Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

1987. AUGUSZTUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 üzlethóz nyitás után öt évvel Megújhodó Ezermester-szolgáltatások Rohan az idő; Szolnok köz­pontjában, a Centrum Áru­ház épülettömbjében öt éve nyitotta meg kapuit az Ezer­mester üzletház. A közelgő fél évtizedes évforduló igen nagy csendességben, minden­féle ünneplés nélkül, nyu­godtan leírhatjuk, munkával telik. Ám a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága mégis föl­figyelt az „eseményre” és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kiren­deltségének vezetőjével, va­lamint az; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat megyei munkatársával együtt a szolnoki Ezermester üzlet­ház igazgatóját is meghívta holnapi ülésére, amelyen — egyebek között — a KISZ vállalatainak működéséről is szó esik majd. Nos, mint minden újra, a szolnoki Ezermester üzlet­házra is igaz: végig kellett járnia a maga útját, hogy megtalálja a helyét a megye üzlethálózatában. Pedig a tény imponáló: 730 négyzet- méteres alapterületével az ország legnagyobb Ezermes­ter üzletháza. Csakhogy ezt a 730 négyzetmétert illik a legésszerűbben kihasználni, különben becsukhatják a boltot! Ezért szüntették meg a barkácsműhelyt. a kisgé­pek kölcsönzésének lehetősé­gét, a kulcsmásolást. Sajnálkozhatnánk azon, hogy szűkült a szolgáltatások profilja, de hát hiába ten­nénk, nem lenne igazunk! Mert tényleg csak ott és az­zal érdemes foglalkozni, ahol és amivel megéri. És koránt­sem biztos, hogy egy bar- kácsműhely a városközpont­ban van a legjobb helyen, ott, ahol nincs mód az alap­anyagok — a fa és vasanya­gok — tárolására! Amilyen rossz üzletnek bi­zonyult az egyik, olyan jó­nak a másik: közel három éve nyílt meg az üzletház földszintjén a csapágy szak­üzlet, amelyet közösen üze­meltetnek a Magyar Kördü- lőcsapágy Művek debreceni gyárával. Hiánycikk persze így is akad, tagadhatatlan, mégis jó, hogy van az a csapágy szaküzlet, hiszen egyedüli a megyében, csak­úgy, mint az idén januárban tető alá hozott csavar szak­üzlet. Mindezeket a vállalkozá­sokat; a kevésbé jövedelme­ző szolgáltatások elhagyását, és az újak bevezetését az ön­állóság tette lehetővé — a szolnoki üzletház az átszer­vezett vállalat, az Ezermes­ter Debreceni Kereskedelmi Leányvállalat kiskereskedel­mi egysége. A kötelezettség — az ifjú­sági, az úttörő és a kisdobos egyenruházati cikkek árusí­tása — mellett egyre több a „vállalkozásuk” a szolnoki­aknak, hiszen a jövedelemér­dekeltség kényszerít a forga­lom növelésére. Az olyan népszerű cikkek, mint az elektromos kisgépek, a fúró- és csiszológépek, a láncfűrészek, a tapéta, a hír­adástechnikai alkatrészek tu­lajdonképpen garantálják a vásárlók széles körét. Ugyan­akkor keresni kell az újat is. Elkészült a szerződés terve­zete, amelynek hivatalossá válása után az alkatrészke­reskedelmi vállalat jóvoltá­ból újabb híradástechnikai és számítástechnikai alkat­részeket is árulnak az üzlet­ben, talán már januártól. A Postáról számokban Kevesebb levél, több telefonra váré, 8 millió csomag A Központi Statisztikai Hi­vatal most megjelent Postai és Távközlési Évkönyve sze­rint tavaly összesen 870 mil­lió levelet adtunk postára, 2 millióval kevesebbet, mint a megelőző évben. A csomag­forgalom is csökkent a ko­rábbiakhoz képest: valami­vel több mint 8 milliót küld­tünk el, ebből 38 ezret kül­földre. A határokon túlra címzett csomagok jelentős hányadát — megközelítően hat és félezret — az NSZK- ba továbbította a posta. A célországok sorában a máso­dik az NDK 3400 csomaggal, ezt követi Ausztria, ahová 2700 csomagot küldtünk ta­valy. 1986-ban több mint 12 millió táviratot továbbított a posta, s 1,3 milliárd hírlapot adott el. illetve kézbesített házhoz. Számottevően — több mint félmillióval nőtt a külföldre irányuló telefonhí­vások száma: távhívással 8.7 millió, kézi kapcsolással 577 A Magyar Kölyök Hálózat Országos Egyesület megala­kulásáról tartottak vasárnap sajtótájékoztatót a Palace Szállóban az egyesület veze­tői. A „Kölyök Hálózat” au­gusztus 13-án tartotta alaku­ló közgyűlését. A KISZ Köz­ponti Bizottsága kezdemé­nyezésére 1985-ben jött létre a „Fiatalok az alkoholizmus ellen” társadalmi egyesület, amely tevékenységi körét je­ezer alkalommal telefonál­tunk más országba. A leg­több hívás az NSZK-ba és Ausztriába ment. Az elmúlt évben 524 570 lakástelefon volt az ország­ban, 25 ezerrel több, mint a megelőző évben. A nyilvános telefonok száma 600-zal nőtt, elérte a 20 és félezret. Kissé javult a beszélőhely­sűrűség mutatója: 1986-ban száz lakosra megközelítően 15 telefon jutott. így is meg­lehetősen hátul áll hazánk az európai országok sorá­ban, ugyanis például Dániá­ban 75. Hollandiában, Fran­ciaországban és Finnország­ban 60 ez az arány. Tovább­ra is folyamatosan növekszik a telefonra várakozók száma. Tavaly összesen 478 ezer igénylőt tartottak nyilván, 13 ezerrel többet, mint egy év­vel korábban. Az évkönyv adatai szerint az elmúlt év végén 2,9 mil­lió volt a televízió-előfizetők száma. lentősen bővítve alakult át Kölyök Hálózat Országos Egyesületté. Nemcsak az al­koholizmus, hanem minden, a gyerekekre veszélyes kör­nyezeti ártalom ellen kíván­nak küzdeni az egyesület tagjai és pártoló tagjai, akik között újságírók, pedagógu­sok, nagyüzemek képviselői, KISZ- és népfronitaktivis- ták, sportolók és jogászok egyaránt megtalálhatók­Munkaügyi és munkavédelmi ellenérzések (Folytatás az 1. oldalról) tek: 485 úgynevezett állam- igazgatási határozatot adtak ki a feltárt munkavédelmi hiányosságok megszünteté­sére, 274 gépen és berende­zésen tiltották meg a mun­kavégzést, 85 dolgozót tiltottak el a munkavégzés­től. Végrehajtási és szabály­sértési bírságot 123-at szab­tak ki, a bírságok összege 72 ezer 400 forint volt. Fi­gyelmeztető tény, hogy a bír­ságok felét ittasság miatt szabták ki. elgondolkodta- tóan sokszor kellett azonban az egyéni védőeszközök használatának elmulasztásá­ért is bírságolni. Az idei első félévben a tavalyinál 4,2 százalékkal kevesebb üzemi baleset volt a megyében, az úgynevezett kivizsgálásra kötelezett, sú­lyosabb üzemi balesetek szá­ma 10,8 százalékkal mérsék­lődött. Sajnos a múlt eszten­deinél több csonkulásos es halálos üzemi baleset történt (15 helyett 16, illetve 4 he­lyett 10). öten közlekedési baleset, hárman, erőgép, il­letve targonca szabálytalan használata miatt vesztették életüket, egy dolgozó elesés utáni fejsérülésébe, egy pe­dig keverőgép okozta sérü­léseibe halt bele. A legtöbb csonkulásos balesetet a fa­ipari maró és gyalugépek, szalagfűrészek, valamint a fémipari hajlítok, köszörűk és sajtoló berendezések okozták. Kölyök Hálózat Féléves kaptató buktatókkal Reménytkeltö Kapcsolatok a Jászkiséri Vas- ós Fémipari Szövetkezet életében A „válás”, jó félesztende- je.nagy vihart kavart. Két település — Jászapáti és Jászkisér — közvéleményé­ben gyűrűztek az ügy hul­lámai, és talán még most sem csillapodtak le egészen az indulatok. A Jászapáti Fém és Elektromosipari Szövetkezetből (FEMISZ) január elsejével kivált an­nak jászkiséri telepe és kis­szövetkezetként kezdett új életet. Eltelt az esztendő kéthar­mada, és a jászkiséri nagy­községi párt-vb nemrég tár­gyalta az új gazdálkodó szervezet eddigi munkáját, részletesen vizsgálva a kis­szövetkezet életképességét és pénzügyi stabilitását, gaz­dálkodásának színvonalát. A dolgozók ellátása mun­kával azonban a kezdettől fogva sem teljes, csak nyolc­van százalékos. Ez okozta a legtöbb gondot az eltelt idő­szakban. és ez okozza jelen­leg is. Az Alumíniumárugyár és a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet idén már nem biztosította a korábbi mun­kákat, így más megoldást kellett — és kell! — keresni, összesen huszonhat!!) re­ménybeli partnerrel tárgyal­tak fél év alatt — kevés si­kerrel. ígéret több helyről is akadt, üzlet azonban nem követte még ezeket. Kivéve a zománcozást. Jászkiséren nagy hagyo­mányai vanak a zománco­zásnak. Olyannyira, hogy az első szövetkezet— amelyet aztán egy bő évtizede a jászapátiakkal egyesítettek — alapvetően zománcozással foglalkozott. (Ezt a tevé­kenységi kört néhány éve felszámolta a FEMISZ veze­tése, gazdaságtalanságra va­ló hivatkozással. Az égető­kemencék azóta is az udva­ron állnak — kihasználatla­nul.) Átfutva ezt a listát, azon­nal szembetűnik, hogy nincs a kisszövetkezetnek saját terméke. Márpedig igazán jövedelmezőnek nem a bér­munkát tartják, hanem az önállóan gyártott cikkeket. Jászkiséren is keresik a le­hetőségeket, de számolnak e A januári kép nem sok jóval biztatott, hiszen a szó szoros értelmében a nulláról kellett elindulni. A szétvá­lást szentesítő határozat ér­telmében az anyaszövetke­zettől, az előző évi ered­ményből, a még közösen fel­vett hitel esedékes törlesz­tésére egymillió ötvenezer forintot kaptak. Átmenetileg ebből az összegből finanszí­rozták a termelést, ebből tudták megoldani az első vá­sárlásaikat. Szép gesztus volt a Hűtőgépgyártól, hogy a kisszövetkezet által szállí­tott hűtőkeretekért azonnal utalta az első félmillió forin­tot, így a hitelt is időben sikerült törleszteni. Egyéb­ként támogatást nem kap­tak, hitelt nem igényeltek az induláshoz. A piaci információk sze­rint zománcos edényekre ugyan nagytételű, folyama­tos igény nincs, viszont ked­vező kooperációs lehetősé­gek kínálkoznak a Zománc­ipari Művek kecskeméti gyárával, zuhanytálca zo­máncozására. Augusztus 23- tól hat dolgozó már Kecs­keméten tanulja a munka fogásait, és októbertől vár­hatóan újra beindulnak a kemencék Jászkiséren. A partner biztosítja a techni­kai hátteret, és a kisszövet­kezet két eddig kihasználat­lan kemencéje is „haszno­sul” így. A cég profilja jelenleg négy fő kört foglal magába: a Hűtőgépgyárnak gépjár­mű vízhűtő kereteket szállí­tanak. a Törökszentmiklósi Gépjavító Szövetkezetnek betonkeverőkhöz kerekeket és keverődobokat, a Meko- fém Kisszövetkezet számára pedig krómozott, rozsda- mentes tartályokat gyárta­nak; 20—25 alkalmazottat naponta Jászberénybe, a Hűtőgépgyárba utaztatnak be munkára. (Ez utóbbi nem is rossz üzlet!) feladat nagyságával, tőke- és beruházásigényével is, így megbecsülik a kooperá- rációs lehetőségeket. Említésre méltó az is, hogy a kisszövetkezet újra indította lakossági szolgál­tatásait, amelyeknek nem az üzleti, sokkal inkább a tele­püléspolitikai jelentősége nagy. Egy ilyen viszonylag kis munkaszervezetben az elnök személye, mindig fokozottan előtérbe kerül. A megvá­lasztott Ádám László — a korábbi telepvezető — a ta­gok jelöltjeként, az ő aka­ratukból lett elnök. A párt- bizottságon nem titkolják: kezdetben fenntartásokkal fogadták a személyét. Az volt a legfőbb kérdés, hogy miként tud majd fegyelme­zett munkát követelni, ho­gyan tudja következetesen érvényesíteni akaratát, hi­szen korábban túl liberális, kifejezetten gyenge kezű ve­zetőnek ismerték. Az ered­mények egyelőre azt mutat­ják, hogy Ádám Lászlónak és vezető társainak sikerült megnyerni a szövetkezetie­ket. Egy belső használatra készült félévi mérleg szerint harminc százalékkal teljesí­tették túl idei nyereségter­vük időarányos részét, úgy hogy árbevételük viszont el­maradt a tervezett szinttől. Még többet árul el az a tény, amire a vb-ülésen a megyei Kiszöv képviselője hívta fel a figyelmet: az egy dolgozóra jutó termelési ér­tékük 16 százalékkal maga­sabb mint a jászapátiaké, és így a megye tizennégy kis­szövetkezete között, az első félévi eredmények alapján, a jók közé kerültek. Viták és eredmények A gazdasági eredmények miként az eredménytelensé­gek is, alapvetően meghatá­rozzák a dolgozók hangula­tát. Az első hónapokban többen nem értettek egyet a szövetkezet céljaival, s ve­zetőivel. A községi pártbi­zottság vezetői érthetően — az eredményeket produkáló elnök és munkatársai mellé álltak ebben a vitában. A vitákat tompította az, hogy tisztességes mértékben emel­ték a fizetéseket, pótolva a korábbi lemaradás egy ré­szét. A szövetkezet életképessé­gét, a kaptató végét misem bizonyíthatja jobban, mint a stabil, jó gazdálkodás, az állandó partnerkör, melynek feltétele a szövetkezetiek részéről a minőségi munka, következménye pedig a biz­tos megélhetés. L. Murányi László Újra a zománcozás Elnök közkívánatra Csúszhatunk! A Fehér Delfin Gazdasági Munkaközösség Abádszaló- kot választotta a nagy vál­lalkozásra. Kérem, itt száz­tíz méteres csúszda lesz „vízolajozással”, mégpedig két pályán — ígérte egyik képviselőjük, úgy másfél hó­nappal ezelőtt. Nos, egy pá­lya elkészült, s a magánvál­lalkozók csúsztak a határidő­vel. Az időjárásfelelős ko­rábban nem volt épp kegyes hozzájuk, később pedig hoz­zánk sem. Most, hogy újra itt Onnan? Én ugyan nem merem megpróbálni! a jó idő, most azután csúsz­hatunk! Es csúszik férfi, nő, idősebb és egészen fiatal, kö­vér és sovány. Fentről úgy fest minden, akárha a ten­gerparton lennénk, csúszás közben élvezhetjük a sebes­séget, lent pedig a hús habok várják a fizetőket. Merthát ingyen nem csúszhat senki, itt mindenki fizet egy tízest, ha el akarja veszíteni né­hány percre a talajt a lába alól, ami még odalent sem szilárd! Ehhez a partra kell evickélni. Mindenképpen. H. Z. Fotó: M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom