Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
1987. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termóazet nem vár Egy cég év végi hajrája tavasszal Nehezen adja meg magát az erdő — Ki hallott már ilyet! Év végi hajrá az első negyedévben? — szegeztem a kérdést nemrégiben a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójának. — Igen, igen — bólogatott Török László. Arról van szó — folytatta —, hogy véleményünk szerint a világon legdrágább dolog az év végi hajrának nevezett kapkodás. Hogy miért? Mert olyankor mindenki és mindenáron meg akarja oldani az évközben elmaradt feladatait, s ha kell túlságosan olcsón is, de megpróbál túladni a készletein. Nos, mi úgy gondoltuk, hogy ezt a luxust nem engedhetjük meg magunk-' nak, ezért már az első negyedévben olyan helyzetet teremtettünk, hogy azzal megalapozhassuk az év további részének gazdálkodását. Ez többnyire sikerült is. Gondolja csak el, a vállalat történetében még ilyen nem volt, mint az idén, hiszen az első negyedévben az exportszállításaink értéke elérte a 15 millió forintot. Pedig a mi munkánkban pontosan ez a legkegyetlenebb időszak, éppen a nagy hideg, meg a derékig érő sár miatt. Ennek ellenére, például a szolnoki erdészet, az éves fakitermelési tervének 60 százalékát az év első három hónapjában teljesítette. Kitermelés után ültetnek — így aztán most arra is lehetőségünk nyílt — szólt közbe Túri Ferenc, a szolnoki erdészeti üzem igazgatója — hogy a jó idő beköszöntővel a fakitermelő munkásaink besegítsenek az ültetésnél. Erre annál is inkább szükség van, mivel a hosszúra nyúlt tél miatt, kissé késnek a munkák. Az erdészet területén 50 hektáron végzünk felújítást — vagyis a letermelt erdő helyére újat telepítünk — s így szükség van minden munkáskézre. Egyébként az idő is sürget bennünket, hisz a természet nem vár, a csemeték rügyeznek, így azoknak már régen a földben lenne a helyük. Normális körülmények között április közepére el szoktuk felejteni az egészet, most meg jó ha május első hetében végzünk az ültetéssel. — Honnan szerzik be a csemetéket? — Szerencsére önállóak vagyunk, így a kiültetett fácskákat nem vásároljuk, hanem két csemetekertünkben, — Kengyelen és Jász- kiséren — termeljük meg. Az idén egymilliókétszázezret neveltünk, amiből bőven jut eladásra is. — Nem akarják elvinni a megrendelt fákat — morgolódott Lovász János főerdész, amikor a jászkiséri csemetekert apró irodájában rátaláltunk. — Már a negyedik táviratot küldtem el a cégeknek, de eddig még a fülük botját sem mozdították. Most már pedig nem sáros a föld — elbírja a gépeket — szóval lehetne ültetni. Szomorú, nemcsak a név miatt — így lehet, hogy az elszállításra váró 5 ezer szomorú fűz, nemcsak a neve miatt szomorkodik? — bukkant elő valaki szájából a kérdés. Aztán jó félóra múltán, amikor autónkkal Jászapátit elhagyva az út mentén megpillantottuk a jókora sárga lánctalpast, a főerdésznek is megenyhült a tekintete. — Megérkezett Jászberényből a tuskózó gép — mondta, miközben kikászálódtunk a kocsiból. Látszott, hogy nem először találkozott a zöldruhás, meg a masina körül sürgölődő fiatalember. Gyorsan a tárgyra tértek, megbeszélték a tennivalókat, s a Fiat Allis — így hívják a gépet — zörögve, csikorogva elindult a dűlőúton, mi meg gyalog utána. Pár száz méterrel odébb — ott ahol már kivágták a fákat, s a földbő! kiálló tuskók mint apró foltok sötétlettek szerteszét — megálltunk. A gép vezetője még egyszer körbejárta a masinát, itt is ott is igazított rajta valamit, mintha nagy útra készülnének. Szóba elegyedtünk. — Nem rossz szerkezet ez — bizonygatja Frankó Miklós. — Naponta egy hektárt ki lehet vele tuskózni. Csak összehasonlítás képpen említem meg. hogy egy SZ— 100-as lánctalpasnak egy hektáros terület tuskózása öt napjába kerülne. Sziklabontó a telepen — Persze, nincs is ezen semmiféle csodálkoznivaló, hisz ennek a gépnek a motorja 280 lóerős, s nézze meg — mutatott a hátúira felszerelt jókora leginkább elefántagyarhoz hasonlító karmokra — nem véletlenül hívják sziklabontónak. Hiszen ez a gép olasz gyártmányú, s Itáliában elsősorban útbontásra használják, — tette hozzá magyarázatképpen, s fürgén kapaszkodott fel a gép vezetőfülkéjébe. Pár pillanat múlva fölhördült a motor, s ez a jókora vasállat csikorogva lódult meg. Majd oldalazva, előre-hátra tolatgatva odaállt egy vastag tuskóhoz. A karmai beleményedtek a földbe, körülölelték a tüsköt és bizony többször is neki kellett rugaszkodnia, míg az erős gyökérkarok elengedték a földet. Olyan érzése támadt az embernek, mintha az erdő még így letarolva sem akarná megadni magát. N. T. Termelők, kontra keraakedők Konkurenciaharc a sörpiacon Martfűn a továbblépést tervezik A közelmúltban egy riport hangzott el a rádió 168 óra című műsorában az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárról, s abban szó esett értékesítési gondjaikról is. Sokak számára meglepetést okoztak az adásban elhangzottak, hiszen éppen most, pár hónapja, arról számoltak be a gyár vezetői, hogy jó évet zártak ’86-ban, és biztos piaca van a martfűi sörnek. Mi a helyzet hát most? Valóban csökkent a kereslet a gyár termékei iránt? Valóban vannak értékesítési gondjaik? Bajka Zoltánt, a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet sörgyárat irányító termelési elnökhelyettesét, többek között erről is kérdeztem. — Elöljáróban egy dolgot tényként le kell szögeznem: a sör szezoncikk és ez alapvetően ciklusossá teszi az értékesítést. Mi gyártók persze, nem nagyon akarunk beletörődni ebbe a helyzetbe, s próbáljuk a gyártható teljes mennyiséget télen is eladni. — A hírek szerint a Gold sörük értékesítése akadozik, amit az ottakringeri gyártól vásárolt licenc alapján készítenek. Ebből halmozódtak fel a készleteik. Miért? — Arról szó sincs, hogy nem tudjuk eladni ezt a termékünket, nehézségeink más jellegűek. Az egyik gond az, hogy a kereskedelem nagy mennyiségben hozott be a télen import söröket, s így megnőtt a piaci kínálat. Ez óhatatlanul csökkentette a keresletet a mi sörünk iránt. Elgondolkoztató azonban: manapság szüksége van-e az országnak arra, hogy nyugatról sört importáljon, dollár-elszámolásban? A gazdaság jelenlegi állapota egyáltalán megengedi-e ezt? Mi a sörgyári beruházáskor azért kaptunk 13 ' millió márkát erre a technológiai sorra, hogy minőségi sörrel is ellássuk a hazai piacot. A magyar sör- teímelők helyzetét nehezíti az is, hogy a KGST-orszá- gokban gyártott sörökkel szintén a télen árasztották el a magyar boltokat, amikor a hazai söripar is ki tudná elégíteni a piacot. A nyári szezonban nagyobb szükség lett volna erre a pótlásra. — Milyen a minősége a martfűi Goidnak? A licenc- adó ottakringeri gyár, úgy Falazóanyagok Kisújszállásról Az idén az elmúlt évihez képest nagyobb az érdeklődés az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat kisújszállási téglagyárának termékei iránt. A hagyományos B 30-as és B 29-es téglák mellett a gyártmányok között szerepel a fokozott hő- teehnikai igényeket kielégítő Rába termékcsalád és a HB 38-as tégla. A különféle termékekből a tervek szerint az idén — kisméretű téglaegységben számolva — 18 millió téglát égetnek a kisújszállási gyárban. A minőségjavítás érdekében rövidesen üzembe helyeznek egy rizshéjdaráló berendezést, amely lehetővé teszi, hogy a késztermék esz- tétikusabb és méreteiben pontosabb Jegyen. A raklapokra rakott szállításra váró téglák. (Fotó: De- de Géza). tudom, kifogásokat emelt ellene. .. — Egy ilyen licenc-sörnél különösen fontos, hogy részletes technológiai leírás alapján, minden utasítást pontosan betartva kell a gyártást végezni. Ha azonban reálisan gondolkodunk, akkor beláthatjuk: a legnagyobb fegyelem mellett sem áll módunkban mindent pontosan teljesíteni. Nekünk ugyanis mások a feltételeink. Más a víz, más a komló, más a maláta minősége. És mi abból dolgozunk, ami van. Meggyőződésem azonban, hogy az így főzött Gold is van olyan jó, mint az eredeti, csak ez nem ugyanaz a sör. Ezeket a feltételbeli különbségeket egyébként maga a licenc-adó is elismeri, csak hát nem mindig fogadja el azokat. Változni fog ez a helyzet akkor, ha a sörgyári társulás gesztora, a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet látja majd el malátával teljes- egészében a gyárat. Akkor majd nem kényszerülünk arra, hogy a készen kapott alapanyaggal dolgozzunk, amit Bőcsről vásárolunk. — Az ottakringeri gyár nem tűnik valami hűséges partnernek, hiszen a Dunántúlon új ügyfeleket keresett. A Győrben létesülő új palackozó üzem termelése hogyan érinti majd önöket? — Szerintem, ez egy teljesen sportszerű és egészséges pozícióharc, amivel számolnunk kell. Az osztrák partner sört akar eladni, hisz neki is az a nagyobb üzlet, ha készárut hoz be. Tudomásom szerint a győri áfésszel tárgyal egy palackozó létesítésére, ahová a gyárból tankautókban szállítanák a sört. Az osztrák fél eladta ugyan a sör licencét, de arra nem szerződött, hogy késztermékeivel nem jelenik meg a magyar piacon. — Az utóbbi időszak eseményei kapcsán óhatatlanul felvetődik egy kérdés: felerősödött hazánkban az alkoholellenes mozgalom, ugyanakkor a fogyasztói áremelések sem kerülték el a sört. Hpgy ítélik meg ennek tükrében a kilátásokat? — A jelenlegi áremelés mértéke, megítélésünk szerint még nem befolyásolja lényegesen a sörünk eladhatóságát. Hosszú távon azonban feltétlenül számolni lehet a hatásaival. Az alkoholellenes küzdelem ma még elsősorban a tömény szesz fogyasztásának korlátozására irányul, de várhatóan eljut majd a sörig is. Ehhezja helyzethez kétféleképpen alkalmazkodhatunk. Az egyik az üdítőibalgyártás: Olyan termékeket kell találnunk, amelyek pótolhatják a sörnél elvesztett nyereséget. Az alkalmazkodás másik módja az alkoholszegény sörök gyártása lehet. Nagyon nehéz ugyan jó minőségben kis alkoholtartalmú sört csinálni, de tervezzük, hogy beindítjuk, és célunk, hogy elfogadtassuk ezt a terméket a sörivókkal. Egyértelmű a szándékunk: ha bővítjük a termelést, akkor a további lépés meghatározó iránya az üdítőital és az alkoholszegény sör gyártása lesz. — Mennyire nyereséges ma a sörgyártás? — A legutóbbi söráremeléstől azt vártuk, hogy majd kiegyenlíti a gyártási költségeink növekedését. Ez nem következett be, mert kedvezőtlenül változott ugyanakkor az adózás rendszere is. Így az áremelésből származó többletbevételnek csak kis része marad a termelőnél. Nyereséges'a gyártás, de nehezíti a helyzetünket és rontja a pozíciónkat, hogy friss beruházásról lévén szó. nagyok a járulékos terhek. Hiteltörlesztés, kamatok... — Az értékesítési nehézségek tehát... — ... semmivel sem nagyobbak, mint a söripar általános gondjai, ilyenkor szezon előtt. Nem kongatunk vészharangokat, hanem még jobb piaci munkával próbáljuk ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat. L. Murányi László A KPVDSZ-nél Kitüntetések szakszervezeti munkáért A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Szolnok Megyei Bizottsága tegnap kitüntetési ünnepséget rendezett a Pelikán Szállóban. Évek óta hagyomány, hogy a győzelem napja alőtt azokat a munkatársakat köszöntik, akik kiemelkedően sok társadalmi munkát végeznek a munkahelyi szak- szervezeti szerveknél. A tegnapi ünnepségen is nekik szólt Szűcs Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottsága elnökének köszöntése, s az SZMT-díjjal nemrég kitüntetett tiszafüredi néptánc- együttes műsora. Szabó Csabáné, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést adta át Krá- lik Józsefnek, az ÉKV szak- szervezeti bizottsága gazdasági felelősének, az ezüst fokozatot pedig Kisari Imrének, a Karcag és Vidéke Áfész szakszervezeti bizalmijának és Varga Lajosné- nak, a Tiszafüred és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottsága tagjának. Szentendrei Györgyné, a KPVDSZ megyei titkára húsz aktivistának a Szakszervezeti Munkáért. SZOT oklevelet, tizenháromnak a KPVDSZ emlékplakettjét és tizenhatnak a megyei bizottság Dicsérő Oklevelét adta át. k orazagjArömon Műszer- és híradáSteshni- kai ipari újításokat matatnak be öt héten át azon a vándorkiállításon, amely szerdán indult útjára Budapestről, a Flamengo szálló elől. A mozgóbemutató valamennyi megyeszékhelyet felkeresi. összesen tíz nagy iparvállalat és számos kisszövetkezet mutatja be új fejlesztésű gyártmányait. . Valamennyi helyszínen üzletet is lehet kötni, vagyis rendelni, vásárolni a bemutatott termékekből, amelyek között lakótelepi video tévé- stúdió-rendszer, műholdas adások vételét szolgáló televíziós lánc és olyan automata világítási rendszer is található, amely pirkadatkor automatikusan kikapcsolja a közvilágítást, s ezáltal jelentős energia takarítható meg.
