt állati eredetű termékekben a különböző szermaradványokat. Gyógyszerekről és különféle hozamfokozókról van elsősorban szó, amelyek szigorúbb vizsgálatára mi is egyre inkább rákényszerülünk. Elsőként a húsipar és a kereskedelem észlelte a piaci követelmények változásait, és ők igyekeztek azokat azonnal közvetíteni a termelőkhöz. Felemás sikerrel. Csorna János, a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az utóbbi időben több szakfórumon is szólt e kérdésről, és végső eszközként akár az átvétel megtagadását is „beígérte” azoknak a termelőknek. akiknek a termékei visszatérően ,,szer marad vány osak”. Az igazgató nemrég levelet kapott a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomás igazgatójától. Ebben a feladó a kispesti ex- portvágóhídon végzett vizsgálatok eredményeiről számolt be, és azonnali intézkedést kért. (A Szolnok— kispesti Sertésfeldolgozó GT 1 milliárdos termelésének hozzávetőleg felét szállítja tőkés exportra, a társaság gesztora a Szolnok Megyei ÁHV.) A kispesti vágóhídon a január 1. és június 19. köA Szolnok Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalattól kapott tájékoztatás szerint a cég keverőüzemeiben a sertéstakarmányokba hozamfokozó készítményeket és gyógyszert nem kevernek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezeket maguk a termelők adagolják, még közvetlenül a leadás (és vágás) előtti időszakban is. Emiatt ezeknek már nincs idejük ..kiürülni” a sertés szervezetéből. A Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson dr. Szé- csi Pál igazgatóhelyettest kérdeztem a szermaradványokról. — A tudomány fejlődésével széleskörben elterjedtek a különböző hozamnövelő hatóanyagok és a gyógyszerek. Ezek nélkül ma már nehezen képzelhető el fejlett, zötti időszakban összesen 20 Szolnok megyei téesz és állami gazdaság sertésszállítmányaiban mutattak ki egészségre káros szermanad- ványokat. (Azért esik egyelőre csak a sertésről szó, mert a hasonló szigorúsággal vizsgált baromfival foglalkozó gazdaságok, a tapasztalatok szerint, már széles körben alkalmazzák azokat az úgynevezett befejező tápokat, amelyek nem tartalmaznak sem gyógyszert, sem hozamfoko- zókat. így a baromfiágazatban közel sem olyan kritikus a helyzet, mint a sertéstenyésztésben. A szarvasmarha és a juh átvételénél egyelőre még nem ilyen szigorúak a feltételek, de hamarosan ott is változások várhatók.) Csorna János elmondta, hogy a szermaradványos sertést leadó gazdaságok ellen az átvétel megtagadását csak végső eszköznek szánják; egyelőre a partneri kapcsolatokat igyekeznek felhasználni az előrelépés érdekében, az 1988-as szerződéseket azonban már úgy kötik, hogy azokban rögzítik: ha az állategészségügyi vizsgálatok tiltott szer maradványait mutatják ki egy-egy szállítmányban, úgy a vállalat csak az alacsonyabb, MÉM-szab- vány szerinti átvételi árat fizeti ki érte. Ez a mai viszonyok között kilónként 2 forintot jelenthet. különösen pedig nagyüzemi állattartás. Lényeges kérdés azonban, hogy ezek a szerek a fogyasztáskor ne kerüljenek be az emberi szervezetbe. Ezért a tartási technológiát úgy kell felépíteni, hogy annak befejező szakaszában már ne használjanak ilyen káros anyagokat. Abban az esetben, ha betegség miatt mégis elkerülhetetlen a gyógyszerezés, akkor annyival meg kell hosszabbítani a tartási időt. — Mennyire tehető ezeknek a szereknek a teljes „ki- ürülési” ideje? — Ez szinte szerenként eltér, de általában azt mondhatjuk, hogy a baromfinál minimálisan egy hét, a sertésnél egy hónap...-Az állattartó felelőssége, hogy a befejező szakaszban ne etessen az emberi egészségre káros anyagokat. — A termelők körében elterjedt az a vélemény, hogy a szermanadványok szigorított vizsgálata a tőkés országok részéről nem más, mint exportkorlátozó, diszkriminációs eszköz. Mi erről a véleménye? — Ez nem igaz. A tilalom közegészségügyi szempontból teljesen megalapozott, hiszen ezeknek a szereknek számtalan káros hatása kimutatható. Kezdve azzal, hogy e szerek gyógyszer-'allergiát idézhetnek elő az embernél, és általában nehezíthetik a humángyógyítást, folytatva egészen a daganatkeltő hatásig ... Egyébként Magyar- országon már 1981-től létezik egy jogszabály, amelyik előírja, hogy minden élelmiszer- terméknek idegen anyagoktól mentesnek kell lennie, és ez a jogszabály nem exportra, hanem emberi fogyasztásra tartja alkalmatlannak a maradványokkal szennyezett élelmiszereket. Ez pedig azt is jelenti, hogy nemcsak az importáló országok állampolgárait, hanem magunkat is meg kell védenünk ezektől a veszélyektől. Veszélyben az egészség A Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerel- lenőrző Állomás rendszeres mintavétellel vizsgálja a vá- góhidakon a feldolgozásra kerülő vágóbaromfit és sertést. A vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet érdemel ez a kérdés. Az előírások szerint a sertésből mindig a vizsgált egyedet minősítik az állatorvosok, míg a baromfiból az egész tételt. Ennek megfelelőek a szankciók is. A sertés esetében csak azokat a jószágokat kobozzák el, amelyekben szermaradványt találnak, míg a baromfiból a teljes tételt. További következmény, hogy amelyik sertés- szállítmányban csak egyetlen pozitív vizsgálati eredmény is akad, azt már nem engedik exportra. A magyar állatállomány már másfél évtizede „járványmentes”. Ez ma az első és legfontosabb exportfeltétel. A második a szermaradványoktól való mentesség. Addig amíg a termelők nem alkalmazkodnak ezekhez a követelményekhez, veszélyben vannak külpiaci pozícióink. De — amint Szécsi doktor elmondta — veszélyben az egészségünk is. A szigorúbb feltételek új, fegyelmezettebb termelői magatartást igényelnek. Mindannyiunk érdekében. Íj, M. L, A Martfűi Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában többek között női félcipőket fa készítenek Deltöldi piacra. Naponta 1050 pár kerül le a szalagról. Képünk a m eózó ban készült (Fotó: T. Z.) A termelők felelőssége
