Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

1987. JÚNIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együttműködés közös érdekek alapján Négy megye vezetőinek tanácskozása Bács-Kiskun, Békés, Csongrádi, valamint Szolnok megye párt és állami veze­tői együttes tanácskozáson értékelték Szolnokon a négy megye hagyományokon ala­puló együttműködésének ta­pasztalatait. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt évben számos kérdésben tovább fejlődött az együtt gondol­kodás, jól haladt a korábban elhatározott közös progra­mok teljesítése. Előrelépés történt a műszaki fejlesztés kérdéseinek együttes átte­kintésében, az egészségügyi ellátás összehangolt javítá­sában, a családi háziak épí­tésére ajánlott tervgyűjte­mény gazdagításában, a munkaerő-szolgálati irodák közötti információcserében. Szükségesnek tartották, hogy az együttműködés napi kérdésekben is gazdagod­jon. Ezért úgy döntöttek, hogy a megyei tanácsok pár­huzamos szakigazgatási szer­vei között is rendszeresebb, folyamatosabb munkakap­csolatot szorgalmaznak. Ja­vasolták, hogy a megyehatár menti települések is fejlesz- szék. tovább közvetlen együttműködésüket. Szakértők bevonásával ele­mezték az együttműködés le­hetőségeit a környezetvédel­mi feladatok megoldásában, különösen a veszélyes hulla­dékok megnyugtató elhelye­zésében s a környezetet kí­mélő talajművelési és nö­vényvédelmi módszerek gyorsabb elterjesztésében. Szót váltottak azokról a feladatokról is, amelyek a térség gazdagságának fej­lesztését, a lakosság élet- és munkakörülményeinek ja­vítását szolgálják, s megva­lósításukhoz kölcsönös ér­dekek fűződnek. Nyolc olyan témát jelöltek meg, amelyek­ben az együttműködés bővít­hető. Ezek a következők: az egészségügyi ellátás, a köz­lekedésfejlesztési koncepci­ók összehangolása, a számí­tástechnika szélesebb körű alkalmazása, a termálvizek hasznosítása, az idegenforga­lom, a környezetvédelem, az élelmiszerfeldolgozás, vala­mint a lakásépítés és gaz­dálkodás. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást kaptak az Épí­tési és Gazdaságszervezési Intézet által kidolgozott szá­mítógépes információs rend­szerről, amely jelentősen megkönnyíti az együttműkö­dési lehetőségek további fel­tárását. A négy megye vezetői megállapodtak abban, hogy a jövő évi feladategyeztető ta­nácskozást Bács-Kiskun me­gyében tartják. Fegyverbarátság Parancsnoki, törzsvezetési gyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői éves kiképzési terve sze­rint június 12-18 között a Magyar Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg kijelölt törzseinek részvételével pa­rancsnoki és törzsvezetési gyakorlat lesz hazánk terü­letén. A gyakorlatot Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, az egyesített fegyve­res erők főparancsnoka ve­zeti, magyar helyettese Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi ál­lamtitkár. * * * A parancsnoki és törzsve- zetési gyakorlatoknak az a sajátossága, hogy azokon, tábori viszonyok között, alap­vetően a katonai vezető szer­vek tevékenykednek. A pa­rancsnokok és törzsek együt­tes felkészítésének célja a begyakorlottság, az összeko- vácsoltság, és az együttmű­ködés tökéletesítése, a fegy­verbarátság elmélyítése. A gyakorlaton a csaptaitok ve­zetésére hivatott törzseken kívül csak kisebb katonai szervezetek, alegységek mű­ködnek közre híradás, bizto­sítás, forgalomszabályozás céljából. Ruházati részlet a kdök, színestévé-vásár, szolid árpolitika, új szakUzletek Hatvankilencedik boltját nyitotta meg az Ideál Kereskedelmi Vállalat Karcagon új ruházati szak­üzletet nyitott tegnap az Ide­ál Kereskedelmi Vállalat. A megnyitón ott volt Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára és Molnár Ferenc országgyűlési képviselő a város tanácselnöke is. A férfi, női és gyermek-ruhá­zati. valamint sportkonfek- oiót kínáló, háromszáz négy­zetméteres szaküzlet 4,5 mil­lió forint értékű árukészlet­tel várja vásárlóit. Ez a szakbolt a hatvankilencedik üzlete az Ideálnak, amely a megyeszékhelyen kívül Jász­berényben, Törökszentmik- lÓ6on, Martfűn, Kunszent- mártonban, Jászárokszállá- son, Mezőtúron, Tiszafüre­den és Karcagon Látja el vá­sárlóit iparcikkekkel. Mint Pálmai László igazgató el­mondta, a közelmúltban Jászberényben volt nagy si­kere a korszerű háztartási bolt létesítésének, s ugyanott jövőre elkészül a 450 négy­zetméteres eladó-bemutató­termes bútoráruház is. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat különben tavaly az ország hasonló szervezetei között is előkelő helyet fog­lalt el forgalmával. Az előző évihez képest ugyanis 10,3 százalékkal többet, kétmilli­árd 224 millió forintot for­galmazott. A nyeresége 25,2 százalékkal nőtt, s költségei a hasonló vállalatok között a legkevésbé emelkedtek. A sok munkával telt évben, ta­valy tíz százalékos béreme­lést végeztek, s igyekeztek a nyolcszázhúsz dolgozó élet- és munkakörülményeit is ja­vítani, bár a nyitva tartási idő miatt időnként ennél a vállalatnál is tapasztalható elvándorlás. Szerencsére a szakképzett kereskedők ará­nya változatlanul jó, hetven százalékban szakmunkások állnak az áruházakban, a boltok pultjainál. Az után­pótlás is rendben van, már szervezik az idén végző har­mincegy ipari tanuló helyét az áruházakban és szaküzle­tekben. Az igazgató különösen a szolnoki Arkád-sori új üzle­tek forgalmával elégedett, de hasonló jókat mondott a Sztár Áruházról is. Igaz, a forgalmon, a jó munkán a vállalat különböző kedvez­ményei is lendítettek. Janu­árban szőrmeárut kínáltak részletre, februárban a Hű­tőgépgyár segítségével fa­gyasztókat és hűtőszekrénye­ket szállítottak előrendelés szerint vagy 300 család ott­honába. Márciusban bőrru­házati részletakciót vezettek be, áprilisban motorkerék­párokat, bicikliket kínáltak kedvező fizetési lehetőség­gel. Májusban kezdődött, de még tart a színes tévé cse­rével egybekötött részletfi­zetési vásárlási kedvezmény, s eddig mintegy háromszá­zan éltek is a lehetőséggel. Az Ideál a tegnapi bolt­nyitással egyidőben már a szeptemberi Ideál-napokra készül, amikor a teljes áru­skáláját valamennyi boltjá­ban, áruházában engedmé­nyekkel, különféle fizetési kedvezményekkel kínálja vá­sárlóinak. .Most azt mond­ják: a nagy tél miatt nehe­zen indult az idei esztendő, három hétig jóformán az áruszállítás, az utánpótlás is nehézkes volt. Mégis, az év első öt hónapjának forgal­ma 9,5 százalékkal megha­ladta a tavalyi első öt hó­napét. S. J. Az Ideál 69. üzletének első percei Karcagon. Vonzóbb pártéletet Sokéves törekvésünk a párt politikai-mozgalmi jel­legének erősítése. Ezért ér­demes megkísérelnünk vá­laszt keresni arra a kérdésre, mit is jelent a pártmunka politikai-mozgalmi jellege a pártszervezetekben, ho­gyan nyilvánul meg ez a párttagság és a pártonkívü- liek számára? Ügy gondo­lom, hogy nem lehet erre a kérdésre örökérvényű, téte­les választ adni. Ugyanak­kor mégis kutatnunk kell a választ, hiszen csak így vál­toztathatunk saját gyakorla­tunkon, csak ezen a módon találhatjuk meg a saját te­endőinket. Az alábbiakban a pártmunka politikai-mozgal­mi jellegével összefüggő né­hány, kiemelten fontosnak tartott — és ezért végiggon­dolásra ajánlott — összete­vőjével szeretnék foglalkoz­ni. A párt politikai szervezet, politikai célok megvalósítá­sa érdekében mozgósítja tagjait, politikai cselekvések révén fejti ki tevékenysé­gét A politika azonban nemcsak a „nagypolitikával” azonos, sőt a nagypolitika el sem képzelhető az egymás­sal összekapcsolódó, helyi politikai mozgások, tevé­kenységek nélkül. Más szó­val: a helyi politika közve­títi a párt legfelső vezető szerveihez a párt legkisebb sejtjeinek a törekvéseit, ta­pasztalatait, illetve a vezető szervekben kiformálódó po­litikai irányvonalat a helyi szervekhez, szervezetekhez, a párttagokhoz. Amelyik pártszervezet nem képes sa­ját környezete mozgásait, állapotát politikailag minő­síteni és ennek megfelelő helyi politikát kialakítani, az nem tudja betölteni sze­repét, sem a központi szer­vekben elhatározottak meg­valósításában, sem pedig a párt egész politikája alakí­tásában való alkotó közre­működésben. A párt tagjai számára — de a pártonkívüliek szemé­ben is — a pártok közvetle­nül érzékelhetően a saját pártszervezetük jelenti. Eb­ben a szervezetben olyan belső légkör, mindennapi te­vékenység kialakulása kívá­natos, amely lehetőséget ad az alkotó együttgondolko­dásra, amely az azonos esz­mei alapon álló, cselekvő­kész emberek önmegvalósító közössége is. A párt tevé­kenységének politikai-moz­galmi jellege ezért elsősor­ban azon múlik, mennyire képes a pártszervezet való­ságos politikai szerepet be­tölteni,, s e szerep formálá­sában, érvényesítésében milyen széles körnek teszi lehetővé az alkotó közremű­ködést, a közös cselekvés­ben való részvételt. A politika végsősoron em­beri magatartásokban, az emberi gondolkodásban és cselekvésben fejeződik ki, valósul meg. Ezért a politi­ka számára, a párt számára minden egyes ember fontos. Csak így válhatnak az egyé­ni cselekvések egyirányba mutató politikai folyamatok részévé, csak így érezheti minden párttag a közös cse­lekvés örömét, a kollektíva erejét, védelmét, támogatá­sát. A pártszervezetekben ezért rendkívül fontos, hogy a tagság és a vezetők em­berközelségbe kerülve meg­ismerjék egymást. Nemcsak a megismerés politikai ér­telmében, hanem a minden­napi élet gondjainak-örö- meinek értelmében is. A párt egészének, mint politi­kai közösségnek az összetar­tó erőit csak a pártcsoport, az alapszervezet képes meg­teremteni. Ezért a pártmun­ka mozgalmi ielleae. a helvi A pártmunka mozgalmi jellegét nem erősítik a kap­kodó rögtönzések, azok a .^formaruhák”, amelyeket a pártélet egyes eseményei az elmúlt évtizedekben ma­gukra öltöttek. A taggyűlé­sek, választások, stb. részle­tesen is szabályozott rendje elsősorban azt szolgálta, hogy megtanítson mindany- nyiunkat a párton belüli de­mokrácia játékszabályaira, hogy szervezeti kényszerpá­lyát teremtsen az egymásra figyeléshez, a közös véle­mény formálásához, s nem utolsósorban segítsen az idővel is jól gazdálkodni. Pártunk azonban sok te­kintetben kinőtte már e for­maruhát, s a legszinvonala­politizálás minősége szem­pontjából kulcskérdés, hogy a pártszervezet belső felépí­tése, a pártcsoportok száma, létszáma, összetétele kedve­ző kereteket és feltételeket teremt-e a kommunista kö­zösség létrejötte szempont­jából vagy éppen azt nehe­zíti, gátolja. Minden párt- szervezetnek érdemes rend­szeresen megvizsgálnia e kérdést és igazítani, ha in­dokolt. A jól dolgozó pártszerve­zetben, minden párttag szá­mára világos, hogy ki miért felelős, kinek mi a dolga. Ez megnyilvánul a szervezet felépítésében, belső műkö­désében, a pártmunka folya­mataiban egyaránt A párt azonban nem mechanikusan működő gépezet, amelyben fogaskerekek kapcsolódnak össze. A pórt olyan elköte­lezett emberek szövetsége, akik egy közösen vallott esz­métől vezérelve cseleksze­nek. A rend, a szervezeti működés fegyelme nem vakfegyelem, hanem a haté­kony közös cselekvés felté­tele. Ez nem zárja ki — sőt feltételezi — a vitát, a gon­dolkodást, az emberi kapcso­latokat és érzelmeket. Ah­hoz, hogy a pártszervezet tagjai érzelmi és tudati azo­nosulással egyaránt kötőd­hessenek saját pártszerveze­tükhöz és ezen keresztül a párt egészéhez, magukénak érezzék és ezért cselekvőén támogassák a párt politiká­ját, a helyi politikai célokat, nem elegendő a szervezeti mechanizmusok szabályos működtetése. Ennél többre van szükség: olyan közössé­gi légkörre, emberi kapcso­latokra, amely életet és ér­telmet ad a mechanizmu­soknak. sabb munkát végző párt- szervezetek gyakorlata iga­zolja, hogy a formai megol­dások szélesebb választéká­val, a rugalmasabb és he­lyenként egyszerűbb megol­dásokkal eredményesebben lehet politizálni, és az ezt szolgáló közösségi viszonyo­kat is fejleszteni. Pl. ma sem tiltja semmilyen párthatáro­zat, hogy közös gondolko­dást, és politikai választ ke­reső taggyűléseinket ne a hagyományos elnökség­hallgatóság ülésrendben tartsuk, mintegy szembeál­lítva egymással a javaslat- tevőket és kritikusaikat. Vagy lehet úgy is megvitat­ni fontos kérdéseket, hogy nem döntjük el előre a le­hetséges választ minden esetleges kérdésre, hanem teret engedünk a kollektív mérlegelésnek, a vezetőség nem vállalja magára a tag­ság helyett történő gondol­kodást, annál inkább a gon­dolatébresztést. Vajon elég gondosan ügyelünk-e arra, hogy taggyűléseinken ne igazgató elvtárs, osztályveze­tő elvtárs, stb., üljenek, ha­nem egyenjogú, mind a gondolkodásban, mind pjedig a cselekvésben felelős párt­tagok? Párttagnak lenni azonban nem csak tudati azonosu­lást, egy helyesnek tartott politika megvalósításában és alkotó továbbfejlesztésé­ben való közreműködést je­lent. A párttagság érzelmi azonosulás is, közösséghez tartozás, emberi kapcsolatok együttese is. Ne hanyagoljuk el ezt sem, ha áldozatválla­lást, fegyelmet követelünk közös céljaink valóraváltá- sa érdekében. Az érzelmi és tudati azonosulás kiegészítői egymásnak, csak együtt je­lenthetik azt, hogy egész életvitelünket, munkánkat, barátaink megválasztását, stb. összhangba hozzuk vi­lágnézetünkkel és ennek megfelelően élünk, cselek­szünk. Talán sok helyen ma még nem látják ezt elég vi­lágosan. Ennek egyik jele páldául ahogy ünnepeinket beillesztjük a mozgalom mindennapjaiba. Az unal­mas beszédek, gyengécske műsor. sivár környezet együttes hatásaként maga a „megünnepelt” esemény, év­forduló veszít rangjából, s kimondatlanul is azt sugall­ja, nem igazán fontos szá­munkra. Vagy csupán azt nem látjuk ilyenkor, hogy saját történelmünkhöz való viszonyunk nem csupán — s talán nem is elsősorban — tudati kérdés, hanem érzel­mi viszonyulás is? 4 közösség figyelme A közösség számára pedig elsősorban saját, belső ün­nepei a fontosak, ez áll leg­közelebb minden egyes tag­jához. Ezért ne féljünk ün­nepként kezelni az egyének vagy a szűkebb közösségek számára saját ünnepet je­lentő eseményeket. Az új párttagnak ünnep a felvéte­léről határozó taggyűlés és a tagsági, könyv átadása. Az egyes párttagok személyes életének is vannak a mozga­lom számára fontos ünnepi eseményei. Váljanak ezek a kommunisták közösségének ünnepeivé is! Nemcsak a munkát, a nehézségeket, a felelősséget kell megoszta­nunk egymással, az örömöt is megsokszorozza a közös­ség figyelme. Aláhúzom: ez utóbbi, a figyelem a fontos! Figyelni egymásra, számon- tartani egymás gondját-örö- mét, érezni és éreztetni az eggyüvé tartozást, a kollek­tíva erejét, védelmét. A párt vonzó ereje esz­méiben gyökerezik. A gyö­kér azonban csak kiinduló­pontja a növény szárbaszök- kenésének, virágzásának. Alapxszervezeteink vonzó­erejét ezért az értelmes cse­lekvési lehetőség vonzása, a tenniakarásra épülő közös­ség vonzása, a szervezett és ezért eredményes munka örömének vonzása jelenti. Így hat egymásra a tartalom és a forma: a környezet éle­tében meghatározó politikai szerepet csak a mozgalmi jellegét is kiteljesítő párt- szervezet képos betölteni. Kápolnai György az MSZMP KB munkatársa MSZBT-feladatterv Pénteken Apxró Antal el­nökletével ülést tartott a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság ügyvezető elnöksége. A testület megvitatta és el­fogadta a barátsági mozga­lom feladattervét a nagy ok­tóberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának meg­ünneplésére. Az MSZBT gaz­dag programjából kiemel­kednek azok az akciók, mun­kamozgalmak és versenyek, politikai, tudományos és kulturális fórumok, ame­lyeknek megrendezésével a társaság lehetőséget teremt a magyar társadalom külön­böző rétegei és csoportjai számára, hogy tevékenyen részt vehessenek a kiemelke­dő történelmi esemény méltó megünneplésében. Városvédők A Város-Községvédő és Szépítő Egyesületek idei köz­gyűlésének programját is­mertették piénteken délelőtt a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházá­ban. Mint elmondották: a város-(községvédő és szépítő egyesületek tapasztalatcse­réjét június 26—27-én Győr­ben rendezik meg s egyben megtartják a szövetség köz­gyűlését. (Fotó: N. Zs.) KlnOttUk a formaruhát A közös cselekvés öröme

Next

/
Oldalképek
Tartalom