Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 30. Két legyet egy csapásra? Caspar Wemberger, az Egyesült Államok hadügy­minisztere Japánban tár­gyal. Ez az az utazás, amely­nél messze nemcsak arról van szó, hogy az illetékesek „kipipáljanak” egy a diplo­máciai naptárba jóelőre be­tervezett protokolleseményt. Közismert, hogy a tőkés vi­lág alighanem két legna­gyobb riválisa éppen az Egyesült Államok és a „fel­kelő nap országa”, vagyis Japán. Áz is közismert, hogy a nagy vetélkedő számos vi­szonylatban Japán javára alakul. Japán részben azért nyeri meg Amerikával szemben e békés csatákat (persze más tényezők mellett), mert al­kotmánya értelmében vi­szonylag keveset fordít ka­tonai célokra. Weinberger négynapos útjának elsődle­ges célja ennek megváltoz­tatása, az arány növelése lenné. Ezzel csökkentené a Pentagon távol-keleti terhe­it és egyben megnehezítené a japán gazdaságnak, hogy továbbra is olyan eredmé­nyes legyen az amerikaiak­kal vívott versenyben, mint amilyen eddig volt. Siker esetén alighanem ez lenne a „két legyet egy csapásra” ti­pikus esete. E koncepció részeként Ja­pánnak hamarosan új típu­sú vadászgépeket kellene rendszerbe állítania. Wein­berger most azon dolgozik, hogy ezek az új gépek ame­rikai gyártmányúak legye­nek. Az erre irányuló nyo­más egyik eszköze most az áltála nyilván felemelt mu­tatóujjal — és emelt hangon — emlegetett Tashiba-ügy. A dolog lényege: a cég állí­tólag stratégiailag felhasz­nálható termékeket adott el a Szovjetuniónak. Nakaszone miniszterel­nöknek már meglehetősen nagy rutinja van az ameri­kai követelésekkel kapcso­latban. Megfigyelők szerint stratégiája ezúttal is a „ru­galmas reagálás” lesz, ami az engedékenység és az ál­engedékenység sajátos kom­binációja. Számos kommen­tátor emlékeztet arra: alig­ha véletlen, hogy az ameri­kai hadügyminiszter útja időben egybeesik egyrészt a kínai—japán kormányközi konzultációkkal, másrészt egy szovjet—japán moszkvai kerekasztal - konferenciával és végül, de nem utolsósor­ban Jaruzelski lengyel ál­lamfő látványos tokiói uta­zásával. Mindez szelíd emlékeztető az amerikai kabinet egyik legbefolyásosabb tagja szá­mára arról, hogy 1987 nya­rán Japánnak már nem­csak bilaterális (kétoldalú), hanem globális (egyetemes) politikája is van. Harmat Endre A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata (SZOTÉV) felsőfokú szakirányú vég­zettséggel és kivitelezői gyakorlattal rendelkező SZAKIPARI ÉPÍTÉSVEZETŐT valamint szakirányú vég­zettséggel és építőipari gyakorlattal rendelkező KALKULÁTORT alkalmaz kiemelt bére­zéssel -(- .havi mozgóbér­rel. Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán (Szol­nok, József A. u. 36. sz.) (6914) S7Í1TFV Vita az állami vállalatokról szóló törvénytervezetról (Folytatás az 1. oldalról) ASZSZK területi pártbizott­ságának volt első titkárát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második na­pirendi pont áttekintése. Nyikolaj Rizskov beszéde A Szovjetunió Miniszterta­nácsa által a Legfelsőbb Ta­nács elé terjesztett jelentés­ben Nyikolaj Rizskov kor­mányfő a gazdaságban vég­bemenő változások jelentősé­gét hangsúlyozta, számba vette azok legfontosabb irá­nyait, megjelölte a végrehaj­tandó legfontosabb feladato­kat. A megtorpanás időszakára jellemző jelenségek okairól szólva a szónok kijelentette, hogy az irányítás eddigi rendszere figyelmen kívül hagyta a társadalmi tényezők növekvő szerepét, nem tette lehetővé a termelési és tár­sadalmi fejlődés folyamatai­nak szerves összekapcsolódá­sát. A gazdaságirányítás átala­kításának alapja az állami vállalatról (termelési egyesü­lésről) szóló törvény — mon­dotta Nyikolaj Rizskov. A küldötteknek ezt kell végle­ges formában jóváhagyniuk a jelenlegi ülésszakon. A Szov­jetunióban először kidolgo­zott törvénytervezet központi gondolata az, hogy a nép- gazdasági- mechanizmusnak olyan termelési és társadal­mi feltételeket kell létre­hoznia, amelyek aktivizálják a dolgozói kollektívák tevé­kenységét. Olyan fejlesztési ösztönzőket kell bevezetni, amelyek a vállalatokat leg­főbb feladatuk elvégzésére, a népgazdasági és lakossági igények minél teljesebb ki­elégítésére, a szükséges tér-' mékek minél kisebb ráfor­dítással történő előállítására buzdítanák. A termelési és a szociális fejlesztés mostantól közvet­lenül. sőt szigorúan fog füg- geni a vállalati tevékenység eredményeitől, a kollektíva munkájával megkeresett esz­közök nagyságától. A gazda­sági gyakorlatban új kategó­ria kerül bevezetésre — je­lentette be a szovjet kor­mányfő —, a gazdasági el­számolási szerződés. Ez lesz a munkabérnek és az anyagi ösztönzésnek, a vállalat ter­melési. tudományos és mű­szaki fejlesztési alapjának és a szociális fejlesztési alapnak a legfőbb forrása. A gazdasági önelszámolás gyökeres változásokat felté­telez a vállalati tevékenység tervezésének jellegében. A tervet ezentúl nemcsak önál­lóan dolgozza ki a vállalat, de maga határozza meg gaz­dasági és szociális fejleszté­sének ötéves terveit. A vál­lalatok számára ezentúl csak az állami megrendelések mértékét határozzák meg, ezek azonban nem kötik le a teljes termelőkapacitást, s csupán a legfontosabb ter­mékek előállítását célozzák. Gyökeresen át kell alakí­Szavaz az elnökség. Az első sorban (balról jobbra) Rizskov, és Gorbacsov. (Telefotó — AP—MTI—KS) tani az állam külgazdasági tevékenységét is — hangsú­lyozta Nyikolaj Rizskov. — Korábban ez a tevékenység kizárólag a központi főható­ságok rendelkezési körébe tartozott. Most a vállalatokat is bekapcsolták ebbe a szfé­rába. kidolgozták azt az ösz­tönzőrendszert, amely érde­keltté és bizonyos mértékig felelőssé is teszi a kollektí­vákat a külföldi partnerek­kel fenntartott kapcsolatok fejlesztéséért. A kitűzött célok megvaló­sítása érdekében létre kell hozni a külföldi cégekkel va­ló széles körű termelési kooperációt, nemzetközi ter­melési egyesüléseket és szer­vezeteket. közös vállalatokat kell alapítani. Mint a szónok hangsúlyozta, a külgazdasági kapcsolatokban természete­sen a KGST-országokat il­leti meg az elsőbbség. A szónok kitért arra, hogy a bankrendszer újjászervezé­sének kérdése is megérett a megoldásra. Ezzel összefüg­gésben kifejtette, hogy elő­készítették a javaslatokat hat önálló bank létrehozására. A szovjet kormányfő vé­gezetül rendkívüli jelentősé­gű feladatnak minősítette, hogy záros határidőn belül valóban működő rendszerré változtassák a népgazdaság irányítása forradalmi átala­kításának azt a programját, amelyet az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése hagyott jóvá. Nyikolaj Rizskov előadói beszédét követően a nemzeti­ségi tanács tervezési-költség- vetési bizottságának elnöke terjesztette elő karreferátu­mát. Nyikolaj Maszlennyi- kov a két ház bizottságainak nevében alapjában támogatá­sáról biztosította a terveze­tet. ugyanakkor bizonyos pontosításokat is javasolt, egyebek között a területi sa­játosságok fokozottabb figye­lembe vétele, valamint a vál­lalatok felelősségének növe­lése érdekében. Moszkvában hétfő délután a Legfelsőbb Tanács két há­za. a nemzetiségi takács és a szövetségi tanács külön ülésen vitatta meg a vállala­ti törvény * tervezetét. .(; szovjet törvényhozás ma a két ház együttes ülésén sza­vaz a tervezetről, s megvi­tatja a többi napirendi pon­tot is. Moszkvában az ENSZ főtitkára (Folytatás az 1. oldalról) dekében. Mihail Gorbacsov válaszában megerősítette: a Szovjetunió abban érdekelt, hogy a konfliktus ne terjed­jen tovább és hogy véget vessenek az elhúzódó iráni— iraki háborúnak. A közel-keleti válságot át­tekintve megvizsgálták azo­kat a problémákat és aka­dályokat, amelyek az egyet­len lehetséges rendezés, egy nemzetközi értekezlet össze­hívásának útjában állnak, amelyen valamennyi érde­kelt fél és a BT állandó tag­jai vennének részt. Az ENSZ főtitkára hétfőn megkezdte hivatalos tárgya­lásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Pérez de Cuellar a Kreml­ben hétfőn átnyújtotta Andrej Gromikónak a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének az ENSZ emlékér­mét, amelyet a nemzetközi békeév (1986) alkalmából adományoztak a szovjet szervezőbizottság vezetőjé­nek. EGK-csúcs Teljes a bizonytalanság Teljés bizonytalanság kö­zepette kezdődött meg hét­főn délután a nyugat-euró­pai közösség állam- és kor­mányfőinek szokásos félévi értekezlete. Francois Mit­terrand francia elnök és a 12 kormányfő, Wilfried Martens belga miniszterel­nök elnökletével úgy ült ösz- sze a brüsszeli miniszteri tanács épületében, hogy a napirendet sem sikerült elő­zetesen tisztázni és rögzíte­ni. Delors előzőleg kifejtette: az EGK pénzügyi válság előtt áll, halaszthatatlanul meg kell oldani a közös kassza pénzforrásainak bő­vítését és a mezőgazdasági kiadások befagyasztását. Az EGK-főbizottság azt java­solta, hogy a nemzeti össz­termékekkel arányos új hoz­zájárulásokkal bővítsék a közös költségvetés forrásait. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a tanácsko­zás előtt azonban kijelentet­te, hogy nem hajlandó ad­dig a költségvetési források bővítéséről tárgyalni sem, amíg nincs jelentős előrelé­pés a mezőgazdasági támo­gatások visszafogásában és a költségvetési takarékosság és szigor érvényesítésében. A nemzeti össztermékek­kel arányos hozzájárulások •rendszerét a közösség sze­gényebb országai (Portugá­lia, Írország, Görögország és Spanyolország) támogatják maradéktalanul, mert az számukra kedvezőbb feltéte­leket biztosítana. Az NSZK — a közösség legnagyobb te­herviselője — csak bizonyos feltételekkel járulna hozzá — hangoztatják a bonni il­letékesek Franciaország és Olaszország eddig nem kö­telezte el magát egyértelmű­en. laruzelski és Nakaszone tárgyalásai A nemzetközi helyzet megítélésében és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztési le­hetőségeinek értékelésében megmutatkozó felfogásbeli- és nézetkülönbségek jelle­mezték Wojciech Jaruzelski japáni hivatalos tárgyalásai­nak első napját. A Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, aki az Államtanács elnöke is, vasárnap érkezett Tokióba, Nakaszone Jaszu- niro miniszterelnök januári látogatásának viszonzása­ként Jaruzelskit hétfőn reggel fogadta Hirohito császár, majd részt vett azon az ebé­den, amelyet Japán gazdasá­gi és üzleti életének vezetői adtak tiszteletére. A nap folyamán kétszer tárgyalt egymással a lengyel államfő és a japán miniszterelnök, este pedig Nakaszone foga­dást adott Jaruzelski tiszte­letére. Bővülő magyar— spanyol kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Spa­nyol Királyság államközi kapcsolatai rendezettek; a két ország egyezmények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik megoldatlan, vitás kérdések. Napjaink viszonyrendszerének alap­ját 1970-ben konzuli és kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítésével ve­tették meg. majd hét évvel később a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása nyitotta meg az utat a fokozatos fejlő­dés előtt. A politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének új lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSOE — ha­talomra kerülése 1982-ben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a PSOE ma­gasszintű vezetőinek kölcsönös látoga­tásai kedvezően hatottak az államközi együttműködés alakulására is. A párt­közi kapcsolatok fejlődésének jelentős állomásaként 1984-ben hazánkban járt a spanyol szocialisták küldöttsége, majd a rákövetkező évben az MSZMP XIII. ■kongresszusára érkezett delegáció Spa­nyolországból. Szűrös Mátyás a Köz­ponti Bizottság titkára 1984-ben. Óvári Miklós a Politikai Bizottság tagja. KB titkára 1985-ben. az idén pedig Aczél György, a Politikai Bizottság tagja tett látogatást a dél-európai országban. A pártvezetők találkozóit a két kor­mány tagjainak megbeszélései, parla­menti vezetők tapasztalatcseréi egészí­tik ki. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács elnök-helyet­tese 1985-ben Budapesten tárgyalt Al­fonso Guerra miniszterelnök-helvettes- sel. akinek magyarországi útja lehető­séget adott a gazdasági együttműködés kérdéseinek, illetve a kapcsolatok más területeinek áttekintésére is. Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével 1985-ben magyar parlamen­ti küldöttség járt Spanyolországban; lá­togatásukat az idén májusban viszonoz­ták spanyol képviselők a szenátus elnö­kének vezetésével. Emellett gyakoribbá váltak a különböző szakminiszteri ta­lálkozók; elsősorban a mezőgazdaságot, az igazságügyet és a turizmust érintő problémákban, illetve a külügyi kérdé­sekben rendszeresek a konzultációk. A kapcsolatok fejlődésének kiemel-, kedő eseménye a spanyol uralkodó. I. János Károly közelgő magyarorszá­gi látogatása, amely mind szélesebb te­rületen adhat további lendületet az együttműködésnek. A politikai kapcsolatok kedvező ala­kulását lassabban követi a két ország gazdasági együttműködésének fejlődé­se. Ezzel kapcsolatban magyar és spa­nyol részről egyaránt rámutatnak, hogy a kereskedelmi forgalom nincs össz­hangban a két nemzetgazdaság adott­ságaival. A 'tavalyi eredményeket, ala­pul véve — 26 millió dollár értékű ma­gyar export és mintegy 45 millió dollá­ros spanyolországi behozatal mellett — hazánk csaknem 19 milliós deficittel zárta az évet. Új árualapok felkutatá­sával. a kölcsönös kereskedelem hagyo­mányainak hiányából fakadó ..érdekte­lenség" áttörésével azonban jelentősen növelhető a szállítások mennyisége. Emellett az áruszerkezetet, is összhang­ba lehet hozni az újabb követelmények­kel. A gazdasági kapcsolatok alakulásá­nak új fejleménye, hogy Spanyolország 1986 elején az Európai Gazdasági Kö­zösség tagjainak sorába lépett. Ezzel kapcsolatban magyar részről hangsú­lyozzák. hogy az árucsereforgalom bő­vítésében, az együttműködés fejleszté­sében — tekintettel hazánk GATT-tag­ságára — korlátozásoktól, hátrányos megkülönböztetésektől mentes kapcso­latokat kell kialakítani. A magyar meg­ítélés szerint a gazdasági kontaktusok elmélyítése még számos kiaknázatlan- lehetőséget tartogat a gazdálkodás min­den ágában. Ennek megfelelően hazánk mindenekelőtt az együttműködés kor­szerű formáinak — köztük tartós ter­melési kapcsolatok kialakításának, kö­zös vállalatok létrehozásának — elter­jesztését szorgalmazza az iparban és más ágazatokban egyaránt. A törekvé­sekhez megfelelő hátteret biztosít az egyezményes kapcsolatok elmélyítése: így magyar részről javaslatot tettek a vállalkozóknak kölcsönös garanciát nyújtó beruházásvédelmi megállapodás megkötésére. A kulturális kapcsolatok a ké: or­szág érvényben lévő megállapodásai­nak megfelelően alakulnak, azonban ezeket is a fokozottabb magyar érdek­lődés jellemzi. Az egyezményes kapcso­latok ígéretesen fejlődő területe a ma­gyar—spanyol műszaki-tudományos együttműködés, amelynek két évre szó­ló új munkatervét márciusban írták alá. Ennek megfelelően kölcsönösen szorgalmazzák közvetlen közlekedési, postaügyi. vasúti kapcsolatok kiépíté­sét. s a főbb kutatási témák között je­lölték meg a növénytermesztést, az ál­lattenyésztést, a geológiát, a hidrológi­át, az energiagazdálkodást és az egész­ségügyet. Az egyezményes együttműködés kere­teit hasznosan egészítik ki a két ország történelmét, kulturális örökségét bemu­tató kiállítások, rendezvények, évfordu­lós megemlékezések, s egymás megis­merésében mind fontosabb szerepet kap a növekvő turizmus. BAGDAD Az amerikai katonai je­lenlét erősödése az öbölben fegyveres konfliktust rob­banthat ki az Egyesült Ál­lamok és Irán között — je­lentette ki vasárnap Tehe­ránban Hasemi Rafszand- zsani.^az iráni parlament el­nöke. Az iráni haditengeré­szet egyik parancsnoka ugyancsak vasárnap úgy vé­lekedett, hogy az amerikai flotta felvonulása felér egy Iránnak intézett hadüzenet­tel. PEKING Teng Hsziao-ping kínai ve­zető hétfőn Pekingben fo­gadta Carter volt amerikai elnököt, és a többi között tájékoztatta őt a Kínai Kommunista Párt ez év őszén tartandó XIII. kong­resszusának előkészületei­ről. LUANDA Két zászlóaljnyi dél-afri­kai katona tört be Namíbia felől Angolába; az angolai néphadsereg erői felvették a harcot a légi és tüzérségi fe­dezet alatt vonuló betolako­dókkal — jelentette vasár­nap az angolai ANGOP hír- ügynökség. A jelentés sze­rint a dél-afrikai alegységek osfromgyűrűbe próbálják fonti a határhoz közeli N^iva várost

Next

/
Oldalképek
Tartalom