Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 12. Kommentár Csádi csapások A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik fél visszaütött, Legalábbis eképpen magya­rázta a csádi külügyminisz­ter a Aouzon nevű sivatagi övezet visszafoglalását líbi- ától. Kísértetiesen hasonlít a mostani eset a történelem egyik-másik nagy világégé­sének a kezdetére, amikor — legalábbis formálisan — kis jaorszem indította el a lavinát. A csádi diplomácia vezetője szerint az összecsa­pásokat a líbiaiak kezdemé­nyezték, mivel tüzet nyitot­tak a túloldal határőreire, s erre válaszolva a N’Djame- nai csapatok elfoglalták a 110 ezer négyzetkilométeres, gazdaságilag és immár stra­tégiailag is fontos földsávot. Ismét kiújult tehát a fe­szültség a két állam között, pedig márciusi sikeres csádi akciók után úgy tűnt, ered­ményesek lesznek néhány érdekelt ország békéltetési próbálkozásai. Miután Csád északi részéből tavasszal ki­szorították a líbiai katonai erőket, szinte az utolsó mentsvárát hódították meg ezzel Kadhafinak, aki való­színűleg nem nyugszik bele az események ilyetén, tehát számára kedvezőtlen alaku­lásába. Júniusban a líbiai vezető figyelmeztette N’Dja- menát, habozás nélkül visz- szaüt, ha Habré elnök oszta­gai az Auzout övező térség­be teszik a lábukat. Tripoli ugyanis sajátjának tekinti a sávot. Tulajdonképpen nehéz lenne eldönteni a vitát, mert a területet Líbia 1973-ban, egy 1935-ös francia—olasz egyezményre hivatkozva „vette a kezelésébe”. A megállapodást a két országot gyarmatosító hatalmak a .kölcsönös előnyök alapján” írták alá, azonban sohasem ratifikálták. Ez volt tehát a szépséghibája Tripoli tizen­négy évvel ezelőtti akciójá­nak, amikor a terület „visz- szafoglalása” mellett döntött. Ettől kezdve állandó vita tárgya lett a sivatagi övezet, de a békéltetési kísérletek a jelek szerint nem jártak eredménnyel. Legutóbb júli­usban az afrikai egységszer­vezet csúcstalálkozóján ajánlották fel szolgálataikat a résztvevők, de mint az események alakulása mutat­ja, eredménytelenül. Kérdés persze, elég lesz-e N’Djamenai haderő az amúgyis állandó készültség­ben levő líbiai csapatok el­len? Fontolgat-e ellenlépése­ket Kadhafi? Csád nyilván­valóan számít a gyámatya, Párizs segítségére, mert Franciaország márciusban — az Egyesült Államokkal együtt — Habrét támogatta, akit azóta fogadtak mindkét ország fővárosában. Igaz, hogy jelenleg is mintegy 1200 francia légiós és jelentős lé­gierő tartózkodik Csádban, azonban kétséges ezek beve­tése. N’Djamena minden­esetre számít a támogatásá­ra, mint ezt a vezetők több­ször is hangoztatták. Mi- terrand persze vonakodik ál­dását adni a beavatkozásra, de erre egyenlőre még nincs is oka. Mintegy válaszként a sürgetésekre kifejtette, or­szága mindig is a nemzet­közi bíráskodás mellett állt. Jobb tehát a zöld asztalnál eldönteni a viszályt. Egy biztos: Párizsnak elég baja van manapság az iráni ügyben tehát nem kíván még egy púpot a hátára. Az is tény azonban, hogy még így maradt a vitatott területen, is többezer líbiai katona s a jelenlegi felállás sem sokáig maradhat fenn. Ritecz Miklós A kambodzsai külügyminiszter nyilatkozata Rendezés: nemzeti megbékélés útján A Kambodzsai Népköztár­saság kormánya a kambod­zsai kérdést a nemzeti meg­békélés útján kívánja ren­dezni — jelentette ki Kong Korm kambodzsai külügy­miniszter az Izvesztyija cí­mű moszkvai lap tudósítójá­nak adott nyilatkozatában. A külügyminiszter emlé­keztetett arra, hogy a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt és a Kambodzsai Nép­köztársaság kormánya elvi döntést hozott a kambodzsai kérdésnek a nemzeti megbé­kélés útján való politikai rendezéséről. A párt és a kormány kész párbeszédet kezdeni minden szemben ál­ló csoporttal és azok vezetői­vel. kivéve Pol Pótot és leg­közelebbi társait, akik saját ■népük ellen követtek el sú­lyos bűncselekményeket. Kong Kőim emlékeztetett a Kambodzsában tartózko­dó vietnami önkéntesek fo­kozatos kivonásáról szóló megállapodásra, s hangsú­lyozta: a Kambodzsai Nép- köztársaság kormánya a Thaiföldhöz és a többi ASEAN-országokhoz fűződő kapcsolatok megjavítására törekszik. FMSp-szigatik Szigorú intézkedések Aquino elnökasszony szi­gorító intézkedései nyonján a fülöp-szigeteki főváros számos pontján felállított el­lenőrző posztokon a hadse­reg és a rendőrség hétfő óta közösen végzi a gépkocsik átvizsgálását. Illegális fegy­verek után kutatva a bizton­sági emberek sorra állítják le a járműveket és a fegy­verviselési engedéllyel nem rendelkező egyénektől elko­bozzák előkerült fegyverei­ket. Az elnök — mint isme­retes — vasárnap az ország­ban egyre nagyobb számban ismétlődő merényletek és a fokozódó terror letörésévé szigorú intézkedések beveze­téséről döntött. Ismeretlen tettesek ked­den kézifegyverükkel sebe- sítettek meg manilai ottho­na közelében egy rendőrt. Az ország déli részén lévő Mindanao-szigetén, a legsú­lyosabb összecsapások szín­helyén a hadsereg egységei hétfőn rajtaütöttek a felke­lők táborán. A tűzpárbajban 11 felkelő és két kormány­katona életét vesztette, há­rom katona pedig megsebe­sült. A Fülöp-szigeteken ural­kodó mind feszültebb hely­zet megoldása érdekében a rendkívüli állapot bevezeté­sét helyezte kilátásba keddi nyilatkozatában Rafael Ile- to hadügyminiszter. Időzített bombát helyeztek el Athénban egy, amerikai kato­náknak szálláshelyül szolgáló hotel közelében lévő jármű­ben. A robbanás az amerikai légierő tagjait szállító autó­busz utasai közül kilencet megsebesített. A merényletet feltehetően egy szélsőbaloldali csoport követte el. (Telefotó — KS) ATHÉN l A harmadik napja tartó tűzvész miatt rendkívüli ál­lapotot hirdettek ki a Gö­rögországhoz tartozó Ró- dosz-szigetén. Mintegy negy­venezer hektárnyi terület — — erdő és olajültetvény — vált az eddig ismeretlen Ere­detű tűz martalékává. Ha­tósági közlés szerint három falut, Kalathoszt, Pilonaszt és Malonat kiürítették. LONDON Naponta átlag két újabb A IDS-beteget regisztrálnak Nagy-Britanniában, és a pusztító vírustól naponta legalább egy beteg hal meg. A brit közegészségügyi ható­ságok legutóbbi jelentése szerint júliusban 935 AIDS- beteget tartottak nyilván — az előző hónap végi 870-hez képest —, és 39-en haltak meg a betegségben. A bete­gek többsége homoszexuális vagy heteroszexuális kapcso­latokat fenntartott férfi. 43 olyan személyről tudnak a brit egészségügyi szervek, akik fertőzött vérkészít­ménytől kapták meg a ví­rust. HÁGA A holland királynő ked­den elhagyta a kórházat, de egészségének teljes vissza­nyeréséhez még több hetes otthoni ápolásra van szüksé­ge — közli az ANP holland hírügynökség a királyi tá­jékoztató szolgálat jelentése alapján. Beatrix királynő olaszországi szabadságáról vírusos agyhártyagyulladás tüneteivel a múlt hét elején szállították a dél-franciaor­szági Antibes kórházba, majd hágai orvosok is meg­erősítették a francia orvosok diagnózisát. ŰJ-DELHI A colombói kormány a Srí Lanka-i tamiloknak nyújtott amnesztiát kedden kiterjesz­tette a délvidék „lázadóira” is. Nevezetesen azoknak ajánlottak fel kegyelmet, akik részt vettek a szigetor­szág nemzetiségi konfliktu­sának rendezésére kötött bé­keszerződés elleni véres megmozdulásokban. A zö­mében szingalézek lakta dé­li országrészben hetvenen vesztették életüket a zavar­gásokban két héttel ezelőtt. Perzsa-öböl térsége Amerika mindenképpen érvényt akar szerezni politikájának Rakétát lőtt ki egy ameri­kai vadászgép egy iráni ka­tonai repülőgépre a múlt hét végén a Perzsái Arab)-öböl, térségében — közölték hét­főn washingtoni kormány-, zati források. A rendelkezés­re álló adatok szerint a ra­kéta célt tévesztett és nem találta el az iráni gépet. A hírügynökségek által meg nem nevezett kormány­zati források az esetről a kö­vetkezőket mondották: az egyik, feltehetőlen Ománból felszállt négymotoros P—3 Orion típusú amerikai gép felderítési munkáját végez­te, amikor két iráni vadász­gép megközelítette és „el­lenséges szándékra utaló” je­leket adott. Ezt észlelve az amerikai haditengerészet egyik vadászgépe rakétát lőtt ki az egyik iráni katonai repülőgépre. A pilóta azon­ban nem jelentett találatot. Az amerikai források mindehhez hozzátették: a rakétakilövés azt kívánja alátámasztani, hogy az Öböl térségében tartózkodó, ké­szültségbe helyezett hadiha­jók és repülőgépek minden­képpen érvényt szereznek a meghirdetett washingtoni politikának és szavatolni fogják a „víziutak használa­tának szabadságát”. Pandzsábi problémák Teret nyernek a szikii szélsőségesek Űjabb veszélyes fordu­lat körvonalazódik a szikh terrorizmus által sújtott Pandzsáb indiai szövetségi álamban: keddi sajtóértesü­lések szerint mind az amrit- szári Aranytemplom főpap­ja, mind az egyesült Akaii Dal párt bejelentette „visz- szavonulását a közéletből” átengedve ezzel a terepet a legfanatikusabb szélsőséges csoportoknak „a szikh közös­ség ügyeinek intézetében”. Ez további akadályokat gör­dít az országos problémát jelentő szikh válság megol­dása elé. A közelmúltban a főpap által összehívott szikh kép­viseleti gyűlésen határozatot fogadtak el, amelynek értel­mében a vallási-nemzetiségi közösség célja „saját terület és politikai felépítmény” ki­vívása India kötelékein be­lül, békés eszközökkel és módszerekkel, ám a terroriz­must szervező szélsőséges szervezetek nyomban „ha­tálytalanították” a határo­zatot. A cél kizárólag a füg­getlen szik állam, Khalisz- tán megalapítása a fegyve­rek erejével, aki másképpen vélekedik, félreállítják az útból — hangzott a csoportok fenyegető válasza — ezt kö­vette a főpap lépése. Ha a fanatikus-terrorista erők valóban teret nyernek Pandzsábban, akkor tovább csökken a tárgyalásos alku lehetősége a központi kor­mánnyal. A dél-koreai Kohan városban a rendőrök könnygázt vetet­tek be a sztrájkoló szénbányászok ellen, akik a vasútállo­más megszállásával 15 órára megbénították a forgalmat a főváros és az ország keleti része között. (Telefotó: — KS) Spanyolország Viták a terrorizmusról Lelőtték az ETA egyik terroris­táját, egy nőt. Lucia Urigotia halá­lának körülményei kapcsán újra fellángoltak a viták Spanyolország­ban a terrorizmusról. Az asszonyt San Sebastianban, egy ETA-különítmény tagjainak le­tartóztatásakor egy csendőr megse­besítette, majd közvetlen közelről le is lőtte. Urigoitiánál is fegyver volt, s egybehangzó állítások szerint el is sütötte azt. A rejtekhelyen nagymennyiségű robbanóanyagot találtak. A történteket ki-ki a maga mód­ján látta és ismertette: a jobboldali lapok pajzsra emelték a csendőrsé­get, míg más tájékoztatási eszkö­zöknél, különösen a baszkföldi új­ságokban rendőri túlkapásra gya­nakodtak, célozgattak. Felipe Gon­zalez kormányfő igyekezett lecsilla­pítani a kedélyeket: mind a csed- őrséget, mind pedig a letartóztatás körülményeit firtató baszk vizsgáló- bírót védelmébe vette. A kilenc gyanúsított közül azután — bizo­nyíték híján — kettőt szabadon en­gedtek. Hét ellen viszont vádat emelnek. A bírói eljárás a szüksé­ges demokratikus garanciák mellett folyik a maga útján. Lucia temeté­se viszont rokonszenv-tüntetéssé változott az ETA mellett San Se­bastian ban. „A terrorizmus az egyetlen, ami ma fenyegeti a jogállamot Spanyol- országban” — hangoztatta Gonzalez miniszterelnök. Pártja, a szocialis­ta munkáspárt pedig a terrorizmus felszámolását célzó párbeszédre hívta fel a politikai és társadalmi erőket. A PSOE állásfoglalását ugyancsak érték bírálatok sokfe- lől, de lényegi megállapításaival ma már azért a spanyolok többsége egyetért. A diagnózis magva: a terroriz­mus a diktatúra idejéből örökölt jelenség, amelynek a mai demokra­tikus rendszerben nincs már létjo­gosultsága. A Franco-rendszerben alkalmazott, válogatás nélküli meg­torlás eredményezte azt, hogy a közvélemény egy része megértéssel fogadta az ETA terrorcselekmé­nyeit, hiszen azok (legalábbis lát­szatra) a spanyol nép diktatúraelle­nes harcába illeszkedtek. De a de­mokratikus átalakulási folyamat, főként pedig a baszk önkormány­zati alapokmány elfogadása, a saját baszk rendőrség felállítása és a többi önkormányzati intézmény életbe lépése ma már cáfolja az ETA-nak azt az érvét, hogy „az idegen megszálló katonai és rend- fenntartó erők ellen erőszakot kell alkalmazni, s ez az egyetlen mód­szer”. A PSOE hatalomra jutása óta el­telt idő alatt, 1983. óta, több mint száz egykori ETA-tag élt a „társa­dalmi újrabeilleszkedés” lehetőségé­vel, és hatvannégyen kaptak ke­gyelmet. Az akkori négy terrorszer­vezetből mára csak egy. az ETA ka­tonai szárnya rendelkezik jelentős erőkkel. A merényletek száma év- ről-évre csökken ugyan, ám az ál­dozatoké nem fogy, mert a célpon­tokat egyre kíméletlenebből vá­lasztják meg, egyre nagyobb kocká­zatokat vállalnak a merénylők. A kormány állandóan igyekezett javítani a biztonsági erők helyze­tén, miután ők az első számú cél­pont. Franco hírhedt csendőrségé­nek emlékét azonban egyelőre alig­ha sikerül teljesen száműzni a baszkok elméjéből. A PSOE egyút­tal elérte, hogy a francia hatóságok már együttműködnek, és üldözik a területükön menedéket kereső ETA- terroristákat, kiadják őket. A fran­cia szervek eddig 72 terrorizmussal gyanúsított személyt adtak át spa­nyol illetékeseknek. Ehhez persze szemléletváltozás kellett francia föl­dön is. ahol jól emlékeznek még az ellenállók oldalán harcoló spanyol, majd a Franco-diktatúra ellen küz­dő spanyol baszkokra. Az ellenzéki pártok — különböző érvekkel — bírálták ugyan ezt az elemzést, de valamennyien kijelen­tették: készek párbeszédre a terro­rizmus felszámolása érdekében. A baszk pártok viszont idegenkedve fogadták a szocialista párt okmá­nyát, s megjegyezték; „Az nem tük­röz szándékot az eddigi kormány­politika általuk kifogásolt elemei­nek kijavítására.” A helyi kormányt vezető baszk Nacionalista Párt attól fél, hogy a PSOE országos kampányt kíván in­dítani, holott — mondja a problé­ma gyökere Baszkföldön keresendő. Hangsúlyozta: a terrorizmus elleni küzdelemben a rendőri fellépés mellett súlyt kell fektetni a politi­kai lépésekre is. A baloldali Euzka- dio Ezkerra elsősorban a rendőri túlkapások megfékezésére és az ön­álló baszk karhatalom bővítésére irányuló új elgondolásokat hiányol­ta. Pedig a PSOE külön kiemelte: el­sődleges fontosságot tulajdonit an­nak, hogy Baszkföldön az összes terrorizmust elutasító párttal együttműködjék az önkormányzat folytonos tökéletesítéséért. Másfelől leszögezte: a terroristákkal nem le­het tárgyalni. A baloldali radikális Herrí Batasuna azonban egyre azt bizonygatja, hogy a terrorizmus végleges felszámolásához előbb- utóbb tárgyalni kell az ETA-val. Palotás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom