Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 19. Kommentár Váltás Vietnamban A legnagyobb lélekszámú délkelet-ázsiai szocialista ország belső dolgaira figye­lők már jó ideje vártál^. ,-a nagyobb arányú személyi változásokat. A vietnami politika ugyanis egy ideje határozottan átformálódott, s a gazdasági-társadalmi re­formprogram megvalósítása, sikeres továbbvitele szinte elengedhetetlenné tette a régi gárda visszavonulását. Pham van Dong, a legendás múltú kormányfő, aki az „első generáció” kommunis­ta vezetői között közvetle­nül Ho Si Minh után kö­vetkezett a rangsorban vagy Troung Chinh, az államfő és több más vietnami politi­kus a nyolcvanas éveinek környékén már aligha lehet alkalmas egy merőben új politikai vonal érvényre jut­tatására. A reform politiká­ját tavaly decemberi kong­resszusa óta következetesen folytató Vietnami Kommu­nista Párt mai vezetése szá­mára tehát természetes és logikus fejlemény, hogy ezek az idős vezetők im­már végleg visszavonulnak a politikától. A nemzetgyűlés e hét kö­zepén kezdődött ülésszakán megtörtént az őrségváltás. A most megválasztott vezetők­ről úgy hírlik, hogy a radi­kális gazdasági és politikai változások elkötelezett hí­vei. Mert az ország rossz gazdasági helyzetében, ame­lyet a magas infláció, a technikai elmaradottság, a nagy költségvetési hiány, a romló életszínvonal jellemez­nek, nincs is más út, mint a megújulásé. Űj politikai esz­közök kellenek, párhuzamo­san az új gazdasági irányítá­si rendszerrel, s mindkettő­nek feltétele a több demok­rácia és a nagyobb nyíltság. A párt főtitkára, Nguyen van Linh a nemzetgyűlési vitában azt hangsúlyozta, hogy ennek a mostani par­lamentnek a tagjait már a nagyobb demokrácia jegyé­ben választották meg. En­nek bizonnyal tükröződnie kell munkájában is, a viták­ban éppúgy, mint a dönté­sekben. Szintén a főtitkár a minap a leginkább égető problé­mákra is rámutatott, amikor elmondta, hogy fel kell vég­re lépni a negatív jelenségek sokasága, leginkább a kor­rupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálhatatlan- ság, szóval a hatékony poli­tikai és gazdasági irányítás legfőbb gátjai ellen. Avar Károly Irak—Irán Ellentmondó jelentések Egymásnak ellentmondó je­lentések érkeznek az iraki- iráni háború legújabb fejle­ményeiről. A teheráni rádió közlése szerint csütörtökre virradó éjszaka az iráni csa­patok nagyarányú támadást indítottak és mélyen beha­toltak Irak területére, Irbil városától mintegy. 120 kilo­méternyire északra. A kur- disztáni hegyvidéken indított akció során — amelyben Bagdaddal szembenálló iraki kurd fegyveresek is részt vettek — elfoglaltak több stratégiai magaslatot, számos iraki katonát megöltek és száznál többet fogságba ej­tettek. Az iraki katonai parancs­nokság bejelentése szerint vi­szont az éjszakai támadást nehéztüzérség, páncélosok és helikopterek támogatásával visszaverték. Az ellenakció során megsemmisítettek 5 iráni lőszerraktárat, több páncélozott szállító járművet és tüzelőállást, s a támadók többsége életét vesztette. Sajtóközlemény a magyar-kínai tárgyalásokról A magyar—kínai tárgyalások összegzéseként magyar részről csütörtökön sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására jú­nius 14. és 18. között hivatalos, baráti látogatást tett hazánk­ban Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtitkára, az Államtanács elnöke. Kádár János és Lázár György külön-külön párt-, illetve kormányközi tárgyalásokat folytatott Csao Ce-janggal, aki látogatást tett Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél is. A szívélyes, baráti megbeszéléseken a felek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról, áttekintették a kétoldalú párt- és államkö­zi kapcsolatokat, azok továbbfejlesztésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Csao Ce-jang kíséretének tagjai magyar partnereikkel különmegbeszéléseket foly­tattak a pártközi együttmű­ködésről, a külügyi kapcso­latok időszerű kérdéseiről, a kereskedelmi, a gazdasági, a műszaki-tudományos együttműködésről, valamint az országainkban megvalósu­ló reformpolitikáról. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Kí­nai Kommunista Párt veze­tőjének, a KNK miniszterel­nökének látogatásával párt­jaink együttműködése új fejlődési szakaszba jutott és államközi kapcsolataink is magasabb szintre emelked­tek. A pártközi együttműködés­ről szólva a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy azt az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös tisztelet elvei vezérlik. Ez az együtt­működés hasznos tapasztala­tokkal gazdagítja elméleti és gyakorlati ismereteinket, és kedvezően járul hozzá párt­jaink feladatainak teljesíté­séhez. A magyar fél tájékoztatta Csao Ce-jangot a {jártunk XIII. kongresszusán és az azt követő központi bizottsá­gi üléseken elfogadott hatá­rozatok, állásfoglalások vég­rehajtásának helyzetéről. A jelenlegi gazdasági gondja­inkról szólva ismertette a gazdaságirányítási rendsze­rünk további korszerűsíté­se és az átfogó társadalmi­gazdasági kibontakozás ér­dekében tett és tervezett in­tézkedéseinket. Csao Ce-jang tájékoztatást adott a VII. ötéves terv tel­jesítésének eredményeiről, a gazdasági reform tapasztala­tairól és problémáiról, a ter­vezett politikai reform alap­elveiről, valamint a KKP XIII. kongresszusának elő­készületeiről. Vezetőink nagyra értékelték azokat a sikereket, amelyeket a kínai nép a KKP vezetésével, a gazdasági reformok alkal­mazásával a gazdaságfejlesz­tésben, a nép életszínvona­lának emelésében, a szoci­alista demokrácia kibonta­koztatásában elért. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy rendezettek és egyezményes keretekben jól fejlődnek a törvényhozó tes­tületek, a kormányzati szer­vek, a társadalmi és tömeg- szeivezetek kapcsolatai, va­lamint a vezető tudományos és kulturális intézményeink együttműködése, melynek bővítését, tartalmi gazdagí­tását szolgálja az új kultu­rális egyezmény. NEW YORK A Szovjetunió nem szán­dékozik követni az Egyesült Államok példáját és nem hoz intézkedéseket az ame­rikai tudósítók munkájának akadályozására — közölte az ENSZ New York-i székhe­lyén egy hivatalos szovjet személyiség. Az Egyesült Ál­lamokban nemrég rendelték el, hogy a Varsói Szerződés tagállamait képviselő újság­írók ezentúl csak különleges engedéllyel, vagy kísérettel léphetnek be a washingtoni külügyminisztérium épüle­tébe és vehetnek részt az ottani sajtóértekezleteken. WASHINGTON Megtagadta a vallomásté­telt a szenátus és a képvise­lőház vizsgálóbizottságának szakértői előtt Oliver North alezredes, a kantra botrány főszereplője. A Nemzetbiz­tonsági Tanács volt munka­társának e héten kellet vol­na zárt ülésén megtennie el­ső vallomását, majd július­ban nyilvános meghallgatá­son kell válaszolnia a bi­zottsági tagok kérdéseire. SINGAPORE A térségben kialakult gaz­dasági és politikai helyzetről tanácskoznak a Délkelet­ázsiai Államok Szövetségé­nek (ASEAN) külügyminisz­terei Singapore-ban legfon­tosabb nyugati partnereik képviselőivel. Megkülönböztetett figye­lemmel vizsgálták a kétol­dalú gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatok alakulását. Elégedetten szóltak az utób­bi években elért eredmé­nyekről, és hangsúlyozták, hogy további erőfeszítésekre van szükség a még fel nem tart lehetőségek felkutatásá­ra, új, korszerű együttmű­ködési formák kialakítására e> a hagyományos formák még következetesebb alkal­mazására. A magyar fél kifejezte készségét a Kínai Népköztársaság iparfejlesz­tési és korszerűsítési prog­ramjában, többek között az autóbuszgyárak rekonstruk­ciójában. való részvételre. Hangsúlyozta érdekeltségét a gépipari termékek, külö­nösen az energetikai beren­dezések kivitelének növelé­sében, valamint a Kínából származó áruk választéká­nak, a magyar piaci igé­nyekhez jobban igazodó cik­kek behozatalának bővítésé­ben. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a KKP KB megbízott főtitkárának, az Államtanács elnökének magyarországi látogatása újabb ösztönzést ad pártja­ink és országaink együttmű­ködésének. Kifejezésre jut­tatták azt a meggyőződésü­ket, hogy a legfelsőbb szintű találkozók, véleménycserék rendszeressége hatékonyan járul hozzá sokoldalú kap­csolataink további bővülé­séhez, népeink hagyományos barátságának erősödéséhez. Csao Ce-jang hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Kínai Népköztársaságba Kádár Jánost és Lázár Györgyöt, és Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság el­nöke nevében külön meghí­vást adott át Losonczi Pál­nak. A meghívásokat köszö­nettel elfogadták. HANOI A gazdasági reform to­vább fejlesztéséről hatá­rozott egy héttel ezelőtt megtartott plénumán a Lao­szi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága — je­lentette a Hanoj Moi című vietnami újság csütörtöki számában. SZÖUL Hozzávetőlegesen ötvenez­ren tüntettek csütörtökön Dél-Koreában, igazságos vá­lasztójogot, demokráciát követelve. A tiltakozó töme­gek magva ezúttal is a diák­ság volt, ám a csütörtöki események tanúsága szerint a lakosság egyre szélesebb rétegei csatlakoznak a dikta­túra harcos ellenfeleihez. Kádár János fogadta Eduard Sevardnadzét (Folytatás az 1. oldalról) ügyminiszterrel pedig fontos külpolitikai kérdésekben egyeztették a magyar és a szo\jet álláspontot. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy budapesti tárgyalásai­nak középpontjában is an­nak az átalakításnak a kér­déséi álltak, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem a szo­cialista közösség más orszá­gainak belpolitikai életét is jellemzi. — A magyar és korábban a bolgár fővárosban folyta­tott tárgyalásaim során meg­győződtem arról, hogy ha partnereinket egyáltalán nyugtalanítja valami, akkor az az átalakítás sorsa — mu­tatott rá a szovjet külügymi­niszter, Azt szeretnék, hogy az országunkban elkezdő­dött változások folytatódja­nak, hajtsuk végre, amit el­határoztunk. ígéretet tet­tünk rá, hogy ez így lesz, beváltjuk az átalakításhoz fűzött reményeiket. Nemzetközi kérdésekről szólva Eduard Sevardnadze leszögezte: a NATO tanácsá­nak reykjavíki ülése, az ott hozott döntések után ked­vezőbbek az európai köze­pes hatótávolságú és had­műveleti-htarcászati rakéták maradéktalan felszámolásá­ról szóló megállapodás lehe­tőségei. Ugyanakkor az Egyesült Államok és NATO- partnerei álláspontjában olyan elemek jelentek meg, amelyek komolyan hátrál­tatják az ilyen egyezmény megkötését. Nyilatkozatát befejezve a külügyminiszter leszögezte: a rakéták kérdése nehéz és bonyolult. Az egyezmény körvonalai, ha nehezen is, de már kezdenek kirajzolód­ni. Lesz megállapodás, ha mindkét fél következetesen tartja magát mindahhoz, amiben Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavík- ban egyetértett. Az újságírók kérdésére vá­laszolva Eduard Sevardnad­ze szólt arról, hogy a genfi szovjet—amerikai megbe­széléseken kívül más tárgya­lási fórumokon is van lehe­tőség az előrelépésre. Lét­rejött a reális esélye annak, nogy megállapodás szülessen az európai hagyományos fegyverzet korlátozásáról és a vegyi fegyverek betiltásá­ról. Az európai fegyverzet­korlátozás lehetőségeinek beteljesülése nagy mérték­ben függ attól: hogyan dönt a bécsi utótalálkozó az eu­rópai fegyverzetkorlátozás­ról szóló tárgyalások jövő­jéről. Nagyon fontos, hogy a leszerelési kérdések ne vál­janak külön a Helsinkiben elkezdődött össz-európai fo­lyamattól. A Szovjetunió ezért felszólítja az e folya­matban résztvevő semleges és el nem kötelezett orszá­gokat, hogy ne maradjanak a háttérben, hallassák hang­jukat a fegyverzetkorlátozá­si kérdések megvitatásában. • • • Nanuli Sevardnadze a dél­előtti órákban felkereste a Duna Intercontinental Szál­lót, ahol megtekintette a magyar divatintézet őszi— téli kollekciójának bemuta­tóját. Perzsa-öböl A katonai jelenlét bonyolítja a helyzete! Geraszimov sajtótájékoztatója A Szovjetunió azért száll síkra, hogy egyesítsék az erőfeszítéseket, amelyek cél­ja a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet rendezése — mondotta csütörtöki tá­jékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov, a szovjet külügy­minisztérium információs főosztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió a gyakorlatban is elő kívánja segíteni a há­ború befejezését, a Perzsa­öbölben kialakult válság- helyzet felszámolását. Ezt a célt szolgálta Julij Voron- cov első külügyminiszter­helyettes Teheránban majd Bagdadban tett látogatása. Geraszimov kijelentette: a Szovjetunió osztja a nemzet­közi víziutat használó or­szágok aggodalmát. Ugyan­csak megérti azt az aggodal­mat, amelynek a térség or­szágai adtak hangot, leg­utóbb például az öböl menti együttműködési tanácshoz tartozó országok külügymi­niszteri értekezletén. Határo­zott véleménye ugyanakkor, hogy a biztonság nem szava­tolható egyoldalú lépések, további katonai erőnek a térségbe vezérlése útján. Egyes államok a biztonság szavatolásának ürügyén to­vábbra is katonai jelenlétü­ket kívánják fokozni, ami nem növeli a biztonságot, csak bonyolítja a helyzetet. Watergate-évforduló Párhuzamosság és különbség A legnépszerűbb amerikai „Tele- fere” műsorvezetője, Johnny Carson így vezette be szerda esti műsorát: „Ma van 15 éve annak, hogy öt em­ber eltolta a Watergate-betörést. Ha nem hibáznak, ha nem kapják el őket a Demokrata Párt irodájában, akkor Nixonnak nem kellett volna lemondania. így szerintem köszönt­sük őket ma a hazának teljesített nagy szolgálatukért.” A közönség élénk nevetéssel fogadta a népszerű Johnny elméncségé. Ám ugyanaznap a televíziós kommentárok inkább azt emlegették, hogy 15 évvel a po­litikai botrány kezdete után Was­hingtont- ma egy másik törvényte­lenség foglalkoztatja: az iráni fegy­verszállítások és a nicaraguai el­lenforradalmárok segélyezésének egybefüggő ügye, amelyben ismét az „elnök emberei” játsszák a főszere­pet. Dániel Inouye szenátor akkor a kongresszusi vizsgáló bizottság tag­ja volt — ma ő a szenátus új vizs­gálóbizottságának elnöke. Az ő vé­leménye talán mértékadóbb, mint Carsoné. „Úgy gondolom, nem ugyanolyan súlyú ügyekről van szó, a mostani mélyrehatóbb jelentősé­gű. Akkor csupán egy rosszul sike­rült betörés és az azt követő eltit- kolási manőver szerepelt előttünk. A mostani vizsgálat tárgya azonban már a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya a külpolitika ala­kításában”. A vélemények persze megoszla­nak. Mások szerint a mostani ügy „tisztább” mert az elnök nincs köz­vetlenül belekeveredve, Ronald Reagant nem fenyegeti Richard Nixon sorsa. Maga Reagan mondot­ta alig egy nappal az évforduló előtt, hogy a jelenlegi ügyben „nincs füstölgő pisztoly”, nincs olyan bizonyíték, olyan vallomás, amely személy szerint őt is kapcso­latba hozná a botrány kifejezetten törvénysértő vonatkozásaival. Van­nak olyanok is, akik azt mondják, hogy az a pisztoly még előkerülhet, bár megtalálni kétségkívül nehe­zebb: úgy tűnik, Reagan munka­társai lojálisabbak, mint amilyenek Nixon környezetében akadtak, — North alezredes „bátrabban” ta­gadja meg egyelőre a vallomást, mint az akkori elnök jó egynéhány embere, — s nincs „mély torok” sem — olyan figura, aki titkos in­formációkkal segítené elő a lelep­lezéseket. A Watergate ügy egykori fősze­replői ma is megvannak — közülük az egykori elnök mára már ismét tekinélyes „politikai veterán”, aki­nek véleményét időről-időre mai utóda is kikéri. Van akinek rosz- szabbul, van akinek jobban megy a sora. Gordon Liddy például, az egész betörési manőver értelmi szerzője majdhogynem milliomos lett, miután leülte börtönbüntetését: évente legalább hatvan előadást tart — darabját általában nyolcezer dol­láros honorárium ellenében — a régi szép időkről, televíziós filmek­ben játszik — az egyikben éppen egy olyan volt tisztet, aki a nicara­guai ellenforradalmároknak szállít titokban fegyvereket, — televíziós műsorokban szerepel, jólmenő is­kolája van biztonsági alkalmazottak kiképzésére —, és ő is nemzeti hős­nek tartja Oliver North alezredest, az iráni—kontra botrány főszerep­lőjét. (Mint emlékezetes, Reagan el­nök is ennek nevezte az alezredest tavaly novemberben...) Még a ne­vezetes Watergate-épület lakórészé­ben is van az akkori szereplők közül egyvalaki, Nixon egykori személyi titkárnője, Rose Marie Woods — aki az emlékezetes magnószalag­csonkítást végezte — itt vett méreg­drága öröklakást magának. „Félelmetes, hogy milyen gyor­san ismétlődnek a dolgok” — mon­dotta a napokban a Watergate-ügy egyik főszereplője, Charles Colson, Nixon volt munkatársa, aki hét hó­napot töltött börtönben. „Ma is ugyanazt látjuk: visszaélést a hiva­tali hatalommal, az igazságszolgál­tatási eljárás megnehezítését. Ügy látszik az emberi természet soha­sem változik”. Az emberi természet — vagy a fehér házi hatalom természete? Párhuzam és különbség egyaránt akad a Watergate és a mostani botránysorozat között, s bizonyos, hogy kimenetelük nem lesz azonos. De Colsonnak egy dologban kétség­kívül igaza van: valóban félelmetes, hogy a Fehér Házban milyen gyor­san ismétlődnek a dolgok, s milyen gyorsan múlt el a Watergate-sokk, az a hangulat, amely a hetvenes évek közepén mindenáron „tiszta­kezű”, a törvényeknek alárendelt és a kongresszusai együttműködő kormányzatot követelt, ám elsőre a tiszta, de gyenge kezű Jimmy Car- tert juttatta hatalomra Reagan köz­vetlen elődjéül. Kis Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom