Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxvm. évt. i89. sz., 1987. augusztus i2.,»zerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Demokratizmus a kádermunkában A társadalmi viszonyok demokratikus jellegének lé­nyeges kérdése, hogy milyen mértékben lehetnek az em­berek részesei a vezetők ki­választásának, munkájuk értékelésének, ellenőrzésé­nek. Meggyőződéssel mondhat­juk, hogy a szocializmus eb­ben a tekintetben elvileg új lehetőségeket teremtett a demokrácia érvényesülése számára. A szocialista tulaj­donviszonyokból adódan ná­lunk a kerítéseken belül, vagyis a munkahelyeken is lehetőségük van az embe­rek széles köreinek a sze­mélyi kérdésekben születő döntések befolyásolására, a vezetői tevékenységgel kap­csolatos véleményük kifejté­sére. Az állami tulajdonú vál­lalatoknál a gazdálkodó egy­ségekben igen lényeges for­dulatot hozott e tekintetben a kollektív irányitó testüle­tek létrehozása, az első szá­mú vezető posztjának vá­lasztás útján történő betöl­tése. Az állami vállalatok mintegy négyötödének élén ma választott vezető áll. Maga a választás csak lezá­rása volt egy folyamatnak, amelynek során a vállalat politikai szervezetei, dolgo­zó kollketívái mérlegre tet­ték a vállalati tanácsba ja­vasoltak személyi tulajdon­ságait, elemezték alkalmas­ságukat. Azt is sokrétűen megvitatták különféle fóru­mokon, hogy az igazgatói posztra pályázó vagy arra számításba vett személyek menyiben felelnek meg a követelményeknek. Kétségtelen, hogy a ká­derkiválasztásnak ez a ko­rábbinál demokratikusabb folyamata helyenként zök­kenőkkel is járt, néhol át­menetileg bizonytalanságot okozott a vezetésben, alkal­mat adott csoportosulások elvtelen harcára vagy dema­góg fellépésekre. A demok­ráciának szükségképpen „ára” van, ám a sokasodó tapasztalatok szerint ez az ár egyre jobban megtérül mind a munkahelyi közér­zet változásában, a dolgozók tulajdonosi tudatának erő­södésében, mind pedig a vállalati vezetés teljesítmé­nyének alakulásában. Szá­mos helyen bebizonyosodott, hogy a dolgozói kollektívá­tól függés nem feltétlenül megalkuvásra, a lazaságok elnézésére készteti a veze­tőt: ellenkezőleg, a kollektí­va kinyilvánított támogatá­sát maga mögött érezve, ha­tározottabban. magabizto­sabban tudja véghez vinni a Vállalat, a népgazdaság ja­vát szolgáló elképzeléseit. A demokratizmus valósá­gos érvényesülése lehetetlen a pártszervezet érdemi köz­reműködése nélkül. A kom­munista kollektíva számára a kádermunkával törődni egyszerre demokratikus jog és lehetőség. Jog arra, hogy a politikai felelősséget át­érezve érdemben hozzájá- ruljanok a kádermunkával kapcsolatos elvek, köztük a demokratizmus következetes érvényesítéséhez. A párt- szervezet politikai súlya, te­kintélye nagyban elősegít­heti, hogy minden vezető alávesse magát a kollektíva értékelésének, megméretésé­nek, rendszeresen számot adjon tevékenységéről, meg­fontolja a beosztottaknak a vezető munkájával, szemé­lyes magatartásával kapcso­latos véleményét, ha kell: legyen elég ereje, bátorsá­ga módosítani munkastílu­sán, hogy a demokratikus elvek ebben a vanatkozás- ban is a valóságban érvé­nyesüljenek. — GyL — f Genfi szovjet—amerikai tárgyalások A Szovjetunió megbízható megoldásra törekszik Az NSZK-nak le kell mon­dania atömhatalmi törekvé­seiről, fel kell számolni az akadályokat a közepes ható- távolságú és hadműveleti­harcászati rakéták felszámo­lásáról kötendő megállapo­dás előtt — hangoztatta szer­dai sajtóértekezletén Viktor Karpov, a szovjet külügymi­nisztérium fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési főosztá­lyának vezetője. — A genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon a legjobb kilátások a közepes hatótá­volságú és hadműveleti-har­cászati rakéták terén mutat­koznak. Ugyanakkor még mindig megoldatlan az ame­rikai nukleáris robbanótöl­tetekkel felszerelhető nyu­gatnémet Pershing—1A ra­kéták ügye — állapította meg a szovjet szakértő. Rámutatott arra, hogy a szovjet fél nem mehet bele olyan megoldásba, amely meghagyja a kiskaput a megállapodás megkerülésé­hez, márpedig az Egyesült Államok a szovjet rakéták teljes megsemmisítése mel­lett erre törekszik. A kér­déskör másik érzékeny pont­jával, az újfajta Pershing— 1B típusú rakéták amerikai gyártásával kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium főosztályvezetője kifejtette: ezek szintén a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyeget­nék, mert Pershing—1B ra­kéták — amelyeket a nyu­gatnémet Pershing—1A ra­kéták felváltására szánnak — rövid idő alatt Pershing 2-es, közepes hatótávolságú rakétákká alakíthatók át. Viktor Karpov arra szólí­totta fel az Egyesült Államo­kat és az NSZK-t, hogy kö­zöljék becsületesen, ha nem tartják kielégítőnek a kettős nullamegoldást, de ne űzze­nek kettős játékot. Ameny- nyiben ezt megteszik, új tárgyalásokat kell .kezdeni új megoldásokról. Ebben az esetben azonban a szovjet fél is megtartja közepes ha­tótávolságú rakétáit. A későbbiekben utalt ar­ra hogy korábban éppec az amerikaiak javasolták, hogy a nullamegoldás keretében a robbanótöltetek csökkentésé­ről tárgyaljanak. MA: A legnagyobb fogyasztó Új szín az építőipar palettáján 3. oldal Plusz 2000 négyzetméter 4. oldal I tévé ké pernyéje előtt 0 hasselti szimfonikusok sikere 5. oldal Jó kapcsolat nyolc üzemmel Kevesebb búza került a magtárba Megindult az export a OMV túr kova! üzeméből A Szolnok Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat túrkevei körzeti üzemének nyolc mezőgazda- sági nagyüzemmel van szer­ződéses kapcsolata. Velük 1987-re mintegy 80 ezer ton­na kalászos gabona felvá­sárlására kötöttek szerződést. Az időjárás azonban közbe­szólt, várhatóan mintegy 67 ezer tonna kalászos gabonát tudnak az idén Túrkevén felvásárolni, és ebből a múlt hét végéig már csaknem 60 ezer tonna be Is került a körzeti üzem raktáraiba. A hiányzó mennyiséget várha­tóan a hét folyamán takarít­ják be az érintett nagyüze­mek. A minőség is gyengébb az elmúlt évek átlagánál. A sütőipari érték általában megfelel ugyan a malmi bú­za (bl,b2) követelményei­nek, de idén több az úgyne­vezett takarmánybúza (c) aránya. A gabona hektoliter­súlyával és egyéb fizikai tu­lajdonságaival nincs problé­ma. A partnerekkel jó kap­csolatot sikerült kiépítenie az üzem vezetésének. Gép­kocsijaikkal segítették a ga­bona beszállítását; ez a se­gítségnyújtás elsősorban a Túrkevei Vörös Csillag és a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetke­zetet, valamint a Mezőtúri Állami Gazdaságot érintet­te. A munka zavartalanságá­nak biztosítására külön éj­szakai átvételt is szerveztek a túrkevei fémsilónál és a kisújszállási raktárnál. Az átvétel egyébként eddig kü­lönösebb zökkenők nélkül folyt, vitájuk a mezőgazda- sági üzemekkel nem volt. Az új termésből már meg­indult az export is. A kis­újszállási és a mezőtúri raktárukból összesen eddig csaknem 5 ezer tonna búzát indítottak útnak a Szovjet­unióba és Csehszlovákiába. Női, férfi és gyermeknadrágokat készít a Törökszentmiklós és Vidéke Áfész tisza- püspöki varrodája. A belkereskedelem részére havonta mintegy 3500 nadrágot szállítanak. (Fotó: T. K. L.) Salgótarján központjában megnyílt a XVII. szabadtéri or­szágos szoborkiállítás. Az idén 34 művész 60 alkotása látha­tó a rangos tárlaton, amely augusztus 31-ig tekinthető meg. A képen Hercegh Klára: Öcsi című szobra (MTI fotó: Szabó Sándor — KS) I megyei képviselőcsoport tegnapi ülésén Vita a kormány gazdasági, társadalmi programtervezetéről — lájékoztaté a külkereskedelem alakulásáról Tegnap délután Szolno­kon, a megyi tanács vb-ter- mében ülést tartott megyénk országgyűlési képviselőcso­portja. Az ülés résztvevőit — közöttük Veress Péter külkereskedelmi minisztert, Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát és Mohácsi Ottót, a megyei ta­nács elnökét — Bugán Mi­hály, a megyei képviselő- csoport vezetője, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Az első napirendi témaként tárgyalt terve­zethez, amely a kor­mány gazdasági, társa­dalmi stabilizációs munka- programjával foglalkozott, Veress Péter fűzött szóbeli kiegészítést, majd a képvi­selők hozzászólásainak, vé­leményeinek meghallgatása után ugyanő válaszolt a kér­désekre, s foglalta össze a vitát. Ezt követően Balázs And- rásné, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője tá­jékoztatta a képviselőket me­gyénk vállalatainak, szövet­kezeteinek külkereskedelmi tevékenységéről. A jelentés­ből kitűnt, hogy a megye külkereskedelmi értékesí­tésében az ipar szerepe a meghatározó. Tavaly a ter­melés 4,9 százalékos növeke­dése mellett a rubel-vi- szonylatú export 9 százalék­kal emelkedett, míg a nem rubel elszámolású kivitel sajnos közel 10 százalékkal csökkent. A csökkenést egyes termékek (kőolaj, élelmi­szeripari cikkek) világpiaci árának, részben néhány ter­mék (kénsav, marha- és ser­téshús) keresletének vissza­esése okozta. Ezért az 1987. évi tervezetben többek kö­zött megyénk iparának a nem rubel elszámolású ex­port növelését tűzték ki cé­lul. Mindez eddig oly módon valósult meg, hogy az első félévben a termelés sze­rény mértékben. 1,9 száza­lékkal növekedett, és mint­egy 3 százalékkal emelke­dett a nem rubel-viszonyla- tú értékesítés, ugyanakkor a rubel elszámolású kivitel 2 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Így a teljesítés a ter­vezettől eddig elmaradt, aminek alapvető előidézője az élelmiszeripari termékek árainak további esése, a piac feltételeinek romlása, vala­mint néhány nagyvállala­tunk (Tisza Cipőgyár, Me­zőgép) szerződéseinek máso­dik félévre történő áthú­zódása. A beszámoló végül hang­súlyozta, ,hogy az elkövet­kezendő időszakban arra kell törekedni, hogy a Külke­reskedelmi Minisztérium megyei megbízottjának se­gítségével az érintett cégek, üzemek, szövetkezetek kül­kereskedelmi szemlélete erősödjék, és mindez végső soron még eredményesebben szolgálja a termelők gyors alkalmazkodását a piac vál­tozó feltételeihez. D. Sz. M. Csádi csapások Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Felmérték a jégeső okozta károkat Tizenötmilliót fizet a biztosító A július 25-én a mester­szállási, a tiszaföldvári, a mezőtúri és az öcsödi tér­ségekben pusztító jégeső és vihar okozta károk felméré­sét végezték az Állami Biz­tositó szakemberei. A búza esetében már a végleges kárösszegről is információt tudtak adni a megyei igaz­gatóságon. A megye hatvan­két mezőgazdasági nagyüze­me közül 43 kötött idén biz­tosítást jégkárra az Állami Biztosítónál. Közülük — a fentebb említett körzetek­ben — hétben okozott kárt az ítéletidő 2100 hektár őszi búzában. 8 és 98 százalék közötti mértékben. A végle­ges kárösszeg ennek a ka­lászosnak az esetében 15 millió forint. Ennek a 30 szá­zalékát jelentő úgynevezett alapkár összegnek a kifize­tését már megkezdte a biz­tosító. A természeti csapóst szenvedett hét nagyüzemből négyben károsodtak, két és félezer hektáron a jégkár el­len biztosított kapásnövé­nyek. Azok esetében az érést, illetve a betakarítást megelőző időszakban kerül sor a kárösszegek véglegesí­tésére és megtérítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom