Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 14. Senki többet, harmadszor... Tíz és félmillió ausztrál szavazó járulhatott az urnák elé a távoli ötödik kontinen­sen, hogy eldöntse, ki kormá­nyozza a következő eszten­dőkben a földrésznyi orszá­got. Bár a körülmények miatt a végeredményt csak csütör­tökre ígérik, a szavazás egy­értelműen eldőlt: a szavaza­tok több mint felének össze- számlálása után immár bi­zonyosság, hogy ismét az öt- venhét esztendős kormányfő Bob Hawke munkáspártja szerezte meg a győzelmet. Az egykori, fegyenctelep- ből lett angol gyarmat nem túlságosan hosszú történeté­ben példátlan, és Ausztráli­ában ennek megfelelően ün­nepelt esemény, hogy egy kormányfő egymás után há­romszor vezeti győzelemre pártját általános választá­sokon. Bár a kenguruk föld­jének kapcsolatai ma már alaposan meglazultak az egykori anyaországgal ép­pen a közelmúltban került sor ott is hasonló esemény­re: Margaret Thatcher is harmadszor lett miniszter- elnök, csak nem a labour, hanem a tory. vagyis a kon­zervatív párt színeiben. Talán nem túlzás az a megállapítás, hogy a két je­lenség hátterében van némi hasonlóság. Bár a dolgok en­nél bonyolultabbak, és az el­térések is jelentősek, mind­két esetben az a dolog lénye­ge, hogy egy markáns poli­tikus meg tudta győzni a közvélemény többségét arról: a jövő érdekében egyszerűen elkerülhetetlen a nadrágszij meghúzása, hogy a lakosság nem tehet mást, mint hogy tudatosan vállalja a gazdaság korszerűsítésével járó átme­neti nehézségeket. Ausztrália lakosai sokall­ják a külföldi adósságot, és a mintegy kilenc százalékos évi inflációt, sokallják a munkanélküliség arányát, és aggódnak az ausztrál dollár meglehetősen törékeny hely­zete miatt. Hogyan lehet az, hogy a mégis a folyamatos­ságra szavazott a többség? A válasz két legjelentősebb tényezője a következő lehet: 1. A miniszterelnöknek — valószínűleg nem alaptala­nul — sikerült elhitetnie a szavazók jórészével, hogy a jelenlegi bajok gyökere még a most ellenzéki liberálisok kormányzásának idejére nyú­lik vissza, mert ők riadnak vissza — éppen politikai, vá­lasztási okoból a „kemény orvosságok” alkalmazásától és 2. A választók ugyanerre a számlára írták az ellenzéki koalíció (a liberálisok és a nemzeti párt) jelenlegi, a helyzethez képest irreálisan kecsegtető ígéreteit, ame­lyeket inkább a szavazat­szerző szándék, mint a való­ság motivált. Az ausztrál többség tehát úgy döntött, hogy inkább a bajok feltárása, mint eltus- solása vezethet el a kibon­takozásig. Htrautb Endre A Jászberényi Cipőipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET felsőfokú és középfokú CIPŐIPARI végzettséggel, valamint cipőipari SZAKMUNKAS-BI­NYÍTVANNYAL rendelkező dolgozók ré­szére. . Felvesz továbbá — két- műszakos munkakörökbe NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS; 5101. Jászberény, Lehel vezér tér, 15. Nem segíti a szándékok jobb megértését (Folytatás gz 1. oldalról) sának. hangoztatta az ülésen hazánk képviselője. Mint rá­mutatott. a NATO által hasz­nált, a „hagyományos stabi­litásra” vonatkozó elnevezés nem segíti a szándékok jobb megértését, hiszen elfedi a lényeget: hogy t. i. a terve­zett tárgyalások célja az európai hagyományos had­erők és fegyverzetek érdemi csökkentése. A stabilitás fontos eleme ugyan a kato­nai egyensúlynak, de nem le­het öncélú. A VSZ — muta­tott rá képviselőnk, a buda­pesti, felhívásban és azóta tett politikai nyilakozatai­A szöuli kormánypárt öt minisztere és a kormányfő benyújtotta lemondását az államfőnek. Csőn Tu Hvan a hírek szerint egyfajta „semleges hivatalnokkormány” kine­vezésére kényszerül, olyané­ra, amely mentes mindenfé­le pártpolitikai kötődéstől. A hírről beszámoló Jon- hap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint a Demok­ratikus Igazságpárt leköszö­nő kormánytagjai között van Ko Kon bel- és Li Sze Ki sportügyi miniszter. A mi­niszterelnök megrendült egészségügyi állapotára hi­vatkozva akar távozni. A lemondások előzménye az, hogy az ellenzék — lát­ható amerikai rokonszenv Harminckét órás általá­nos sztrájk, tízezres tüntetés és utcai összecsapások voltak a hétvégén Bangladesben. Néhány szakszervezet, maga­sabb béreket követelve, va­sárnap 24 órás munkabe­szüntetést hirdetett meg, de a sztrájk hamarosan kor­mányellenes megmozdulá­sokba nőtt át. amikor a szakszervezeteket az ellen­zéki erők is támogatásukról biztosították. Vasárnap mintegy tízezer ember vonult a parlament ban, tervet terjesztett elő, milyen keretekben, milyen időrendben kívánja csökken­teni a haderőket. Amennyi­ben a NATO még mindig az egyensúly hiányát emlegeti, az újólag elvont vitákhoz ve­zethet, holott a közös fel­adat: a két fél javaslatainak egybevágó elemeit ötvözve megkezdeni a tárgyalási mandátum kidolgozását Véleményünk szerint e kér­désekben nincsenek kibékít­hetetlen ellentétek a két ol­dal között, hangoztatta a magyar képviselő. A kövekező ülésre július 20-án, a kanadai nagykövet­ségen kerül sor. birtokában — a reformígé­retek megvalósításának biz­tosítékául pártatlan kabinet kinevezését szorgalmazza. Az ellenzék polarizálódá­sának jele az, hogy hétfőn Szöulban nemrég szabadult politikai foglyok hatoltak be az ugyancsak kormányelle­nes „Demokratikus Párt az Újraegyesítésért” épületé­be. Félbeszakították Kim Jung Szám pártelnök sajtó- értekezletét, és azt követel­ték tőle, hogy mindaddig függessze fel tárgyalásait a kormány által ígért refor­mokról, amíg az összes poli­tikai bebörtönzött vissza nem kapja szabadságát. A jelentések szerint dulakod­tak is Kim Jung Szám hí­veivel, de komolyabb ösz- szetűzésre nem került sor. felé a bangladesi főváros­ban, így tiltakozva egy tör­vénytervezet ellep, amely a hadsereget is bevonná a he­lyi közigazgatásba. A fel­fegyverzett rendőroszta­gok erőszakkal megakadá­lyozták, hogy a tüntetőkel­jussanak a törvényhozás épületéig. Az összecsapások során 50 ember megsérült, százat letartóztattak. A nyolcpárti ellenzéki koalíció válaszlépésként újabb — hat órás — sztrájkra szólí­totta fel a lakosságot. Békestaféta 70 városén át Genfben befejeződött min­den idők legnagyobb béke­stafétája. Száz fáklyás futó érkezett vasárnap a Nemze­tek Palotája elé, miután a staféta több mint 70 nyugat­európai városon haladt ke­resztül. Stockholmból, Glas­gowból. Madridból, Nizzából, Athénből és Bécsből indultak el a távfutók. A békestaféta egy még nagyobb ameri­kai rendezvénynek volt a része, amely április végén kezdődött, és augusztusban fog véget érni. Elutazott Botoradból az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára háromna­pos hivatalos látogatása be­fejeztével vasárnap elutazott Jugoszláviából. Az ENSZ fő­titkára a 14. Nyári Universi­ade vendégeként tartózkodott Zágrábban. Az ENSZ július 11-ét az „ötmilliárdodik ember napjának” nyilvání­totta. Pérez de Cuellar szom­baton ellátogatott az egyik zágrábi szülészeti klinikára, ahol egy aznap született kis­fiút hivatalosan a világ öt­milliárdodik lakosának sze­meltek ki. Jugoszláviai tar­tózkodása során az ENSZ főtitkárát fogadta Lazar Mojszov jugoszláv államfő. NSZK Feloldották • a Szíria elleni szankciókat Az NSZK kormánya úgy határozott, hogy feloldja a Szíria ellen irányuló gazda­sági rendszabályokat. A Die Welt című napilap hétfői je­lentése szerint a bonni ka­binet egyúttal megerősítette: a közelmúltban Damaszkusz­iján tárgyalt Hans Neusei nyugatnémet belügymi­nisztériumi államtitkár. A szankciók érvénytelení­tése nyomán Bonn Szíria rendelkezésére bocsátja azt a korábban megajánlott összesen 146 millió márka értékű segélyt, amelyet 1986. november 27-én befagyasz­tott. Az NSZK az intézkedéssel elsősorban Szíriának azokat a fáradozásait értékelte, amelyekkel jelenleg is meg­kísérli kieszközölni Liba­nonban túszként fogva tar­tott két nyugatnémet üzlet­ember szabadon bocsátását. Dél-Morei Lemondott a kormányfő és öt minisztere Zavargások Bangladesben Vendégünk Csehszlovákia külügyminisztere Bohuslav Chnoupek 1925- ben született Pozsonyliget- falun. Felsőfokú tanulmá­nyait 1946 és 1950 között a pozsonyi Gazdaságtudomá­nyi Főiskolán végezte. Diák­évei alatt szerkesztőié lett a Borba című főiskolai lapnak. 1950-től 1952-ig tagja volt a Szlovák Újságírók Szövetsé­ge elnökségének. 1950 és 1958 között a „Sme- na" ifjúsági lap eperjesi tu­dósítójaként dolgozott, majd a pozsonyi Pravda munka­társa lett. 1960-tól 1965-ig Moszkvából tudósította lap­ját. Visszaérkezése után. 1967-ig a Predvoj néven megjelenő ideológiai-kultu­rális folyóirat főszerkesztői posztját töltötte be. 1967-tól 1969-ig a csehszlovák műve­lődésügyi és tájékoztatási miniszter első helyettese volt. majd egy évig a Csehszlovák Rádió vezérigazgatójaként dolgozott. 1970-ben hazája moszkvai nagykövetévé ne­vezték ki. Bohuslav Chnoupek 1971- től tölti be a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterének tisztét. 1972 óta parlamenti képvise­lő. a Szövetségi Gyűlés Né­pi Kamarájának tagja. 1966-tól 1969-ig a CSKP KB ideológiai bizottságának tagja volt. 1966-ban Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja XIII. kongresszusán a Központi Bizottság póttagjá­vá választották, majd 1969- ben a testület tagja lett. A csehszlovák külügymi­niszter több magas állami ki­tüntetés tulajdonosa: 60. szü­letésnapja alkalmából hazá­jában a Köztársasági Érdem­renddel ismérték el tevé­kenységét, s megkapta a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje szovjet kitüntetést. Végeredmény a hét közepén Elnökválasztás Indiában Elnökválasztást tartottak hétfőn Indiában. Az alkot­mány értelmében az államfőt a szövetségi parlament kép­viselőiből, és az egyes tag­államok törvényhozóiból ala­kult — jelenleg 4690 tagú — elektori testület választja meg. A szavazás végeredmé­nyét a bonyolult választási rendszer miatt csak csütör­tökön teszik közzé. A jelenlegi államfő a 71 éves Zair Szingh megbízatá­sa július 24-én lejár. Bár az ellenzéki pártok felkérték, hogy az ő jelöltjükként in­duljon a választásokon. Szingh ezt nem vállalta. Az BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Fran­cois Mitterrand köztársasági elnöknek, a Francia Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából. MANILA Manila helyőrségparancs­noka szerint a katonai biz­tonsági szervek államcsínyt hiúsítottak meg az utóbbi napokban a Fülöp-szigete- ken. A helyőrségparancsnok, Alexander Aguirre dandár- tábornok hétfőn közölte a sajtóval: a múlt hét végén őrizetbe vették a hadsereg egy őrnagyát, aki bevallotta, hogy puccs készült Aquino elnökasszony ellen. elnöknek az utóbbi időben sok vitája volt Radzsiv Gandhi kormányfővel, s In­dia történetében először for­dult elő, hogy az államfő megtagadta egy — a levelek cenzúrázására vonatkozó — kormányrendelet jóváhagyá­sát. Radzsiv Gandhi pártjának jelöltje Ramaszvami Venka- taraman, a jelenlegi alelnök. akit a kormányfő közeli munkatársaként tartanak számon. A hírügynökségek egybehangzó véleménye sze­rint Venkataraman a válasz­tások legnagyobb esélyese. TEL-AVIV Kairóba érkezett vasárnap Avraham Tamir izraeli kabi­netfőnök, hogy előkészítse Eszmat Abdel-Megid külügy­miniszter esetleges izraeli lá­togatását. öt év óta nem járt Izraelben egyiptomi kül­ügyminiszter. PÁRIZS Líbia vasárnap figyelmez­tette a ndzsamenai kormányt arra, hogy a vitatott Aouzou hatéirsáv elfoglalására irá­nyuló mindenféle katonai akcióját hadüzenetnek fogja tekinteni. BELGRAD ötnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn Jugoszláviába érkezett Muhammed Szadik al-Mahdi szudáni miniszter- elnök. A szudáni kormányfő Branko Mikulics jugoszláv kormányfő meghívásának tesz eleget. Kin De Dzsuag Újra a politikai porondon Hála és köszönet a dél-koreai nép támogatásáért és áldozatvállalásá­ért — így köszönte meg Kim De Dzsung, a dél-koreai ellenzék leg­ismertebb és talán legnépszerűbb vezetője a szabadságát, amelyet Csőn Tu Hvan elnök adott vissza neki és többezer társának a na­pokban, egyidőben a polgári demok­ratikus reformok ígéretével. A vál­tozást a hónapok óta tartó tömeg- tüntetések és a dél-koreai támasz­pontokért aggódó amerikai kormány jótanácsai kényszerítették ki.- Kim De Dzsung, egy délnyugat­koreai tehetős középparaszti család fia ifjúkorában, nem sokkal a japán uralom alól való felszabadulás után, 1946-ban lett tagja először egy bal­oldali-nacionalista mozgalomnak. Frissen szerzett közgazdász diplo­májával az ötvenes évek elején ha­józási vállalkozást alapított, s eköz­ben aktívan politizált, lapot szer­kesztett, s 1960-ban nemzetgyűlési képviselővé választották. Két és fél évtizeden át tartó megpróbáltatásai 1961-ben kezdődtek, amikor Pák Csöng Hi megdöntötte a kormányt, feloszlatta a törvényhozást, és a nemzetgyűlés legveszélyesebbnek tűnő tagjait — köztük Kimet — le­tartóztatta. Kim ekkor ismerte meg először a börtönéletet, igaz, rövid időre. 1971-ben erőszakmentes de­mokratikus reformokat, pólitikai szabadságot és az egész nép érdeke­it szem előtt tartó gazdasági válto­zásokat követelő programmal, az el­lenzéki Űj Demokratikus Párt je­löltjeként Pák Csöng Hi diktátor el­lenfeleként indult az elnökválasztá­son. Ez majdnem az életébe került. A választási kampány közben ugyanis autóbaleset érte, amelyről később bebizonyosodott, hogy a dél- koreai titkosszolgálat merénylete volt. Kim súlyos sérüléseket szen­vedett, egészsége azóta sem állt helyre teljesen, időnként mankóval ‘kell járnia. A választáson a szava­zatok 46 százalékával hivatalosan alulmaradt ugyan, de sokan vélik •úgy, hogy a szavazást a rendszer vezetői manipulálták. A szöuli ve­zetés az ellenzék ilyen arányú elő­retörését is veszélyesnek tartotta. Dák Csöng Hi 1972-ben katonai tör­vénykezést vezetett be, Kim De Dzsungot pedig, aki éppen a japán fővárosban tartózkodott, a titkos- szolgálattal egyszerűen elraboltatta egy tokiói szállodából. Kim akkor csak a nemzetközi til­takozásnak köszönhette életét. A kormányzat az első adandó alkál­imat kihasználta újabb letartóztatá­sára. 1976-ban — több vezető ellen­zéki személyiséggel együtt — Pák Csöng Hi lemondását, s a parlamen­ti demokrácia helyreállítását köve­telő nyilatkozathoz adta aláírását. Őrizetbe vették, s a katonai törvény­kezés rendeletéinek megsértése mi­att nyolc évi börtönbüntetésre ítél­ték. 1979-ben azonban — Pák Csöng *Hi meggyilkolása után — Kim De Dzsung ismét hallatja szavát. Am 'az ellenzék megosztott volt és 1980- ■ban újabb katonai junta jutott ha­talomra. A hadsereg erős emberé­nek, a későbbi elnöknek, Csőn Tu *Hvannak is szálka lett a szemében Kim De Dzsung, aki a renkívüli ■állapot bevezetése miatt országszer­te fellángoló, 1980. májusi tünteté­sek élére állt. A zendülést vérbe 'fojtották és Kimet ismét letartóz­tatták. A szöuli katonai bíróság ha­lálra ítélte. A fellebbviteli bíróság a szöuli rendszer nemzetközi szalon- képessége miatt aggódó Washington 'nyomására a büntetést először élet­fogytiglani .börtönre, majd további 'amerikai közbenjárásra húsz évre ésökkentették. Még ugyanebben az évben Kim De Dzsungnak lehetővé 'tették, hogy gyógykezelésre az Egye­sült Államokba utazzék, ' 1985. februárban tért haza, s nép­szerűsége, puszta jelenléte hozzájá­rult ahhoz, hogy a néhány nap múl­va tartott parlamenti választásokon h megfélemlített emberek egy része az ellenzékre merjen voksolni, s az elnyerje a szavazatok 30 százalékát. Az elmúlt két és fél évben állam- polgári és emberi jogaitól meg­fosztva élt hazájában, javarészt há­zi őrizetben, mégis talán neki volt legnagyobb szerepe a kormányelle­nes erők összekovácsolásában, ab­ban, hogy az ellenzéki erők összefo­gása végül is kirobbantotta a júni­usi országos méretű elégedetienségi 'hullámot, amely már-már a diktatú­ra létét fenyegette. 1 A „hogyan tovább” egyelőre bi­zonytalan. "Kim De Dzsung, aki az hmeri kai stílusú polgári demokrá­cia és az amerikai hadsereg dél- koreai jelenlétének híve, s közben a két korea békés újraegyesítését hir­deti, most az ellenzéki Újraegyesítés Demokratikus Pártja társelnöke. A másik elnök Kim Jung Szám. Ügy Vélik, a Kim Jung Számmal közö­sen döntik el: a párt jelöltjeként ki ‘pályázza meg az államelnöki címet. Kénlés azonban, ezúttal elég szi­lárd-e a meghirdetett egység ahhoz, hogy a megingatott, de korántsem 'erejét vesztett diktatúrát további Valós engedményekre, mindenek- ‘előtt a közvetlen elnökválasztásra tett ígéret betartására kényszerítse. Tóth Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom