Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

1987. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővül a martfűi sörgyár termelése (Folytatás az 1. oldalról) termié, amiből hozzávetöldg 290—300 millió forintot kap­na vissza a gyár. A társasá­gi tagok egy része azqmiban nem lelkesedik a tervért. Az eddigi sörgyári befektetése­ik ugyanis nem hozták azt az eredményt, amit vártak, nem jövedelmeztek megfele­lően, így álláspontjuk érthe­tő és magyarázható is. Mi az mégis, ami a bő­vítés mellett szól? A beru­házás révéin jelentősen csök­kenhetnek a költségek, ol­csóbb lehet a sör előállítása, magasalbb a nyereség. Indo­kolja továbbá az is, hogy a megye sörellátása a beruhá­zással javulhat. A bővítés ugyanakkor importmegtalka- ríitást is hozhat. Helyi je­lentőségű, de mégsem hagy­ható figyelmen kívül a je­lenlegi foglalkoztatási hely­zetiben, hogy több mint száz új munkahely is születne a teljes bővítés révén. Végső döntés einrőL — később. Egy gond azonban min­denképp fenyeget. A terve­zett többlet sörmennyiséighez a söripar nem garantálja a folyamatos és teljes maláta­ellátást. A termelés bővíté­sét tehát mindenképpen ösz- sze kell kapcsolni a házon belüli malátagyártás megol­dásával. Erre is megvannak már az elképzelések. Püspöki beiktatás Dr. Seregély István kine­vezett érseket július 25-én, szombaton püspökké szen­telték és beiktatták az Egri Egyházmegye érseki tisztsé­gébe. Az ünnepségen részt vett Paskai László prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke, ott voltaik a püspöki kar tagjai, valamint a me­gye területén működő pro­testáns egyházak és felekeze- ték képviselői. A Vatikánt Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli ügyeikkel megbí­zott pápai nuncius képvisel­te és több magas rangú kül­földi egyházi személyiség is jelen volt. A szertartást kö­vető fogadáson Miklós Im­re államtitkár a magyar kor­mány, Heves megye és Eger Város Tanácsa nevében kö­szöntötte a hivatalába lépő új egri érseket. A tolvaj kritizál Pálmaág helyett láncos bot Ittasan nem ajánlatos Közbiztonsági razzia Szolnokon Nemsokára szombatra fordul a pénteki nap. Fülledt, I vihar előtti légkör uralja a várost. Általában ilyenkor történik a legtöbb rendellenesség, a rendőrkapitányság ezért időzítette erre az időpontra a közbiztonsági razziát, ami most nagyobb szabású a megszokottnál. Századnyi erővel besegítenék a munkásőrök. Hagyományos, jó együttműködés van a két fegyveres testület között. Ennék egyik megnyilvánulási formája a mai. Az önkéntes rend- 1 őrök közül is sokan itt vannak. Alig kezdődik el a köz- biztonsági razzia, az egyik rendőrnek feltűnik, hogy bu­kósisak nélkül, meglehetősen bizonytalanul vezetve mo­torozik egy férfi. — Megbuktam — mondja, amikor igazolásra szólítják fel. — Négy balhém van: a motor jogtalan használata, az ittas vezetés, a bukósisak és a jogosítvány! hiánya. A rendőrség vendégszere­tetének élvezése előtt kellett volna ezzel számot vetnie. Egyébként nemcsak azért méltatlankodik, mert horog­ra került. Azt mondja: — Nincs ez a motor keL- lően karbantartva, a forduló­ban ezért estem el. Tehát nem az itai a hibás, hanem a motor műszaki ál­lapota. Kritizál, pedig a mo­tor tulajdonosára* Fekete Jó­zsefre, a Sanz-Villamossági Művek művezetőjére nem le­het panasza, hiszen az utcán hagyva tálalta neki a mo­tort, benne hagyva még az indítók,ulcsot is. Utána az­tán egyik ámulatból a má­sikba esett. Előbb akkor, amikor hűlt helyét találta motorjának, aztán meg ak­kor, amikor bejelenti, hogy ellopták a járművét, és a rendőr így válaszol; — Tudjuk. — Honnan? — Itt van az udvaron. Először talán el sem akar­ja hinni, hogy már a beje­lentés előtt elfogták a tol­vajt. Hazabiciklizik, hozza a bukósisakot és azt sem bán­va, hogy a lábtartó elgör­bült, meg hogy a visszapil­lantó tükör elrepedt, öröm­mel hálálkodik a rendőrök­nek: — Köszönöm, hiszen ez nekem kenyérkereső eszkö­zöm. Nem sokkal később régi té­ma mai változata elevene­dig. A szászberki legények áltál „kitiltott” zagyvarékasi fiatalok „leánynézőbe” mé­giscsak átruccannak Szász­berekre. Mégpedig úgy men­tek, ahogy ma már egyre inkább szokás: gépkocsival. Ott aztán a helybeliek pál­maág helyett botokra szerelt láncokkal „legyezgették” két- oldalról a hatvanas sebes­séggel menő autót. A horpa­dások szépen őrzik a lánc­szemek, vonulatát. Az utasok állítják: felismerték a táma­dókat. Kihallgatják azokat is. — Mi az eredmény? — kér­dezem az egyik nyomozótól. — Őszintén tagadnak. Közben városszerte zajlik az élet. A rendőrök és a munkásőrök zárással átfésü­lik a vasúti csomópontot, a Tisza-partját és azokat a he­lyeket is, ahol viszonylag ritkán fordulnak meg más­kor. A szokásosnál több he­lyen folyik a közúti ellenőr­zés. A kertvárosi elágazásnál éjfél után is olyan nagy a forgalom, hogy nagy torlódás lenne, ha minden kocsit le­állítanának. Udvarias, gyors az ellenőrzés. Barátságos szóváltás közben mentege- tődzik az egyik külföldi ko­csi vezetője: — A feleségem hollandus, azért nem szólal meg, mert nem tud magya­rul. Jégeső, viharkárok, kényszerpihenő (Folytatás az 1. oldalról) tejű házak, üveg nélküli ab­lakok, letarolt szőlők, gyü­mölcsösök és vetések. Egye­lőre fel sem lehet becsülni a károk összegét. Emberéletet szerencsére nem követelt az Ítéletidő, de többen megsé­rültek. A Baranya megyei nakétás jégesőelhárító szolgálat munkatársai hat órán át küzdöttek a természet erői ellen. A Tenkes-hegyen levő lokátorállomásról délután 6 óra tájban rendelték el a riadót. Megkezdték a szombat dél­utáni vihar okozta károk helyreállítását. A legtöbb eső a Dunántúlra zúdult le. A heves záporok a Kaposvár— Siófok közötti vasútvonalon Kisbárapáti és Bonnya ál­lomások között körülbelül 40 méteres szakaszon elmosták a vasúti pályát, s vonatpótló autóbuszokat kellett beállíta­ni. A záporokat, zivatarokat sokfelé, főként a Dunántúlon és a déli megyékben erős széllökések is kísérték. Sze­geden óránként 100 kilomé­teres sebességű széllökéseket is mértek. Az erős szél fákat döntött az utakra, a vasúti sínekre, megtépázta a villa­mos vezetéket. A tószegi úton sem csitul a forgalom. A kenyerét disz­kózással kereső fiatal mel­lett búzát szállitó gépkocsik verik az út porát. Az egyik Dacia vezetője tanácsot kér­ni visszajön az ellenőrző ponthoz: — Hogy kerül olaj a hűtő- folyadékba? Javításra sajnos nincsenek felkészülve sem a rendőrök, sem a munkásőrök. A közbiztonsági razzia éj­jel kettőkor ér véget. Sum­mázzák a tényeket: közel kétezer embert igazoltattak. Kilenc ellen büntetőeljárást indítottak, tizenhat ellen sza­bálysértési feljelentést tesz­nek, — közülük hat ellen it­tas vezetésért. Közel száz helyszíni bírságot róttak ki. Bűncselekmény alapos gya­núja miatt négy embert elő­állítottak. A razzia résztvevői közül a többség pihenni tér. A töb­biek tovább vigyáznak arra, hogy az elszenderedett vá­ros nyugodt, békés napra éb­redjen. S. B. Miért van szükség érraformra ? 2. Hosszú távú előnyök A jelzett kétszámjegyű infláció mellett az új szemé­lyi jövedelemadózás és az anyagi ösztönzés régebbi ke­letű hiányosságainak felszá­molása indokolná, hogy az adó- és árreform társuljon bérreformmal. A szükséges források előteremtésére azonban a nehéz gazdasági helyzetben nincs lehetőség. Kizárólag az alapvető fo­gyasztási cikkek áremelésé­nek ellensúlyozására, és csak a szociálpolitika vállalkoz­hat a nyugdíjasok, a gyerme­kes családok, a lakáshoz ju­tók körében. Az aktív kere­sők már legfeljebb részileges kompenzálásban részesül­hetnek. A reálbércsökkenést, az inflációs ráta emelkedé­sét sokan valószínűleg az adóreform kontójára írják majd. noha a népszerűtlen intézkedéseket, a fogyasztás csökkenését egyébként sem lehetne elkerülni. Mégis érdemes az egymás­hoz kacsolódó lépéssorokat vállalni, hiszen kedvező ha­tásukkal számolhatunk hosz- szabb távon. Várhatóan ha­tározott jövedelmezőségi különbségek alakulnak ki az élenjáró iparágak és vállala­tok, valamint a lemaradók között. Egyértelműen kibon­takozhatnak a szelektív fej­lesztési politika pólusai, lét­rejönnek a forrásai, és ér­vényesülhetnek a kényszer­mechanizmusai. Relatíve megdrágulnak az import­cikkek, és a továbbra is vi­lágpiaci áron értékelt ener­giahordozók, anyagok, ész­szerű takarékosságra kész­tetve a gazdálkodókat. An­nál is inkább, mivel az ala­csonyabb adóterhek miatt a megtakarítások jelenlegi­nél lényegesen nagyobb há­nyada gyarapítja, majd a vállalatok érdekeltségi alapjait. A számítások sze­rint- a vállalatok egynegyede kerül a jelenleginél kedve­zőbb helyzetbe, egynegyedé­nek csökken a jövedelme, míg a vállalatok felének helyzete érdemben nem vál­tozik. De vajon az adók mérsék­lésével elérik-e a kívánt célt, a termelői árak tervezett csökkentését? Eddig minden termelői árrendezésnél a vállalatok megfelelő „tarta­lékokat” képeztek, a közpon­ti elképzelésknél és saját előrejelzéseiknél kedve­zőbb pozícióhoz jutottak. Ezért a korábbi árrendezé­sekkel ellentétben most nem bízzák a vállalatokra, hogy költségeik alapján állapítsák meg áraikat, hanem azokat központilag diktált árindex alkalmazásával kötelesek ki­alakítani. Egy-egy szakma árindexét az adóreformhoz kapcsolódó népgazdasági számítások, és a megfelelő vállalati kontroll után hir­detik meg. És szigorúan el­lenőrzik. számonkérik az ár­változások következetes végrehajtását. árellenőrzéssel, az áremelé­sek előzetes bejelentési kö­telezettségének elrendelé­sével minimálisra csökkent­hető a visszarendeződés koc­kázata, ki védhetők, megelőz­hetők az ügyeskedések, a manipulációk. Persze az ad­minisztratív eszközök alkal­mazása csak átmeneti jelleg­gel lehet célravezető. Végle­ges megoldást kizárólag a vevőnek kedvező kínálati piac. az érdemi verseny te­remthet. A monopolszerve­zetek és -helyzetek felszá­molása, a piacépítő lépések felgyorsítása azonban már meghaladja ennek az írás­nak kereteit. A gazdasági alkotmányosságért A helyesen rendezett indu­ló árak sem jelentenek győ­zelmet. Kérdés, hogy visz- szaszoríthatók-e a várható­an felerősödő törekvések? (A közismert piaci körülmé­nyek közt a termelők eddig is gyakran áremelésekkel fellazították a szigorodó kö­vetelményeket.) A termelői árak változásait ezután szé­les körben és automatiku­san követik a fogyasztói árak, az inflációs gerjedés csillapítása tehát nélkülöz­hetetlen. Szükséges és lehetséges is a veszélyzónák pontos szám­bavétele. (A jelenleg is vesz­teséges és gyenge hatékony­ságú cégek kerülnek még ne­hezebb helyzetbe.) Fokozott Az adó- és árreform nem­csak a vállalatoktól kíván új szemléletet és magatartást, hanem a pénzügyi kormány­zattól is. A kedvező hatások, az önszabályozó mechaniz­mus kibontakozása, a kiszá­míthatóság, a hosszú távú biztonság nagymértékben függ az irányítás mértéktar­tásától, önfegyelmétől. Vagyis a játékszabályok mindenkire nézve kötelező érvényűek, s nem lehet azo­kat „kézi vezér léssel”, a napi egyensúlyjavítási, vásárlóerő elvonási feladatokhoz igazí­tani. Ezért az Országgyűlés törvényben rögzíti majd nemcsak az új szabályok el­veit, hanem a konkrét mér­tékeket is. Megkötik a pénz­ügyi kormányzat, az árható­ság kezét a visszamenőleges hatályú szabályozó módosítá­sokban, és más operatív in­tézkedések foganatosításá­ban. Mind jobban kibontako­zik a gazdasági alkotmányos­ság. Ahogyan erre Berecz Fri­gyes miniszterelnök-helyettes utalt az ipari vezetők június 19-i aktíva értekezletén; a kormánynak és a vállalatok­nak egyaránt bele kell ta­nulniuk az új szerepbe. Kovács József Szabadstrand a Tisza-partján Folyton csak az a nóta jár az eszembe, hogy „akinek nincs ko- . esi ja. gyalog me­gyén Pestre”. Le­robbant autónk jóvoltából mi is gyalog poroszká- lunk a szolnoki szabadstrandra. Sebaj, így leg­alább megtudjuk, érdemes-e felke­resni? Vasárnap dél­előtt van. Fülledt meleg, noha az égen itt. ott fel­hők gyülekeznek. Elhaladunk a már körülkerített na­turista strand mellett és rögvest ott is vagyunk a „textiles” fürdőhe­lyen. Árnyas fák alatt nyüzsgő em- bertomeg hullámzik. A büfé előtti asztalnál a papírgyár­ban dolgozó Túri Gyula és családja hűsíti magát. — A naturista strandra indultunk — mondja a csa­ládfő —. de a feleségem köz­ben meggondolta magát. — Szokni kell azt. hogy mások előtt levetkőzzön az ember — mondja az asz- szonyka. — Jól érezzük ma­gunkat itt is. máskor is ki­biciklizünk ide. Sok a sátor, még több a gépkocsi. Itt is. ott is rotyog az ebéd a bográcsban. Szél Lászlóék már túl vannak az ebéden. — Tegnap birkapbrköltet Szabadstrandi részlet, az éppen hűvösre forduló idő ellenére szép szá­mú folyóvizet, természetet kedvelővel Gyalog is megéri az út főztem, ma pedig öregleb­bencset — ú jságol ja a „kony­hafőnök”. — Most vagyunk itt másodszor, de ezután minden hét végét itt töltünk. Meg is értem őket. A ha­talmas fák hűvöséből széles fövenyre lép az ember. A hosszan elnyúló homoksávon sokan napoznak. Akik meg­elégelik, a Tisza itt meglehe­tősen sekély vizében hűtik le magukat. Aki erre jár, nem vonja kétségbe azt az egyértelmű megállapítást, hogy érdemes volt a megyeszékhely számá­ra „felfedezni” ezt a terüle­tet és megkezdeni kiépítését, — ha annak lehet nevezni a konténer-büfé felállítását és a WC kiépítését. Reméljük eljön az az idő is. amikor portalanított úton rendsze­res buszjáratok lesznek ide. és szállóhelyet is kap maid a napjait itt töltő, pihenésre váró ember. Addig is, így is, (még gya­log is) érdemes kimenni a városközponttól alig pár ki­lométerre lévő „potyára”. S B fotó: M. J. Bővülő gyorsposta Két év óta lehet hazánk­ban gyorspostai szolgálatot igénybe venni, s azóta már tizenháromra szaporodott azóknak az országoknak a száma, amelyekkel a Ma­gyar Posta megállapodást kötött a kölcsönös gyorspos­tai forgalomról. Először az NSZK-val, legutóbb pedig — a tengerentúli országok kö­zül elsőként — az Egyesült Államokkal sikerült megál­lapodni. A szolgáltatás lényege: a küldeményt a postai tömeg­forgalomtól teljesen elkülö­nítetten, szinte kézből kézbe továbbítják. Az ily módon feladott küldeményt — a kézbesítési távolságtól füg­gően — 24—27 óra alatt ház­hoz viszik. A két év tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre töb­ben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. KIRÁNDULÓK INVÁZIÓJA A BALATONON Vasárnap a változékony időjárás ellenére csaknem egymillió emlber keresett magának programot a Ba­laton vidékién. A gyakori zi­vatar és a folyamatos vihar- veszély sem tántorította el a Balatontól a mintegy 700 ezer főnyi állandó vendég­sereget, sőt számuk kiegé­szült több mint negyedmillió víkendezőveL Jobban fejlődnek az élenjárók Megelőzhetők a manipulációk

Next

/
Oldalképek
Tartalom