Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
1987. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Emberi szávai, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről Csete Balázs nyomában A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésében megkezdte Kádár János beszédeinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddiginél átfogóbb, részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumértékű felszólalás, köszöntő, nyilatkozat, üdvözlet sorjázik egymás mellé. 24 hónap leglényegesebb történéseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi központnak 1956. november 4- én, a magyar dolgozó néphez intézett nyílt levele nyitja, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulóján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulásnak a célja, tartalma és értelme az emberek meggyőzése az MSZMP, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány igazáról, programjának helyességéről és támogatásuk megszerzése. E politika lényege sokféle oldalról, változatos hangnemben fejeződik ki. Alkalmak, helyszínek és időpontok váltják egymást. Van közöttük olyan beszéd, amely Salgótarjánban, Kisújszálláson, Tatabányán, Barcson, a fővárosban a Hősök terén, Csepelen vagy Angyalföldön rendezett gyűlésen hangzott el. Vannak diplomáciai eseményekhez kapcsolódók is, itthon és külföldön — Moszkvában, Pe- kingben, Marosvásárhelyen és másutt — elmondott beszédek, köszöntők is. Olyan kortörténeti dokumentumokat is olvashatunk a kötetben, rövidítés nélkül, mint például az országos pártértekezlet vagy a kormány beszámolója 1957-ben és 1958-ban. A minden eddiginél teljesebb válogatást mutatja, hogy 12 beszéd eddig kötetben még nem jelent meg, legfeljebb annak idején a napi sajtóban. Hat írás pedig most kap először nyomtatásban nyilvánosságot. Közöttük olyan nagy jelen-, tőségű felszólalás is, amelyre az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Jánosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tragédia és ellenforradalom kiváltó okainak elemzésében, őszinte, tárgyilagos visszatekintésre, önvizsgálatra volt szükség, amelyről egy marxista-leninista párt sohasem mondhat le. Éppen az emberek bizalmának megszerzése tette szükségessé, hogy kimondja: „Az október 23- án kezdődött események első okának a Rákosi—Geró klikk antileninista, bürokratikus vezetési módszerét, az ezzel okozott súlyos károkat, és a mindezzel kiváltott jogos és tömeges elégedetlenséget jelölhetjük meg. Majd a többi előidézőt is pontosan megjelölve, így folytatta: „A második ok a Rákosi—Gerő klikk hibái elleni szükséges és -helyes harc káros eltorzítása volt a pártellenzék egy csoportja, a Nagy Imre—Losonczy-cso- port által. A harmadik ok és egyben az egyik fő mozgatóerő a magyar kapitalista, feudális ellenforradalom volt. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenységében keresendő”. Ma sem ítélhetjük meg másként 1956 történéseit és a hozzájuk vezető folyamatokat. Maradandó érvénnyel tárta fel ezeket az Ideiglenes Központi Bizottság 1956. december 5-i határozata és az 1957 júniusi országos pártértekezlet állásfoglalása. Pártunk szövetségi politikájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hónapokban, években formálódtak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadások nélkül — a későbbi esztendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő alapelvekre gondolunk: Reális válaszokat kell keresni a társadalmi kérdésekre. A valóságot olyannak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a tényekből kiindulva elemezzük a valóságos helyzetet, s munkáljuk ki az adott szituációnak, a kor követelményeinek megfelelő, legcélszerűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szükséges korrekciók elmaradnak, az társadalmi-politikai feszültségeket okozhat. Pártunk politikáját azóta is egyaránt jellemzi a realitásokat figyelembe vevő elvi szilárdság és rugalmas gyakorlat. Az MSZMP lehántotta a társadalomról és önmagáról a szocialista fejlődés torzulásait, az 1956-os eseményekből komoly tanulságokat vont le; a párt nem parancsolgatásra, utasításra rendeltetett, a hatalom számára nem öncélú, hanem történelmi — hivatása, naponta megújuló felelőssége a nép érdekeinek, önzetlen becsületes szolgálata, a társadalom jobbító formálása. A párt az embereket a politika alkotó formálóinak, s nem csupán végrehajtóinak tekinti. Az ellenforradalom nagy kárt okozott népköztársaságunk nemzetközi pozíciójának. Rágalmak özöne zúdult a munkás-paraszt kormányra. Az ENSZ —, amely akkor még az USA erős befolyása alatt állt — az úgynevezett „magyar ügyet” megpróbálta esztendőkön át napirenden tartani. Tavaly az amerikai NBC News tévé- társaságnak adott interjújában mondta Kádár János: „.. .nekem egyik ambícióm az volt, hogy Magyarország kerüljön le az újságok első oldaláról”. S ez sikerült — mérhetetlen nehézségek leküzdése árán. Okos politikai türelemmel, a gazdasági és a társadalmi élet normalizálódásával, emberi mértékkel rövid idő alatt megvalósult a politikai konszolidáció. Ezekben az években teremtődött meg az alapja annak, hogy a későbbiekben újkori történelmünkben példa nélkül álló fellendülés, társadalmi megbékélés, szocialista nemzeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt megillető helyét a nemzetek közösségében. Ezekre az évekre is gondolva, elévülhetetlen tapasztalatként összegezte Kádár János a Novoje Vremja című szovjet lap számára adott interjúban: „.. .ha van világos cél, megfelelő vezetés, és minden alkotóerő összefog, akkor a maga urává! lett nép képes történelmi feladatainak megoldására”. Azok a nemzedékek —, amelyek nem élték át azokat az időket — nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire bonyolult volt akkor a helyzet. S mennyire fontos volt azoknak az embereknek a marxista elkötelezettsége, személyes bátorsága, akik élére álltak a forradalmi erőknek, a megújhodásnak. A mai és a következő nemzedékek történelmi tisztánlátását is erősíti e könyv. Mindenki számára nélkülözhetetlen olvasmány Kádár János kötete a magyar történelem e sorsdöntő, tragédiákkal terhes korszakának alapos meg'smeréséhez. Mary György az MSZMP KB munkatársa Milyen apr6 a világ! Négyemeleteshez szokott szívem egy fokkal hevesebben kalapált, mire felértünk a 23. emeletre. Kicsit korán érkeztünk, nincs még nyolc óra. A Nap, — vörös golyó —, mintha nem is akarna ma lenyugodni, minden fényes, világos. Csillagokat még nem nézhetünk, de azért felké- redzkedünk a tetőre, a város panorámájában gyönyörködni. Gyönyörködni, mert tényleg csodálatos, bár ezt nem könnyen hiszi el az ember ezt tudom. Amikor 30 fokban vánszorgunk a poros, szürke utcákon, árnyék után sóvár- gunk, zsúfolt buszon izzadunk, vagy csak rohanunk dolgunk után, minden jelző inkább eszünkbe jut. csak az nem, hogy gyönyörű. De innen, föntről minden más. eltűnnek az „apróságok”, mert az egész nagyon aprónak látszik, végighúzhatom ujjamat a határán. A régi diafilm babavárosa ez. A hosszú utcák gyufaszál méretűek, sokáig kell keresgélnem egy-egy épületeimig rátalálok. Es mindenütt mennyi fa! Lassan megerősödnek a fények — a közlekedési lámpák egyszerre villogó sárga fényei, a nagy OTP reklám zöldje, a kocsisorok gyöngyszemei —, besötétedik. A lelkes, fiatal amatőr csillagászok beállítják nekünk a távcsövet és a jól megszokott Hold helyett egy másikat nézhetünk. Kráterek, fodrozódó felszín — mint. mikor tóba követ dobsz. Felnőtt, gyerek egyaránt fellelkesül, minél többször szeretne távcsőközeibe jutni. Már látszik a Szaturnusz, közli az egyik kis „csillagász” felsőtagozatos diák, és egy apró fényes csillagra mutat. Üjabb beállítás. és a távcsőben valóban ott a Szaturnusz, gyűrűjével együtt jól látható. Apró fehér kagylóra, pici ékszerre emlékeztet, A jobb szeműek egy apró holdját is felfedezik. Valamiféle megillető- döttség lesz úrrá az emberen, és ez az érzés egészen hazáig kíséri. Hasonló élmény vár mindenkit, aki ellátogat a TIT Bemutató Csillagvizsgálójába, amely minden hétfőn, szerdán és pénteken 20—22 óra között várja az érdeklődőket a szolnoki vasútállomásnál lévő toronyház 23. emeletén. Gőz G. Amikor belépek a Hazafias Népfront Városi Bizottsága volt székházába, a Szolnok kulturális életében valaha jobb napokat látott Ko- marov-terem hűs falai közé. nem is veszem észre a falakon sebeket hagyó költözködés árulkodó nyomait, mert a nyitott ajtón át kiáramló, ütemes muzsika megállít. Odabenn a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat Olajbányász fúvószenekara játszik teljes odaadással egy indulót, s nekem bizony egy hirtelen tovasuhanó emlékképben megelevenedik a gyermekkorom. A május elsejék, amikor a léggömb- és zászlóerdő alján ott rohangásztunk az alkalmian cifraruhás „tamburmaior" és társai, a „banda” körül, miközben ők lelkesen fújták a marsot, vagy a néphadsereg-napi reggelek, amikor az álommal együtt szállt el a korai, zenés ébresztő miatt érzett, dühöm, hogy fokozato„Régi életünk úgy süllyed el az időben, mint a léket kapott hajó a tengeren!... De hogy ne tűnjön el nyomtalanul és a jövőnket formáló tanulságok nélkül, erről a néprajztudomány tud a legapróbb részletekbe hatóan gondoskodni. Ebben a munkában én is segítek mindhalálig." Csete Balázs szép vallomását Néprajzi munkásságom naplója című füzetéből idéztük. Csete Balázs az idén lenne kilencvennégy éves. A nagyszerű pedagógus és néprajzkutató 1958-ban hagyott itt bennünket mindörökre. Jövőre lesz pontosan harminc éve, hogy már csak igen nagy értékű hagyatéka „él” tovább, s emlékeztet rá. A „csak” természetesen nem a munkássága minősítése. A jászkisé- ri születésű Csete Balázs élete az alkotó ember példája is lehetne. Festőművésznek készült, szülei nem kis áldozatok vállalásával segítették iskoláztatását. A sors az I. világháború, a fogság azonban közbeszólt. Szerepelt ugyan kiállításokon, s munkái tehetségről tanúskodtak, de a nehéz indulás, a közepes színvonalú iskoláztatás miatt nem tudta leküzdeni eredendő hátrányait. Több településen is tanított, nagyszerű rajztanár volt. Pedagógiai munkásságából irodalmi alkotásai, novellái adnak ízelítőt. Munkája mellett néprajzzal foglalkozott, kezdetben ceruzával, tollal örökítette meg a népművészet legszebb darabjait, majd később gyűjtő- utakra indult a Dél-DunánKülönös filmet mutat be ma este a televízió. A Georg Büchner drámája nyomán készült alkotás központi hőse Woyzeck, az együgyű katona, a végsőkig meghajszolt, kísérleti alanyként használt szerencsétlen ember, aki féltékenységből megöli kedvesét. Tette ön- gyilkosságba kergeti. A filmváltozat producere és rendezője az egyik legnevesebb nyugatnémet filmrendező, Werner Herzog, aki 1978-ban készítette a Woyzecket. A férfi főszerepet Klaus Kinski játssza, akit a magyar közönség nem nagyon ismer. Eva Mattes, a film női főszereplője ezért a szerepért Cannes-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját. san átvegye a terepet egy másik érzés, a zárt ablakon is kellemesen fülbemászó fúvósmuzsika keltette öröm. — A megalakulásunk óta. tizenhét éve mi is ott. voltunk szinte minden május elsején — mondja a zenekar nemrégiben kinevezett, új vezetője. Varga Gábor, miután próbaszünetet rendelt el. és letette a keskeny kottatartó állványra a karmesteri pálcát. — Bár mostanában kevesebbet szerepeltünk a városban, mert gondokkal küszködött a zenekar. Megvált az együttestől Kiss József, aki nagyon hosszú ideig egyengette az utunkat, a nyugdíjas tagjaink közül már jónéhányan nem lehetnek velünk, utánpótlás pedig sajnos nemigen van. Végignézek a sorokon, és az első benyomásom tényleg az, hogy a fiatalok között valóban nem lehet mar túlságosan népszerű a hangszeres zenének ez a formája. túltól Kalotaszegig, a Bala- ton-melléktől a Palócföldig. Élete utolsó évtizedét szülőfalujában, Jászkiséren töltötte. A népművészet mellett ekkor fordult az érdeklődése a gyerekek élete, a gyermekjátékok felé. A jászkiséri gyermek élete a születéstől a házasságig című, 1952-ben készült munkáját kiemelkedő díjjal' jutalmazták az országos néprajzi pályázaton. Kaposvári Gyula biztatására illetve irányításával népi gyermek- játékokat, mondókákat gyűjtött, amelyek a Damjanich Múzeum tárgyi anyagának értékes részét alkotják, de számos munkáját őrzi a Néprajzi Múzeum is. Ennek ellenére a Magyar Néprajzi Lexikonból mégis kimaradt a neve. Méltóképpen ápolják emlékét viszont a jászkisériek, elsősorban a nevét viselő helybeli honismereti szakkör, és a Damjanich Múzeum is, amelynek munkatársai jövőre — Csete Balázs halálának évfordulóján — többféle rendezvénnyel is tisztelegnek emléke előtt. A tervek szerint megjelentetik Csete Balázs eddig még kiadatlan írásait Gulyás Éva összeállításában. Ugyancsak tervezik, hogy Csete Balázs emlékplakettet készítettnek, amelyet azok nyerhetik el, akik a legsikeresebben szerepeltek a .gyűjtő pályázaton. A múzeum a Népfront megyei bizottságával és a megyei úttörő-elnökséggel közösen ugyanis három fordulós pályázatot hirdetett két évvel ezelőtt gyermekjátékok gyűjtésére. A felhívás igen nagy érA főszereplő Klaus Kinski A Woyzecket televíziónk ma este, 21 órai kezdettel sugározza a 2-es programban. Aztán rögtön eszembe jut, hogy milyen sokan szeretnének a gyerekek közül a Kodály iskolában működő úttörő fúvószenekarban dolgozni — ami ráadásul a bányász együttes hivatalos utánpótlása —, aztán meglátok a fuvolások között egy egészen fiatal lányt, végül az is szembetűnik, hogy • a férfiak közül jónéhányan még csak a húszas vagy harmincas éveiket tapossák. — Most harmincöt tagú a zenekar — veszi át a szót Nagy Ferenc, az együttes gazdasági felelőse, s már veszi is elő tömött, minden fontos dokumentumot őrző táskájából a bizonyítékokat. — Hárman vannak lányok, heten már nyugdíjasok, tizen- ketten dolgoznak még aktívan. A többiek a Killián zenekarnak is tagjai. De nehogy azt higgye, hogy ez a kapcsolat egyoldalú: a fiatalok közül jónéhányan innen vonultak be. direkt a katonazenekarba. A nehézségek ellenére is sok szép sikert tudhatnak maguk mögött az Olajbányász fúvósai. Háromszor nyerték el az aranvdiplo- mát — most indulunk majd deklődést váltott ki. Az első fordulóban, 1985-ben, mintegy 450, természetes anyagokból készült .gyerekjátékot készítettek, illetve küldtek el a múzeumnak a megyéből. A nem mindennapi tárgyakból még. abban az évben nagysikerű kiállítás is nyílt. Tavaly énekes népi gyer- mékjátékok gyűjtésére hirdettek pályázatot. Az előző évinél kevesebb, de igen értékes anyagot küldtek a múzeumba elsősorban a megye honismereti szakkörei és napközis csoportok. Az idei pályázat témája a „sportszerű szabadban végezhető, népi játékok összegyűjtése”, mint például a métázás, bigézés, hídjátékok, gombozás, golyózás, labdajátékok. A pályázatokat október 10-ig várja a múzeum, s az eredményhirdetésre a múzeumi, műemléki és honismereti hónap keretében kerül sor. Az idei, a harmadik fordulóval lezárul a pályázat. Azokat, akik a legeredményesebben vettek részt a gyűjtésben, jövőre meghívják a megyei családi nép- művészeti táborba, amelynek létrehozását a pályázatot hirdetett három szerar támogatja. A táborozók azon túl, hogy behatóan megismerkedhetnek a / megye népművészeti hagyományaival, gyermekjátékokat is készítenek. Olyan játékokat, amelyekkel nagyanyáink, nagyapáink játszadoztak annak idején. Nem süllyed hát el régi életünk az időben, mint a léket kapott hajó a tengeren... T. G. Magyar filmek külföldön Számos magyar alkotás képviseli a nyáron a hazai filmművészetet a különböző nemzetközi fesztiválokon. A Brüsszelben megrendezett Aranykor elnevezésű fesztiválra Gazdag Gyula Hol volt, hol nem volt című filmjét hívták meg. A július 15-ig taró szemlének a belga főváros filmintézete ad otthont. A Los Angeles-i, július 7-e és 12-e közötti animációs filmfesztiválra Ternovszky Béla Macskafogó című alkotását hívták meg. Ezen kívül a Hunga- rofilm további 13 filmet — köztük Dargay Attila Szaf- fi, Varga Csaba Auguszta dagaszt, Rófusz Ferenc Gravitáció című animációs alkotását küldte ki. a versenyben negyedszer, mondja Varga Gábor —. a fenntartó szervek működési területén — gyakorlatilag az egész Tiszántúlon — szerepeltek már, elsősorban vállalati rendezvényeken, hangversenyeken. Az egyik — és talán legfőbb — kedvenc azonban mégiscsak a térzene. Ezért is. no meg hogy a városban és a megyében el ne felejtsék, milyen is az igazi tambur- major vezette „bandazene”, határozták el, hogy újra belopják életünkbe, vagyis ahol igény van rá, játszanak a maguk és mások kedvére. Vasárnap délelőtt tíz órától — mint kiderült, nem először —. valóban különleges körülmények között élvezhetik a pihenést, lubickolhatnak a tiszaligeti strand vendégei. A mutatós egyenruhába öltözött fúvósok a medence széléről adnak hangversenyt, játszanak ke- ringőt, polkát és indulókat. Valamivel később — július 26-án, délelőtt tizenegy órakor — Cserkeszőlőn folytatják. amit mindnyájunk örömére elkezdtek. — b. 1. j. — TÉRZENE AJÁNDÉKBA A tamburmajor és társai Ma este a tévében: Woyzeck
