Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 8. A megállapodás alapja a reykjavíki formula Egy fiitanú halála Aki talán a leginkább be­látott az ügybe, az többé nem vallhat. William Casey, a CIA volt főnöke, aki min­den jel szerint főszereplő le­hetett az iráni titkos fegy­verszállítások és a nicaraguai ellenforradalmároknak tör­vényellenesen juttatott pén­zek kettős botrányában, tit­kait magával vitte a sírba. Persze a kémfőnök1 vallomá­sával amúgy sem számolt már a kettős szálon folyó nyomozás. Sem a különleges ügyész, aki a bűnvádi anya­gokat gyűjti, sem a kong­resszusi bizottság, amely a nyilvános kihallgatásokat végzi sem tervezte Casey meghallgatását a közeljövő­ben. Ismeretes, miért: ta­valy decemberben, éppen meghallgatása előtt kellett hirtelen megoperálni a CIA- igazgatót, s agydaganata az­óta is beszédképtelenné tet­te. Hiába tudott hát sokat, a botrányt vizsgálók nem menteik vele semmire. Egye­sek szerint Reagan elnök szerencséjére. Ugyanis a héten újrakez­dődött kongresszusi tanú­kihallgatások fő tétje az, hogy vajon az elnök tudott-e a titkos kontra-segélyekről, azaz részese volt-e a tör­vénysértéseknek vagy csak felületes főnökként rosszul ellenőrizte embereit? A vá­lasz az egész kormányzat hátralévő két éve szem­pontjából döntő jelentőségű lehet. (Ezért is követi ekko­ra figyelemmel a fejlemé­nyeket az amerikai és a nemzetközi közvélemény.) Az első meghallgatott, egy nyugalmazott tábornok, aki egy magáncég képviselője­ként szerepelt az ügyben, azt állította, hogy tudomása sze­rint az elnököt többször is tájékoztatták tanácsadói a kontrák segélyezéséről. A Fe­hér Ház szóvivője most ezt az állítást „szóbeszédeken alapuló” megbízhatatlan ta­núvallomásnak nevezte. De hátravannak még az igazi főtanúk, Poindexter volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó, s az akciók végre­hajtója, North alezredes, ők eddig hallgattak, de talán előbb-utóbb rákényszerülnek a vallomásra. Mindenesetre aligha viszik a sírba titkukat, mint a harmadik koronata­nú, avagy ha úgy tetszik tet­testárs, William Casey. Avar Károly Fel kell számolni a nuk­leáris fegyvertárakat és drasztikusan csökkenteni kell a hagyományos fegyver­zeteket, a haderők létszámát. Ezt javasolják a „Táborno­kok a békéért és a leszere­lésért” elnevezésű mozgalom fesztvevöi, amelyben a NATO és a Varsói Szerződés nyugállományú tábornokai Vesznek részt. Az osztrák fő­városban csütörtökön befe­jeződött a mozgalom immár negyedik találkozója. (Folytatás az 1. oldalról) róra telepített rakétánál és hadászati bombázónál, s eze­ken ne maradjon 6000-nél több robbanótöltet. A raké­taelhárító rendszerekről kö­tött szerződést tíz éven át be kell tartani, nem szabad például létrehozni átfogó tengeri rakétaelhárítórend­szereket, s az úgynevezett hadászati védelmi kezdemé-' nyezéssel kapcsolatos mun­kálatok sem léphetik túl a (Folytatás az 1. oldalról) diplomácia vezetőjét a Fe­rihegyi repülőtéren vendég­látója, Várkonyi Péter fo­gadta. Jelen volt Robert L. Elliott, Kanada budapesti, valamint Nagy Lajos hazánk ottawai nagykövete. A megérkezés után a ka­nadai külügyminiszter meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezután a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—kanadai külügyminiszteri tárgya­lások. A magyar—kanadai kap­csolatokat mindkét részről A feladat az, hogy nem katonai eszközökkel, többek között a helsinki ajánlások­ra építve teremtsenek biz­tonságot Európában. A ta­nácskozás résztvevői síkra- Iszálltak azért, hogy a közép- európai haderők csökkenté­séről folyó bécsi tárgyaláso­kat fejezzék be és új fórum­ánál helyettesítsék, amely a katonai erőegyensúly helyett az európai biztonság kérdé­seire összpontosít. laboratóriumi kísérletek kereteit. Az Egyesült Államok hét éves határidőt javasol, egy­idejűleg újra be kívánja ve­zetni az úgynevezett alszin- teket. Szovjet részről hang­súlyozták: nem fogadják el az alszinteket, mivel a csökkentés ebben az esetben nem lenne arányos, a Szov­jetunió hadászati fegyver­tárának jelentős átalakításá­ra kényszerülne. nagyon jónak értékelték a tárgyalásokon, megállapítva, hogy — az eltérő társadalmi berendezkedés, a nemzetközi elkötelezettség különböző­sége ellenére — kétoldalú együttműködésünkben nin­csenek zavaró tényezők. A tárgyaló felek nagy jelentő­séget tulajdonítottak az or­szágaik közötti magas szintű találkozóknak, hasznosnak minősítették külügymi­nisztériumuk rendszeres konzultációját. A gazdasági kapcsolatokat illetően egy­behangzó volt a vélemény, hogy ezek továbbfejlesztésé­re szükség és lehetőség van. A nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseit áttekint­ve, a külügyminiszterek nagy figyelmet fordítottak a szovjet—amerikai viszony új fejleményeire, mindkét részről aláhúzták a fegyver­zetkorlátozási megállapo­dások! fontosságát. Egybe­hangzóan nyilvánítottak vé­leményt a helsinki folyamat jelentőségéről, és kölcsönö­sen kifejezték reményüket, hogy a most folyó bécsi utó- taláilkozón e folyamat to­vábbvitelét szolgáló ered­mények születnek. Este Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott Joe Clark tiszteletére, a Sundel étte­remben. Tábornokok a leszerelésért Kanada külügyminisztere Budapesten Joe Clark kanadai külügyminisztert Várkonyi Péter fogadja a Ferihegyi repülőtéren. (Telefotó — KS) A SflLT-2 „szűkebb” értelmezése Viták az amerikai képviselőházban Oskar Fischer Belgrádban Raif Dizdarevics külügy­miniszter meghívására csü­törtökön jugoszláviai hiva­talos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere. Oskar Fischert megérkezé­se után fogadta Branko Mi- kulics, a szövetségi kor­mány elnöke. Ezt követően megkezdődnek a két külügy­miniszter tárgyalásai Jugo­szlávia és az NDK sokoldalú együttműködése további fej­lesztésének lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. A vélemény­cserét pénteken folytatják. Oskar Fischert fogadja Si- nan Hasani, a jugoszláv államelnökség elnöke is. Teng Hsziao-ping fogadta Todor Zsivkovot Teng Hsziao-ping, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Tanácsadó Bizottságá­nak elnöke, az első számú kínai vezető csütörtökön ta­lálkozott és megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának fő­titkárával, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsá­nak elnökével, aki hatnapos hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Kínában. I WHO közgyűlésén Magyar felszólalás Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) 40. közgyűlé­sének általános vitájában felszólalt dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár. Az aktuális nemzetközi helyzetről abban az össze­függésben szólt, hogy a hosszú távú egészségpolitikai céljaink megvalósíthatósá­gának előfeltétele a béke megőrzése és a nukleáris há­ború veszélyének elhárítása. Az amerikai képviselőház szerdán többségi szavazattal síkraszállt a rakétaelhárító rakétarendszerekről (ABM) kötött szovjet—amerikai szerződés hagyományos, azaz „szűkebb” értelmezéséért. A képviselők megszavazták azt a javaslatot is, amely köte­lezné az elnököt a SALT—2 szerződés előírásainak szigo­rú betartására. Reagan azon­nal bejelentette, hogy meg­vétózza a katonai költségve­tést, ha az említett két kiegé­szítés szerepelni fog a végle­ges szövegben. A Reagan-kormányzat a kiegészítő javaslat értelmé­ben a következő pénzügyi évben nem kapná meg a szükséges pénzügyi alapot egyetlen olyan fegyverrend­szer kifejlesztésére sem, amelynek bevezetésével túl­lépnék a SALT—2 korláto­zásait. Bár a SALT—2-őt az amerikai kongresszus nem ratifikálta, hosszú ideig mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok tartot­ta magát előírásaihoz, Was­hington azonban tavaly túl­lépett rajtuk. A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) csütör­tök délután — a kormány­zó koalíciós pártolt képvise­lőinek szavazattöbbségével — elfogadta Kohl kormány- nyilatkozatát. Egyben elve­tette a Német Szociáldemok­rata Pártnak (SPD) azt a határozati javaslatát, amely felszólította az NSZK par­lamentjét, hogy támogassa a nullamegoldásért kifejtett amerikai—szovjet erőfeszíté­seket mind a közép-, mind pedig a rövidebb hatótávol­ságú európai nukleáris esz­közök eltávolításának tár­gyában. Az első szavazáson azon­ban több szabaddemokrata A képviselőház által el­fogadott álláspont teljesség­gel összeegyeztethetetlen az amerikai kormányzat ka­tonai fejlesztési elképzelései­vel. Az ABM-szerződés „szű­kebb” értelmezésének betar­tása kizárja az űrfegyverek kifejlesztését és kipróbálását a világűrben, ami nélkül vi­szont nem lehet megvalósí­tani Reagan elnök űrfegy­verkezési programját, az SDI-t. Az amerikai képviselőház vitájával egyidejűleg, szer­dán került a nyilvánosság elé egy — Weinberger had­ügyminiszter által hónapok­kal ezelőtt készített — 45 ol­dalas titkos jelentés, amely azt fejtegeti, miként állítha­tók a hagyományos fegyver­zet fejlesztésének szolgád tába a csillagháborús prog­ram (SDI) keretében folyta­tott kutatások. Az amerikai kormányzat a következő pénzügyi évre 5,7 milliárd dollárt kért az SDI-prog- ramra, a szenátus ezt 4,6 milliárdna kurtította, a kép­viselőház pedig még ennél is kevesebbett szavazott meg: 3,6 milliárd dollárt. párti (FDP) képviselő a kor­mánynyilatkozattal szemben foglalt állást, mivel Kohl újra kiváró álláspontra he­lyezkedett a rövidebb ható- távolságú eszközökre vonat­kozó szovjet javaslatot ille­tően. Wolfgang Mischniök, az FDP parlamenti csoport­jának vezetője e javaslat megvalósítását kívánatosnak nevezte. A szintén szabad- demokrata Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter — tartva magát a kormányfe­gyelemhez — nem ment el ilyen messzire, de megállapí­totta, hogy felelőtlenség len­ne a szovjet kezdeményezés gondos tanulmányozásának elmulasztása. BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Harri Holkerit a Finn Köztársaság miniszter- elnökévé történt kinevezése alkalmából. Várkonyi Péter külügyminiszter Kalevi Sorsa-t, az új finn kormány külügyminiszterét köszön­tötte. ÜJ-DELHI Hámori Csabát, a KISZ Központi Bizottságának in­diai látogatáson tartózkodó első titkárát csütörtökön Üj-Delhiben fogadta Rad- zsiv Gandhi miniszterelnök. A szívélyes, jó hangulatú beszélgetésen a két ország közötti^ kapresolatak erősíté­sének lehetőségeiről esett szó. LISSZABON Csütörtökön Lisszabonban, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában megbeszélést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a PKp dele­gációja. Az MSZMP küldött­ségét Horváth István, a KB titkára, a PKP küldöttségét Alvaro Cunhal, a párt főtit­kára vezette. JOHANNESBURG Pieter Botha elnök Nem­zeti Pártja fölényes győzel­met aratva megőrizte abszo­lút többségét a szerdai, elő­rehozott dél-afrikai választá­sokon, amelyen a parlament fehér kamarájának 166 man­dátumáról döntöttek a 31 millió lakosú ország ötmilli­ós fehér kisebbségének sza­vazópolgárai. FÜLÖP-SZIGETEK Klánok és pártok Elegünk van az egyszemélyes pártokból! — hallani gyakran a Fülöp-szigeteken a május 11-i par­lamenti választások előtt. Nem ar­ról van szó persze, hogy a délke­let-ázsiai ország bármely pártja valóban csupán egyetlen személy­ből állna — bár a politikai szerve­zetek túlburjánzása miatt ez sem lenne csoda — inkább arról, hogy e szervezetek zöme nem egyéb, mint egyvalakinek, többnyire va­lamely tartományt uraló nagyha­talmú földbirtokosnak a politikai apparátusa. A pártvezér körül persze felsorakozik a rokonság, a védencek sokasága, és egyik-másik nagyranőtt klán akár az egész or­szágot megkaparinthatja, mint ahogy azt Marcosék esetében lát­hattuk. A nyolcvanas évek első felében azután Aquilino Pimentel ellenzé­ki politikus kiadta a jelszót: „Le az egyszemélyes pártokkal!”, és mindent meg is tett azért, hogy az általa alapított Fülöp-szigeteki De­mokratikus Pártot (PDP) jelentős, nyugat-európai mintájú szervezet­té fejlessze. A PDP jelentős párt­tá is vált, csakhogy nem jellege miatt, hanem azért, mert vezetője a mindanaói Cagayan de Oro vá­ros polgármestereként mindenha­tónak számított szűkebb pátriájá­ban. Pimentel jelenleg helyi kor­mányzati miniszter, és ellenfelei azzal vádolják, hogy — elnöki am­bícióit megvalósítandó — saját klánjának tagjait nevezi ki a kor­mányzói és polgármesteri posztok­ra. A PDP később egyesült Lorenzo Tanada volt szenátor polgári naci­onalista Laban Pártjával, amely az amerikai támaszpontok felszámo­lását tűzte zászlajára. Jelenleg a PDP/Laban legfőbb reprezentánsa' maga az államfő, Corazón Aquino. A mérsékelten baloldali párt kap­csolatban áll a Szocialista Inter- nacionáléval, de Aquino asszony azért minden fontos döntése előtt konzultál Sin bíborossal, a Fülöp- szigetek katolikus egyházak fejével is. (Sin a választások előtt óvta a többségében mélyen vallásos la­kosságot attól, hogy a „zsarnok Marcos” híveire, vagy az „istente­len” baloldalra szavazzon.) A PDP/Laban sem a támaszpontok, sem a földosztás kérdésében nem kötelezte el magát, a baloldali ge­rillamozgalmat illetően predig elvi­leg ma is a békés megoldás híve. A legszervezettebb politiai erő­nek az UNIDO pártszövetség szá­mít, melyet 1982-ben alapított a jelenlegi alelnök, Salvador Laurel. Az UNIDO egyértelműen a régi, „kékvérű” elit pártja — legalábbis egy részéé, hiszen e szervezet is „egyszemélyes”. Laurelék szemben állnak a Marcos-klánnal, ámde még sokkal inkább a baloldallal. Meg akarják őrizni az amerikai katonai jelenlétet, fegyverletételt követelnek a gerilláktól, és semmi erőfeszítést nem sajnálnak azért, hogy elgáncsolják a földreformot. Ugyancsak jobboldali szervezet­ként emlegetik a Mozgalom az Üj Társadalomért (KLB) elnevezésű pártot, de ez a besorolás csak erős fenntartásokkal fogadható el. A KLB ugyanis soha nem volt más, mint a Marcos-klán politikai-vá­lasztási gépezete. Tagságát nem valamiféle közös ideológia vagy az azonos társadalmi osztályhoz tar­tozás tartotta össze, hanem kizá­rólag a kormányzás haszonélveze­te. Miután a párt kicsöppent a ha­talomból, Marcos és szűkebb köre pedig külföldre kényszerült, a KLB alól kicsúszott a talaj. Nem politikai ereje, hanem in­kább a mögötte álló erők katonai ütőképessége miatt érdemel emlí­tést a Nagy Demokratikus Szövet­ség, amelyet — ki gondolná a hangzatos név alapján — Juan Ponce Enrile, a puccsista kapcso­latai miatt lemondatott hadügy­miniszter vezet. Ami a legális baloldalt illeti, ennek legjelentősebb szervezete a Néppárt, melyet tavaly alapított a Fülöp-szigetek politikai életének legendás alakja, Jose Maria Sison. A politikus nevét egy korábbi ala­pítása tette ismertté: a hatvanas években ő szervezte meg a maoista irányzatú Újjászervezett Kommu­nista Pártot és annak fegyveres szárnyát, az Üj Népi Hadsereget (NPA). A Néppárt, amely a legtöbb legális szervezettel ellentétben európai értelemben vett pártnak tekinthető, kiáll a támaszpontok felszámolásáért, a földosztásért, a közélet további demokratizálásá­ért és az NPA gerilláinak a hata­lomba való bevonásáért. A Fülöp-szigeteki pártok verse­nyének — Marcos két évtizede után — immár ismét komoly tétje van. A május 11-i választások eredményeként összeülő kétkama­rás parlamentnek ugyanis az új alkotmány jelentős szerepet szán: amerikai mintára mintegy ellen­súlyozni lesz hivatott az elnöki ha­talmat. Az alkotmány amellett gyakorlatilag nyitva hagyott és döntésre éppen a parlamenthez utalt át olyan fontos kérdéseket, mint hogy megmaradhatnak-e az országban az amerikai támaszpon­tok, tárolható-e rajtuk atomfegy­ver, és lesz-e valami az elvileg megígért földreformból. A jelenlegi erőviszonyok mellett még nincs sok esély arra, hogy ezek a kérdések a Fülöp-szigeteki- ek többségének javára oldódjanak meg. A jövőben azonban a balol­dalnak is lesznek esélyei: a polgá­ri demokratikus viszonyok között békés, politikai úton valósíthatja meg programját. Az ország érde­kei mindenképpen azt kívánják, hogy — ha egy mód van rá — a nemzeti sorskérdések ne a gen.- lák és a hadsereg közötti dzsun­gelháborúban, hanem a manilai parlamentben oldódjanak meg. Kepecs Ferenc NSZK—szovjet Javaslat Kohl kiváró állásponton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom