Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
Nemzetközi körkép 1987. JÚNIUS 6. Világgazdaság 31 millió munkanélküli a fejlett tükés országokban Vagy a termelékenység javul gyors ütemben és ekkor a munkanélküliek száma is gyorsabban bővül, vagy több munkahelyet hoznak létre, aminek az árát viszont a hatékonyság romlásával kell megfizetni — ezt az ellentmondásos tényt rögzítette a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OECD szervezet egyik tanulmányában. Az elemzés, amely az elmúlt évtized gazdasági tényeit veszi bonckés alá, megállapítja, hogy az Egyesült Államokra a szerény mértékű termelékenység javulás, ám a dinamikus munkahelyteremtés volt a jellemző, míg Nyugat-Euró- pában a helyzet ennek pont a fordítottja volt. Kontinensünk nyugati felén a fejlesztéseknél sokkal inkább törekedtek a beruházók a szelektivitásra, arra, hogy lehetőleg csak a leginkább jövedelmező tevékenységeidbe ruházzanak be, aminek az eredménye a hatékonyabb, ám kevesebb létszámot igénylő munka volt. A fiatalok gondja Nem véletlen, hogy Nyu- gat-Európa, azon belül is a dél-európai országok a listavezetők a munkanélküliség arányában. Spanyolországban a foglalkoztatottaknak több mint egynegyede, de Franciaországban. vagy Angliádban is mintegy egyti- zede hiába keres állást a munkaerőpiacon. A fejlettebb „Észak” országaiban, a skandináv államokban, és Svájcban, Ausztriában ennél kedvezőbb a kép. Az OECD 24 tagállamában összesen 31 millió munkanélkülit regisztráltak az év elején, ebből 19 millió a nyugat-európai országokban. A munkanélküliség a fiatalság gondja — derül ki egyértelműen a részletesebb adatokból. Mert bár a foglalkoztatottak létszáma például az Egyesült Államokban növekedett az elmúlt években, nem enyhült a munkanélküliség, mert demográfiai okok miatt egyre többen keresnek első ízben munkahelyet. Aggasztónak minősíti az OECD a helyzetet, hiszen az angol, a francia fiatalok 20 százaléka nem tud elhelyezkedni, sőt Spanyolországban. Olaszországban minden második illetve minden harmadik fiatal marad állás néliküL A szakértők szerint mindezért részben a rugalmatlan, a változó munkahelyi igényeket figyelmen kívül hagyó képzés okolható, részben a bér- és a fogLal- kozta$6spoii/tika felelős a feszültségek elmélyítésért. A vállalkozók, de a szakszervezetek is inkább hajlanak arra, hogy recesszió idején kevesebb új dolgozót állítsanak munkába, mint hogy a meglévő létszámból építsenek le. A Jövő Iparágai Hasonló hatása van a béremelési gyakorlatnak is. A brit munkaügyi államtitkár szerint a munkavállalói szervezetek Európa-szerte igyekeznek minél magasabb kezdő fizetéseket kivívni a fiatalok számára, hiszen később ezzel is a tapasztaltabb dolgozók béremelési igényét támaszthatják majd alá. Nagy-Britanniában a kezdő fizetések elérik a gyakorlott dolgozók 'bérének 65 százalékát, ami elrettenti a vállalkozókat az új, kezdő munkaerő alkalmazástól. A fiatalok az NSZK-ban sokkal alacsonyabb szintről indulnak, vagyis az NSZK mértéktartóbb ebben is, mint ahogyan rugalmasabb, előbbre látó, praktikusabb a változó szakmai igényekhez jobban idomuló nyugatnémet szakmai képzési rendszer is. Nyilvánvaló, hogy a szükség esetén gyorsan adaptálható tudás megszerzése az egyik előfeltétele, annak, hogy mérséklődjék a gazdaságban a szerkezeti okokkal magyarázható munkanélküliség. Az OECD szakértői szerint elkerülhetetlen ugyanis, hogy a létszám a hagyományos ágazatokban tovább csökkenjen, viszont új távlatok nyílnak a biotechnológiában, az elektronikában, a jövő iparágaiban. Átalakul a munkavégzés, az életmód, aminek nem a munkahelyek megszűnése, sokkal inkább új tevékenységek megjelenése, kialakulása lesz a kísérőjelensége. Az ismert tény mellett a közgazdászok főként az új technológiai korszak sajátosságát hangsúlyozzák, azt, hogy az újító, a változtatni képes dolgozói magatartásnak növekszik a jelentősége. Ezért is ajánlják azt a döntéshozók figyelmébe, hogy az adó-, vagy a hitelezési politikájukban mérlegeljék: az új technológiák és a felfutó szolgáltatások az esetek jelentős részben kisebb üzemi keretekben, vállalkozási formákban is gyakorolhatók. Sőt ez esetben különösen gyors lehet a munkahelyek létrejöttének üteme Ellenszer: a fejlesztés A foglalkoztatási helyzet javulása legfőképpen persze a konjunkturális helyzetalakulásától függ, pontosabban attól, mennyi jut majd fejlesztésre. beruházásokra. 1969 és 1985 között Észak- Amerikában a foglalkoztatottak száma évente 2 százalékkal bővült, Nyugat-Euró- pában stagnált a létszám. Ugyanebben az időszakban a beruházások is 3 százalékkal növekedtek a tengerentúlon, kétszer olyan gyors ütemben, mint kontinensünkön. Az összefüggés egyértelmű tehát: a munkahelyek létrejötte érdekében fokozottabban kell ösztönözni a befektetőket a termelőberendezések felújítására, az infrastruktúra korszerűsítésére. S nemcsak a nagyobb, a tőkeerős vállalkozókat, de mint a szakemberek hangsúlyozzák — a kisebb pénzeszközök tulajdonosait is. A bérből élőket is arra kell buzdítani, hogy megtakarításaikat hasznos tevékenységekbe fordítsák — mondják a szakemberek. Marton János 6a mosolyok H Hetek Velencében Tavaly Tokióban adtak randevút egymásnak a Hetek Aligha babonások a vezető tőkés országok állam és kormányfői, hiszen tizenharmadik találkozójukat az eddigi „leglabilisabb” terepen tartják. 1975-ben a . Párizs melletti Ramubillet- kastélyban gyűltek először ösz- sze a Hetek, azaz Egyesült Államok, Kanada, Japán az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország politikájának legfőbb irányítói, azzal a kinyilvánított céllal, hogy kötetlen csevegést folytatnak a világ gazdasági ügyeiről Tizenkét esztendővel később, most június 8-án. Velence a vendéglátó, s a tengerre épült városban már korántsem csak a gazdaság lesz a csúcs- értekezlet egyetlen témája. Az elmúlt években mindinkább általános politikai eszmecserévé alakult át az egykor valóban gazdasági csúcstalálkozó. Tavaly Tokióban a legnagyobb figyelmet keltett eredmény például az volt, hogy a Hetek — itt-ott zord hangú — nyilatkozatot fogadtak el a terrorizmus elleni harcról, mindezt néhány héttel azután, hogy a washingtoni kormány az általa terroristának minősített Líbia ellen küldte bombázóit. Ennek ellenére a Hetek változatlanul gazdasági csúcsértekezletnek nevezik ezt a hagyományos év.i találkozójukat, ugyanakkor pedig két-három napos eszmecseréjük mind nagyobb részét a világpolitikai témák megvitatásának szentelik. Ez várható most Velencében is. Hiszen ma olyan kivételes fontosságú nemzetközi ügyek foglalkoztatják a világot, mint a karnyújtásnyi távolságba került fegyverzetcsökkentési megállapodás’ a Szovjetunió és az Egyesült Államok között A közepes és rövidebb hatótávolságú európai atomfegyverek kérdésében sok a vita és a nézeteltérés a nyugat-európai nagyok és amerikai szövetségesük között. Ha Ronald Reagan közeli sikert szeretne a fegyverzetkorlátozásban, és szeretné mielőbb tető alá hozni a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozót akkor a legkiválóbb alkalma Velencében nyílik meggyőzni néhány vonako- dó-aggódó szövetségesét. iMárpedig az amerikai el-, nőknek a jelek szerint nagy szüksége lenne odahaza néhány látványos külpolitikai sikerre. Ezzel érvelnek azok a megfigyelők, akik Velencétől valmilyen komoly fejleményt várnak az európai atomfegyverek kérdéskörében. Ügy is fogalmazható ez, hogy a nyugati szövetségi rendszer általában lépés- kényszerben van a kelet- nyugati kapcsolatok és a fegyverzetcsökkentés ügyeiben, különösen a Varsói Szerződés legutóbbi javaslatai — mondhatni javaslat- sorozata — után. Ezért aztán a velencei alkalmat hiba lenne kihagyniuk a Heteknek. Viták persze bőven lesznek erről a lagúnák között, ahogy a szokásos huzavonák várhatók a gazdasági témák boncolgatásánál Az idén bizonyosan ismét neki támadnak Japánnak a többiek, főleg az USA, mert a szigetország árud számukra felettébb kellemetlen módon árasztják el az amerikai és a nyugat-európai piacokat. Japán viszont — aligha egymaga — újra az Egyesült Államok szemére veti, hogy a Reagan-kormány még mindig nem tesz semmit a dollár árfolyamának esése ellen, pedig hát az már-már kritikus helyzetet teremt a Hetek többségének. Aztán szóba kerül nyilván —mint évek óta mindig — a világkereskedelem korlátainak lebontásáról tervezett nemzetközi értekezlet, amelyet viszont Franciaország ellenez keményen, s eddig minden évben sikerrel meg is akadályozta a konkrét megegyezést az ilyen konferencia időpontjáról. Valutaárfolyamok,, kamatok, költségvetési hiányok, kereskedelmi többletek, infláció és fellendülés — megannyi téma, amelyben — éppen mert különböző a helyzetük és nagyon is eltérő az érdekük — olykor keményen összecsapnak majd a Hetek, miközben a nyilvánosság előtt mosolyogva állnak tablót, mutatva, hogy itt voltaképpen szövetséges és baráti országok vezetőinek kellemes csevegéséről van szó. Avar Károly Mongólia és a KGST Növekvő együttműködés Egy szőrmefeldolgozó üzemben — a mongol export fontos tétele a bőr- és szőrmeáru A Mongol Népi Forradalmi Párt tavalyi XIX. kongresszusa új, nagy feladatokat jelölt ki a 8. ötéves tervidőszakra. Az 1986—1990-as évekre kidolgozott fő fejlesztési irányok szerint a nemzeti jövedelemnek évi 18—20 százalékkal kell növekednie az előző ötéves időszakhoz képest. A tervben az ipar megír növekedett feladatai mellett nagy gondot fordítanak a mezőgazdaságnak, az ország legfontosabb gazdasági ágazatának továbbfejlesztésére. Az egyik fő feladat annak a negatív tendenciának a felszámolása, hogy a mező- gazdasági termelés növekedési üteme elmarad a gyors ütemű népszaporulattól. A cél: kiküszöbölni az élelmiszertermelés és -keresleti közötti aránytalanságot. Ennek érdekében meg akarják gyorsítani a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakosság élelmiszerellátásának javítására kidolgozott, 2000-ig szóló program megvalósítását. Á kitűzött feladatok teljesítése a saját erőfeszítések és erőforrások maximális mozgósítása mellett a szocialista közösség országaival folytatott együttműködés további bővítését, a KGST integrációs intézkedéseinek megvalósításában történő szélesebb körű részvételt irányozza elő. Az előző ötéves időszakhoz képest több mint más- félszeresére bővül a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése. Szovjet műszakigazdasági segítséggel valósul meg több mint 500 létesítmény építése, rekonstrukciója és bővítése, olyan népgazdaság! ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar, az ércbányászat, a tüzelőanyag; és energetikai ipar, a javító- szerelőipar, falfeldolgozóipar, a hírközlés, a közlekedés, a kommunális- és lakásgazdálkodás. A töbhi KGST-ország műszaki-gazdasági közreműködésével is fontos nép- gazdtesági létesítmények épülnek. Az európai KGST- országok emellett úgy is segítenek, hogy kedvezményes feltételeket biztosítanak a Mongol Népköztársaságnak az együttműködésben való részvételhez, legfontosabb export-cikkeire ösztönző külkereskedelmi árakat állapítanak meg, elősegítik szakemberek küldését és a külkereskedelmi tranzitáruk szállításában kedvezményes díjtételeket alkalmaznak. A KGST-tegországok 2000- ig szóló komplex programjában körvonalazott célok teljes mértékben megfelelnek az ország elé tűzött nagyszabású feladatoknak. Mongólia e program öt kiemelt iránya több mint 40 témájának kidolgozásában és megvalósításában vesz részt. A program keretében együttműködnek más KGST- orszá gokkal a biotechnológia és a génsebészet területén folytatott tudományos kutatásokban és tanulmányozzák az e területen születő eredmények gyakorlati felhasználásának lehetőségét. a mezőgazdaságban. A közös kutatások eredményeként azt várják, hogy azok elősegítsék a ta- ikarmánykérdés megoldását, a szarvasmarhatenyésztés hozamának lényeges növekedését, valamint, hogy lehetővé váljék hatékony növényvédő szerek, új fajta állatorvosi készítmények ki- fejlesztése és ezek gyártása. G. L Összeállította: Zsoldos GyOrgy Juhok egy akolban — cél az élelmiszertermelés és -kereslet közötti aránytalanság meg szüntetése
