Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1987. MÁJUS 26.

Névmagyarítás kérdőjelekkel

magyar színház, film, és televízió leendő művészeinek — színészek, rendezők, operatőrök — képzéséről olvastam egyszer érdekes tájékoztatást egy hetilapban. Szó volt ebben arról is, hogy tanáraik — többnyire országos hírű művészek — milyen szerető gondossággal beszélik meg növendékeikkel nemcsak művészi, hanem más gondjaikat is. Ha például nevet kell változtatniok, közösen döntik el, hogy a fiatal színész milyen néven szerepeljen a színpadon. „Ennek ellenére” — jegyezte meg a cikkíró — „sok rossz, megjegyezhetetlen és nem magyaros hangzású név található még a főiskolás és a már végzett fiatal színészek között is!”

Arról van tehát szó, hogy a jövő művészei ne viseljenek rossz, „megjegyezhetetlen” és nem magyaros hangzású neveket. Például olyanokat, mint elődeik? Mondjuk: Psota, Sinkovics, Rüszt, Ruitner, Wegenast, Sztevanovity, Délhúsa Gjon, Frenreisz! Ezeknek a neveknek már a. puszta felsorolása is különössé teszi azt, hogy a művészeknek nevet kell változtatniok, hiszen világos: a teljesítmény meghozza az eredményt.

Ha így van, akkor hát miért érdemes egyáltalán foglalkoznunk a névváltoztatás ilyenfajta, erőteljesen „javasolt” módjával, amely — egyáltalában nem mellesleg említve — sportolókkal kapcsolatban is gyakori? Azért, mert az idézett cikk egy véleményem szerint téves és káros nézetnek adott hangot, és ez társadalmi ügy.

A színészeknek, rendezőknek, énekeseknek azt szokták mondani: azért kell megváltoztatniok nevüket, mert végre is ők a magyar művelődés ügyének szentelik magukat, kívánatos tehát, hogy nevük is magyar legyen. A sportolóknál az az érv, hogy ők külföldiekkel vívott, hazai vagy nemzetközi mérkőzéseken Magyar- országot képviselik — képviseljék tehát nevükben is.

Ez az érvelés első hallásra helytállónak tűnik, tetszetősen és logikusnak hangzik. Ha azonban a dolog mélyére hatolunk, kiderül, mi is az igazság.

Először is nem árt emlékeztetni rá, hogy nemcsak sportolóink és művészeink

— de közülük is kevésbé a színművészek — hanem tudósaink, mérnökeink, munkásaink is képviselik hazánkat külföldön, éspedig mind gyakrabban. Ami azonban még fontosabb: Magyarország — nem csak magyarok országa. Hazánk, történelmi sorsa következtében, magyarok és nem-magyarok hazája. A magyarokkal együtt élnek itt évszázadok óta németek, románok, szlovákok, szerbek, horvátok, szlovének

— egyszóval nemzetiségek.

Vannak nemzetiségi

származású, vagy ma is nemzetiségi polgártársaink, akiknek a neve magyarosan hangzik, és viszont: magyar nemzetiségűek, akiknek idegen hangzású a neve. Tudjuk — nem kell itt most hosszú történelmi fejtegetésekkel untatnom az olvasót —, hogy voltak Magyarország történetének olyan, és többnyire a magyarság számára is gyászos korszakai, amikor a kormányok tomboló sovinizmussal arra törekedtek — a századfordulón a Bánffy-kormány, aztán Horthy kormányai —, hogy a magyarországi nemzetiségeket „asszimilálják”, gorombán szólva: elmagyarosítsák. Ennek eszközeiben nem voltak válogatósak.

Nem lényegtelen mozzanata ennek az egész ügynek az, hogy amint az eléggé közismert, II. József császár rendelettel kényszerítette birodalma zsidó lakosságát, hogy „polgári”, azaz család- és utónévből álló neveket vegyenek fel. Lévén Magyar- ország az osztrák birodalom örököls tartománya, természetesen németes hangzású neveket vettek föl. Így azután az antiszemita uszítás is mindig szívesen lovagolt a zsidók németes nevén.

Ezek hát azok az okok, amelyek miatt megvallom, mindig viszolygást kelt bennem, ha azt hallom hány- torgatni, hogy Magyarország lakóinak legyen magyaros hangzású nese. Ügy gondolom, ez a követelés ellentétes országunk’ egész nemzetiségi politikájával. Hiszen az ország — nem a szavak, hanem a tettek szintjén — nem kis erőfeszítésekkel és anyagi eszközökkel támogatja a nemzetiségek fennmaradását.

Mindez teljesen természetes. Csak azért utalok rá, hogy világossá tegyem, mekkora az ellentét nemzetiségi politikánk, és egyes emberek ama sokszor eléggé erőszakosan hangoztatott követelése között, hogy színészek, sportolók magyaros hangzásúra változtassák a nevüket.

Van ennek különben még egy oldala mégpedig nagyon érzékeny oldala, emberi, érzelmi része. Gondoljuk csak meg: a művészi vagy sportsiker a köztudatban, a közönség tudatában összekapcsolódik annak a nevével, aki azt elérte. Amikor azonban egy fiatal férfi vagy nő elindul — különösen a művészi — pályán, szülei többnyire már megteremtették a maguk helyét a társadalomban, és nem tudják, vagy nem is akarják megváltoztatni a nevüket, így a névváltoztatás szétszakítja a családot a környezet szemében. Márpedig igazán jogos és tiszteletreméltó igénye a fiatal művésznek, sportolónak (tudósnak),

hogy azt a nevet viselje, amelyet a szülei, akik fölnevelték, akiknek nyilván tehetségét, e tehetség kifejlesztését is köszönheti —, hogy így szülei is részesüljenek az elismerésben, a siker örömében. Ettől pedig, ha más nevet viselnek, nyilván elesnek. Ezekben az emberi érzésekbe beletiporni olyan tapintatlanság, amely csak rossz vért szülhet.

agyarország lakosságának túlnyomó többsége magyar. Ez azonban egy szocialista országban nem jelent és nem is jelenthet semmiféle uralkodó pozíciót vagy előjogot, így hát tisztelnünk és védenünk kell nemzetiségi származású állampolgáraink emberi jogait, beleértve a névviselést is. aminek a révén megmaradhat a nemzetiségünkhöz tartozás tudata. Azt hiszem, fontos, hogy tisztán lássuk: nem szabad még csak „szükséges rossz”-nak sem tekinteni a nem magyaros hangzású nevet viselőkkel való tartás együttélést. Ez a dolgok természetes rendje, és voltaképpen sajnálatos, hogy még ma is ennyi szót kell rá vesztegetni.

P. G. P.

Mintegy tíz kilométeres szakaszon felújítják a Beseny szög—J ás zk isér közötti utat. Felvételünk a Tiszasüly határában levő rakodóhelyen készült, ahonnan a Szolnoki Közúti Igazgatóság és a Jászkun Volán gépkocsijai szállítják a zúzott bazaltkövet az útjavításhoz Fotó: T. K. L.

Abádszalókon, Tiszaderzsen

Segítség a rászorulóknak

KOrzetek és orvosok — Készül az iskola — Napközi

Időseknek

A két településen is él több olyan ember, aiki saját erejéből nem vagy csak nagyon nehezen tudna tisztes életet biztosítani magának. Egy fölmérés szerint Abád- szalók több mint ötezer lakójából minden harmadik túl van a nyugdíjkorhatáron, Tiszaderzsen a félezret meghaladja a tisztesebb kort megértek száma. Ez természetesen, nem jelenti azt, hogy mindegyikük nehéz helyzetben volna, hiszen jó néhányuk például szerény jövedelme mellett családtagjai segítségére is támaszkodhat. Itt is, ott is naponta várja az időseket a klub, ahol társaságban, jó körülmények között múlathatják az időt, természetesen étkezésüket is megoldották, s a rendszeres orvosi ellenőrzés sem marad el. Hetvennégyen várják otthonukban a hivatásos és társadalmi szociális gondozókat, akik a mindennapi apró-cseprő teendőket elvégzik a ház körül. Az idősek közül harmincán igénylik a kedvezményes ebédet. Rendszeres szociális segélyt tavaly negyvenhatan kaptak, a költségvetésből erre kevés híján egymillió forint jutott.

A két település lakóinak egészségét három orvosi körzetben vigyázzák az egészségügy szakemberei. Gondot csupán az jelent, hogy a legkisebbeket l Tiszafüreden

láthatja gyermekszakorvos, a nagyközség területén egyelőre ilyen szakember nincs. De lesz! A tanácsi tervekben már ott szerepel egy gyermekszakorvosi körzet létesítése, ehhez jövőre kezdenek hozzá: a költsége egymillió forint.

S ha már a jövő nemzedékénél tartunk, említsük meg, hogy valamennyi óvoda központi fűtéses, s gyakorlatilag minden ilyen korú gyermeknek helyet biztosítanak. Tiszaderzsen igény mutatkozik egy harmadik óvodai csoportra is, amelynek megvalósítása pénzkérdés — a forintokat biztosítja a közös tanács. így minden három- hatéves gyermeket fogadhat majd az óvoda a társközségben.

Régóta várt változás lesz ez év szeptemberétőL amikor is — az építők ígérete szerint — ajtót nyit az új, nyolctantermes, szép iskola Abádszalókon, vele pedig megszűnik végre a váltott tanítás.

A legkisebbek között 179 gyereket tartanak nyilván, akik veszélyeztetett körülmények között élik az életüket, többségük cigány származású. Sorsukat figyelemmel kísérik, az alkoholista szülőket kényszer elvonó kezelésre kötelezik, a kevés jövedelműek rendszeres segélyt kapnak.

A két településen nem

kedvelik igazán a bölcsődét, az édesanyák otthon maradnak kicsinyeikkel, maguk nevelik őket. így azután nem csoda, hogy a harminc gyermeknek is helyet kínáló épületbe reggelente csak huszonkettőn érkeznek Abádszalókon. Négy esztendeje korszerűsítették és bővítették a közös bölcsődét, ahová egyébként a két település csöppségeinek csupán húsz százaléka jár.

Abádszalókon és Tiszaderzsen a hat és félezer lé- lékből szinte minden harmadik nyugdíjas korú, azaz koros ember. S bár a közös tanács költségvetésében tisztességes summa jut rendszeres és rendkívüli segélyezésükre, s a két faluban húszhúsz időst fogadni tudó klub is működik, ez még mindig nem elegendő. Egy fölmérés szerint Abádszalókon kétszáznál is több az a meglett korú, aki magára maradt. Szociális otthonban csak hosszabb várakozás után tudják őket fogadni, ezért született a döntés: hetes napközit alakítanak ki. Ott a napi ellátáson kívül éjszakai szállást is kapnának a magányos öregek, egészségüket orvos, nővér ellenőrizné. Jövőre pedig számukra egy gondozási központot hoznának létre, ami ismét csökkenthetné a koros emberek magányát, elhagyatott® ágát.

Kedvezőtlen négy hónap áll a vasát mögött

Kevesebb utas, kevesebb áru a vonatokon

Kedvezőtlen négy hónap áll a vadút mögött, mostanáig nem sikerült pótolnia az év elejei lemaradást.

A személyszállító vonatok 74 millió utast szállítottak ez idő alatt, egy millióval kevesebbbet a vártnál. Ügy tűnik, tovább folytatódik az évek óta tartó tendencia: sokan elpártolnak a vasúttól. Akik mégis vonatoznak, ma már inkább választják a gyorsvonatot, ezeken a szerelvényeken valamelyest nőtt az utasok száma. A megváltozott igényekhez igazodva az új menetrendben már kevesebb személyvonat közlekedik a hosszabb vonalakon, helyüket egyre inkább gyorsvonatok veszik át. A szerelvények összeállításánál alkalmazkodnak a forgalom nagyságához: a hétvégeken és a csúcsidőszakokban több kocsiból álló hosszabb, a kevésbé forgalmas napokon és napszakokban rövidebb vonatok szállítják az utasokat.

Kedvező tapasztalat, hogy az utóbbi hónapokban pontosabban közlekednek a szerelvények ; januárban a nemzetközi járatoknak csak 57, a belföldi expressz-vonatok- nak pedig 76 százaléka érkezett menetrend szerint, áprilisban már 68, illetve 82 százalékuk. Észrevehető már, hogy a vasút mind többet

fordít a kocsik és az állomások tisztítására, gondozására, de tennivalók még bőven akadnak.

A teherforgalomban 2,7 millió tonna a lemaradás, azaz csaknem 8 százalékkal kevesebb árut szállítottak vasúton, mint tavaly ilyenkor. Az előszállítási akció nem hozta meg a várt eredményt, csaknem 800 ezer tonnával kevesebb árut adtak fel vasútra a termelő- vállalatok, mint egy évvel korábban. Az is kimutatható azonban, hogy az idei akció sikeresebb volt mint az 1985-ös, amikor a mostanihoz hasonlóan az időjárás nehezítette a termelést és a szállítást. Az egyébként csak az első negyedévre szóló hétvégi rakodási versenyt május végéig meghosszabbították.

Az utóbbi két hónapban megélénkültek ugyan a vasúti szállítások, de ígv is bizonytalan, hogy a MÁV teljesíteni tudja-e kitűzött feladatait. Mindenesetre a vasút felkészült arra. hogy kielégítse a fuvaroztatók növekvő igényeit. Szervezési intézkedésekkel gyorsítják az áru mozgását, igény szerint küldenek üres kocsikat a rakodáshoz, javítják a forgalomszervezési és a kocsigazdálkodási munkát.

IHUSOWOK "" |t*»w |

1. MOSOK:

I Rádió I

SZOLNOKISTODIO:

6.30—7.00: Jó reggelt Szolnok! Szerkesztő: vágási Kálmán. (A tartalomból: Hírek, Időjárás — A tegnapról tudjuk, mondjuk — Ma történik — Noteszlap — Lapszemle — Reklám.)

KOSSUTH:

4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Társalgó.

— 9.44: Éneklő ifjúság. — 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót — Talpon maradni. — 10.43: Nóták.

— 11.11: Prága város panoptikuma — Jiri Marek elbeszélése.

— 19.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Klasszikusok délidőben. — 13.45: Szimfonikus táncok. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva . . . — 14.25: Orvosi tanácsok.

— 14.30: Dzsesszmelódiák. —

15.00: Élő világirodalom. — 15.20: Benkő Dániel játszik. — 15.30: Családi szőttes. — 16.09: Vers- forgód — 16.30: KéDek és jelképek. — 17.00: — Tér — idő. — 17.30: Beszélni nehéz ... —

17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család ... — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25 •

Könyvújdonsáeok. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Rádiöszínház: Jóisten farmerban, — 20.06: Szabolcsi Bence rádióelőadásai. — 20.34: Néndalest. — 21.39: Múltidéző. — 22.20: Tíz perc külpolitika — 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23 30: Operaáriák. — 0.15: Éjfél után...

PETŐFI:

4.30: Reegeü zenés műsor — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50:

Tíz perc külpolitika. — 9.05:

Napközben. — 12.00: Hírek. —

12.10: Operettdalok. — 12.30:

Népdalkörök énekelnek. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Vásár- rádió. — 14.30: Rádióhlrmondó.

— 15.05: Albert György hegedül. — 15.20: Könyvről — könyvért — 15.30: Csúcsforgalom . . .

— 17.30: Talpalávaló. — 19.05:

Sport. — 19.10: Csak fiataloknak! — 20.05: Mandel Róbert tekerőlanton játszik. — 20.18:

Musical hangverseny. — 21.05:

__Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. — 21.25: A Musical hang- versenv folytatása. — 22.10: Zeneközeiben a hallgató ... — 0.15: Éjfél után ... *

B

ARTÓK:

6.05: Muzsikáló reggel. —8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: Luga- nói fesztivál. — 9.38: — Zenetör- ténett értéktár. — 10.18: Opera- áriák. — 10.45: Zenekari muzsika. — 11.22: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. — 12.39: Fúvószene. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádiőszinház:

szárnyak — Arthur Kopit hang- iátéka. — 14.13: A kalóz — Részletek Bellini operájából. — 15.05: Népdalkórusok. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: Kamarazene. — 17.00: Iskolarádló. — 17.30: Operakórusok. — 17.48: Láng István müveiből. — 18.30: A Magyar

Rádió szerbhorvát nyelvű műsora. — 19.03: Műsorismertetés.

— 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. — 19.35: Verdi- áriák. — 20.00: Kapcsoljuk a Lipcsei Üj Gewendhaus-termet.

— 20.55: A kincses fiúk. — 21.15: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.50: Dalok, hangszer- szólók. — 22.12: Kóruskorálok. — 22.30: A szív emlékei. — 22.45: Az európai diszkók világa.

8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.00: Iskolatévé. Felvételre ajánljuk! Fizika (ált. isk. 6. oszt.) összefoglalás (ism.) (ff).

— 9.25: Történelem (ált. isk. 8.

oszt.) A második világháború (lsm.) (ff). — 9.55: Delta. Tudományos híradó (ism.). — 10.20: Gyerünk tovább. Jugoszláv film (Feliratos). — 11.45: Mozgató.

Tévétoma mozgáskorlátozottaknak. — 11.55: Képújság. — 16.10: Hírek. — 16.15: Három nap tévéműsora. — 16.20: Nimród — az autóversenyek hőse. Angol dokumentumfilm. — 17.35: Kalendárium 1987. — 18.25: Képújság. — 18.30: Reklám. — 18.40: Mini Stúdió '87. — 18.49: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. Spanyol rajzfilmsorozat XXVI/8. rész: Veszedelem a dzsungelben.

— 19.10: Esti mese. — 19.20:

Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Sógun. Amerikai tévéfilmsorozat — XI/4.

rész. — 21.00: Stúdió '87. A televízió kulturális hetilapja. — 22.00: Magyarok innen-onnan.

Dokumentumfilm. — 23.00: Híradó 3.

2. MŰSOR:

16.55: Képújság. — 17.00: Felvételre alánljuk! Szülők iskolája XIII 11. rész: Testvérek (ism.). — 17.30: Digit-alk. Bevezetés a számítógépek alkalmazásába. XX(6. rész: Nyilvántartás számítógépen (ism.). — 18.00:

Dél-alföldi magazin. A szegedi körzeti stúdió műsora. — 19.00: Miskolci filmfesztivál — hu- sznnhetedszer. — is.25: Tévétorna. — 19.30: Angol nyelvlecke. Follow Me! 41. rész: What to von do? dsm.). 42. rész: What do von know about him? (ism 1. — 20.00: Szép szó. — A •veréb«! kastélyban. Cseres Tibor történelmi iátéka Kossuth Latos ifiűkoráról, — 20.45: Reklám. — 20.55: Híradó 2. — 21.10: Betűreklám. — 21.15: Villa kiadó. NSZK tévé film. — 22.40: Képújság.

MOSZKVA:

14.00: Hírek. — 14.10: Szóljatok hasonák. — 14.55: Hírek. —

15.00: Kovpak — film 1. rész.

— 16.30: Átalakítás és a járási pártbizottság — 2. adás. — 16.45: Világhíradó. — 17.00: A mi kertünk. — 17.30: Hangverseny. — 17.45: Hírek. — 17.50: A névtelen

— tévéjáték. — 19.00: Hiradó. — 19.40: Rogyion Scsedrin zeneszerző. — A szünetben: Világhíradó. — 22.10: Lear király — film 2. rész. — 23.15: Hírek. — 23.20: Sportműsor. — 23.50: L. Gurcsenko énekel. — 0.11: Dokumentumfilm.

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ:

15.35: Hírek. — 15.40: Orosz

nyelvlecke. — 16.00: Szakmunkástanulók műsora. — 16.30:

Bratislava Nagydíja, nemzetközi férfi kosárlabdatoma. — A szünetben: A tűzrendészet tájékoztatója. — 18.00: Rendőrség —

magyar Ismeretterjesztő film. — 18.20: A rendőrség naplójából.— 18.35: A 21. emelet adása — ifjúsági műsor. — 19.00: Tévétoma. — 19.10: Biti mese ism.— 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: A fehér éjszakák melódiája — szovjet—Japán film.

Újvidék :

16.4«: Műsorismertetés — magyarul. — 16.45: Tv-napló — magyarul. — 17.05: Bejelentkezés és akció. — 17.10: Tv-naplő. — 17.39: Gyermekműsor. — 18.00:

Nyomok — ruszin nyelvű műsor. — 18.30: Fiatalok fóruma. — 19.00: Ma: tájékoztató műsor.— 19.15: Rajzfilm. — 19.25: Reklám.

— 19.30: Tv-naplő — magyarul.

— 19.55: Reklám. — 20.0«: Lottósorsolás. — 20.05: Sorozatfilm — Jákob staklar fial és lányai. — 21.00: Reklám. — 21.05; Vers.

szerelem és remény — szovjet tátékfilm. - 22.35: Tv-napló. — 27.59: Műsorismertetés.

BUKAREST:

79.no Tv-híradó. — 20.20: Gazdasági figyelő. — 20.30: Riportfilm. — 20.45: Klasszikus zene.— 21.00: Gonosz tündérek tréfája című tv-Játék. — 21.50: Tv-hir- adó.

M

R