Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 27. IA tudomány világa I Lézeres akupunktúra Hazai műszer a kínai tűk helyett A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának Biomedi- cinális Lézer Munkabizottsága javasolja majd az egészségügyi kormányzatnak, hogy országunkban is alkalmazzák a lézeres akupunktúrát, miután megteremtik ennek az anyagi és személyi feltételeit — mondotta Schmidt Ottó, a bizottság titkára, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Or-4 vostechniikai és Innovációs Tanszéki csoportjának a vezetője. A Magyar Optikai Művekben' elkészítették azt a lézert, amellyel helyettesíthetik az ősi kínai gyógy- eljárásnál használt tűket. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen folyamatban van e korszerű gyógymód külföldi tapasztalatain ák elemzése, hazai alkalmazását megelőz» kísérlet. A lézeres akupunktúra ugyanolyan hatásos, mint a tűszú- rásos, viszont megkíméli a beteget a fájdalomtól és az AIDS-fertőzés veszélyétől, mivel nem kell megszúrni a beteget. Az MTA Bttomedicinális Lézer Munkabizottságának és a Japán Orvosi és Sebészeti Lézer Társasága az Or- vostovábbképző Egyetemen a napokban tartott tudományos ülésén japán és amerikai professzorok tájékoztatták a magyár szakembereket a lézeres akupunktúra alkalmazásának tapasztalatairól. Elmondták: eredményesen használják ezt a gyógymódot fájdalomcsillapításra, érzéstelenítésre, különböző izületi gyulladások kezelésére, ezzel segítik a dohányzókat, hogy leszokjanak egészségkárosító szenvedélyükről. Magyarországon ezideig csupán egyes intézményekben, kísérleteztek az akupunktúra bevezetésével. Az Egészségügyi Minisztérium terved szerint azonban haTöbb százmillió információ Adatok bankja Egy-egy adatbankban több százmillió vagy milliárd adatot tárolnak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén a megfelelőt gyorsan előkeresni. Magnótekercseinken a zeneszámok általában olyan sorrendben sorakoznak, amilyenben felvételükre módunk nyílt. Ilyenkor egy-egy zeneszám megkeresését a szalag elején kezdjük, s bármelyikhez csak az előttük lévők után férhetünk -hozzá. Egyszerűsége és viszonylagos olcsósága miatt ezt az ún. soros szervezési és elérési módot a számítógépes adatfeldolgozásban is gyakran alka - mazták. Ott az adatokat a mágnesszalagon tárolják, s felírásuk és beolvasásuk is hasonlít a magnófelvéte'e- kéhez, illetőleg a felvételek visszajátszásához. A mágnesszalagokon centiméterenként 200—600 betűt, számot vagy egyéb írásjelet tárolhatunk, természetesen a számítógép számára értelmezhető formában, egy szokványos tekercsre pedig mintegy 15—20 millió jelet rögzíthetünk. Olyankor, amikor az adatokra nemcsak tárolásuk sorrendjében van szükség, másképpen szervezzük és támarosan mintegy félszáz orvost készítenek elő az akupunktúra szakszerű alkalmazására. így egyre több gyógyintézetben teremtik meg e hatásos gyógymód anyagi és személyi feltételeit. Lehetőség adódik arra is, hogy lézersugárral távolítsák el a vese és az epekövet. A Lübeck! Egyetem és az ugyancsak Lübeckben a közelmúltban létesített Európai lézer Centrum, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a János kórház nemrég megállapodott abban, hogy a magyar szakemberek a lübecki centrumban elsajátíthatják e lézeres beavatkozás technikáját, majd itthoni tevékenységükkel részt vehetnek a központ kutatási programjának megvalósításában. Tudományos munkájuk elősegítésére a centrum rendelkezésükre bocsátja azokat a lézerrel működő készülékeket, amelyekkel elvégezhetik ezeket a beavatkozásokat. Hazánkban már rendelkezünk olyan technológiával, amely a lübecki tapasztalatok alapján előállíthatja a vese- és epekőzúzó lézert A lézert jobbára az utóbbi években kezdték bevezetni a magyar gyógyintézetekben : az Orvostovábbképző Egyetemen urológiai beavatkozásokhoz, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1- es számú szemészeti klinikáján érszövődmények, a zöldihályog, az ideghártya- leválás, a daganatos szembetegségek kezelésére, az orr- fül-gége klinikáján a gégesebészetben. Az Országos Korányi TBC és Pulmonoló- giaá Intézetben tüdőműtéteknél, az Országos Reuma és Fizikotherápiás Intézetben az izületi merevség, a kere- pestarcsai kórházban gyomorvérzések elállítására használják például ezt a finommechanikai és optikai eszközt. roljuk; a visszakeresést indexekkel gyorsítjuk meg. Ezt az adatszervezési módot indexelt — soros-szervezésnek nevezzük. A mágnesszalag most nyilván nem jöhet szóba. Ahhoz, hogy gyorsan a megfelelő adatcsoporthoz jussunk, olyan adattároló eszközökre van szükség, amelyeknek a helyei megcímezhetek, s amelyeken a címek — az indexek alapján — az érdektelen adatok elolvasása nélkül is elérhetők a keresett adatok. A számítástechnikában erre a célra a mágneslemezek a legjobbak. Az adatbankban az adatok összegyűjtéséről, kezeléséről és védelméről az adatA lézer orvosibiológiai alkalmazásának összehangolására alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya mellett a Biorhedicinális Lézer Munkabizottság, amelynek elnöke Wabrosch Géza professzor, társelnöke Antoni Ferenc akadémikus. Ez a bizottság segíti elő a lézer további térhódítását a diagnosztikában és a gyógyászatban, úgyszintén a lézer szakértők képzését, együttműködését a külföldi szakemberekkel. Nemrég részt vettünk a Nemzetközi Lézersebészeti és Orvosi Lézer Társaság müncheni kongresszusán s ez alkalommal munkabizottságunk csatlakozott e nemzetközi szervezethez — mondta Schmidt Ottó főmérnök. Rendre építjük nemzetközi kapcsolatainkat: a közelmúltban tartott tudományos ülésünkön Alfonso Hofstetter profesz- szor, a Nemzetközi Lézersebészeti Társaság elnöke az orvosi lézertechnika fejlesztéséről, a lézerek urológiai alkalmazásáról tájékoztatta a magyar szakembereket. Szkobelkin professzor, a Szovjetunió Lézersebészeti Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy a Szovjetunióban a lézereket évek óta igen eredményesen hasznosítják különböző belső szervi műtéteknél. A szovjet kutatók a lézer-műtétekhez szükséges különleges eszközök fejlesztésén munkálkodnak. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen létrehoztak egy innovációs irodát, amely gondoskodik arról, hogy maximálisan hasznosíthassák a hazai szellemi erőket, gyógyászati eszközök — köztük lézer-készülékek — gyógyászati eljárások, módszereik és gyógyszerek fejlesztésére, illetve előállítására. bázis-kezelő rendszer — megfelelő számítógép és program — gondoskodik. Az adatokat egy helyen tárolják (például a pénzügyi adatbankéit a pénzintézet központjában,) de rájuk több helyen is szükség lehet. Ezért az adatbankot és a kérdező helyeket (például a kerületi fiókokat) postai telefonkábelekkel kötik össze, így az adatbank szolgáltatásai nincsenek helyhez kötve, s azokat viszonylag nem drága adat-végál lomások üzembe állításával több igénybe veheti. Képünkön : egy bank számítóközpontjának adatfogó állomása. (KS) A gyerekek kedvencei Rz őzgidák varázsa Amikor a kisgyermekek ismerkedni kezdenek az állatvilággal, az őz nagyon korán felkelti érdeklődésüket. Ebben biztosan szerepe van azoknak a meséknek, amelyek egyik szereplője az őz, de szerepe van annak is, hogy különösen a félénk, fiatal őzgida valóban kedves, bájos kis állat. Életüket azonban sok biológiai érdekesség is jellemzi. Közép-Európában az őzek párosodási időszaka júliusra és augusztusra esik. Ilyenkor a bakok heves párviadalokat vívnak egymással a csapatokba tömörült nőstények birtoklásáért. A nyári párosodás után az őzsuta két, három, olykor négy gidája legkorábban a következő év májusában születik. Egy ilyen viszonylag kis termetű emlős számára a kilenc hónapig tartó vemhesség szokatlanul hosszú idő. E jelenség magyarázata meglepő. Az anyaállat testében ugyanis a július—augusztusban megtermékenyített petesejt egészen december hónapig nem fejlődik. Fejlődése csupán december vége táján indul meg, s májusban születik meg az őzgida. Nemritkán megfigyeltek egy második, decemberi párosodási időszakot is. Megállapították, hogy ekkor termékenyülnek meg azok az őzsuták, amelyek nem termékenyültek meg a normális párosodási időszakban. Joggal hihetnénk hogy a decemberben megtermékenyült nőstények a következő év augusztusában, vagy éppen szeptemberében szülik meg gidáikat. Meglepő módon azonban a gidák már májusban vagy júniusban, tehát öt vagy hat hónapi terhesség után megszületnek. A decemberben megtermékenyült nőstények esetében ugyanis nem szünetel az embrió fejlődése. A meghosszabbodott vemhesség kétségkívül a környezethez való alkalmazkodás érdekes jelensége, s kettős szerepe is van. Elsősorban a megtermékenyült őzsuták nem érzik a tél során vem- hességüket, s így jobban el tudják viselni a zord időjárást. Másrészt a gidák a legkedvezőbb időszakban, tavasszal születnek, amikor bővében van az anyaállatnak s a gidának táplálékot nyújtó friss, zöld növényzet. A gidák törékeny állatok, lábuk és hasuk fakósárga, hátoldaluk színe csokoládébarna. A vállaktól a hátsó combok tájáig világító fehéres foltok húzódnak, amelyek a gidák jellegzetes mustráját adják. Ha az anyaállat inni vagy legelni megy, a fiatalok eleinte a rejtekhelyükön maradnak. Ha veszélyt éreznek, mozdulatlanul a talajhoz lapulnak. Ha valamilyen állat támad a gidára, az anyaállat azonnal megjelenik, s elszántan védelmére kel. Az embertől azonban annyira fél, hogy a közelébe sem merészkedik, csak a távolból figyeli gidái sorsát. Európa több országában törvény tiltja az erdőben talált őzgidák megérintését. Az őzek szaglószerve ugyanis rendkívül fejlett, s a legkisebb érintés után is ott marad a gidákon az emberszag. Ilyenkor az anyaállat ösz- tönszerűen irtózik saját gi- dájától, nem szoptatja tovább, nem nyalogatja, így az őzgida éhen pusztul, vagy a rókák, kóbor kutyák köny- nyű zsákmánya lesz. Képünkön szopik a néhány napos őzgida, közben anyja nyalogatja. Ember és gép A munkavégzés összkomfortja A munkavégzés hatékonyságát és komfortját csak az ember és a munkaeszközök összeegyeztetésével lehet elérni. Ennek érdekében a munkapszichológia tanulmányozza a munkaeszközöket és a technológiai folyamatokat. A termelőfolyamat e szerint minden esetben magában foglalja az anyagátalakító műveleteket (fűrészelés, fonás, esztergályozás, préselés stb.), a műveletek elvégzéséhez szükséges energiaközvetítést (például izomerő, vízi-, szél, elektromos energia stb.), és végül a műveletek szabályozását biztosító információs (például érzékelési, észlelési, gondolkodási, stb.) és szervezési folyamatokat (a munkahely térbeli elrendezése, az anyag, a nyersanyag továbbítása, szállítása, raktározása stb.). A technika mindenkori fejlettsége változásokat idéz elő a termelési folyamat szükségszerű komponenseinek az ember és a munkaeszközök közötti felosztásában. A technikai fejlődés minden szintjén nélkülözhetetlen mindhárom részfeladat teljesítése. Ugyanakkor folyamatosan változik, hogy mely feladatokat és milyen mértékig kényszerül az ember önmaga teljesíteni, és mely feladatok háríthatok át a munkaeszközökre. Történelmileg legkorábban az egyszerű anyag- és nyersanyag feldolgozó szerszámokat, majd a gépeket iktatta az ember önmaga és a természet közé, csak később vált lehetővé az energiatermelő és az energiaközvetítő feladat áthárítása az ember izomerejéről az energiatermelő gépekre, jóllehet még nem minden munka végezhető emberi izomerő igénybevétele nélkül. Napjaink technikai fejlődését az jellemzi, hogy az információs és szervezési feladatok egy részét már gépi eszközök végzik. Az ember és a gép kölcsönös előnyei elemezhetők az ember pszichikus funkcióinak a megfelelő gépi teljesítményekkel való egybevetésének eredményei szerint is. Az ember a külső változások észlelésében sokoldalúbb. mint az automata. Az automata is gyorsan, pontosan regisztrálja a jelzéseket, de csak azokat, amelyekre előre beprogramozhatók. Legyen egy jelzés bármilyen döntő az összes további események szempontjából, a „legokosabb” gép is süket és vak módján fogadja, ha annak észlelésére előre nem állították be. Az ember minden nehézség nélkül képes a vezérelt folyamatokat közvetlenül megfigyelni, vagy kódolás segítségével nyomon követni. Az sem jelent nehézséget, ha egyik irányítási módról rövid idő alatt a másikra kell átváltania. Az ember észlelése, érzékelése rugalmasabb, mint az automatáé. Nyomtatott, írott, kisbetűs, nagybetűs szöveget egyformán el tud olvasni, az automata csak a szabványírást tudja elolvasni. Az ember az adott szituáció szempontjából mellékes jegyeket is feldolgozza, sokszor ezekből hasznos információt szerez. Az ember eredményesebben összegzi a különböző egyedi jelzéseket, emlékezésének és gondolkodásának nagyobb lehetőségei vannak, mint az automatának. Ugyanakkor a gépek feltétlen előnyben állnak az időegység alatt megbízható pontossággal feldolgozott jelzések mennyiségében. Képünkön egy nagy bonyolultságú üzemben, például egy erőműben is nélkülözhetetlen az ember megfigyelő, szabályozó, felügyelő tevékenysége. (KS)
