Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 27. |A szerkesztőség postájából I Tej- és kenyérhiány volt Virágszál Pálné cibakházi olvasónk azzal a panasszal kereste meg szerkesztőségün­ket, hogy július 6-án délelőtt nem kapott, tejet és kenyeret a helyi ABC-üzletben. Talán nem is tette volna szóvá az esetet, ha udvarias tájékozta­tást kapott volna kérdésére az üzletben, s ha nem ismét­lődne meg az áruhiány már a hétköznapokon is. Fekete Gézát, a Cibakházi Nagyköz­ségi Tanács elnökét kértük a bejelentés kivizsgálására, aki válaszában többek között a következőket írta: ..Július 6-án, mint minden hétfőn, az ABC-hez közeli vegyesbolt szabadnap miatt zárva tartott, a másik ve­gyesbolt vezetője pedig ezen a napon kezdte meg a sza­badságát. így e két bolt ve­vőköre is az ABC-ben je­lentkezett vásárlóként és ez annak ellenére is gondot je­lentett, hogy a bolt vezetője több tejet és kenyeret ren­delt. mint más, hasonló na­pokon. Sajnos, bonyolította a dolgokat, hogy egy hűtőkam­ra üzemképtelenné vált, a gázbevezető csövet föld alatt kellett javítani, és az elillant hűtőgázt — anyaghiány mi­att — a mai napig sem tud­ták pótolni. (VII. 22.). Gon­dot jelent az is, hogy a Szol­noki Tejipari Vállalat elég későn — 7.30 óra körül — szállítja ki a tejet, a tejter­méket pedig csak dél körül, szombaton általában zárás­kor, vagy néhány perccel azt követően. Ez feszültséget, konfliktushelyzetet teremt a vásárló és eladó között egy­aránt. A boltvezető figyelmét fel­hívtam a gondosabb, a lakos­sági igényeknek jobban meg­felelő árurendelésre, a vá­sárlókkal szembeni udvarias hangnem használatára — a maga és beosztottjai részéről egyaránt. Ezek betartását munkatársaim fokozott figye­lemmel kisérik a jövőben.” Oszlopcsonk a buszmegállóban Szolnokon, a Sáfivári kör­úti OTP-vel szemben lévő autóbuszmegállóban naponta balesetveszélynek vannak ki­téve a buszról leszálló uta­sok. Korábban egy fémrúdon elhelyezett tábla állt ott, amit letörhettek, viszont a csonkja maradt. Ebbe a kiál­ló csonkba botlanak bele igen gyakran a buszról lelépők. Magam is szemtanúja vol­tam. hogy egy előttem le­szálló utas kis híján elterült a földön. Hogy ez nem tör­tént meg, az őt felkaroló se­gítőknek volt köszönhető. Az a kérésünk — és úgy véljük, hogy közérdekű —, minél előbb tüntessék el innen ezt a fémrúd csonkot, megelőzve ezzel a bukásokat, a komo­lyabb balesetet. Egy naponta utazó olvasó Énekelnek, fütyülnek — éjjel A törökszentmiklósi Fáy lakótelep közelében négy- emeletes lakóházat építenek — mi is ilyenben lakunk —, amin éjszaka is dolgoznak. Az éjszakai műszak általá­ban 22 órakor kezdődik, ek­kor indul a brigád — jó han­gosra kapcsolva a magnót, mellé énekelnek és fütyöréstf- nek. Megértjük, hogy a határidő betartásához szükség van az éjszakai munkára is, de leg­alább 22 óra után már ne hangoskodnának a munká­sok. Emiatt szóltunk az épí­tésvezetőnek, de sajnos, vál­tozást nem tapasztalunk. Mi nappal, a borzasztó meleg­ben dolgozunk most, és nap mint nap úgy kell ismét helytállnunk, hogy éjszaka a lárma miatt nem tudjuk ki­pihenni magunkat. Kérjük az illetékeseket, hogy az építke­zés közelében lakók érdeké­ben nyújtsanak segítséget. Tóth József Törökszentmiklós „Hz meg a maga baja!” Július 15-én délután haza­térve. nagymamám elmond­ta, hogy a szolnoki Vörös Cs. úti, 6-os sz. postahivatalban milyen udvariatlan volt vele az egyik dolgozó. A takarék- betétkönyv intézésekor meg­kérte a hölgyet, hogy kiállí­taná-e helyette a befizetési lapot. Az volt a válasza, hogy ez szabálytalan. Nagymamám megértve, még csak annyit mondott, hogy sajnos a sze­müvegét otthon felejtette, amire már mogorva választ kapott: „Az meg a maga ba­ja!" Kérdezem: hogy lehet egy 63 éves idős nénivel így beszelni? Szintén emberek­kel foglalkozom, 18 évesen eladó vagyok, de ha bejön a boltba egy idős ember, pró­bálok segítségére lenni — ud­variasan. Nagymamámat igen elszomorította az eset. Az idős emberekkel szem­ben mindenütt nagyobb ud­variasság, segítőkészség len­ne kívánatos. Nagy Mária Szolnok Igazságtalannak tartnm A Néplap hasábjain koráb­ban már Írtak a karcagi au- tóbuszközlekedésröl. azonban kihagytak egy igen fontos kérdést, ez pedig Berekfürdő bekapcsolása a helyi közle­kedésbe. Meghökkenv e tapasztal­tam, hogy Tiszafüreden he­lyinek minősítették a tisza- szölősi vonalat, amíg a ha­sonló helyzetben -^évö Be­rekfürdőnél a Volán nem közlekedtet helyi járműve­ket, amit igazságtalannak tartok Berekfürdő bekapcso­lásával ugyanis megoldódna a HAGE és az Üveggyár helyi közlekedése is, amit már ré­gen kértek az ott dolgozók. Ezzel egyidejűleg javulna Karcag közlekedése Is, amennyiben a járatokat a vasútállomástól közlekedtet­nék. mivel Berekfürdő üdü­lőterület. Nyáron sok itt a vendég, akik olcsóbb utazási feltételek mellett többször is beutaznának Karcagra, s így a Volán is jól járna. Tisza­füreden egyébként 2x4 forin­tos menetdíjat kérnek: a bel­területen 4 forintot, mig azon túli utazás esetén 8 fo­rintot. Karcagon úgy is jó lenne, ha 8 forintot kérnének a buszjegyért, csak indítsák be a vonalat. Varga Sándor Karcag Fürünpanasz Szolnoki nyugdíjas olva­sónk kopogtatott be szer­kesztőségünkbe. Elmondta, hogy gyakori látogatója a Tisza Szálló nemrég felújí­tott gyógyfürdőjének. Mivel orvosi beutalója van. nem kell a belépőjegyért fizetnie. és a gyógymasszázs is ingye­nes. A lepedőjegyet viszont minden alkalommal meg kell váltania — nyolc forintért. Olvasónk nem is szokta igénybe venni a lepedőt, mert saját törölközőiét viszi be, miért kell mégis megfizetnie a jegyet? Elismeri, nem sok az a nyolc forint, de... 2970 forint nyugdíjat kap, 1700 forintot fizet lakása fenntar­tására. Abból él, ami ma­rad. .. így tehát érthető, hogy minden forintnak megvan a helye. Felvetésünkre a gyógyfür­dő üzemeltetője, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gazdasági igazgató- helyettese. Fehérvári László válaszolt: — A lepedő kötelező hasz­nálatát a közegészségügyi szervekkel és az árhatóság­gal egyeztetve vezettük be. A fürdő elég kicsi, a forga­lom nagy. fokozott a fertőzés lehetősége. Be kell tartani te­hát a higiénés követelménye­ket. Törülközőt nem szabad bevinni a fürdőbe. Nem nyúlkálhatunk a vendégek szatyrába, hogy ellenőriz­zük, tiszta törölközőt vitt-e be. A lepedők tiszták, fer­tőtlenítettek. Közegészség­ügyi okokból nem engedhet­jük meg, hogy csak az vált­son lepedőjegyet, aki akar. Egyébként a megyei tanács vb ipari osztálya is vizsgálta az ügyet, mert az a vád ért bennünket, hogy a lepedő kötelező használata árukap­csolás. Végül ők is azt álla­pították meg, hogy az alap­vető higiénés követelménye­ket teljesítjük. Meg kell cáfolnom azt a téves nézetet is., miszerint hasznunk származik a lepe­dőkből. Nyolc forintért bo­csátjuk a vendégek rendel­kezésére. Számlákkal tuaom bizonyítani, hogy minden egyes lepedő tisztításáért ti­zenkét forintot fizetünk... — D. é. — Segítséget várva A Bánhalmi Szakosított Szociális Otthon (5349 Bán­halma. Tanya 34.) szennyviz- szippantójához CPF-típusú, legrégibb kivitelű, 3 köbmé­teres tartályt keres. Szívesen fogadnánk elfekvő szenny - vízszippantót is, amit könyv­jóváírással vagy minimális térítésért átvennénk. Az ér­tesítést a fenti címre kérjük és az esetleges támogatást előre fs köszönjük. Tapasztó Szabolcs gazdasági vezető Tószegen táboroztunk Immár harmadik éve várta a gyerekeket Tószegen a nyá­ri napközis tábor. Az idén három hétre terveztük a programot, melyben szerepelt, „alkotótábor”, mesefalu va­rázsolása. ahol valódi jelmez­be öltözve éltek a kis diákok. A király irányította a „fa­lu” életét. Sok-sok érdekes program és játék állt rendel­kezésükre. A harmadik hetet „Ne csak nézz, hanem láss is” jelszóval kezdtük és be­kapcsolódtunk a „Vakáció akció” programjaiba is. Az utolsó napot Egerben töltöt­tük, ahol ismerkedtünk a vá­ros nevezetességeivel, a tör­ténelmi, irodalmi, művészeti emlékhelyekkel, épületekkel. Köszönet a Tószegi Mező­gép igazgatóságának, a GA- MESZ dolgozóinak, a szülők­nek, a brigádoknak, és nem utolsó sorban a városi-, me­gyei tanács művelődési osz­tályának, hogy támogatták terveink megvalósítását. Úgy érezzük, hogy a három hét programja hozzájárult a gye­rekek személyiségének sok­oldalú fejlesztéséhez. Táborvezető Fapapucs a panelházban Többször próbáltam lakó­helyemen hangoztatni, mely egy szövetkezeti lakás Jász­berényben, hogy a szocialis­ta együttélés szabályait a fel­nőtt embereknek mily nagy megerőltetés betartani. Sokan nincsenek figyelemmel má­sokra, pedig mindenki dolgo­zik, s ki-ki idegesen, fárad­tan tér haza munkahelyéről és szeretne a lakásában egy kis nyugalmat. Konkrétan a fapapucs használatáról van szó, ami egy panelházban az ember feje fölött úgy hang­zik, mintha lódobogás lenne. Hosszú ideig ezt az idegesítő kopogást képtelenség elvisel­ni. Legszívesebben kiírnám az illető nevét a nyilvános­ság előtt, mivel a tapintatos célzás, a jó szó eddig nem használt, de úgy vélem, hoav ez a probléma nem egyedi. Több bérházban járkálnak a lakók otthon fapapucsban és zavarják az alattuk lakók nyugalmát. Most bízom ab­ban, hogy lesz foganatja az észrevételemnek, s a panel­ház lakói egymás feje> fölött nem járkálnak fapapucsban — irta egyik jászberényi ol­vasónk. Nincs karton fürdőruha Évente nyakamba veszem a várost: rendületlenül és ma­kacsul karton fürdőruhát keresek, legyen ilyen is a műszálas mellé, jól ki tud­nám használni. Egyik üzlet­ből ki, a másikba be. de hi­ába. .. A múlt héten minden áruházba eljutottam Szolno­kon. Volt. ahol úgy néztek rám. mintha egyenesen egy másik bolygóról érkeztem volna, s nem ismerem az it­teni — a földi divatot Isme­rem! A módit csakúgy, mint a kapható fürdőruhák árát. és a televízióban láttam a Yessa reklámját is. Légies, elegáns — hallhattam a ké­peket kísérő szövegben. Nem hangzott el. hogy reklám­áron juthat hozzá az átlag­nő, így veheti meg az átlag­béréből. Átlag ezren felül már akárki megveheti, ha van szíve annyit adni érte. |A tárgyalóteremből | Sok hűhó semmiért A több minit húsz centi­méter vastagságú teihallga­tási jegyzőkönyvetet, akfca- és i nathalimazt szemlélve önkéntelenül is a klasszikus Shakespeare-! idézet jut az ember eszébe, amely szerint sok hűhó történt semmiért, amíg kiderült az igazság. Az ügy főszereplője a 38 éves Szabó Mihály Martfű, Lenin út 3/F/4. szám alatti lakos is feleségestül. Az ügy előzményei 1985. novembe­réig nyúlnak vissza, amikor is a Szolnoki Városi Ügyész­ségre feljelentés érkezett egy P. B. nevű valóságos sze­mély ellen, aki állítólag Sza- bónéval erőszakoskodott. Autójába kényszerítette az asszonyt, akinek végül is szorongatott helyzetéből si­került elmenekülnie, de ott maradt a 3 ezer 200 forintot tartalmazó tálkája. Miután Szabónét meghallgatásra be­hívták a városi ügyészségre, ő akkor azt állította, hogy a leveliben leírtak nem feled­nek meg a valóságnak. Pár nap elteltével viszont fordí­tott a dolgok menetén, ko­rábbi vallomását úgy módo­sította, hogy P. B. tényleg erőszakoskodott vele. Hogy szavainak nagyobb nyomaté­ket adjon, a férje kétezer forintért hamis tanuzásra kérte egyik ; smer ős ükét. Az illető először Szabó szájíze szerint mesélt, bár félve a jogi következményektől, ha­mis vallomását később a rendőrségen visszavonta. Az ügy látszólag lezárult, bár, a háttérben újult erő­vel folytatódott. 1986. május 23-án újabb feljelentés ér­kezett egy tiszaföldvári nő­tő!, akivel állítólag szintén Szabóné támadója • erősza­koskodott. Amikor a rend­őrök nyomozni kezdtek ki­derült mind a név, mind a cím hamis. De jött hasonló levél szolnoki, tiszaföldvá­ri, martfűi, mezőtúri „fel­adókkal” is. Az elkövető mindig P. B. volt, aki a le­vélben megnevezett nőkkel erőszakoskodott. A nyomozás mindegyik állításról feltárta: nemcsak a nevek, de a cí­mek is kitaláltak, a valóság­ban nem léteznek. Végül a nem kis appará­tussal folyó nyomozása illet­ve az időközben kért írás­szakértői vélemény kiderí­tette a kézzel írott leveleket kivétel nélkül Szabó Mihály „'szerkesztette”, bár érke­zett néhány rágalmazás gép­pel írva is. Mindezek után orvosszakértői véleményt is kért a bíróság. Megállapítot­ták, hogy Szabó Mihály — aki egyébként autóbuszve­zető! — kóros személyiség- szerkezetű, a sérelmek fel­dolgozására képtelen, illetve azokat agresszív módon in­tézi el. Ügyüket elsősorban a Szolnoki Városi Bíróság dr. Fodor Erzsébet tanácsa tár­gyalta. Itt Szabó Mihályt bűnösnek találták 1 rendibe­li hamis tanú zás, 7 r -ndibe- li hamis véd!, 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis vád, és 1 rendbeli magánlaksértés bűntettében, ezért 1 évi szabadságvesztés­re ítélték. A büntetés vég­rehajtását 4 évre felfüggesz­tették. Szabó Mihályné bün­tetése 5 hónapi, 2 évi próba­időre felfüggesztett szabad­ságvesztés. A feleség bünte­tése elsőfoton jogerőre emelkedett, míg a férjéit fellebbezés után a megyei bíróság hagyta helyben. Egy­úttal kötelezte őket, hogy az eljárás sorás felmerült bűn­ügyi költséget, amely több mint kilencezer forint, fi­zessék meg. D. Sz. iM. na és főleg ha a pénztárcá­ja, meg a családi költségve­tése is engedi... Az árakat most hagyjuk ki, tételezzük fel. hogy minden­ki megveheti magának — te­kintet nélkül korra és kilók­ra — a méregdrága fürdőru­hát. Nem vitatom a tévérek­lám szövegét, de a kényelem­ről nem esett szó, holott ez éppen nem utolsó szempont. Különösen nem akkor, ha azt az el nem hanyagolható tényt is figyelembe vesszük, hogy minden nő nem csupán a strandokon tölti nyáron a szabadidejét. Említhetném a család iházakat. hobbikerte­ket, ahol építkeznek, gyom- lálgatnak. leszedik a termést — és sorolhatnék még egyéb tennivalót, köztük a gyerme­kek felügyeletét, vagy az ott­honi napozást, jövést-me- nést. És itt említem újból a kényelmes jelzőt. A drága fürdőruhák nemhogy nem al­kalmasak, szerintem egyene­sen egészségtelenek az ottho­ni viseletre Az ügyesebb lányok-asszo- nyok kreálhatnak maguknak kartonból, egyéb, természe­tes szálú anyagból fürdőru­hát; kitűnő erre akár egy megunt ruha is. De mit te­gyenek, akik a szabás-var­ráshoz egy cseppet se konyí- tanak? Mégis csak az ipar- nak-kereskedelemnek kelle­ne rajtuk, rajtunk segítenie!- f j ­Hála a gyógyító munkáért Soltész János tiszaszőlősi olvasónk levelében arról szá­molt be, hogy a szolnoki volt tüdőkórházban töltött ideje alatt sok-sok vizsgálaton esett át. és minden osztályon az egészségügyi dolgozók lel­kiismeretes. odaadó gyógyító munkáját tapasztalta, mely jó érzéssel töltötte el. Külö­nösen a nővérek sokrétű, ne­héz munkája ragadta meg a figyelmét, amit versikeként így szedett sorokba az idős olvasónk: „A főnővér a mun­kát kiosztja és végzi, / be­osztott nővéreit fehér orgo­naként, egy csokorba fogva szeretettel kéri. / Kijut nékik sok-sok vegyes munka / és strapájukat nem méri kilo­méteróra." Gyönyörű Környezetben voltunk Emlékezetes hat napot töl­töttünk Dombóváron, a kör­nyezetvédelmi ornitológiái táborban. A hat nap alatt 22 madárfai közel 300 példányát fogtuk és gyűrűztük meg. A hálókat nádas, füzes berek és feketediós-tölgyes élőhe­lyeken állítottuk fel. Néhány érdekes fai a gyűrűzöttek közül: örvös légykapó, jég­madár, berki tücsökmadár, karvalyposzáta, sárgarigó. A madarak mellett iutott időnk a környezetvédelemre, bota­nikára és zoológiára is. Tá­borvezetőnk Nagy Sanyi bá­csi szervezte meg napjainkat és a táborba,! tanultakkal foglalkozó vetélkedőt. Két kirándulásunk volt: Pécsett az akvárium- és terrárium­ház, valamint a Mecseki Kuítúrparkhoz tartozó ál­latkert tetszett legjobban Ellátogattunk Pacsmagra is. ahol Molnár Zoltán tanár ornitológus, a terület szak­mai kutatója mutatta be a2 értékes gémtelepet, s meg­tudtuk. hogy a terület vé­detté nyilvánítása most vár folyamatban Az utolsó estér pásztortűz mellett beszélget­tünk az eddigi munkánkról és fájó szívvel búcsúztunk« horgásztó melletti madár- vártától. Reméljük. hogy még egyszer visszatérünk t gyönyörű környezetbe — ír­ta Búzás Csaba, a mezőtúri Búvár klub titkára. OaazetlUtotta: mankó Mlklóané

Next

/
Oldalképek
Tartalom