Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 7. IA tudomány világa ) A neve; PTR System Baktériumokkal az olajszennyeződés ellen Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egyre többen emelik fel szavukat környezetünk védelmében. Sőt, sokan nemcsak beszélnek, de tesznek Is annak érdekében, hogy javuljon, vagy legalábbis ne rosszabbodjék a helyzet. Erre bizony nagy szükség is van, hiszen ma már tetszik vagy nem, az itthoni szennyeződések mellett a külföldön keletkezőkkel is gyakran együtt kell élnünk. Sokan állítják, s ez iga2 is, hogy a környezet- szennyezés nem ismer határokat. Gondoljunk csak bele, Magyarország akaratlanul is jócskán „exportál” a különböző szennyeződésekből. Elég, ha a térképre nézünk, s máris káderül, hogy felszíni vizeink nagy része — egészen pontosan 96 százaléka — külföldről ered, s bizony a Duna például tekintélyes mennyiségű nitrátot, ammóniát és különböző olajszennyeződéseket hoz át útlevél nélkül a határon. Ugyanakkor az uralkodó széliránynak megfelelően hozzánk Észak-Nyugat felől érkeznek a legnagyobb légtömegek, amelyek szintén jelentős szennyeződéseket sodornak a barnaszénre települt német és cseh iparvidékről. Persze mi sem vagyunk jobbak a többieknél, hiszen dél-keleti szomszédaink meg tőlünk kapják a levegőben lévő szennyeződéseket. Nos, ezek a tények valóban figyelmeztetőek és cselekvésre ösztönzőek. Ezért is lapozgattam nagy figyelemmel a minap azt az ismertetőt, amely véletlenül a kezembe került, s egy teljesen új mikrobiológiai eljárásról, a PTR Systemről tájékoztatott. A ma már szabadalmaztatott eljárás kizárólagos forgalmazója a szolnoki székhelyű Agrárinnovációs Közös Vállalat, közismertebb nevén az Ag- roinnova. Mint kiderült, három szekszárdi szakember —Pa- lásthy Árpád, Tallér Márton és Rigler István, az ottani Teszöv munkatársai, egyébként vezetékneveik kezdőbetűiből alakult ki a PTR elnevezés — bebizonyították, hogy a mezőgazdaságban és az autójavító üzemekben a különböző járművek mosásakor keletkező olajos iszaphoz, ha különleges mikroorganizmusokat elszaporító adalékanyagot adnak, s az így kapott elegyet szerves trágyához keverik, az olajos iszap néhány hónap alatt lebomlik s a növények által felvehető tápanyaggá alakul át. Vagyis trágyázni lehet vele, s mint a kísérletek bizonyítják az így keletkezett újszerű trágya a talaj szerkezetét nem károsítja, és a termés beérésekor abban semmiféle mellékhatás nem mutatható ki. Mindenképpen elgondolkodtató a dolog, hiszen ez az eljárás teljesen másféle távlatokat nyit meg és új lehetőségeket biztosít a termelőszövetkezetek, a vállalatok az üzemek számára. Hiszen talán széles e hazában nincs is olyan gazdálkodó szervezet, amelyiknek ne lenne valamilyen gépjárműve. Ebből az is következik, hogy a masinák mosásakor a sárral és az egyéb szennyezőanyagakkal együtt az olaj is a vízhez keveredik. Az ilyen szennyezőanyagot a környezetvédelmi törvény pedig a második veszélyességi kategóriába sorolja, ami meglehetősen erős károsító hatást jelez. Könnyű kiszámolni — ha tudjuk, hogy évente egy gép körülbelül egy tonna olajos iszapot „termel” — hogy átlagos nagyságú mezőgazda- sági üzemben ez a mennyiség az 50—60 tonnát is elérheti. Ezzel az iszonyatos tömeggel az üzemek sokáig nem tudtak mit. kezdeni. Jobb esetben a szeméttelepre szállították, rosszabb megoldásként pedig a saját telepük egy félreeső zugában ásták el, amivel aztán tovább szennyezték a talajt, meg a vizet. Igen ám, csakhogy 1981-ben megszületett a környezetvédelemről v szóló minisztertanácsi rendelet, amely kötelezte a vállalatokat arra, hogy az olajos iszapot ártalmatlanítsák,. Sokan keresték a legmegfelelőbb utat — például a tégla alap- . anyagához keverték — megpróbálták költséges eljárásokkal szétválasztani a különböző alkotórészeket. Nos, a kísérletezés ideje lejárt, hiszen mint már említettük a szekszárdiak megtalálták az eddig legjobb és leghatásosabb megoldást. Az eljárás tehát kidolgozott, s a szolnoki székhelyű Agroin- novnál ma már megrendelhető az adalékanyag, sőt megadják a technológiai leírást is. A találmány iránt nagy az érdeklődés, nem csupán a mezőgazdasági nagyüzemek, hanem például vegyipari vállalatok; is jelezték már, hogy szeretnék alkalmazni az eljárást. Ez annál is inkább jó dolog, mivel nem elképzelhetetlen egyfajta kooperáció, összefogás is ez ügyben. Nevezetesen arról van szó, hogy vannak olyan nagy ipari üzemek, ahol szinte naponta tonna számra keletkezik olajos iszap, s ugyanakkor a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban pedig tekintélyes mennyiségű szerves trágya található. Nos, ha szót értenek az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek egymással, akkor ezután nem kell a több száz kilométerre lévő égetőműbe tetemes költséggel elszállítani az olajos iszapot, hanem jóval közelebb is lehet azt trágyaként hasznosítani. S ezzel ugye mindenki jól jár. Nagy Tibor Technikatörténeti érdekességek Magyar találmány a dinamó Hízik a töld Bolygónk egyre „hízik”: a kutatók számításai szerint évente 40 000 tonnányi „űrpor” gyűlik össze a felszínén. A kozmikus por egy része újra kijut a világűrbe, a többsége azonban a Földön marad. Ennek következtében a Föld tömege állandóan, növekszik, Jóllehet ezt a „hízást” nehéz mérni. A becslések szerint az elmúlt 500 millió évben 0,001 százalékkal nőtt a Föld tömege. Ultrahangos emlővizsgólat Különböző szakmájú angol orvosok együttműködéséből új emlőrákvizsgáló eljárás született. Ennek az a lényege, hogy a Doppler-jelenséget hasznosító ultrahangos berendezést, amelyet már széles körben alkalmaznak a vér állapotának vizsgálatára, most arra használják fel, hogy vele mérjék a véráramlást az emlők daganata körül. A véráramlás jellegzetes mintája elárulja a daganat állapotát. Az ultrahangos berendezéssel az emlő nagy része egy időben vált vizsgálhatóvá, s ezáltal olyan eljáráshoz jutottak, amellyel — remélhetőleg — szűrővizsgálatok is olcsón elvégezhetők. A dinamóelv azt jelenti, hogy az egyenáramú áram- fejlesztő gépek gerjesztéséhez külön áramforrás nem szükséges, mert mágnesező áramot maga a gép is szolgáltathat. A világon az első dinamót 125 évvel ezelőtt 1861- ben Jedlik Ányos (1800— 1895) szerkesztette meg de a dinamónak az elvét feljegyzéseiben már 1859-ben rögzítette. Szabadalmat azonban nem jelentett be, de mindez hat évvel az 1867- ben regisztrált Siemens-féle dinamó-szabadalom előtt történt! Jedlik legfontosabb újítása az áramtermelő gépekkel kapcsolatban az volt, hogy a gép acélmágneseit egyrészt elektromágnesekkel cserélte fel, másrészt pedig annak felismerése volt, hogy a generátor tekercsei saját árammal is gerjeszthetők. K. A. Jedlik „vülanydelejes forgo nya” (dinamója) Gyorsulnak a folyamatok A sugárzás hatása az anyagra A radioaktív sugárzás különböző változásokat idéz elő a különféle anyagokban, vagy legalábbis meggyorsítja a fizikai, fizikai-kémiai, és biológiai változásokat. A sugárhajtás első foka az, hogy a sugárzási energia áttevődik a környezet molekuláira. Ennek az átvitelnek a jellegét a sugárzás fajtája és energiája, valamint a besugárzott anyag jellege határozza meg. A sugárzási energia átvitelének folyamata a sugárhatás elsődleges folyamataival kezdődik, amelyek eredményeként sugárkémiai és biológiai átmeneti termékek keletkeznek. Ez utóbbiak reaktivitása a jelentős energiafelvétel következtében igen nagy, úgyhogy a további folyamatok végeredményeként létrejönnek a sugárhatás végtermékei. Mivel a biológiai rendszerek kémiai szempontból általában igen bonyolultak, a sugárhatás fizikai, fizikaikémiai szakaszának lefolyása is nagyon bonyolult. A besugárzott biológiai rendszerben a folyamatok és termékek azért olyan sokrétűek, mert a sugárhatások lehetnek egyrészt közvetlenek (a sugárzás energiája a biomolekuláknak adódik át), másrészt közvetettek (a sugárenergiát tetszés szerinti molekulaféleség veszi át). Az elsődleges sugárhatások átmeneti termékeinek reakciói és a fennmaradt energia átadásának folyamatai további biológiailag aktív molekulákat vonnak be a sugárhatásba. Mindkét esetben úgynevezett szabad (nagy reakcióképességű) gyökök keletkeznek, amelyek másodlagos reakciók útján előidézik a biológiailag aktív molekulák átalakítását. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a radioaktív sugárzásnak az élő szövetekre gyakorolt nagy hatását elsősorban a sugárzás ionizáló képessége okozza. Ezért használjuk az ionizáló sugárzás kifejezést. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem keletkeznek más fizikai folyamatok is, amelyek biológiai szerep>et játszanak. Ilyen például az atomok gerjesztése. A neutronok nem rendelkeznek elektromos töltéssel, és az anyagon való áthaladásuk közben nem okoznak közvetlen ionizációt, viszont atommag-reakciókat idéznek elő. Ha a neutron hidrogénen vagy hidrogént tartalmazó anyagon halad át, hidrogénatom magokat (protonokat) lökhet ki belőle. Ez utóbbiak töltéssel rendelkeznek, ezért ionizációt képesek kiváltani. A radioaktív sugárzás biológiai hatásának mechanizmusában az atomok és molekulák ionizálása sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a gerjesztés. Nem minden ionizáló sugárzás fejt ki azonos hatást az élő szervezetre. Az ionizáló részecskéknek vagy a gamma-fotonoknak megfelelő energiával kell rendelkezniük, máskülönben fennakadnak a szövet felszínén, nem képesek behatolni a sejt belsejébe és hatást kifejteni benne. Képünkön a Max Planck Intézet sugárkémiai részlegének kobaldforrása. A kísérletben gázmolekulákat ionizálnak A berendezés távolról irányítható, a méréseket is távolból végzik. A gömbök argonnal vannak megtöltve. (KS). Lógkörkutatáa kanonokkal A sztratoszféra rejtelmei A századforduló táján a kutatók még azt gondolták, hogy a Földünket körülölelő levegőburok egységes anyagtömeg, és minél feljebb hatolunk ebben, a hőmérséklet annál hidegebb lesz. Ezt a jelenséget akkoriban azzal a hipotézissel indokolták, hogy a bolygóközi térben az abszolút nulla foknak megfelelő hőmérséklet uralkodik, és a légkörben felfelé haladva fokozatosan közeledünk ehhez a hőmérséklethez. Az akkori mérési és vizsgálati lehetőségek természetesen a légkörnek csak a legalsó részére, az úgynevezett troposzférára terjedtek ki. A meglepetés erejével hatott az a felfedezés, hogy kereken 10 km körüli magasságban a légkörben olyan réteg következik, ahol a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökken, sőt fokozatosan emelkedik. A kutatók eleinte nem akartak hinni saját eredményeiknek, többször is megismételték a méréseket, -hogy nem a műszerek hibájából kaptak-e ilyen eredményt. De hogy jutottak fel akkoriban ilyen magasságba? Egy francia meteorológus, L. P. Teisserenc de Bort Párizs közelében saját költségén léggömbfelbocsátó obszervatóriumot létesített, ahonnan sok száz kutató műszert juttatott fel a légkörbe. Eredményei alapján tette meg 1902. április 28- án a Francia Tudományos Akadémia előtt nevezetes bejelentését az úgynevezett sztratoszféra felfedezéséről. Kiderült, hogy ennek a rétegnek az átlagos vastagsága 20 km körül van, és a légkör egész anyagtömegének majdnem egynegyedét foglalja magában. A kezdeti ember nélküli, műszerekkel felszerelt ballonokat az ember is követte a sztratoszférára, előbb léggömbökkel, majd különleges repülőgépekkel. Ma már a légiforgalom fő országútjai a sztratoszféra alsó rétegeiben vezetnek, ez még fontosabbá teszi a sztratoszféra légállapotának állandó és nagy pontosságú nyilvántartását. Az embert vivő óriásléggömbök felbocsájtása azonban nagy költséggel jár, nem gyakran ismételhető meg. A sztratoszférában lejátszódó átalakulások viszont nagyon gyakoriak. Ezért a földkerekség meteorológiai szolgálatai nagyarányú nemzetközi együttműködést szerveztek. Aránylag kis léggömbökkel meteorológiai műszereket és önműködő rádióállomást küldtek a magasba. Ez a kutatóeszköz az úgynevezett rádiószonda. Hat óránként bocsátottak fel ilyen szondákat, csak Európában kb., napi ötszázat. Ez a nagyszabású kutatómunka lehetővé tette, hogy óriási adathalmaz gyűljön össze a sztratoszféra különféle magasságainak hőmérsékleti, légnyomási és légsűrűségi viszonyairól, valamint a légmozgások irányáról és sebességéről. Azóta sűrűn hatolnak át rakéták is a sztratoszférán, azonban ezek roppant gyorsan vágnak át ezen a rétegen, így kevésbé alkalmasak a pontos mérésekre. A műholdas fényképezés sem tette feleslegessé a konkrét méréseket végző rádiószondákat. Felvételünkön egy műszeres ballon a felbocsátás után.
