Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. JÚNIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Jelentés a mezőgazdaságról Szociálpolitikai programok Gazdag programja volt tegnap délutáni ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottságának, több igen jelentős gazdaságilag, társadalmilag fontos téma megvitatására került sor. így mindenekelőtt megtárgyalták a megye mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről, a múlt év eredményeiről készült jelentést, méghozzá azzal a céllal, hogy felmérjék: mennyiben vannak meg az előrelépés feltételei a VII. ötéves terv célkitűzéseinek maradéktalan teljesítésében. A jelentésből és a kialakult vitából egyértelműen világossá vált: a megye mező- gazdasága az elmúlt esztendőben a várakozásnál jobb eredményeket ért el, ami különösen értékes, ha hozzá vesszük, hogy az elmúlt aszályos évek nehéz gazdálkodási körülményeket teremtettek. Ami a jövőt illeti: biztatóan folynak a meliorációs munkák a megye különböző térségeiben és az öntözési program szélesedése is reményekre jogosít. Gond azonban és ez a jelenlegi állapotból is leszűrhető, hogy a mezőgazdasági üzemek tartalékai az elmúlt kemény időkben lassan kimerültek, sőt vannak helyek, ahol már teljesen el is fogytak. És sajnos, a gépek állapota is igen megromlott, színvonaluk erősen lecsökkent, ami aligha kedvez a további eredményes munkának. A helyzetelemző vitában többek között az is elhangzott, hogy a nagyobb gazdaságoknak is többet kellene törődniük a zöldségfélék termesztésével, hogy ez a fajta tevékenység ne korlátozódjék a kistermelésre. És hangsúllyal említették többen is, hogy a gazdálkodási tevékenység középpontjában egyre inkább a minél kevesebb költséggel minél több és jobb termék előállításának gyakorlata kell, hogy kerüljön. Szóba került a vitában a piackutató munka erősítésének igénye is, hiszen megfelelő piaci ismeretek híján a jövőben lehetetlen elképzelni is a korszerű, mindenkori igényekhez alkalmazkodni tudó mezőgazdasági termelést és a hozzá épülő élelmiszeripart. A megye mezőgazdasága viszonylag jó pozícióban várhatja a következő idők feladatait, elért eredményei erre engednek következtetni — állapította meg a tanács vb testületé, 'de a jövő terveinek valóra váltásához még nagyobb intenzitású, minden tekintetben teljesit- ményközpontú tevékenység szükségeltetik. Nem mellékes, hogy jól felkészült szakembergárda áll csatasorban megyénkben a feladatok megoldására — hangzott el az élénk eszmecserét kiváltó vitában. A továbbiakban a magánkereskedelem helyzetéről és az ellátásban betöltött szerepéről hangzott el jelentés és vita, majd beszámoló alapján bontakozott ki véleménycsere a megyében lévő cigányság problémáiról, végül a végrehajtó bizottság elé került a megye VII. .ötéves tervi szociálpolitikai programja, amely átfogja e széles problémakör valamennyi területét, s a vitában részt vevő Tervhivatal képviselőjének véleménye szerint a problémák újszerű, összetett szemléletű megközelítésében, széles körű megalapozottságában példamutató. Megjelent Kádár János müveinek első kötete Kádár János műveinek első kötetét jelentette meg a Kossuth Könyvkiadót A kötet első írása 1956. november 4-én kelt — Nyílt levél a magyar dolgozó néphez —, az utolsó pedig 1958. november 19-én a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen elhangzott beszéd. E 24 hónap 51 dokumentuma közül hat eddig még nem jelent meg nyomtatásban. Olvasható a kötetben olyan nagyjelentőségű dokumentum is, mint az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. decemberi ülésén elhangzott felszólalás. Hároméves képzés Tájékoztató a Zalka Máté Főiskolán Az 1987—88-as tanévtől a többi műszaki főiskolához hasonlóan hároméves lesz a katonai főiskolai képzés is — jelentették be kedden a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége és a Zalka Máté Katonai Műszak: Főiskola parancsnoksága sajtótájékoztatóján, a főiskolán. Az iskolába jelentkezők ma már 15 szakon szerezhetnek képesítést. A Szolnoki Papírgyárban A nyomdászszakszervezet elnökségének kihelyezett ülése A Nyomda, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete Elnöksége kedden kihelyezett ülést tartott a Szolnoki Papírgyárban. A testület elsőként a gyár szakszervezeti bizottságának beszámolóját hallgatta meg az alapszervezet munkájáról. A napirend tárgyalásakor többek között szó esett a munkahelyi demokrácia fórumrendszerének működéséről, a termelést segítő tevékenységről, az érdekvédelmi feladatok ellátásáról, az agitációs és propaganda, valamint kulturális- és sportmunkáról. Az elnökség a beszámolót követően megállapította; a szak- szervezeti bizottság a gyári nagyberuházás megvalósítását és a jelen időszak feladatainak ellátását egyaránt jól segítette, illetve segíti. Hangsúlyozták, a testület ismeri a papírgyár gondját, amely az importkorlátozások és az ütemtelen szállítások miatt egyre nehezebb helyzet elé állítja a kollektívát. Ugyanakkor — ismerve a szakszervezeti bizottság eddigi eredményes munkáját — joggal elvárható, hogy a nehéz gazdasági helyzetben sajátos eszközeikkel mindent megtesznek majd a minőségi igények mind magasabb színvonalú kielégítéséért és a szállítási határidők betartásáért. Az elnökségi ülés alkalmából kitüntetés átadására is sor került. Rét Péterné, a Központi Vezetőség titkára átnyújtotta Ölti Györgyné szb-titkárnak az Országos Béketanács által adományozott emlékplakettet, amelyet a békemozgalomban kifejtett munkájáért érdemelt ki a gyári közösség. Ezt követően a testület az ágazati szakszervezethez tartozó vállalatoknál és intézményeknél lévő jogsegély- szolgálatok működésének tapasztalatait vitatta meg. Mint elhangzott, az elmúlt négy évben a jogsegélyszolgálatok száma jelentősen gyarapodott — legutóbb az Offset és Játékkártya Nyomdában, valamint a Magyar Távirati Irodánál hoztak létre szervezetet —, s ügyfél- forgalmuk is nagymértékben emelkedett. Ez utóbbi tény egyértelműen jelzi, a dolgozók bizalma megerősödött a vállalati jogsegélyszolgálat iránt. Hasonlóan örvendetes, hogy a jogi képviseletek ellátásakor az államhatalmi és államigazgatási szervek előtt is nőtt a szervezetek tekintélye. A jogsegélyszolgálatok munkáját vizsgálva megállapítható: a munkajogi esetek száma csökkent, de a szakszervezeti tagok egyre több alkalommal keresik fel a szervezetet polgári jogi. családjogi és államigazgatási jogi esetekkel. Mindez azt bizonyítja, a vállalatoknál a törvényesség és a rend szilárd. ugyanakkor társadalmi életünk bonyolultabbá válása és az abból adódó negatív jelenségek — válás, gyermektartás, adóügyek — sok dolgozónak okoznak jogi problémát. E gondok orvoslásáért — mint hangsúlyozták — tovább kell javítani a jogpropagandát, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek több, egymástól távoleső telephellyel rendelkeznek. Ugyancsak kívánatos, kislétszámú vállalatok esetében közös jogsegélyszolgálatok létrehozása, amelyek Budapesten az ágazati szak- szervezeti központokban, míg vidéken a szakszervezetek megyei tanácsának keretében működhetnének. Vita az adóreformról Nem járunk rosszabbul Az utóbbi hetek slágertémája az általános forgalmi adó. Szinte nincs nap, hogy a televízió, a rádió valamely adásában vagy a lapokban ne jelenne meg egy-egy elemző cikk, vagy az előkészítő munkában résztvevők egyikével készült interjú. Információból tehát nincs hiány, ám ritkán hallani a leginkább érdekeltek véleményét, a vállalatokét. Néhány héttel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban csaknem száz vállalatvezető gyűlt össze, s véleményt és tapasztalatot cseréltek az eddigi munkáról. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltérő álláspontot képviseltek a megjelentek, ám egy kérdésben teljes volt köztük az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság minden szektorát, s főleg az ipart sújtja a rendkívül magas elvonás. Több marad a jó vállalatoknál Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer, amelyben átlagosan minden száz forint nyereségből 80 forintot kell a költségvetésnek befizetni. A másik, szintén sokat hallott véleménnyel is egyetértett a többség, csak egy olyan pénzügyi és ezen belül adószisztéma segítheti elő a gazdaság dinamizálását, amely nem fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy. hogy azt a jóktól, a hatékonyan gazdálkodóktól vonja el. Az új, általános forgalmi edórendszer bevezetésétől mindezen anomália megszűnését várják, s ezt ígérik a szakértők is. De az már az előzetes számítások alapján kiderült, hogy a változások rendkívül eltérő módon érintik nemcsak az egyes ágazatokat, hanem azon belül az egyes vállalatokat is. Az április végére elkészült számítási modell szerint a vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhányuk előtt pedig sokkal tágabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül a vállalatok közül kerülhetnek néhányan, akik eddig tulajdonképpen semmiféle mentességet, kedvezményt sem kaptak, s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni. Ennél jóval nagyobb csoportot alkotnak viszont azok a cégek, ahol a gazdálkodás alapos átalakításával, önkéntes fogyókúrával léphetnek majd a későbbiekben előre. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd, hiszen számukra az adómérséklés — a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik, mint a vagyonadó, és a béradó, néhány pedig csökken — már nem jelent nagy kedvezményt, hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Pontosabban szólva, jóval kevesebbéi járultak hozzá a köz kiadásaihoz, mint a többiek. Ugyanannyi a borítékban Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jónéhány helyen elvégezték. Bár sokan panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készültek a végleges eredménnyel, így nagyon nehezen dönthették el, tulajdonképpen kedvező-e számukra a változás, vagy sem. Az ipar mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak, mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az árut, anélkül, hogy tudnák, pontosan mekkora lesz az ára, és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik, illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bérszámfejtését, stb. A legnagyobb gondot a bérek bruttósítása fogja okozni — állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bérbruttósítás a személyi jövedelemadó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgy kell fölemelni, hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. Még nincs döntés Mi lesz a teljesítménybérben, a normában dolgozókkal, akik tehát nem egy havi fix összeget kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni, vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani, hogy senkinek se csökkenjen az előző évhez képest a keresete? E kérdésre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről, így nem készültek el a végrehajtást szabályozó rende- letek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés végleges, hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan problémákat okozna a vállalatoknál. Lakatos Mária Különlegesség a GK öthalom Búzanemesftési bemutató A Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori telepén kedden országos búzabemutatót rendeztek. . Az ország minden részéből érkezett szakemberek megtekintették a legújabb fajtákat, a fajtajelölteket és az azokkal folytatott agrotechnikai kísérleteket. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a GK öthalom nevű búza iránt, amely tavaly kapott állami elismerést, de már üzemi termesztésben is kitűnő eredményeket produkált. Az agrárszakembereknek az intézet munkatársai bemutatták azokat a kiváló genetikai értékű fajtajelölt búzákat is, amelyeket akkor sem károsítanak jelentősen a gombabetegségek, ha nem alkalmaznak növényvédőszereket. Ma az intézet megismétli a búzabemutatót, ezenkívül e hét végén még külön bemutatókat tartanak a legnagyobb termelési rendszerek szakembereinek. Pécsett megkezdődött a termelőmunka az első olasz—magyar vegyesvállalat, a „SOMÁK” mecsekaijai üzemében. A Sopiane Gépgyár és a Pármai MAIER cég közös vállalata, csomagológépeket gyárt. A képen: Balog Sándor és Varga Lajos vezető szerelő a gyártandó gép prototípusával, szerkezetével ismerkednek (MTI-fotó: Káltnándy Ferenc — KS) Segít az intézet Kifogásolt takarmányok Változatlanul nem kielégítő a takarmányok minősége, a felhasznált ip»ari abrak jelentős részét kifogásolta az ellenőrzésekkel megbízott Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet. A nem megfelelő összetételű takarmányokat a gyártók még mindig nem árazzák le, holott erre kötelezi őket az elmúlt évben megjelent rendelet. Az intézet évente mintegy 16 ezer mintánál vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a rendelet előírásainak; azokat az anyagokat tartalmazzák-e és olyan összetételben, mint amjt a gyártók a csomagolóanyagon illetve a címkén feltüntetnek,. Az intézet a takarmány-alapanyagoktól kezdve az import fehérjéken át az ipari abrakokig a takarmányoknak igen széles körét vizsgálja, s időnként a feldolgozó üzemékben és a kereskedelmi hálózatban is felméri a kialakult helyzetet. A feladat nem könnyű, hiszen az országban mintegy 600 féle takarmányt és receptorát tartanak számon. Számos üzemben foglalkoznak takarmányok keverésével is; a nagy obi) létesítményekbe az ellenőrök másfél havonta jutnak el, a kisebbeket pjedig átlagosan négy hónaponként ellenőrzik. Az ellenőri munkát segítik a termelőszövetkezeti laboratóriumok is.
