Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
'1987. AUGUSZTUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Augusztus 4-én kezdték meg sz Idei dohány feldolgozását a Dohányfermentáló Vállalat szolnoki üzemében. A március végéig tartó szezonban a tervek szerint tóbb mint hatezer tonna, főleg hevesi és kerti, valamint kisebb mennyiségben kálói és havana dohányt kocsányoznak és fermentálnak. Felvételünk a válogatóban készült, ahol a különböző színű és minőségű dohányleveleket válogatják szét. (Fotó: D. G.) Karmella, Kata, Lili az új sztárok Eredményes félévet zárta BUBIM Jászberény! gyára jr Uj utakat keresünk! Beszélgetés a Tiszafüred és Vidéke Áfész elnökével „Tehát én valahogyan így képzelem a dolgot, ... már most nekikezdtek összeállítani saját programjukat. S ez így helyes, hiszen ki más tudná jobban, hogy mit kell cselekedni, mint akik itt dolgoznak.” (Részlet Kádár János július 21-i -beszédéből) Biztató eredményeikkel zárták a félévet a BUBIV jászberényi gyárában. Az év első felében a jászságiak 139 millió forint termelési értéket állítottak elő, 25 millióval többet, mint tavaly az év első felében. A termelési érték bázishoz mért növekedésének a rangját növeli, hogy az egyben a tavalyi, átmeneti visszaesés után fellendülést, a termelés gazdaságosságának a visszaállítását jelenti. Számokkal mért eredmény — és nem maradhat ki a két félév összehasonlításából —, hogy 1986 első félévét 11 milliós veszteséggel zárták. Ez év július végén viszont 2 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Emellett megfelelő alapokat teremtettek a második félévre szóló, már nehezebb feladatok végrehajtásához, a tervezett évi 14 -millió forint nyereség eléréséhez. Termelési tervét a BUBIV jászberényi gyára az elmúlt év eredményeinek és kudarcainak figyelembevételével, a piac követelményeihez igazodva készítette el. Fontos helyen szerepelt a tervben a gyártási technológiák korszerűsítése, a haza: és a külföldi megrendelők igényeinek megfelelő, úi termékek gyártásának bevezetése. Tovább fejlődött és az idén Horizont-P ifjúsági bútor néven került a hazai boltokba a gyár egyik legjobban bevált terméke, a Horizont szekrénysor-család negyedik változata. Az ismert bútorféleség kellemes színeivel, esztétikus külsejével és a fiatalok pénztárcáAz MSZMP Központi Bizottságának júliusi határozatában megfogalmazott társadalmi-gazdasági kibontakozási program szerepel a Gondolkodó, a televízió tudományos hetilapja augusztus 12-i különkiadásának napirendjén. A műsorban elméleti szakemberek és gazdasági vezetők mondanak véleményt a programmal kapcsolatos vállalkozásokról, lehetőségekről, a tudomány és a politika -közvetlen együttműködésének távlatairól, valamint a tudójához igazodó, viszonylag szolid árával érdemelte ki az ifjúsági bútor nevet. Évente ismétlődő piackutatás, szükség esetén a gyártási technológiák korszerűsítése előzi meg a kárpitozott ülő-fekvőbútoroknál egy-egy új termék gyártásának a bevezetését. Az idén a belföldi piaci igények felmérése után kiderült, hogy az ismert és sokáig keresett Komfort és Marika ülőgarnitúrák mellé új termékeket várnak. Idejében elkezdték a prototípusok gyártását és ebben az évben 3 .sztárnál”, a Karmella, Kata és a Lili fantázianevet viselő új termékekkel bővült a kárpitozott ülő-fek- vőbútorcsalád. Kiváló tulajdonságaikkal, jó minőségükkel a jászberényi bútorgyár termékei a külföldi szakemberek elismerését is kivívták. Nagy változást jelentett gazdálkodásukban amikor termékeikkel kijutottak a külföldi piacokra. Tavaly több, mint 30 millió forint értékű bútort gyártottak tőkés és rzo- cialista exportra. Kisebb mértékű ugyan, de az idén is jelentős a BUBIV jászberényi részlegének exporttevékenysége. Az amerikai Linon cégnek irodai komputerek alá kisbútorokat (úgynevezett írógépasz- talokat és kisszekrényeket) gyártott és szállított az év első felében 13 és fél millió forint értékben. A lengyel megrendelőknek pedig 3 millió forintot érő elemes bútorokat adott át július végéig. mányos kutató munkának és a műszaki fejlesztési irányelveknek gyakorlattá válásáról, ezek emberi, társadalmi és gazdasági feltételeiről. Az 1-es csatornán 21.06- kor kezdődő stúdióbeszélgetés résztvevői: Dudla József, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának első titkára, Fodor Lajos vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Simái Mihály közgazdász, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. Beftitzüdiltl a tanácskozás Tartósítóipar ós zöldség- termesztés Kecskeméten pénteken plenáris üléssel zárult a Nemzetközi Tartósítóipari Zöldségtermesztési Tanácskozás, amelyet a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) zöldségszekciója és a tartósítóipari zöldségtermesztési munka- bizottság 26 hazai intézménnyel, szövetkezettel, vállalattal közösen első ízben rendezett Magyarországon. A zárónapon megállapították, hogy a tudományos értekezések, a szakmai bemutatók sokoldalúan gazdagították a résztvevők ismereteit. Tíz szekcióülésen száz előadás hangzott el a világ zöldségtermesztésének helyzetéről, a tartósítóipar jelenéről, jövőjéről, az ágazat továbbfejlesztésének szükségességéről, lehetőségéről. A találkozón az eddiginél hatásosabb együttműködésre, a gyorsabb információ- cserére hívták fel a figyelmet a túltermelés kivédése, a minőség javítása érdekében. Szükségesnek ítélték az egészségre káros vegyszerek felhasználásának csökkentését. Mint a tanácskozáson kitűnt, a friss zöldségek egyre keresettebbek a piacokon. Ennek megfelelően a termesztéstechnológia változtatására, és minél több rövid tenyészidejű fajtára van szükség. Ez az igény nem szorítja háttérbe a tartósítóipart, mert a fejlődő országokban bővül a kon- zervek piaca. Imavirrasztás a békéért A Hirosimát és Nagasza- kit ért pusztító atombombatámadás áldozataira emlékezve szombatról vasárnapra virradó éjjel az ország számos templomában ima- virrasztást tartanak a különböző hitvallású egyházak gyülekezeteiben. Az imaközösségekben — az Országos Béketanács Egyház- közi Békebizottságának felhívására, amelyhez az OBT katolikus bizottsága is csatlakozott — a béke megóvásáért, az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért, a nukleáris leszerelésért, a kölcsönös bizalmat és biztonságot erősítő kezdeményezésekért imádkoznak a különböző felekezetekhez tartozó hívő emberek. Nem a tömérdek tömegkommunikációs eszköz, hanem a szükség hozta, hogy ma már mindenütt az országban fontos, ha nem a legfontosabb beszédtéma: kibontakozás a mai, nehéz helyzetből. Abból a nehéz helyzetből, amelyet sokan reménytelennek látnak, mások viszont éppen most vil- lanyozódnak föl, mert ezt a nagy feladatot érzik igazán embert próbálónak, a tennivalókat magukhoz méltónak. Az egészen bizonyos, hogy így, ahogyan ma a gazdaság „áll”, tovább nem tartható. Kinek-kinek a maga területén meg kell tennie az első lépéseket. Nem köny- nyű, sőt, sokszor bizonytalan az az egy-két lépés, talán nem is lesz mindegyik jó irányba mozdítható. A tévedés lehetőségeivel együtt is el kell ■ indulni — summáztuk beszélgetésünket a végén Rajki Imrével, a Tiszafüred és Vidéke Áfész elnökével. Hogy miről beszélgettünk még? Ennek a részletei következnek most. — Elfogadható volt a tavalyi esztendőnk és viszonylag biztató így az idei esztendő megalapozása is. Mindenesetre az állandó változások bennünket is mozgásra kényszerítettek, ezért igyekeztünk új tevékenységi formákat bevezetni. — Vadonatújakat? Olyanokat, amelyek nem is tartoznának egy fogyasztási szövetkezet „hatáskörébe”? — Nem, nem, mi továbbra is fogyasztási szövetkezet kívánunk maradni, viszont a gazdasági életen belüli mozgások, elmozdulások a mi eddigi munkánkon belül arányeltolódásokat tettek szükségessé és kívánatossá. Tehát az egészen belül a részarányok változtak meg a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. — Mondhatjuk, hogy stratégiai váltásról van mégis szó? — Azt hiszem, igen. Mi most három irányban gondolkodunk egyszerre. Az első irány egyértelműen jónak bizonyult, siker a javából és ez a tiszafüredi Építők Áruháza. A környék településein sok kis TÜZÉP- telep működik, amelyik a nagyvállalat keretein belül kap, amit kap. Végső soron- megoldatlan volt az építőanyag ellátás a környékünkön, ezért is léptünk be erre a területre. Egy kis telep a maga nagyságrendjével nem volt igazán vevő a termelőknél, gyártóknál. A mi áruházunk már komoly tételeket kér, közvetlenül a gyártót keressük meg, velük vagyunk szoros kapcsolat- bein. Még nincs egy esztendeje, hogy az üzlet megnyílt, de minden bizonnyal túlteljesíti a tervezett forgalmat. — Tehát bejött a „húzás”. De ennyi erővel az ellenkezője is megtörténhetett volna. — Nem történhetett volna meg. Fölmértük a piacot, a keresletet és kínálatot, kiszámítottuk, miként lehetne számunkra is előnyös módon megjelenni a piacon. Ezért, tehát a gondos tervezésért sikerült ez a lépés. Egyébként később valószínűleg belépünk a viszonteladók közé, szándékunk szerint így jobb lesz majd az említett kis telepek ellátása is. — Szokatlan dolog Szolnok megyében, de azt hiszem másutt is az országban, ahogyan ebben az üzletben a vevővel bánnak. Kényelmesen várakozhat a papírok intézésének ideje alatt, üdítőt, kávét kaphat, ha igényli. — Mit mondhatok erre? A vevőkért vagyunk és ezek az apróságok végül is nem kerülnek nagy fáradságba, a nálunk vásárló pedig értékeli a gesztust. — Beszéljünk akkor a második irányról. — Átvettük a megyei Zöldért abádszalóki telepét az elmúlt évben. A korábbi cég vagyonának egytizede került a mi tulajdonunkba. Ne boncolgassuk, hogy mi vezetett a Zöldért fölbomlásához, inkább azt mondom, mit tanultunk mi belőle. Egy tízvagonos hűtőház az egyik örökségünk, amit egyszerűen nem használtak ki. Ha azt nézem, hogy az iparvágányt akkor is karban kell tartani, ha egyetlen vasúti kocsi végig nem megy rajta, de költenem kell magára a hűtőházra is, akár megtöltöm, akár üresen áll... Bennünket váratlanul ért ugyan a tulajdonossá válásunk, de elhatároztuk, hogy harmadával, esetleg negyven százalékkal növeljük a kihasználtságát. Déligyümölcsöket tároltunk benne, s ez sikeres választás volt, a banán viszont cserben hagyott bennünket. Itt hűtöt- tük elő az üdítőket is, ezt a vevők közvetlenül is érzékelték. A terv forgalomnövelő része helyes volt, a bevétel illetve nyereség már kevésbé. Ilyen máskor is előfordulhat, de igyekszünk elkerülni. Egy hiba százezreket jelenthet. Ami lényeges: eddig a Zöldért vette meg a meggyet, cseresznyét, körtét, zöldséget á környéken és exportálta. Most már a miénk ez a lehetőség. Olyan minőséget produkálunk, hogy a vámolás a telepünkön történik, onnan egyenesen a külföldi megrendelőhöz indul a kamion. — A harmadik irány? — Rövidre fogva: sok a magánkézben lévő italbolt és butik. A verseny a vásárlónak jó, nekünk viszont korántsem a maszek kondíciói mellett kell dolgoznunk, a mi föltételeink sokkal keményebbek. Mi a legjobb esetben is tíz százalékát fordíthatjuk vissza jövedelmünknek a termelésre, a magán konkurencia a legrosszabb esetben is legalább huszonöt százalékot. Tavaly az előfizetéses és egyéb étkeztetés hárommilliós veszteséget jelentett, amit ugyan kiegyenlített a többi nyereséges ágazat, dehát most el kellene — és nem nekünk! — dönteni: tisztán üzleti vállalkozás vagyunk-e vagy pedig a különféle kedvezményes étkeztetések révén amolyan szociális cselekedeteket hajtunk végre. Az utóbbi esetben az a véleményünk, bár ebben nincs még határozott stratégiánk, hogy a tanácsokkal összefogva, esetleg közös vállalkozásban oldjuk meg ezt a feladatot. Tudjuk, hogy a versennyel együtt kell élnünk. — Idei terveik forintban? — Nyolcvan millióval nagyobb bevételt szeretnénk a tavalyinál, azaz kilencszáz- nyolcvan milliót, de a féléves eredmények szerint jócskán fölülmúljuk az egy- milliárdot. A nyereségünk viszont várhatóan nem éri el a huszonhétmilliót majd. Mindenesetre várakozva nézünk a januári új helyzet elé, mert nem látjuk világosan, hogy a hozzáadottérték adó bevezetése nem rúgja-e majd föl eddigi stratégiánkat. Reméljük, nem. Figyeljük a gazdasági élet jövőbeni változásait is, tudjuk, mit vár tőlünk a népgazdaság, ám ha csupán két-há- rom hónapot hagynak egy- egy döntés végrehajtására, vajon képesek leszünk-e annyi idő alatt valóban nagyobb veszteségek nélkül átállni? Ezeken gondolkodunk nem létező üres óráinkban. Hortobágyi Zoltán Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai üzemében már évek óta az OMKER részére gyártanak különböző orvosi üvegeket. Kénünkön Kovács Istvánná ún. winkler bürettát vonalkáz az osztógépen (Fotó: T. Z.) — illés — Gondolkodó A kibontakozási programról
