Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

1987. MÁJUS 1. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Cselekvési program a műszaki fejlesztés > gyorsításához ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A műszaki fejlesztés meg­gyorsításához kapcsolódó if­júsági cselekvési programról, a fiatalok politikai képzési rendszerének továbbfejlesz­téséről, valamint a „Jövőnk a tét!” mozgalom eddigi eredményeiről tanácskozott csütörtökön a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülé­sen felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, ott volt Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal elnöke. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületét Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tá­jékoztatta az MSZMP KB április 28-i üléséről. Ezt kö­vetően Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a műszaki fej­lesztésben a KISZ által vál­lalt feladatokra. A javaslat egyik központi gondolata, hogy a műszaki kultúra meg­teremtésében, az újításokra fogékony magatartás kiala­kításában az ifjúsági szövet­ségnek rendelkeznie kell a fiatalok minden korosztá­lyára és rétegére kiterjedő cselekvési programmal. A testület, értékelve a már eddig is működő munkafor­mákat, a vállalkozás tapasz­talatait, döntött új kezdemé­nyezésekről is. Országos és vállalati találkozók szerve­zésével segítik többek között az újító gondolkodás társa­dalmi méretű elterjesztését. A kedvező tapasztalatokra alapozva bővítik az ifjúsági szakmai tapasztalatcseréket, az úgynevezett „Vándorbot”- mozgabnat. A KISZ KB kez­deményezi egy Ifjúsági Mű­szaki Központ létrehozását, amely különböző kiállítások, rendezvények szervezésével, információk gyűjtésével se­gítheti a szakmai tájékozó­dást. A testület döntött ar­ról is, hogy „Széchenyi Kör” elnevezéssel létrehoz egy alapítványt. Pályázatait olyan fiatalok nyerhetik el, akik a gyakorlatban szüksé­ges, itthon alkalmazható és bevezethető megoldásokat szeretnének tanulmányozni meghatározott ideig külföl­dön. Kitüntetés MHSZ munkáért Tegnap délelőty rövid ünnepséget tartottak Szolno­kon az MHSZ megyei szék­házában, amelyen megjelent Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára. Az ünnep­ségen Gönczi Lajos alezre­des, a honvédelmi szövetség megyei titkára a hazafias, honvédelmi munka segítése érdekében végzett tevékeny­ségért kitüntetéseket nyúj­tott át társadalmi aktívák­nak, valamint a szövetség dolgozóinak. Az MHSZ Ki­váló Munkáért Érem arany fokozata kitüntetést kapta Varga Sándorné, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkára; Tóth János alezre­des, az MHSZ megyei ta­nácsadó testületének tagja; Széplaki Ferenc, ny. alezre­des; B. Tóth László alezre­des, a gépjárművezetőképző iskola vezetője; Mészáros Pálné, az MHSZ megyei ve­zetősége főelőadója és Száló- ki János, a megyei gépjár­művezető-képző iskola szere­lője. A kitüntetés ezüst fokoza­tát vette át Kiss Imre és Sü­veges János ny. őrnagy. Az elmúlt évi eredményekért Elismerd oklevél a Tisza Cipőgyárnak Kiváló a BVM Szolnoki Gyára ITRV Szolnoki Üzemigazgatósága is Kiváló címet kapott A BVM-nél rendezett ünnepségen a Kiváló Gyár kitüntetést tanúsító oklevelet Petrik Sándor igazgató vette át (Fotó: Mészáros) Tegnap délután Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, a Tisza Cipőgyár martfűi mű­velődési házában ünnepé­lyes keretek között adta át a vállalat kollektívájának az Ipari Minisztérium és az ága­zati szakszervezetek elisme­rő oklevelét. Tavaly is töretlen volt hát a cipőgyár fejlődése, ezt ta­núsítják a gazdálkodás ada­tai. Árbevételüket négy, kon­vertibilis exportjukat pedig 18 százalékkal növelték egy év alatt, így utóbbinak az ré­téke meghaladta a 11 millió dollárt Racionális költség- gazdálkodásuk révén 9 szá­zalékkal növekedett a vál­lalat mérleg szerinti nyere­sége is. Gyakorlatilag ezek az eredmények tették lehetővé azt, hogy a dolgozók kereset­szintje 8 százalékkal emelke­dett 1986-ban. Tegnap délután Szolnokon Kiváló címmel tüntették ki a BVM Szolnoki Gyárát. Az ünnepségen részt vett Sándor János, a városi pártbizottság titkára és Kácsor József, az ÉFEDOSZ megyei titkára. A BVM Kiváló Gyára ki­tüntetés elnyerését tavalyi gazdálkodási eredményeket Petrik Sándor gyárigazgató összegezte. 1986-ot az üzem termékei iránti kereslet csökkenése jellemezte, ezért a már egy évvel korábban kezdett aktív piackutató munka erősítése elengedhe­tetlen volt. Végül is az előző évinél 10 százalékkal több termékére talált vevőt a BVM Szolnoki Gyára, ám ez csak úgy sikerült, hogy nőtt a munka-, anyag- és energia- igényes gyártmányok aránya. Jellemző, hogy a tavalyi ter­melésnövekedés több mint 80 százaléka az egyedi ter­mékekből származott. Nemcsak a piaci feltételek nehezítették a gazdálkodást, az év közepén jelentős mun­kaerőhiánnyal is küszködött a gyár. Ezen a gondon a dol­gozók rendszeres átcsoporto­sításával, más cégek dolgo-. zóinak és a helyi gazdasági munkaközösségek foglalkoz­tatásával sikerült úrrá len­ni. Az ünnepségen Réczey Pé­ter, a BVM vezérigazgató- helyettese köszönte meg a szolnokiak munkáját, amely- lyel jelentős mértékben já­rultak hozzá, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek ta­valy a Kiváló Vállalat cím elnyerésére alapot adó ered­ményeket érhetett el. A Tiszamenti Regionális Vízművek Szolnoki Üzem­igazgatóságának tegnapi ün­nepségén Makrai Mihály vállalati igazgató, az elmúlt évi jó munkát tanúsító Ki­váló Üzemigazgatóság okle­velet adta át a szolnoki rész­leg dolgozóinak. Az esemé­nyen részt vett Bugán Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese és Varga Sándor- né, a városi pártbizottság el­ső titkára is. A TRV Szolnoki Üzem- igazgatóságának 704 tagú kollektívája tavaly 7,6 szá­zalékkal teljesítette túl a tervezett termelési értékét, az eredménytervet pedig 21 százalékkal múlták felül. A hatékonyságuk mintegy 10— 12 százalékkal javult. Az üzemigazgatóság víz­hasznosítási üzeme az öntö­zéshez kapcsolódó tevékeny­ségét három megye — Szol­nok, Bács-Kiskun és Heves területén végzi, s 53 vízhasz­náló gazdaság, valamint há­rom vízgazdálkodási társu­lat részéire biztosít megfele­lő minőségű öntözővizet. Az építési üzem, amellett, hogy bekapcsolódott a gáz­hálózat építésének program­jába, megkezdte Mongóliá­ban egy wolframbánya fel­színi létesítményeinek — üzemviteli, jóléti és szociális épületek, közművek, szenny­víztisztító — kivitelezését is. Az igazgatóság legnagyobb üzeme a gépészeti, amely biztosítja a mezőgazdasági vízhasznosítás megfelelő színvonalú műszaki feltéte­leit, illetve a teljes géppark folyamatos karbantartását. Egy nappal korábban, szerda délután Túrkevén, a Tiszántúli Autójavító Válla­latnál is ünnepségre került sor. Ennek keretében adta át Palik Dénes minisztériumi főosztályvezető a Közlekedé­si Miniszteri Dicséret elis­merést tanúsító oklevelet a vállalat igazgatójának. A túrkevei eseményen jelen volt többek között Simon Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára is. A megyében tartott válla­lati ünnepségeken a kitünte­tett gazdálkodó szervezetek kiemelkedő egyéni teljesít­ményt nyújtó dolgozói is el­ismerésben, jutalomban ré­szesültek. L. M. L.—V. Sz. J. Kádár János látogatása Angyalföldön ÜnnepI röpgyűlóa a szerszámipari vállalatnál Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozga­lom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látoga­tott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájé­kozódott a nagymúltú mun­káskerület elmúlt egy esz­tendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, mun­káskollektívák sikereiről, gondjairól, terveiről. Kérte a városrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át' személyes üdvözletét, jókí­vánságait Angyalföld lakói­nak, dolgozóinak. Felkeres­te a főtitkár a FORCON Szerszámipari Tröszt buda­pesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerüle­ti pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Bornemissza Sándor, a kerületi pártbi­zottság első titkára és Kiss Zoltán Angyalföld tanács­elnöke köszöntötte a vendé­get. Ezt követően Borne­missza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életé­ről, politikai helyzetéről, a városrész gyarapodásáról, a gazdálkodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladá­sunk érdekében úgy tudjuk, jobbá, eredményesebbé ten­ni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfaj­ta gondolkodást, más hozzá­állást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatá­nál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, va­lamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi veze­tőket Gulyás. Imre vezér- igazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetősé­gének titkára fogadta. Be­számoltak a Forgácsolószer­számipari Vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi válla­lat munkájáról, a pártszer­vezet tevékenységéről. A tájékoztatót üzemláto­gatás követte: Kádár János — Lévárdy Iván, a budapes­ti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszö­rűs és marós műhelyt, s el­beszélgetett a csúcstechnoló­giával működő automata gépsorokat kezelő szakmun­kásokkal. Ezután az MSZMP főtit­kára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlé- sén. Kiss Ferenc szakszerve­zeti főbizalmi meleg szavak­kal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. I párt fiititkárának beszéde Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hal- lottak, hanem az itt tapasz­talt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek kü­lönösen értékesek — tette ■ hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az ered­ményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz eszten­dőkben is. Ha nem is egy­formán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapo­dott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképes­nek bizonyult. Ennek örül­hetünk, mert azért dolgo­zunk, hogy az emberek bol­doguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapí­tás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy ösz- szességében nem termelünk annyit, amennyit felhaszná­lunk. Fordítani kell a gon­dolkodásunkon, a gyakorla­tunkon: akkor lássunk hoz­zá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szükséges, de érthetően nép­szerűtlen intézkedések jelez­ték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béreme­lések áprilisig történő elha­lasztása, ami több éves gya­korlatot próbált megváltoz­tatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok úgymond megelő­legezték az egész évre ter­vezett teljesítmény-növeke­dést, s már az esztendő ele­jén kifizették a megnövelt béreket. Igenám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kul­logtak ... Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitká­ra —. hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azok­ban a fejlett tőkés országok­ban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől va­ló félelem áll a valóban im­pozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit em­lítette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelő berendezések, a mo­dern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő mun­katempó a szerelőszalagok mellett. Ilőrehaladósunk munkaprogramja Mi szocialista kibontako­zást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatér­ve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kénysze­rű intézkedés is. Olyan mun­kaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalata­inkra építve nem rövid idő­re, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyaror­szág iránt érzett felelőssé­günk. Programunk, előrehaladá­sunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink el­éréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szo­cialista elveinkben rejlő erő­re, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a ter­melési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kol­lektívák, az emberek érde­keltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és az­zal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciá­lás érvényesüljön a munkás­közösségeken belül is. Min­den termelő egységre és mindenkire igaz a követel­mény: aki becsülettel, ered­ményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fej­lődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-lengők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy nap­jainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyor­san változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval na­gyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű áru­kat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az or­szágban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akara­tára, s ez erőt ad számunk­ra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár Já­nos. Megegyezési lehetőségek a világpolitikában Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára ki­emelte, hogy melegen üdvö­zöljük a Szovjetunióban ki­bontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az át­alakítás folyamata a szocia­lista országok közötti együtt­működésre, így a magyar— szovjet kapcsolatokra is ha­tással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmo­nikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjet­unióban lejátszódó folyama­tok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékel­hető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlá­tozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mon­dani. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy ké­szülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, tö­rekvéseinket, az elszántsá­gunkat céljaink megvalósí­tására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocia­lizmusért, a békéért és a ha­ladásért küzdenek a világ­ban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókí­vánságait a jelenlévőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozói­nak. Az MSZMP főtitkárát virággal köszöntik a főváros XIII. kerületi pártbizottságán (Telefotó — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom