Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-25 / 199. szám

1987. AUGUSZTUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt Program az ágazat korszerűsítésére A magyar élelmiszergazdaságnak és a faiparnak az el­múlt tervidőszakban elért jelentős eredményeire alapozva a kormány a mezőgazdasági ágazatok további dinamikus, ugyanakkor főként a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, szelektív fejlesztését szorgalmazza — hangsúlyozta az Or­szággyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfőn megtartott kibővített ülésén Váncsa Jenő, a tárca vezetője. A testület a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésé­ben megvitatta az ágazatok 1988—1990-re szóló munkaprog­ramjának tervezetét; az ülésen részt vett és felszólalt Sza­bó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Kovács Imre. az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. A vagyonjegy meg a többiek Értékpapírok a vállalatoknál A vita alapjául szolgáló írásos beszámoló — amely a képviselők észrevételeivel kiegészítve a kormány gaz­dasági-társadalmi síabilizá- ciós munkaprogramjának egyik melléklete lesz — főbb megállapításait ösz- szefoglalva Váncsa Jenő rá­mutatott; az elképezlések- nek megfelelően az élelmi­szertermeléssel és a fagaz­dasággal szemben támasz­tott követelmények érdem­ben nem térnek el a VII. ötéves tervben meghatáro­zott céloktól; továbbra is alapvető feladat megőrizni a jó színvonalú belföldi ellá­tást, hozzájárulni a külgaz­dasági egyensúly javításá­hoz és növelni a jövedelem- termelő képeséget. Ugyan­akkor a munkprogram sajá­tossága, hogy — a népgazda­sági célokkal összhangban — a tervidőszak első két évéhez képest feszített üte­mű növekedést ír elő. A cé­loknak megfelelően alakít­ják az elkövetkezendő évek­ben az élelmiszeripari ter­melés feltételrendszerét. Ezt szolgálja egyebek között az általános forgalmi adó, s a személyi jövedelemadó be­vezetése, valamint az ár­reform, amelyek általános céljai a mezőgazdasági ága­zatokban is érvényesülnek. Az export növelése a me­zőgazdaságtól is megkövete­li termelési szerkezetének megújítását. Ennek fő irá­nya a növénytermesztés és az állattenyésztés — a gabo­na-hús kapcsolat — össze­hangolt, kiegyensúlyozott fejlesztése. Az állattartás igényeinek megfelelően di­namikusan növekszik a fe­hérjetakarmány-növények termesztése, s ezzel párhu­zamosan erőteljesen csökken ezek importja. A_beszámolót hosszas, élénk eszmecsere követte, amely­ben a mezőgazdaság jövő­jét érintő kérdések széles köre került terítékre. A kép­viselők — akik közül többen mindennapi munkájukban szerzett személyes tapaszta­lataikról is beszámoltak — fokozott érdeklődéssel kí­sérték a gazdálkodás felté­telrendszeréről, a tervezett adó- és árreformról szóló tájékoztatást. Ezeknek a kér­déseknek részletesebb meg­vitatására a mezőgazdasá­gi bizottság a közeljövőben újabb tanácskozást szentel pénzügyi szakemberek rész­vételével. Az észrevételekre, kérdé­sekre válaszolva a mezőgaz*- dasági termelés teljes érté­kének mintegy 35 százalékát adó háztáji és kisegítő gaz­daságok helyzetéről szólva Váncsa Jenő hangsúlyozta: a kisgazdaságok tevékenysé­ge nélkülözhetetlen a lakos­ság ellátásában, illetve az ágazat exportkötelezettsé­geinek teljesítésében. To­vábbi fejlődésünk biztosíté­ka a kistermelést integráló nagyüzemek szervező ereje. A kistermelés jelentőségé­nek elismerése tükröződik abban is, hogy az innen származó jövedelmek — az adóreform tervezetének megfelelően — 500 ezer fo­rint árbevételig mentesül­nek az adókötelezettség alól. Az importtakarékosság várható következményeit ér­tékelve a miniszter rámuta­tott, hogy az intézkedések nem vethetik vissza a mező- gazdaság műszaki-tudomá­nyos színvonalát. Ennek megőrzése érdekében a be­szerzési források között to­vábbra is helyet kap a tő­kés behozatal, ugyanakkor a műszaki színvonal megtar­tása végett a szocialista or­szágok szállítóival szemben is nagyobb következetessé­get kell és lehet támasztani. Végezetül az elmaradott tér­ségekben működő, hátrányos helyzetben lévő gazdaságok jövőjét felvázolva Váncsa Jenő rámutatott, hogy hely­zetük rendezésében jelentős szerep hárul az ipari tevé­kenység fejlesztésére, amit az érintett térségek iparte­lepítési koncepcióiban is jobban figyelembe kell ven­ni. és 400 pihenő elhelyezésére alkalmas fizetővendég szoba áll rendelkezésre. A létesít­mények kihasználása június közepétől augusztus végéig kedvező, sőt időszakonként zsúfoltság tapasztalható. A népi ellenőrök a keres­kedelmi ellátást is vizsgál­ták, és azt összességében el­fogadhatónak ítélték. A für­dőben az idén mutatós pa­vilonsor nyílt, ugyanakkor a Park Étterem kerthelyisége, bútorzata, gondozottsága nem megfelelő. Ugyanez vo­natkozik a Habcsók presszó­ra is. Célszerű lenne, ha az ABC szezonban szombaton­ként hosszabbított nyitva- tartásban fogadná a betérő­ket. Elképzelések, javaslatok Noha 1983 óta ,,a kis lé­pések taktikája” alapján több kisebb-nagyobb muta­tós fejlesztés törétnt, szem­betűnő, hogy az üdülőterüle­tekre olyannyira jellemző fasorok kialakítása ezideig várat magára. A strand, a település hely­zetével kapcsolatos részletes jelentés az előrelépéshez szükséges észrevételekkel fejeződik be. A városi tanács elnökének javasolják, hogy továbbra is keresse a lehe­tőséget egy gyógyszálló lé­tesítésének. szorgalmazza a Móricz Zsigmond és a Kun Béla utak szilárd burkolat­tal történő ellátását, a kör­nyezeti kultúra javítását, fo­kozott ellenőrzését. A Szol­nok Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat igazgatójá­nak javasolják — elismerve: a fejlesztéssel összefüggő te­vékenységük jó irányú —, hogy a nagy forgalom indo­kolja a vízfelület lehetőség szerinti növelését. A Tisza- tour vezetőiének pedig azt javasolják, hogv az üdülő­vendégek szálláslehetőségé­nek a javítása érdekében a kemning végleges helyének mielőbbi kiépítését segítse. — D. Szabó — „Ne csak ismételgessük, bogy a dolgozók érdekeltek a vállalati nyereség növelé­sében, hanem tegyük lehe­tővé, hogy valóban, közvet­lenül érdekeltek legyenek!” Az utóbbi években akár a vállalatoknál, akár az irá­nyítói szférában miind gyak­rabban lehetett hallani így, vagy hasonló megfogalma­zásban a korszerű követel­ményt. Egyre világosabbá vált ugyanis a felismerés, miszerint a leszűkítetten sze­A szándék megerősödését két tényező is elősegítette: ez a párt Központi Bizottsá­gának a társadalmi, gazda­sági kibontakozásra vonat­kozó állásfoglalásából jól kitűnik. Egyrészt kimondja a dokumentum, hogy a fej­lesztési források bővítésé­hez a vállalati eszközök mo­bilizálása mellett „a lakos­sági pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére” is le­hetőséget kell teremteni. „Ezt szolgálja — így az ál­lásfoglalás — az értékpapí­rok formáinak bővítése, for­galmuk szélesítése”. Azaz gazdasági nehézségeimk kö­zepette nem mondhatunk le azokról az erőtartalékokról, amelyek a lakosság körében halmozódtak fel, s ma még nem mindig a gazdaság épü­lését, fejlődését szolgálják. Ezeket is az előrevivő, fejlő­déshozó kezdeményezésekre, célokra kell fordítanunk. A másik tényező, amely a lakossági pénzek fejlesztés­be való bevonását ma siet­teti, épp az, amiről a beve­zetőben szó esett. Az együt­tes, közös teljesítményben való közvetlen érdekeltség emberi igénye. Mint az ál­lásfoglalás fogalmaz: „Meg -kell teremteni a lehetőségeit, Úgy tűnik, hogy — mint a KB-állásfoglalás fogalmaz — „az alapvető tulajdonfor­mák változatos kombináció­ja” — e korábbi gyengesége­ket nagyrészt -kiszűri. A társadalmi tulajdonforma meghatározó volta a bizto­síték arra, hogy a helyi kö­zösség ne tudjon elszakadni az összérdekiektől. A ter- melőcsoportokbam meglévő személyes és kollektív érde­rabbérrel jellemezhető — ér­dekeltség nem eléggé hatá­sos, ha mai,, versenyképes produkcióval kíván egy-egy kisebb vagy nagyobb terme­lőszövetkezet előállni. Ehhez a kollektív teljesítményben való, mégis közvetlen érde­keltség lehet célravezető az új kihívásoknak kitett ma­gyar gazdaságban is. A kel­lő hatás eléréséhez régi ere­detű, de a mai követelmé­nyekhez igazított, finomított eszközök megvannak, alkal­mazásaikra a politikai elha­tározás megszületett. feltételeit, hogy az erre -kész dolgozók saját anyagi esz­közeikkel a vállalati va­gyon gyarapításában és ho­zamának növelésében sze­mélyes érdekeltséget vál­lalhassanak”. Ehhez az alap­vető tulajdonformák válto­zatos kombinációjával ikell megfelelő kereteket létre­hozni: így a természetes gazdasági erők, mozgások, impulzusok összhatása egy, a mainál hatékonyabb érték­termelés lesz. A nálunk -újnak számító ösztönzésű forma elsősorban az új követelményekhez, a változó korhoz való alkal­mazkodás. Am észre kell vennünk benne a koráhhi módszerek bizonyos fokú kri tálkáját is. A tudomány már régebben feltárta, hogy a tulajdonformák egyszínű alkalmazása egyrészt nem eléggé hatékony, másrészt az érdekek érvényesítését ille­tően is eltér a céloktól. Ez utóbbira a leginkább közke­letű példa, hogy a termelő­eszközök tulajdonosának: a társadalom egészének érde­kei helyett sok döntésben in­kább részérdekek — iparági, nagyvállalati, esetleg válla­kéltség pedig — várhatóan — azt szavatolja, hogy ne történhessen egészségtelen mértékű jövedelemközponto­sítás a gazdaságban. Azaz a megtermelt jövedelem ott szolgálhassa a fejlesztést, a megújulást, ahol e jövede­lem létreiött (s ne másutt keletkező veszteségeket ..tömje be”, konzerválván a rossz struktúrát). A gyakorlati kísérletezés néhány hazai vállalatnál már a KB-állásfoglalás előtt kezdetét vette. Az értékpa­pír elnevezése — miként tartalma, gyakorlata is — igyekszik éltem i az éhhez hasonló nyugati változato­kétól. Ott nagyrészt „alkal­mazotti”, „elsőbbségi”, „ér­dekeltségi” részvényekről beszélnek a dolgozóknak — mennyiségi és jogi megszo­rításokkal — eladott érték­papírokkal kapcsolatban.. Nálunk például a Taurusnál „érdekeltségi jegynek”, a Villanyszerelőápari Vállalatnál „vagyon-jegynek” hívják a vállalati embereknék szánt értékpapírt. Az „eladott” vagy „ember­nek szánt” kifejezésék a sa­játosságokra, ezek különbsé­gére utalnak. A hazai kísér­letek között ugyanis foglal­koznak olyannal is, amely­ben a dolgozó nem fizet a neki juttatandó érdekeltségi jegyért. Ezt — az elképzelé­sek szerint — a „vállalatba befektetett évekkel” érdemli ki. Azaz a hagyományos ki­fejezéssel nevezett törzsgár­dát ezzel a formával becsü­lik meg, ezen értékpapírok alapján kap — az éves nye­reség mértékének megfelelő — osztalékot. Ez utóbbi vál­tozat természetesen az em­lített két előny közül „csak” az egyiket kínálja: a kollek­tív teljesítményben való ‘'ér­dekeltséget. A másikat: a fejlesztési források növelését nem érintí. Kont roll is! A forrásokat az állásfog­lalás szavai szerint — „az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel” gyara­píthatják. Vagyis a lehető­ségeket kell megteremteni, s ha a dolgozók látnak jövőt a vállalatban, bíznak az ott összpontosuló technikában, és szakértelemben, akkor ezt fejük, kezűk munkája mel­lett financiálisán, pénzzel is kifejezésre juttathatják. A váltott érdekeltségi, vagy vagyonjegyek egyrés^ igen­lést jelentenek a vállalat jö­vőbeli céljaira, másrészt ezek elérésének személyes szándékát, ám ezzel együtt a végrehajtás folyamatos kontrollját is „ígérik”! Karcag-Berekfürdőben napjainkban már évente 220—230 ezer vendég keres szórakozást, kikapcsolódást, illetve a fürdő vizében pa­naszaira orvoslást. Éppen ezért nem mellékes, hogy a megye egyik legjelentősebb és legnépszerűbb üdülőhe­lyéről hogyan vélekednek az Kétszázezernél is többen A vizsgálat legfontosabb általános megállapítása az, hogy Berekfürdő a jelenlegi adottságaival, az eddig léte­sült szolgáltató egységeivel az üdülőhelyi követelmé­nyeknek összességében köze­pesen felel meg. Az előrelépés egyik leg­fontosabb záloga, hogy to­vább javuljon, esztétikusab­bá váljék a település külle­me, általános rendezettsége. Ezalatt elsősorban a beveze­tő főútvonal környékének a csinosítása értendő, de hi­ányoznak még további jól kiépített közlekedési utak, illetve akad javítanivaló a közterületek rendezettségé­gében is. Új létesítmények Kialakították a jelenlegi csónakázó tavat is. folya­matosan rendezik a partsza­kaszt és elkészült az új csó­nakkikötő, ahol már tíz csó­nak és hat vízibicikli áll a nagyérdemű rendelkezésére. Ugyanakkor a továbbfej­lesztés érdekében szükséges a régi tó még megmaradt ré­szének víztelenítése, továb­bá a végleges rendezésének a folytatása. A csónakázótó és a fürdőterület közötti sza­kaszon az üzemeltető cég kisméretű kempinget alakí­tott ki, amelynek az átadása a napokban várható, bár a területen még fölöttébb ke­vés a fa. Az is visszatérő észrevétel, hogy a fürdő hideg vizű el­látása nem biztosított, bár az új, nagyhozamú kút üzembe helyezésétől remélhetőleg ez az állapot jelentősen javul. Ami szintén javítandó: szembetűnő, hogy a benn lé­idé látogatók. Karcagon a városi népi ellenőrzési bi­zottság néhány napja adott számot arról a többhetes vizsgálatról, amelynek az volt a célja, hogy Berekfür­dő mennyire felel meg az üdülőhelyi követelmények­nek. Ami a részletes megálla­pításokat illeti, azokból ki­tűnik, hogy az elmúlt idő­szakban az üzemeltető cég, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nem kevés erőfeszítés révén ki­alakította, felépítette a für­dő bejáratát, parkosított, fásított. Az idén készült el egy új, környezetbe illő ke­reskedelmi létesítménysor a strandon, amely következté­ben odabenn fokozatosan felszámolják a különböző, korszerűtlen bódékat, ki­sebb-nagyobb pavilonokat. A fürdőben további járdák, utak épültek, és bővült a zuhanyozók száma is. vő úgynevezett kiszolgáló létesítmények: öltözők, mos­dók, zuhanyozók karbantar­tási színvonala nem elfogad­ható. A vizsgálat azt is megálla­pította, hogy a nyári hóna­pokban a településen a gép­járművek elhelyezésénél parkolási gondok jelentkez­nek. Célszerű lenne, ha az ABC áruház, illetve a biszt­ró mögötti területekre elké­szülne a távlati fejlesztési tervhez igazodó részletes építési terv. Ez lehetővé ten­né a további parkolók terv­szerű, fokozott létesítését, másrészt kijelölné a magán- és más elárusítók mostani, utcaképet rontó, olykor a forgalmat akadályozó, ed­dig rendezetlen árusítóhe­lyeit. Ami a vendégfogadást il­leti, a községben a 62 sze­mélyes Touring szállodán kívül 300 személyes kemping Molnár Pál Havonta több száz áruféleséget csomagol nak a Compakt Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyárában. Képünkön a filteres csipkebogyó teát tasakolják. (Fotó: T. Z.) Berekfürdői fények és árnyak A NEB-vizsgálat minősítése: közepes mélves — legjobban a da­Alkalmazkodás és kritika Latveaetősegi érdiekek — ér­vényesülnek. Befektetett évek

Next

/
Oldalképek
Tartalom