Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

1987. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalril.) nak mindenkiben. Az orvo­sok mindennapi munkájuk során állandóan találkoznak a környezet változásai okoz­ta betegségekkel. Az urbani­zációs ártalmak növekedése, a szakszerűtlenül kemizált mezőgazdaság miatti gondok, a környezetkímélő berende­zéseket ma még nélkülöző technológia következményei és a nemrég megjelent nuk­leáris energiatermelés hatá­sai miatt csak az emberköz­pontú, a tudományos kör­nyezetvédelmi elképzelések­kel lehet egyetérteni — han­goztatta. n kormányszóvivő nyilatkozata Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilat­kozatot adott a sajtónak. Mint mondotta: — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Ország- gyűlés vitáira, gondosan ta­nulmányozza az elhangzott véleményeket, bírálatokat, és rendszeresen visszatér a képviselői javaslatokra. A kormány — amint ez képvi­selőinek az Országgyűlési vitában elhangzott beszédei­ből is kitűnik, — a gazdasá­gi kibontakozás útjára kí­vánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolkodás és demokrácia továbbfejlesz­tésében. a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gazdasági, társa­dalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Űj miniszterelnökünk. Grósz Károly eddigi pályafutása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt. — Külföldi szövetségese­ink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek ab­ban, hogy továbbra is kipró­bált külpolitikai irányvona­lunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelé­sért, az enyhülésért, a hel­sinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küzdelem­nek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasá­gi együttműködésünket min­den országgal. Környezelkimélő munkafolyamatok Sasvári József (Komárom m. 8. vk.), a Dorogi Szénbá­nyák Vállalat gépészeti szak­osztályvezetője részletesen szólt Komárom megye kör­nyezetvédelmi gondjairól, felemlítve a dorogi szemét­égető-művel kapcsolatos ko­rábbi vitákat. Mint mondta: a feszültség igazi forrása az volt, hogy az elmúlt évtize­dekben a helyi iparfejleszté­sek során nem vették figye­lembe a környezetvédelmi szempontokat. A megyei képviselőcsoportnak a bős­nagymarosi vízlépcső építé­sével összefüggő javaslatát tolmácsolva kérte: a duna- menti települések zárt szennyvíztározójának meg­építésére tervezett összeget a települések kapják meg. Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2. vk.), az MSZMP Salgótar­jáni Városi Bizottságának titkára felszólalásában rá­mutatott: Salgótarján és környéke — Nógrád gazda­ságának szerkezete, az ipar­területek elhelyezkedése, az alkalmazott technológiák miatt — az ország egyik je­lentősen szennyezett terüle­tévé vált. A gondok súlyos­sága miatt a megye állami és társadalmi szervezetei megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezet meg­óvására. A gazdasági egysé­gek és intézmények egy ré­sze is mind többet tesz a szennyezések fölszámolásá­ért, a környezetkímélő mun­kafolyamatok kialakításáért. A képviselő fontosnak tar­totta, hogy a salgótarjáni nagyüzemek a nehezebb gazdasági helyzetben is te­gyenek meg mindent azért, hogy a levegő tisztasága ne romoljon, illetve a sűrűn la­kott területeken javuljon. Ángyai Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Közsé­gi Tanács elnöke az ország első tájvédelmi körzetének fejlődését áttekintve felidéz­te azokat a környezetvédel­mi eredményeket, amelyek az OKTH hathatós támoga­tásával valósultak meg: ren­dezték a tihanyi külső tavat, ahol újra megjelentek a köl- tözőmadarak, megkezdődött az őshonos fák visszatelepí­tése, s az elhanyagolt földe­ken rendezett környezetet teremtettek. Az utóbbi tíz év Veszprém megyei tapasztalatait is ösz- szegezte a képviselő. Több fontos tennivaló mellett az utóbbi időszak egyik kiemelt feladata volt — s jelenleg is napirenden van — nemzeti kincsünk, a Balaton vízmi­nőségének megóvása. A cél­ratörő vízvédelmi program eredményeként összességé­ben javult a tó állapota, csökkent a vízbe jutó fosz­for mennyisége. Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.), a Le­nin Kohászati Művek gyár­részleg-vezetője elmondotta: az ipar koncentráltságából és a viszonylag korszerűtlen technológiákból adódik, hogy megyéjében a légszeny- nyezettség ötvenszerese a megengedett értéknek, s a Sajó hazánk egyik legszeny­Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka nyezettebb folyója. Ezért a levegő és a vizek tisztaságá­nak javítása, megóvása nem­csak egy a szükséges környe­zetvédelmi tennivalók kö­zül, hanem nélkülözhetetlen az itt élők alapvető létfel­tételeihez. A képviselő helyi példákkal támasztotta alá azt a véleményét, hogy a környezet romlásának meg­állítását nemcsak a szándék és a vállalati hozzájárulás elégtelensége, hanem első­sorban a helyes érdekeltségi rendszer hiánya, és az el­lentmondásos szabályozó rendszer akadályozza. Lásztity Radomir (Buda­pest, 31. vk.), a Budapesti dig tart lépést a termelés műszaki háttere, vagy éppen bizonyos szolgáltatások hiá­nya okoz gondot. Dr. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.) ráckevei körzeti ál­latorvos a nagymérvű szeny- nyeződésnek kitett ráckevei Duna-ág vízminőségének ala­kulását, a tennivalókat is­mertette képviselőtársaival. Mint elmondta, a folyósza­kasz egyes részei különböző mértékben szennyeződtek: a helyzet a felső, sekély ágban a legrosszabb, ahol a fővá­rosi szennyvíz bevezetése mi­att már fürdésre alkalmat­lanná vált a folyó. A mé­lyebb, nádasokkal övezett Az Országgyűlés nyári ülésszakának második napján Kádár János és Grósz Károly az ülés szünetében (Telefotó — KS) Műszaki Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára szólt arról, hogy a választókerüle­tében élőket mostanában leginkább a lágymányosi Duna-híd megépítésével vár­hatóan együttjáró, a nagyobb gépjárműforgalom okozta kedvezőtlen környezeti hatá­sok foglalkoztatják. Az új híd szükségességét ma már senki sem vitatja, s a több­ség elfogadja azt is, hogy az újonnan kialakított forgalmi út mellett lakóknak áldoza­tot kell vállalniuk a na­gyobb közösség, a főváros és az ország érdekében. Az érintett lakosság azonban el­várja és reméli, hogy a ter­vezett és szükséges környe­zetvédelmi intézkedések ma­radéktalanul megvalósulnak. Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezér- igazgatója a vízvédelem Zala megyei eredményeiről és gondjairól tájékoztatta a képviselőket. A környezet- védelem általános problé­máival kapcsolatban kiemel­te: esetenként a legjobb szándékkal sem lehet meg­felelni a környezetvédelmi előírásoknak. A jogi szabá­lyozással ugyanis nem min­középső szakaszon — a gyári szenyeződések ellenére — jelentősen javult a vízminő­ség. Ez azt bizonyítja, hogy a Duna öntisztulási képessé­ge a legnagyobb hatékonysá­gú, és egyben a legolcsóbb eszköz lehetne a vízvédelem­ben. A képviselő a legfontosabb tennivalók között említette, hogy a Duna-ágat mielőbb meg kell szabadítani a fővá­ros szennyvizeitől. Az elhangzottakkal össze­függésben dr. Vona Ferenc utalt a vízminőség-védelem es az ivóvízellátás szoros kapcsolatára. A Csepel-szi- get geológiai viszonyai mi­att ugyanis kritikus helyzet alakulhat ki az ivóvízellá­tásban is: fennáll az itt ta­lálható jelentős vízkészletek szennyeződésének veszélye. Tovább rontja a helyzetet a térség csatornahálózatának elmaradottsága. A képviselő ezért a legsürgetőbb felada­tok közé sorolta a Csepel- sziget teljes körű csatornázá­sát. ami a vízminőség tartós szavatolásának elengedhetet­len feltétele. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára á beszámolóval egyetértve üd­vözölte, hogy a környezetvé­delmi beruházások a jövő­ben különféle kedvezménye­ket élveznek majd, s a kár­okozókkal szemben szigorúb­ban lépnek fel. Az idejében kezdett ne­velésre, a szemléletformá­lásra is tekintve megfonto­lásra ajánlotta: az Ország- gyűlés hozzon létre ifjúsági és sportbizottságot, amely — mint választott testület — kezdeményező, koordináló és ellenőrző szerepet tölthet be a feladatok megoldásában. Abrahám Kálmán válasza A vitában elhangzott ész­revételekre válaszolva Ab­raham Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke hangsú­lyozta: a képviselők javas­lataiból, megjegyzéseiből kitűnt, hogy a környezetvé­delem valóban fontos társa­dalmi üggyé vált. A tanácskozás során az is megvilágosodott, hogy a kor­mány környezetvédelmi programja helyes, módosítá­sára nincs szükség, a kör­nyezetvédelmi fejlesztések ütemét azonban fokozni kell. Ugyanakkor tisztában • kell lenni azzal is, hogy hosszú folyamatról van szó. Különös felelősség hárul az OKTH-ra a környezetszennyezés okoz­ta egészségi ártalmakkal összefüggésben, ezért a jö­vőben a mainál is szorosabb együttműködésre törekszik a Hivatal az egészségügyi kor­mányzattal — emelte ki az államtitkár. A közlekedéssel kapcsola­tos környezeti gondokat érintve megállapította: a helyzet javításához szüksé­ges jelentős anyagi források megteremtésén túl a közle­kedésben részt vevők min­dennapi magatartásának be­folyásolására, környezetvé­delmi szemléletük erősítésé­re is szükség van. A bír­ságokról szólva kifejtette: a szankcionálás elsődleges cél­ja mindig is a szennyezés megszüntetése volt, s a to­vábbiakban is az kell, hogy legyen. Ezután határozathozatal következett: az Országgyű­lés az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott válaszát — egy tartóz­kodással — jóváhagyólag tu­domásul vette. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi módosító indítványt kíván az Ország- gyűlés elé terjeszteni. A képviselő több észrevé­telt tett a házszabályokkal, közelebbről a törvénymódo­sító javaslatok benyújtásá­val, elbírálásával, az illeté­kes bizottság elé utalásával, a vita menetével, formájá­val kapcsolatban, majd konkrétan indítványozta: a jövőben ne kelljen a tör­vénymódosító javaslatokat írásban, az ülésszak előtt benyújtani. Indoklása sze­rint az ügyrend ilyen értel­mű megváltoztatására azért lenne szükség, hogy a par­lamenti vita is inspirálhassa módosító javaslatra a kép­viselőket. Sarlós István indítványá­ra az Országgyűlés efölött nem nyitott vitát, a képvi­selők az elhangzott javasla­tok mérlegelését az illetékes parlamenti testület, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság hatáskörébe utalták. Elnöki zárszavában Sarlós István visszatért Király Zol­tán (Csongrád m., 5. vk.) csütörtöki felszólalására. Is­mertette a képviselőkkel, hogy Király Zoltán felszóla­lása után több kérdésben pontosította, illetőleg módo­sította a parlamenti plénu- mon elhangzott szavait. így például a képviselő egyetért azzal, hogy az Országgyűlé3 ne a nyáron, hanem szep­temberben szenteljen újabb ülésszakot legfontosabb gaz­dasági teendőink áttekinté­sének. Sarlós István ezután annak a véleményének adott hangot: szükségtelen külön parlamenti bizottságot létre­hozni — ezt a javaslatot ugyancsak Király Zoltán tet­te —, hogy az több válto­zatban kidolgozza a kibon­takozás cselekvési program­ját. E nagy horderejű fel­adattal ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága már fog­lalkozik. az Országgyűlésnek pedig nem egyik saját bi­zottságát, hanem a kormányt kell megbíznia a kibontako­zással kapcsolatos átfogó fel­adatok kidolgozásával, par­lament elé terjesztésével. Az elnöki zárszóval — amelynek végén Sarlós Ist­ván jó pihenést kívánt a képviselőknek — véget ért az Országgyűlés nyári ülés­szaka. Legfelsőbb törvényho­zó testületünk kétnapos ta­nácskozásán felváltva elnö­költ Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István Parlamenti jegyzet A nyár nem volt holtszezon az Országházban Látszólag egymástól távol eső témákat tárgyalt nyári ülésszakán az Országgyűlés, hiszen a költség- vetés. az igazságügy és a környe­zetvédelem nehezen fűzhető fel egyetlen szálra, mégis harmoni­kusan csengtek egybe az előter­jesztések és a felszólalások. Az összhangot a valós önvizsgálat és az azonnali tennivágyás teremtet­te meg. Az elmúlt esztendő gyenge gaz­dasági mérlegét Medgyessy Péter pénzügyminiszter elemezte a T. Ház előtt. A számokkal nem pró­bált vitatkozni beszámolójában, nem is lehetett magyarázkodni, hiszen a költségvetés 47 milliárdos deficitje maga helyett beszélt. In­kább azokat, a tényeket próbálta rendszerbe foglalni, amelyeknek következménye volt a mérsékel­tebb teljesítés 1986-ban. A pénz­ügyi kormányzat semmiképp nem veheti magára az elmaradt telje­sítésért a felelősséget, hiszen ez végül is a termelőszférában „jött össze”. Még akkor is. ha voltak jól gazdálkodó üzemek — így a Ti­szai Vegyikombinát, ahol 4,2 mil­liárdos beruházás gyorsan megté­rülve hasznosult, vagy a Kőbányai Gyógyszerárugyár, ahol a Cavin- ton gyártása hoz milliárdos hasz­not, ez azonban nem általános. Még akkor sem. ha voltak újat akarók — így többek között a Szolnoki Mezőgép és a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár —. ám minden­képp fennáll az az igény, hogy a termékszerkezetet át. kell alakíta­ni. és mindenképp megújulásra van szükség a műszaki, technikai ellátottságban. Csakhogy itt a gaz­dasági vezetők kérnek szót és ar­ról beszélnek, hogy mindez pénz nélkül nem megy. E látszólagos patthelyzet feloldásáról meditál­tak hosszasan a felszólalók, és a véleményekre érdemes odafigyel­ni. A képviselők arra kerestek vá­laszt. hogy miként állhatott elő az a helyzet, miszerint többet beszél­tünk a változások szükségszerűsé­géről. mint amennyit eleddig tet­tünk értük? Abban mindenki egyetértett, hogy ráolvasással, ió kívánságokkal, kampányokkal sok­ra nem juthatunk gazdasági cél­jaink megvalósításában. Amire égető szükség van. az az igényes vezetői munka. Magasra kell ál­lítani a mércét a gazdaságok irá­nyítói előtt, és aki ..veri a lécet”, az törvényszerűen bukjon el. Az Országgyűlés a saját felelős­ségét is kereste a költségvetési de­ficit „előállításában”. Többen Is ' előálltak azzal az igénnyel, hogy a Parlament év közben is kapjon rendszeres tájékoztatást arról, mi­kor, hol állunk a költségvetés tel­jesítésében. így lenne mód arra, hogy a törvényhozó testület is se­gítsen az esetleges pályakorrekció­ban. Nincs a mainál aktuálisabb pillanat arra. hogy az Országgyű­lés kollektív bölcsességét is hasz­nosítsuk a hibák kijavításában — mondta többek között Király Zol­tán Csongrád megyei képviselő. Az Országgyűlés második nap­jának reggelén rövid intejút kér­tünk lapunk számára Grósz Ká- rolytól, az újonnan megválasztott miniszterelnöktől. — Mi az oka annak, hogy az el­múlt esztendőben annyira elszá­mítottuk magunkat a költségvetés tervezésénél? — kérdeztük a Mi­nisztertanács elnökét. Grósz Ká­roly elmondta, hogy az 1983-84-es esztendő kedvező változásait nem elemeztük megfelelően, a Szovjet­unióval javuló cserearány, a tőkés világ gazdasági fellendülése és né­hány jó mezőgazdasági év sugall­ta azt. hogy az alapvető gondjain­kat már magunk mögött hagytuk. Utólaa kiderült, hogy ez az opti­mizmus nem volt igazolható. Kö­zel sem sikerült elhárítani azokat az akadályokat, amelyek nehezí­tik a2 egyensúly Helyreállítását. Mindenképpen szükség van a szer­kezetátalakításra és a tudomá­nyos-műszaki megújulásra. Hogy mindehhez pénz kell? Igen: a pénz előkerülhet, ám ehhez leg­előbb is a társadalom áldozatvál­lalására van szükség. Az előreha­ladáshoz részletes, konkrét és mindenre kiterjedő programot kell kidolgozni. Meg kell oldani többek között azt is. hogy a megszüntetett üzemek, gyárrészlegek állóeszkö­zei. gépei másutt hasznosuljanak. Tudni kell előre, hogy mit. milyen áron, milyen ellenérték fejében váltunk ki? Grósz Károly a jövőben birto­kában lesz azoknak a lehetőségek­nek és eszközöknek, melyekkel el­képzeléseit megvalósíthatja. A vártnál élénkebb vitát váltott ki dr. Markója Imre előterjesztése, pedig meggyőző érvekkel ajánlat­ta be az igazságügyi miniszter expozéját. Elmondta, hogy az élet­hez. a változó társadalmi körül­ményekhez időnként hozzá kell igazítani a büntetőpolitikát. Érvei logikusak voltak, így a közérdekű munka intézményeinek több or- országban van már hagyományos gyakorlata. Akit erre ítélnek, sza­badnapján. kórházban vagy más közintézményben végez ellenszol­gáltatás nélküli munkát. Ezzel csökkenhet a sok felfüggesztett büntetés. Ugyancsak a józan ész diktálja a biztosíték befizetésének rendszerét: ha egy külföldi állam­polgár kisebb súlyú bűncselek­ményt követ el, biztosítékként megszabott összeget helyezhet le­tétbe az eljárás megindításáig és hazautazhat. Ha nem jön vissza a tárgyalásra a biztosítéka bánja. Viszont nem szükséges addig sem élveznie a magyar állam vendég­szeretetét. Egyszóval semmiképp nem alapvető módosításokat, java­solt a miniszter mégis az ellensza­vazatok és a tartózkodások bizo­nyos ellenállást jeleztek. Hogy mi volt az oka? Dr. Ke­reszti Csaba megyei főügyész — a jogi igazgatási, igazságügyi bizott­ság tagja, a válasz előterjesztője szubjektív véleményét mondta el erről a kérdésről, ö úgy gondolja, hogy egy módosítási javaslat elve­tése kavarta fel a kedélyeket. AZ egyik képviselő ugyanis azzal állt elő, hogy minősítsék bűncselek­ménynek az egészségügyben a há­lapénz elfogadását, javaslata nem talált meghallgatásra, mivel a bi­zottság úgy vélekedett, hogy eh­hez az egész hálapénz-rendszert kellene a helyére tenni. A pincér borravalójától, a taxisnak adott plusz forintokig. Ügy látszik ez­zel az érvvel sem sikerült meg­győzni a képviselőt. Zajlott tehát a vita az Ország- gyűlés mindkét napján, bizonyít­va, hogy a nyár közel sem jelent holtidényt az országos politikában. Palágyl Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom