Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
1987. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Nagyrévi Tiszazug Tsz-ben megkezdték a zöldbab betakarítását. Ebben 50 hektáron termeltek konzervbabot, amelyet a Kecskeméti Konzervgyárban goznak föl. {Hektáronként 6 tonnás termés re számítanak (Fotó: T. Z.) (Folytatás az 1. oldalról) mesntoi Termelőszövetkezetben a szülészeti-borászati vertikum kialakítása. A beruházást ,bármikor bővíteni tehet, ugyanis jelenleg évente 50 ezer hektoliter bor 'készítésére és palackozására alkalmas az üzem, de a kapacitás bármikor duplájára növelhető. Egyelőre azonban nincs szándékuk a ter- melőszövetkezetieknek emelni az üzem termelését, hiszen úgy számodnak, 'hogy egy jó közepes termés esetében a meglévő kapacitással is 'képesek lesznek a téesz- lbeny a háztájiban és a szakcsoportban megtermelt szőlőt jó minőségben és időben földolgozni. S ami még ide kívánkozik: a borfeldolgozó üzem — amelyet ünnepélyes szalag- átvágással Simon József avatott föl tegnap délután — a termelőszövetkezet szakembereinek tervei alapjára, a közös gazdaság saját kivitelezésben készítette. A tizenöt dolgozót foglalkozta- tó üzemben tegnap a tájegységre hagyományosan legjellemzőbb bor palackozásával kezdték meg a munkát, amely a legjobb és legrégibb szőlő terme lő tiszaugi határrészről, a Tüzes-dűlőről kapta a nevét: Tüzesi kadarka. A szalagról lekerülő palackokon a címkék tanúsítják, hogy a megyében megvalósult a szőlészeti-'borászati vertikum; termelte és palackozta a Csépai Tiszámén ti Tsz. Állami gazdaságoknak Számítógépes programok A szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó állami gazdaságoknak csaknem a felében mór van számítógép. Az idén újabb tizenkét gazdaság vásárol ilyen berendezést. Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete szarvasmarha-tenyésztési szakbizottságának értékelése szerint a gépeket főleg a tejtermelő tehenészeitekben használják. Húsmarhaitele- pen még csak alig néhány üzem alkalmaz számítógépet, mivel ebben az ágazatban nehezebben tériül meg a ráfordítás. Az állami gazdasági tehenészetekben először az állatok úgynevezett te- nyészértékének meghatározására vezettek be számítógépes genetikai értékelő Rendszert, amelyet súkemel alkalmaznak. Dinamikusan nő a tőkés export Túlteljesítették a féléves tervet az Ipritógépgyárban Még csak felénél vagyunk az évnek, a Jászberényi Ap- rítógép gyárban mégis elmondhatják, hogy 1987 a sikeres esztendők közé tartozik. A bázisidőszak, vagyis a múlt év első felének termelését 18 százalékkal haladták meg az első 6 hónapban, a nyereség pedig 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Túlteljesítették a féléves tervüket is, így azután minden reményük megvan- arra, hogy hasonlóan alakuljon az év második fele is. A múlt év jó alapokat teremtett az idei kezdéshez, a piaci, főleg külpiaci 'kilátások is kedvezően alakultak. Rendelésállományuk a néhány évvel ezelőtti 8—9 hónapról 13 fölé emelkedett és különösen kedvezően alakult a nyugati piacokon. A tőkés export növelésére az Ipari Minisztérium által meghirdetett pályázatban a vállalat idén is részt vett és a feltételek teljesítésével kedvezőbb gazdasági körülményieket teremtett önmagának. A múlt évi 88,7 millió forintos tőkés exporttal szemben erre az évre 150 milliót tűztek ki. Az NSZK-toeli Hanomag céggel 1981 óta van élő kapcsolatuk, ahová újabban nemcsak alkatrészeiket szállítanak 20—25 millió forintos értékben, hanem az új konstrukciókhoz a szerszámokat is magúk készítik. Erőteljesen bővül az Oreiinsteint-Koppel céggel az együttműködésük. Építőgépekhez különböző méretű és típusú alkatrészeket gyártanak számúikra, idén már töhb, mint 40 millióért. Rendkívül látványos növekedést értek el új partnerükkel, a francia Poclain céggel; ahová tavaly 8, idén 40 milliónál is több, jövőre pedig már várhatóan 60 millióért exportálnak földmunkagép alkatrészeket. A szocialista országokba irányuló export 100 millió körül' mozog, Legfontosabb partnerüknek, a Szovjetuniónak csőgyári berendezéseket és csőegyengető gépeket gyártanak. Jelentős még a Bulgáriában épülő gázbeton gyárhoz szállítandó berendezések gyártása is. Idehaza észrevehető a beruházási források szűkülése, ami azt jelenti az egyedi gépeket gyártó Aprítógépgyárnak, hogy főleg alkatrész gyártására kellett berendezkedniük. ' i A tél ugyan akadályokat gördített a tervek megvalósítása elé, az első negyedévet azonban már, igaz túlórázásokkal, de túlteljesítették. A következő hónapokban sem ültek ró az eredményre, hanem a megszerzett előnyt tartották. Keresztesi Sándomé gazdasági igazgatóhelyettes szerint ez több tényezővel is magyarázható. Bizonyos tekintetben javult az anyagellátás (az importé is), a termelés zavartalansága érdekében, többletköltséget is vállalva, többet készleteztek, következetesen hajtották végre a több évre vonatkozó racionalizálása programot, és évtizedek óta idén először emelkedett a gyár létszáma is. A termelést minden bizonnyal kedvezően 'befolyásolta, hogy április 1-től a tervezett 5 helyett 7,6 százalékos átlagos alapbéremelés volt a vállalatnál. A többlet kifizetéseknek a feltétele az, hogy a terven felül 10 mil- űióval növekedjék a tőkés export és a 750 miilldós termelési érték is. Ha ez sikerül, akkor 90 ezer forint körül alakul a gyár,ban az átlagos bérszínvonal. A keresetek jók, munkaerőgondtól — különösen a forgácsoló szakmában — azonban mégsem szabadultak még meg. Az egyezerhúsz dolgozót foglalkoztató jászberényi vállalat a 80-as évek második felében rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez. A tőkés piac érdekében felkészülitek a váratlan megrendelések, gyors határidők teljesítésére is. Mindez a termelési szán- vonal erőteljes fejlesztését is megkövetelte, amire azonban a rendelkezésükre álló 8—9 millió 'kevésnek bizonyult volna. Ezért a vállalat a tőkés expKxrt hosszabb távú növelése érdekében 50 millió forint értékben lakossági kötvényeket bocsátott ki áprilisban. A kötvények elkeltek, a befolyt összeget pedig a vállalat teljes egészében a legkorszerűbb technológia meghonosítására. fordítja. L. P. Miért van szükség árreformra? 1. Változik az adórendszer A lakosság, a közülietek, a vállalatok vásárlásait, döntéseit, terveit lényegesen befolyásolja az árak alakulása. Ha valami viszonylag olcsó, akkor az ár vásárlásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra serkent, a viszonylag drága áruval pjedig óhatatlanul' takarékosan bánunk. Az árak tehát akkor befolyásolnak helyes irányba, ha a Ez utóbbi, — az adók, elvonások formájában megjelenő közterhek — túlságosan sokrétűvé, kuszává vált, áttekinthetetlenné téve a tényleges ár- és költségviszonyokat. A vállalati jövedelemszabályozás keretében különböző címeken egyre- másra új adónemeket, vezettek be, s növelitek a meglévők mértékét. A gazdálkodási követelmények szigorításának jelszavával valójában tűzoltó munka folyt a külgazdasági veszteségek, . a költségvetési mérleghiány pótlására, s a jövedelmek átcsoportosítására. Az élenjáró vállalatok hiába igyekeztek eredményeket felmutatni, 'gyakonlatidlag csaknem teljes jövedelmüket elvonták. A sereghajtók pedig mentességeiket, kedvezményeket kaptak, különböző jogcímeken támogatáshoz jutottak, így azután, a vállalati nyereség 88 százaléka különféle címeken a költségvetésihez Megszűnik a jelenlegi ti- zemkétféle adó, köztük a 'béradó, a vagyonadó, a város- és községfejlesztésd hozzájárulás. A szektortól, a szervezeti formától, a tevékenység jellegétől függő (társasági-, külön-, értéktöbblet, bruttójövedelem — nyereség — stb), adók helyébe a tervek szerint az egységes, szektor- és szervezet-semleges vállalkozói adó lép A közterhek nagyobb részét a lakosság fizetné forgalmi adó és személyi jövedelemadó formájában. A vállalati felhasználó, a fogyasztó any- nyit fizet a termékért, a szolgáltatásért, amennyibe az az országnak ténylegesen kerül. A reális árnak következésképpen tartalmaznia kell a társadalmilag szükséges’ élő- és holtmunka ráfordításokat, a vállalat hasznát és hozzájárulását a közterhek viseléséhez került, miközben a másik oldalon a gyengébb vállalatoknál a nyereség 60 százaléka kedvezményekből, támogatásokból képződött. A nagymérvű jövedelem - elvonás és -átcsoportosítás egyrészt a vállalati érdekeltség és az úgynevezett költségérzékenység ellen, hatott. Formális a 'gazdasági önállóság és vállalkozási szabadság, amennyiben mindössze 12 százalékos a vállalatok érdekeiitsége-felelőssé- ge saját döntéseik haszná- bara-feárában. Másrészt lehetetlenné vált a gazdasági tisztánlátás, az adók, az elvonások költségnövelő ha-| tása eltorzította az erőforrások arányait, a különböző áraikat. Az adó- és árreform a szabályozás újragondolására, a gazdasági tisztánlátás megteremtésére, az elvo- násak-támogatásak áttekinthetetlen szövevényéinek felfejitésére nyújt tehetőséget. adóterhek enyhítésével mintegy 4—5 százalékkal csökkenne a termelő árak jelenlegi szintje. Az általános forgalmi adó nem a termelő vagy az értékesítő szervezethez kapcsolódik, 'hanem a konkrét termékhez, szolgáltatásihoz. Amikor a terméket — bármilyen készültségi fokon — értékesítik, a számla tartalmazza az általános forgalmi adót, de csak a hozzáadott- érték arányában. Vagyis a kibocsátott termék adójából le tehet vonni, a 'hozzá felhasznált anyagpk, alkatrészek után mér kifizetett adókat. Az adó tehát nem épül be a költségek közé, s ezáltal az adóhalmozódás, a kooperáció megdrágítása elkerülhető. A műszaki fejlesztést, a beruházást, az exportot forgalmi adó nem terhelné. Az alapvető fogyasztási cikkek; után a tervek szerint nem kell forgalmi adót fizetni. Az előző fázisokban, a feldolgozás során fizetett adókat a termelő visszakérheti. A nem alapvető szolgáltatások 12 százalékos kulccsal adóznának, míg a termékek zömére (vas-műszaki cikkékre, ruházatra, vegyi árukra, stb.), 22 százalék körüli adó rakodna. Az élvezeti- és luxus-cikkéket külön fogyasztási adóval is terhelik. Továbbra is fogyasztói ártámogatásban részesülnek a tej- és a (tejtermékek) a helyi tömegközlekedés, a háztartási energia, a színiház, a mozi, a gyógyszerek. Csökkenő dotációk Az adóreform közvetlen kihatásaiként a számítások szerint 4—5 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Ennek fele (2—2,5. százalék) a fogyasztói ártámogatások csökkentéséből adódik. így a dotáció csökkentése miatt emelkedne egyebek közit a nulla forgalmiadba gyermekruházat, az élelmiszer, és az építőanyag fogyasztói ára. Várható egyes szolgáltatások árának emelkedése is. A felnőtt ruházat fogyasztói éra csökkenne, míg a többi iparcikké a jelenlegi színvonalon alakulna, A közvetett hatásokkal és a szabadáras cikkek drágulásával is számolva, ösz- szesera 10—12 százalékos fogyasztói áremelkedés várható 1988-bam. Kovács József Következik; 2. Hosszú távú előnyök Áttekinthető szabályozás Luxuscikkek és ártámogatások Drága aratás Gazdaságunk átalakulásáról, a hatékonyságról, a jobb munkaszervezésről, a munkaidő teljes kihasználásáról beszélünk nap mint nap. De úgy látszik, olykor csak beszélünk, mert az élet néha egész mást mutat. Megyénkben is az aratás derekán járnak a szövetkezetek, gazdaságok. Igyekeznek mielőbb betakarítani a termést... kis kivétellel, amely valószínűleg nem általános- eset. Történt ugyanis, hogy a Jász- fényszarui Béke Termelőszövetkezet működtet egy benzinkutat, amely kielégíti a község, illetve a gazdaság üzemanyagszükségletét. Az ÁFOR a szállító és ez eddig így is történt. Igen ám, egyszer csak kiürült a tartály (valószínű az áremelkedés miatt). Igaz. hogy a szövetkezet idejében jelezte igényét, de úgy látszik nem figyeltek kellően kérésükre. Csütörtökön reggel már késve Indultak a földekre a kombájnok, abban bíztak, hogy kapnak gázolajat. Nem úgy lett. A déli órákra aztán teljesen elfogyott a gépiek tartályából is az olaj. Leállt negyven ember, tizenkét kombájn, nyolc tehergépkocsi. (Képünkön.) Egy nap kiesett, ugyanis csütörtök este, negyed hatkor érkezett az első szállítmány. S az emberek, akik csúcsidőben, hétvégeken is kénytelenek dolgozni, most egy hétköznapion, jó aratási időben a fák alatt hűsöltek, a gabona meg ott állt lábon. Kíváncsi tennék, hogy ki könyveli el a kárt? Fotó és szöveg: Tarpsi Zoltán
