Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

1987. MÁJUS 26 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Faluház Ceglédpusztán Faluház épült német vándor-ácsok kezemun kajával és a község lakóinak összefogásával a Baranya megyei Ceglédpusztán. A százötven lelket számláló település lakóinak közösségi életét szolgáló kör alaprajzú faépületben helyet kapott a falu ezer kötetes könyvtára, a mo­zi; helyet biztosít előadások, kiállítások, társ adalmi ünnepségek rendezéséhez. A kétmillió forint értékű csupa faanyagból álló faluházat a társadalmi munkában előkészített alapokra koszt-kvártély fejében két évi munkával építették fel a falu vendégszeretetét élvező NSZK-bóI érkezett ácslegények (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Tudományos háttér propagandistáknak Hasznos együttműködés az előadók és a könyvtár között Közösségben Megmutatni, hogy mit tudunk A jászberényi városi könyvtár 1978 óta ad hajlé­kot a propagandista klub­nak. A klub azokat az üze­meknél, vállalatoknál, intéz­ményekben dolgozó pártpro­pagandistákat segíti munká­jukban, akik a mindennapi élet különböző területein előadásos és írásos propa­gandát fejtenek, ki. A klub a városi könyvtár 86 négyzetméteres emeleti helyiségében működik, de az egész könyvtár a tudomá­nyos háttere. — A most záruló oktatási évben 13 nagyobb előadást, informálódási lehetőséget szerveztünk a klubtagok szá­mára — mondja Nemes András, a klub vezetője. — Egy-egy jelentősebb előadás­ra azonban nemcsak a klub mintegy nyolcvan főnyi tag­ságát hívjuk meg, hanem — elsősorban az értelmiségiek közül — az érdeklődők szé­lesebb körét. Ilyenkor per­sze, nem tarthatjuk a klub­teremben a foglalkozást, mert 2—300 hallgatót itt nem tudunk elhelyezni, de a vá­rosi pártbizottság nagyterme rendelkezésünkre áll. S A takarékoskodás még nem jelent patópálos fös­vénységet. Napjainkban, amikor szélsőségekre is sok példát találunk, az ésszerű középutat kell választanunk: a felelősségteljes gazdálko­dást a család filléreivel. A Nők Lapja szerkesztősége ehhez szeretne segítséget ad­ni az első alkalommal kia­dott füzettel, melynek címe: „... hogy ne legyen sokadi- ka!” Jó tanácsokkal ugyan sen­kit nem lehet megóvni a csa­lódásoktól, de az összegyűj­tött ötletek talán mégis se­gítenek. Az első kiadvány­ban a családi munkameg­osztás országos tapasztala-' tait vették alapul a szer­zők. Nem könnyű ugyanis megszervezni a háztartás mindennapjait azokat, akik kezdő háziasszonyok, de a „gyakorlottaknak” is kínál új dolgokat. Feltüntetik egy elképzelt négytagú család aprócseprő programjait. kiadásait — azok beosztását. Javaslatot tesznek a családi biztonsági szükség is van erre mert pél­dául Bognár József akadé­mikus, de más, bizonyos té­materületen ismert szakte­kintélyek előadásai telt há­zat vonzottak. A klub előre meghatáro­zott terv alapján tudomá­nyos igénnyel készíti fel a propagandistákat feladatuk ellátására. A legszüksége­sebb politikai irodalom — napra készen — az érdeklő­dők rendelkezésére áll, ugyanott különböző mód­szertani segédanyagokat is találhatnak. — Nemcsak a lexikonok, a kézikönyvek, folyóiratok és napilapok állnak a propa­gandisták rendelkezésére, de olyan eszköztárunk is van, amely minden igényt kielé­gít. Hamarosan mikrofilmen lesz a Jászságról megjelent gazdasági, politikai, kulturá- - lis publikációk törzsanyaga, s ezt mikrofilm-olvasó se­gítségével katalógus alapján kutathatják majd az érdek­lődők. De az írásvetítőtől a diafilm-sorozatokon keresz­tül a képmagnóig mindenünk megvan — kalauzol a klub vezetője. tartalék összetételéhez, a dugi-dobozokba való gyűj­tögetéshez. Hitelekkel és kölcsönökkel is lehet segíte­ni az „elakadt szekeret”, ezek részletes leírása is ben­ne van a füzetben. És még mi minden! Re­ceptek, termékek kínálata, adatok, címek felsorolása. A klub felszereltségére jellemző, hogy az általános és középiskolai oktatáshoz készített diafilmek teljes készletével rendelkeznek. Egy-egy politikai téma ugyanis a szemléltetés szint­jén is megkívánja a vissza­tekintést, ilyenkor ezek a színes képek is jól használ­hatóak. A propagandisták az 1986 —87-es oktatási évre is meg­kapták a kölcsönözhető se­gédanyagok katalógusát. A legkülönbözőbb témakörök szemléltető anyagaiból válo­gathatnak az előadók. A jászberényi klub bázis­feladatokat is ellát, előadók­kal, szakirodalom és szem­léltető eszközök kölcsönzésé­vel támogatja a Jászság te­rületén dolgozó propagan­disták munkáját. A könyvtárosok természe­tesen jelentős segítséget ad­nak az előadásaikra készülő propagandistáknak, a külön­böző tudományos részterüle­tek ismerőiként a legfrissebb dokumentációkat bocsátják az előadók rendelkezésére. melyek minden háziasszony­nak hasznára válnak. Ruház­kodásról, kozmetikáról is esik szó dióhéjban, aztán a lakás praktikus kihasználá­sáról, az átrendezésről... Az ergonómia fogalmát is beve­zeti a köznyelvbe, amely gazdaságos munkaszervezést jelent. Előzetes tervezés, gondolkodás kell hozzá, a gépek és az emberek erejé­nek összehangolása — de nem ördöngösség, s még a tükör elé ülni is jut néhány perc. A családi főkönyv végkö­vetkeztetését az olvasóra bízzák 'a szerzők, de egyér­telmű, hogy az csak az egészséges életmód lehet. A Nők I-apja Füzetek-so- rozaíot a következő témák­kal szeretnék folytatni: kis­kertművelés, kötés-horgolás, hímzés, szabás-varrás, sütés­főzés- befőzés, családi ünne­pek, ajándékozás, vásárlás, gyermekvárás... Csupa fontos téma, amelyekhez sosem le­het eleget tudni. — kj ­Magyar mise, katasztrófajáték, Requiem Szabadtéri színpadok újdonságai Annak a törekvésnek a szellemében, hogy a buda­pesti szabadtéri színpadok is otthont adhassanak ősbemu­tatóknak, a Budapesti Sza­badtéri Színpadok igazgató­sága több szerzőt is felkért egy-egy mű megírására. Ezek közül kettőt a Margit­szigeti Szabadtéri Színpadon, illetve a Városmajori Szín­padon láthat a közönség. Az új magyar produkciók mel­lett zenei előadásokkal is gazdagítják a kínálatot. A Tolcsvay-testvérek Ma­gyar mise címmel írtak új művet, ennek forgatóköny­vét Nemeskürty István ké­szítette el, a dramaturg Mül­ler Péter. A szerzők azt igyekeztek a színpadi formá­ban is megmutatni, milyen eszközök, módszerek szolgál­hatnak közösségteremtő erő­ül, az ősi beavatási szertar­tástól a művészetig. A^ másik magyar előadás műfaji meghatározása: ze­nés katasztrófajáték két részben. Szerzője Selmeczi Tibor, rendezője Sík Ferenc, szereplői; Csala Zsuzsa, Rá- tonyi Róbert, Balázs Péter, Szombathy Gyula, B aranyi László, Heller Tamás és Ná­das György. A díszleteket Markos Zoltán, a jelmezeket Tóth Kati tervezte. A már- már abszurd darab a kabaré hagyományai szerint valósá­gos gondokról, jelenségekről szól. Andrew Lloyd Webber-től — a Jézus Krisztus Szuper­sztár, az Evita, a Macskák szerzőjétől — egyházi litur­gikus művet láthat majd a közönség. Szolnok megye már évek óta az előkelő első helyen van a táborozó gyerekek szá­mát tekintve: az úttörőknek több mint egynegyede megy minden évben nyaralni az úttörőelnökség és a csapatok által szervezett táborokba. Hagyománynak számít a nagyvisnyói üdülés, amelyet a Gyermekvédő Intézettel együtt szerveznek meg. Itt augusztus első hetében száz­harminc gyerek töltheti el szabadidejét a nevelőszülők­kel együtt. Bükkszéken a Szolnok Megyei t Verseghy Könyvtárra] közös olvasótá­borban vakációzhat július közepén nyolcvan ifjú könyvbarát Másodszor ren­dezik meg ebben az évben a megyei tanács művelődési osztályával együtt a „Bará­tunk, a ...” tehetséggondozó szaktábort, amelyre az egyé­ni pályázatokon elért ered­ményeik alapján válogatják ki a diákekat. Nagyvisnyón, júniusban százharminc út­törő nyaralhat ebben a szak­táborban. Mezőtúron ismét az ifjú természetbarátoké lesz a nyáron néhány nap. Újdonság a Szolnokon rendezendő városszépítő tá­bor. ahol negyvennyolc szol­noki és városkörnyéki tanu­ló vesz majd részt. Az sem mindennapos prog­ram, hogy a szovjetunióbeli testvérmegyei kapcsolatok keretében huszonkét észt pajtás látogat el a megye­székhelyre július 19 és au­gusztus elseje közöt, a KlSZ-táborban ismerkedhet­nek meg magyar diákokkal. A most kialakulóban lévő francia—magyar barátság je­le pedig az, hogy a nyáron francia gyerekek is érkeznek hozzánk vendégségbe. A me­gyében élő pajtásoknak is van lehetősége külföldi tá­A» utóbbi évtizedben szembetűnően változtak kulturális igénye­ink, lehetőségeink, szokása­ink. Azon persze már lehet vitatkozni, hogy ezek a vál­tozások az örvendetes, vagy inkább az elkeserítő jelzővel illethetők-e. Gazdasági éle­tünk megtorpanásai egyfelől a kultúra drágulását idézték elő, másfelől — az úgyneve­zett második gazdaság elter­jedésével — megváltoztatták az emberek életmódját, élet­vitelét. S különösen a mű­vészetek iránt legfogéko­nyabb értelmiségiek anyagi gondjai aggasztók. Nem csoda, hogy rohanó világunkban egyre inkább az úgynevezett passzív befoga­dási formákat — a tévéné­zést, videózást, az újságolva­sást stb. — választják kul­turális igényeik kielégítésé­re az emberek. Ennek a tér­hódítását statisztikai adatok bizonyítják, mint ahogy azt is, hogy a színház- és kon­certlátogatók száma stagnál, a különböző művelődési, mű­vészeti kisközösségek — klu­bok. szakkörök, amatőr együttesek stb. — száma pe­dig csökken Csökken, ám mindig hal­lani újak születéséről szerte az országban, Kecskeméttől Debrecenig Békéscsabától Pécsig. A magyarázat való- szinűleg az emberek önkife­jezési vágyában keresendő. Furcsa kényszer ez, mely ar­ra ösztökél, hogy valami­lyen módon, formában — vászonra festve, kőbe vésve, a zene, a tánc nyelvén, avagy versbe öntve — elmondjuk, megmutassuk mindazt, amit érzünk, gondolunk önma­gunkról, illetve a körülöt­tünk derülő vagy boruló vi­lágról. Ez a kényszer általá­ban erősebbnek bizonyul a szükségesnél. nemesebbnek az anyagi fontolgatásoknál. borozásra: rendszeresen mennek gyerekek az NDK- ba, a Szovjetunióba, Bulgá­riába. Vezetőképző táborban ki- lencszáz úttörő nyaral majd a Tiszaligetben, Felsőtár- kányban. Jászberényben, Be­rekfürdőn és Recsken. Festői magyar tájakon lesznek a központi szervezésű sátortá­borok: Zobákpusztán, Ilona- völgyben, a csicsói erdész­házban, a Búbánatvölgy- ben, Bükkaranyoson, Só- tonyban, Sárospatakon és Sopronban, összesen mint­egy hatszáz tanuló pihenhet, szórakozhat ezeken a helye­ken. Vándortáborok is járják majd az országot: gyalogo­san vagy kerékpáron. A Ba­laton környékén is sokan él­vezik a nyarat, főleg a bala- tonszepezdi üdülőben. A csillebérci és a zánkai „úttörőparadicsomban” me­gyénkből körülbelül hatszá- zan nyaralnak majd. Zánkán lesz az eszperantó szaktábor, a tömegsport-találkozó, az őrsvezetők országos tanács­kozása, az úttörőgárdisták, a kiváló úttörők tábora. Itt tartják az úttörőzenekarok országos fesztiválját, ame­lyen a jászberényi fúvós- és a karcagi vonószenekar is részt vesz. Szentesen rendezik az or­szágos tánc-szaktábort, amelyre megyénkből a szandaszőlősi Vadvirág tánc- együttes utazik. Pécsen a Gyermekszínjátszók Orszá­gos Találkozója lesz június­ban. s meghívták a berek­fürdői diákcsoportot is. Egerben pedig a bábjátéko­sok szerveztek országos fesz­tivált, ahol Szolnok me­gyét a mezőtúri Dobogó báb- csoport képviseli. — körmendi — Ugyanakkor — lévén az em­ber kollektív lény — egy másik kényszerrel párosul: megmutatni másoknak, mit (ilyen-olyan színvonalon) al­kottunk. Persze kulturális életün­ket tekintve, egyoldalú len­ne, ha csak a művészeti kö­zösségek jelentőségét mél­tatnánk. A különböző klu­bok — dicséretes példaként említhetők az ország legkü­lönbözőbb részén szervező­dött, jórészt értelmiségieket tömörítő Űj Tükör Klubok — a lehetőségek sokaságát kínálják az új ismeretek, esztétikai vagy egyéb élmé­nyek szerzésére. Vagyis a nem kimondottan alkotásra, hanem „csak” művelődésre inspiráló közösségekben ki­tűnő alkalmak vannak arra, hogy a hasonló érdeklődésű tagtársak — sok esetben a meghívott előadókkal, írók­kal, művészekkel stb. közö­sen — megbeszélhessék, amit éreznek, gondolnak e világ­ról. illetve jelenségeiről. Sa véleménycseréknek, a viták­nak változatlanul megvan az a nagyszerű tulajdonságuk, hogy nemcsak gyarpíthatják: el is mélyíthetik az ismere­teket, több oldalról világít­hatnak meg egy-egy kérdés­kört, jelenséget. Emellett — szintén nem mellékes — kö­zösségi szemléletre, maga­tartásra nevelnek az együtt töltött órák, évek. Változó és egyre gyorsuló világunk­ban sokan elfordulnak a mű­velődést szolgáló vagy az önkifejezést, az alkotást se­gítő, ösztönző kisközösségek­től. De mindig születnek újak, amelyeket a bennük rejlő lehetőségeket ismerve — örömmel üdvözölhetünk. K. E. Kecskeméten Nemzetközi Kodály­szeminárium Július 19. és 30. között rendezik meg Kecskeméten, a Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézetben az idei Nemzetközi Kodály-szeminá- riumot, majd augusztus 2- től 7-ig a VIII. Nemzetközi Kodály-szimpóziumot, amely egyben a Nemzetközi Kodály Társaság közgyűlése is. A zenepedagógiai szemi­náriumnak mintegy 150 ma­gyar és külföldi résztvevője lesz, akik ebben az évben először külön is tanulmá­nyozhatják az iskolai zene­oktatás egy-egy speciális részterületét. Az oktatógár­dában a legnevesebb hazai szakemberek mellett az idén is helyet kap külföldi ven­dégelőadó az Egyesült Álla- mok-beli Jean Sinor szemé­lyében. A Nemzetközi Ko­dály-szimpóziumot kétéven­ként más-más országban rendezik. Ezúttal a 250 résztvevő előtt 14 országból érkező előadók tartanak re­ferátumokat a Kodály-kuta- tások legújabb eredményei­ről és a legfrissebb zenepe­dagógiai törekvésekről. A tanácskozás idején je­lentős hangversenyek szín­helye lesz Kecskemét. A Ma­gyar Alllami Hangverseny- zenekar Lukács Ervin ve­zényletével ad koncertet, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa Kodály kó­rusműveiből és kortárs ze­neszerzők alkotásaiból ösz- szeállított műsorral lép a pódiumra. Elhangzanak Kecskeméten a Nemzetközi Kodály Társaság által erre az alkalomra rendelt zene­darabok is. — ti — Ni« um« tüzelek Munkaszervezés otthon is Hol táboroznak nyáron az úttörők? Pihenés nyelvtanulással Kerékpáros vándorút

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom