Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 17. Minden csoda... Immár másfél hónapja egymást érik a sztrájkok Dél-Koreában. A munkások — politikai nézeteiktől függetlenül — most nem elsősorban társadalmi változásokat követelnek, bár fokozatosan ilyen jelszavak is előkerülnek ismét, hanem béremelést és munkakörülményeik azonnali, jelentős javítását. A nem olyan régen még „mintagazdasággal” büszkélkedő országról hirtelen kiderült, hogy jelentős gondokkal küszködik. A „dél-koreai csoda” ugyan tovább tartott három napnál, de a jelek szerint egyszer ennek is vége szakad. Természetesen nem lehet különválasztani a dél-koreai gazdasági helyzetet és a társadalmi feszültségeket. A sztrájkoló bányászokat ugyanúgy nyomasztja a jelenlegi rendszer, mint a köveket hajigáló diákokat, az ellenzéki pártokat támogató középosztályt vagy éppenséggel a nagyobb befolyást áhító hazai nagytőkéseket. A diktatúra ma már nem felel meg az ország gazdasági fejlettségének, a továbblépés által támasztott igényeknek. Most még jó arra, hogy könnygázzal és gumibottal szétkergesse a csongszoni vagy tebeki tüntetőket, de hosszú távon már biztos, hogy nem képes tartani magát. A hét végén már kétszázötven üzemben szünetelt a termelés, közöttük a dél-koreai gazdaság büszkeségei közé tartozó, az amerikai piacon már-már a japán pozíciókat fenyegető öt autógyárban. A sztrájkmozgalom immár hatszázhetven ki- sebb-nagyobb vállalatot érintett az elmúlt időszakban és alaposan hozzájárul Csőn Tu Hvan elnök, valamint kijelölt utóda, Ro Te Vu engedékenységéhez az ellenzékkel való alkudozás során. Az óriási exporton alapuló dél-koreai gazdaság eddigi sikereit jórészt az olcsó, engedelmes munkaerőnek köszönhette. Most kiderült, hogy a dolgozók felei legfeljebb a létminimumhoz szükséges fizetést kapja, ráadásul szinte középkori rabszolgákhoz hasonlatos a munkaideje. Ez a rendszer már a szuronyokkal sem tartható fenn tovább, túllépett önmagán. A munkáltatók most arra hivatkoznak, hogy csupán hat százalékos béremelés több mint három- milliárd dollár exportkiesést okozna az önköltség növekedése és a versenyképesség romlása miatt. Dél-Koreában a hangya- szorgalom megmaradt, az engedelmesség, a szó nélkül való beletörődés megszűnt. Az új feladatokra már a huszadik század végéhez illő megoldásokat kell találni. A rendszer végnapjait éli, a következő elnökválasztásokon már indulhat az Egyesült Államok támogatását sem nélkülöző ellenzék jelöltje is. Kérdés azonban, meddig .tart majd az „új csoda” a polgári demokrácia, ha netán Washington mégis a katonák rezsimjét tartja saját céljai szempontjából előnyösebbnek. Horváth Gábor Reagan helikoptere Katonaszökevény volt a veszélyeztető Katonaszökevény volt annak a kis magánrepülőgépnek a pilótája, amely csütörtökön veszélyes közelségbe került Reagan elnök kaliforniai birtoka felett az elnök helikopteréhez. Ez csak jóval azután derült ki, hogy a pilótát kihallgatták, majd szabadon engedték. A 32 éves Ray Williams Millert most újból letartóztatták, mert kiderült, hogy augusztus eleje óta önkényesen van távol csapattestétől. A gép egyébként nem az övé volt, hanem egy vállalattól bérelte. B Pravda az Öbölről n legveszélyesebb „forró pont” a földön A legveszélyesebb „forró pont” a földön a Perzsaöböl térsége volt a héten. A feszültség napról napra nőtt, mind közelebb hozva azt a pillanatot, amikor az Egyesült Államok beavatkozik a már csaknem hét éve tartó iráni—iraki konfliktusba — írja vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A lap rámutat: Sajnos jogos feltételeznünk az események ilyen kimenetelét. A múlt vasárnap megtörtént az első lövés, s csak a véletlenen múlott, hogy az iráni repülőgépre kilőtt amerikai rakéta célt tévesztett. A helyzetet bonyolítja, hogy a térségben mind gyakrabban futnak aknára a hajók. Az elkeseredett háborús cselekmények következtében régóta nehézzé vált itt a hajózás. Most azonban Francia- ország, amely repülőgéphordozót és megfelelő kíséretet irányított a veszélyes vizekre. aknaszedőket is küld oda. Példáját Nagy-Britannia követte. A Pravda hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió minden idegen hadihajó kivonását javasolja. Az öbölben jóval kevesebb a szovjet hajó, de nem ez a lényeg. A szovjet hajók senkit sem fenyegetnék, zsarolnak, míg Washington lépései a nemzetközi válságot erősítik. • • • Hiábavalók az olyan számítások, hogy a Szovjetunió végül is engedni fog a nyugatnémet Pershing—1A rakétákra szerelhető 72 amerikai robbanótöltet kérdésében — szögezi le vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A Szovjetunió már megtett minden engedményt, amit megtehetett. A sor most az Egyesült Államokon van. A lap emlékeztet arra, hogy Moszkva visszamondta a brit és francia atomütőerővel kapcsolatos feltételeit, a közepes hatótávolságú rakétákat a hadászati és űrfegyverektől elkülönülten kezeli, jóllehet hasznosabbnak tartotta volna együtt vizsgálni a nukleáris erőket. Síkraszállt minden európai közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéta megsemmisítéséért, majd végül a „globális kettős nulla megoldás” koncepciójával állt elő. Á szovjet nép sohasem bé- kül meg azzal, hogy Nyugat- Németország nukleáris hatalommá váljék — szögezi le a Pravda. A bonni jelentések azt bizonyítják, hogy tovább sem határozták még el magukat á kérdésben a Rajna partján. Végülis kettős benyomás támad. Egyfelől a Pershing— 1A rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont azt mutatja, hogy Washington el akar távolodni a hadműveleti-harcászati rakéták kérdésében már elfogadott nulla megoldástól. Másrészt — Washington és Bonn manőverezésének következtében — kialakulóban van egy helyzet, amely azt a gondolatot ébreszti, hogy létezik valamiféle titkos elképzelés, sőt esetleg terv, amelynek alapján Ny ugat-Németországot nukleáris vagy kvázi — nukleáris hatalommá kívánják változtatni — írja a Pravda. Az özönvízszerű esőzések súlyos áradásokat okoztak az amerikai Chicago város környékén. A képen: ez az autó is inkább úszásra lenne alkalmas (Telefotó—AP—MTI— KS) TASZSZ-nyilatkozat Bz atomrobbantás nem okozott sugárszennyeződést A hivatalos szovjet hírügynökség szombati nyilatkozatában határozottan visz- szautasította azokat a nyugati sajtóban — mindenekelőtt az amerikaiban — terjesztett híreszteléseket, hogy a Szovjetunió által augusztus 2-án, a Novaja Zemlja szigeten végrehajtott atom- robbantást követően sugárszennyeződés jutott más országok területére. A TASZSz rámutatott: a novaja zemljai kísérleti atomrobbantást olyan szükséges, sugárszennyeződésnek a légkörbe jutását kizáró, biztonsági intézkedésekkel hajtották végre, amelyeket az 1963-ban a világűrbeli, a légköri és a vízalatti atom- robbantások betiltásáról kötött — a Szovjetunió által is aláírt — szerződésben rögzítettek. Ezért a lakosságot semmiféle sugárártalom nem fenyegette, mintahogy ezt a szovjet nemzeti műszaki ellenőrző eszközök is tanúsították. Ennek ellenére az illetékes szovjet szervek a kéréseknek eleget téve újabb, sokoldalú ellenőrzést végeztek. Ez azt mutatta, hogy a robbanást követően elenyésző mennyiségű, gáz halmazállapotú melléktermék került a levegőbe, ez azonban nem vezethetett sugárszennyezett csapadék kialakulásához. Csád—Libia Összecsapások a határ mentén A n’djamenai rádióban felolvasott katonai közlemény szerint a csádi hadsereg szombatra visszaverte azt a szárazföldi és légitámadást, amelyet a líbiai véderő pénteken reggel indított az észak-csádi Aouzou visszafoglalására. A csádi kormányerők a múlt hét végén foglalták el a két ország határa mentén lévő, 110 ezer négyzetkilométeres Aouzou-övezet hasonnevű székhelyét. Az ásványi kincsekben gazdagnak tartott területet Líbia még 1973-ban vette birtokba, egy 1935-ben kötött francia—olasz szerződésre hivatkozva. A csádi fővárosban, N’djamenában kiadott közlemény szerint az újabb ütközetben több mint 150 líbiai katona esett el, 48-at pedig foglyul ejtettek. Közép-amerikai rendezés Nicaragua kész a megállapodás betartására Nicaragua kész a középamerikai rendezésről kötött guatemalavárosi megállapodásban foglaltak teljesítésére és hajlandó felfüggeszteni a rendkívüli állapotot, amennyiben az ellenforradalmárok leteszik a fegyvert és az Egyesült Államok megszünteti a „kontrák” támogatását — jelentette ki Sergio Ramirez nicaraguai alel- nök a The New York Times- nak adott nyilatkozatában. Ramirez kommentálva Reagan elnöknek azt a kijelentését, miszerint az támogatja a guatemalai rendezési tervet, rámutatott: a „kontrák” washingtoni segélyezésének folytatása nem egyeztethető össze a guatemalai rendezési tervvel. A nicaraguai honvédelmi minisztérium közlése szerint a hadsereg augusztus első felében több sikeres akciót hajtott végre a „kontrák” ellen az ország északi részében. A harcokban 79 ellenforradalmár életét vesztette és nagy mennyiségű fegyvert és hadfelszerelést zsákmányolt a sandinista hadsereg. Nicaragua pénteken azzal a kéréssel fordult a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, hogy függessze fel annak a beadványnak a tárgyalását, amelyben Managua kérte, hogy a bíróság ítélje el Hon- durast a nicaraguai „kontráknak” nyújtott támogatás miatt. Az ügy felülvizsgálatára a két ország — korábbi megállapodásuk értelmében — a guatemalai rendezési tervben szereplő középamerikai csúcstalálkozó kapcsán kíván sort keríteni. Új-Zéland Ismét győzött a Munkáspárt A vasárnap közzétett eredmények szerint az új-zélan- di választásokon a Munkáspárt a 97 képviselői mandátumból 56-ot szerzett meg, a legnagyobb ellenzéki csoportosulás, a Nemzeti Párt pedig 41 képviselőt küldhet a parlamentbe. A 2,1 millió választásra jogosult állampolgár 78 százaléka (1,6 millió ember) adta le szavazatát. 46,41 százalékuk a Munkáspártra, 44,59 százalékuk pedig a Nemzeti Pártrd voksolt. Az országban ismét David Lange alakít kormányt. Sajtóértekezletén Lange hangsúlyozta, hogy kormánya jó kapcsolatokat akar kialakítani az Egyesült Államokkal, de nem változtat azon a döntésén, hogy atomfegyverrel felszerelt amerikai hadihajók nem köthetnek ki az ország kikötőiben. CHICAGO Az Egyesült Államok Kommunista Pártja új ösz- szetételű Központi Bizottsága vasárnap egyhangú szavazással ismét Gus Hallt választotta a párt főtitkárává. HAMBURG Az NSZK-iban öt év óta első ízben lépett helyi koalícióra — az önálló tartományinak számító Hamburgban — a szövetségi szinten ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a bonni kormány- többséghez tartozó Szabad- demokrata Párt. A május 17-én tartott helyi választások után, három hónapig tartó alkudozást követően végül szombat este állapodtak meg a hamburgi szociáldemokraták és a szabaddemokraták egy közös programban. BONN Erich Honeckemek, a NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének nyugatnémetországi látogatása lehetőséget teremt a két német állam viszonyát érintő konkrét kérdések jó^ zan megvitatására — mondotta Helmut Kohl szövetségi kancellár a ZDF-nek adott vasárnapi televíziós nyilatkozatában. BELGRAD A román hatóságok a ibrailai kikötőben lefoglalták a „Badnjevo” nevű jugoszláv folyami vontat óha jót és 2100 tonna nyersfoszfátot szállító három uszályát, parancsnokát és személyzetét pedig őrizetbe vették, mert a legénység tagjait csempészésen érték. Bukarest erről jegyzékben értesítette a belgrádi külügyminisztériumot. SO éve állt a párt élóro Tito egy egész korszakot határozott meg Éppen ötven esztendővel ezelőtt, 1937. augusztus 17-én állt Joszip Broz Tito a Jugoszláv Kommunista Párt élére. Az évforduló alkalmából e napokhan szerte Jugoszláviában ünnepségeket rendeznek. A megemlékezések kiemelkedő helyet foglalnak el a sajtóban, a rádióban és tv-ben. Nyilvánvaló a cél és szándék; a nagy vezető emléke segíthet az országot ma gyötrő bajok, a gazdasági válság és a nemzetiség széthúzása leküzdésében. „Tito neve egész korszakot fémjelez — írja a belgrádi Komuniszt. — Életútjáról szólni csak úgy lehet, ha tevékenységével együtt áttekintjük a JKP, a jugoszláv forradalmi mozgalom, az ország történetét. Hiszen a 88 életév, amelyből negyven- hármat a párt élén töltött, nem csupán egy ember életútja, ez ma már történelem.” Joszip Broz lakatossegédként, nyomban oroszországi hadifogságból történt hazatérése után, 1920-ban lépett be a Jugoszláv Kommunista Pártba. Hét esztendő múltán Zágrábban, a horvátországi vasas szak- szervezet titkárává, egy évvel később pedig a JKP zágrábi városi bizottságának, titkárává választották. Államellenes tevékenység vádjával egy évvel később letartóztatták és ötévi börtönre ítélték. Büntetését a lepoglavai és a maribori börtönben töltötte. Kiszabadulása után illegalitásba vonult, majd Ausztrián át a Szovjetunióba emigrált. Távollétében választották be a JKP Központi Bizottságába és a Politikai Bizottság tagjának is. Két éven át Moszkvában, a Kominternben dolgozott. 1936-ban, titokban hazatért Jugoszláviába, ahol fontos párttisztséget kapott, a KB szervező titkáraként. Az ötven évvel ezelőtti eseményre Tito később így emlékezett visz- sza: „1937 nyarán, miközben Jugoszláviában tartózkodtam, Párizsból értesítettek, hogy Milan Gorkicsot, aki 1932 óta a JKP főtitkára volt, Franciaországból sürgősen Moszkvába rendelték. Nem sokkal később Párizsba utaztam, ahol levelet kaptunk Wilhelm Piecktől, a Komintern balkáni titkárságának vezetőjétől. Pieck közölte, hogy Gorkicsot letartóztatták, s kért, utazzam Moszkvába, s vegyem át a JKP KB munkájának vezetését. Én sohasem törtettem. Sohasem gondoltam arra, hogy pártvezető legyek. Viszont mindig azt szerettem volna, hogy szilárd, forradalmi vezetés jöjjön létre pártunkban. Nem akartam a JKP vezetője lenni, de azt szerettem volna, hogy olyan ember kerüljön a Központi Bizottság élére, aki összefogja, egységessé tömöríti az egész vezetést.” „Több megbeszélést folytattam Georgi Dimitrowal. Az a benyomásom alakult ki, hogy a JKP-t, a lengyel és a koreai párthoz hasonlóan fel akarják oszlatni, mert irányvonalát hibásnak ítélik a Kominternben. Ezért elfogadtam Dimitrov ajánlatát. Azt mondtam neki: lemossuk a gyalázatot. Dimitrov csak ennyit mondott: dolgozzon.’’ „Néhány hónapig — folytatta Tito — Moszkvában maradtam. Akkor hagyta el a sajtót Az SZK(b)P története című mű. Azt a feladatot kaptam, hogy készítsem elő kiadásra a könyvet szerbhorvát nyelven. Ez a munka több hétre Moszkvában tartott. Utána Finnországon és Dánián át elindultam Franciaországba. Spiridon Mekas névre szóló kanadai útlevelem volt. Koppenhágába érve, egy rendőr, aki minden bizonnyal szociáldemokrata lehetett, valamit kérdezett tőlem angolul. Én nem sokat tudtam neki válaszolni, csak dadogtam valamit. A rendőr rájött, hogy az útlevél nem az én nevemre szól. Elmosolyodott és azt mondta: .Elvtárs, máskor tanuljon meg jobban angolul, ha kanadai útlevéllel utazik.’ így érkeztem meg 1938 elején Párizsba, ahonnét néhány nap múlva Jugoszláviába in- dultpm...” Jofzip Broz Tito 45 éves korában, 27 esztendei forradalmi munka után vállalta el a felelősségteljes feladatot, a JKP főtitkári tisztségét. Mindez a második világháborút megelőző sorsdöntő napokban történt. Fáradhatatlan pártszervező munkába kezdett. A föld alatt működd Párt taglétszáma 1938—1940. között kétezerről tizenkétezerre gyarapodott, s az egész országban, a társadalom minden rétegében voltak rokonszenvezői, támogatói. Elsősorban ez tette lehetővé, hogy 1941 nyarán a hitlerista megszállók ellen képes volt kiterjedt fegyveres partizániharcot indítani. Ez nem sokikpl később antifasiszta népfelszabadító háborúvá szélesedett, s a délszláv népek történetének legnagyobb győzelmét hozta. A felszabadulás után helyre kellett állítani a romokban heverő országot. Majd a szocialista építés következett. Tito önigazgatásra épülő, eredeti, az addigi mintától eltérő szocialista fejlődést indított el. Fáradhatatlanul irányította ezt az alkotó munkát, miiközben Jugoszlávia nemzetközi helyzetét is kialakította a jelenlegi formára, az el nem kötelezettek táborán belül. 35 évig állt az új Jugoszlávia élén. Ez valóban történelem. Márkus Gyula
