Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987 MÁJUS 25. Bukaresti sajtóértekezlet, Izvesztyija-cikk Szöuli csaták Az egész arcot, fejet elta­karó, gázálarcokkal egybe­épített sisakokat, a közép­korra emlékeztető pajzsokat, valamint a modern kor esz­közeit, a gumibotokat és könnygázgránátokat viselő rohamrendőrök látványa szinte már a szöuli vagy akármelyik dél-koreai város megszokott utcaképéhez tar­tozik. Ugyanúgy, mint a ve­lük szemben álló tüntetők — legtöbbször diákok — akik „csak” az országban uralko­dó diktatúra felszámolását követelik. Az ilyen tiltako­zó megmozdulások kimene­tele, koreográfiája sajnálato­san egyhangú: a Csőn Tu Hvan rezsim elnyomó gépe­zete a jói bevált recepthez folyamodik és finomnak nem nevezhető módszerek­kel teremt rendet az utcá­kon. Így volt ez a mostani hét­végén is, amikor a karhata­lom a szöuli belvárosban ezernél több tüntetőt vett őrizetbe a már menetrend- szerűnek mondható felvonu­lás szétverése után. A rend-* szer urai nem bízták a vé­letlenre a dolgot s tizenöt­ezer rendőrt vontak össze azon a megmozdulás meg­akadályozására, amelyet a kvandzsui felkelés hetedik évfordulója kapcsán hirdet­tek meg az ellenzéki erők. (Azon a májuson Kvandzsu városában csaknem kétszá­zan estek az erőszák áldoza­tául). Nos, a gyűlés ugyan elmaradt, az utcai összecsa­pások azonban nem, s a tün­tetők ezúttal is a katonai diktatúra felszámolását kö­vetelték. Ezt akarja természetesen az ország polgári ellenzéke is, csak kevésbé zajos mód­szerekkel. Az ellenzéki moz­galom vezető politikusai — akiknek tevékenységét a kormányzat így vagy úgy korlátozni igyekszik — már többször is kijelentették, hogy nem elégszenek meg látszatintézkedésekkel és a (nyugati mintájú) demokrá­cia teljes kivívásáig folytat­ják harcukat. Készek ugyan a párbeszédre Csőn Tu Hvan elnökkel, ám elképzelhetet­lennek tartják, hogy a jö­vőre esedékes elnökválasztás után is a helyén maradjon. Csőn azonban nemigen haj­lik a távozás gondolatára és éppen ezért mereven eluta­sítja az ellenzék alkotmány­módosítási követelését, ami lehetővé tenné a közvetlen elnökválasztást. Az elnök tehát hajthatat­lan és kormányzása nem szakít a régi módszerekkel, legfeljebb látszatengedmé­nyeket tesz. Pedig jobban tenné, ha mielőbb önként eltávozna a dél-koreai poli­tikai élet színpadáról, mert ha nem, elképzelhető, hogy rákényszerítik erre. Egyre kényelmetlenebbé válik ugyanis a hatalmát csak erő­szakkal fenntartani képes politikája a legfőbb támoga­tó, az Egyesült Államok szá­mára is. Daróczi (Folytatás az 1. oldalról) ország kapcsolatai kiegyen­súlyozottak, a közös érdeke­ken és célokon alapulnak. A Szovjetunió és Románia minden sajátossága mellett közösen a törekvések a kap­csolatok fejlesztésére és szovjet részről úgy vélik, a mostani látogatás további ösztönzést ad ehhez. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára buka­resti látogatásának előesté­jén Románia fejlődésének eredményeiről és problémái­ról közöl cikket az Izvesz­tyija. A szovjet lap tudósí­tói méltó módon foglalkoz­nak a szocialista Románia társadalmi-gazdasági ered­ményeivel. Elmondják, hogy az ország életét harmadik éve a szi­gorú takarékosság feltételei határozzák meg: a villa­mos- és hőenergia, valamint a földgáz racionális fel- használásának programja, amelyet az RKP KB VB fo­gadott el 1985 októberében, tovább szigorította a koráb­bi intézkedéseket. A szigorú intézkedéseket mindenekelőtt a bányá­szat, az olajbányászat, a ve­gyipar munkájában felme­rülő súlyos hiányosságok, s különösen az energetika te­rén mutatkozó lemaradás in­dokolta, de más oka is van: Románia külföldi eladósodá­sa. Az export növelése, amely az országon belüli ta­karékosságra támaszkodik. A Párizs melletti Mala- koffban a kommunista par­lamenti és helyi tanácsi kép­viselők ötödik országos kongresszusával megnyílt az FKP elnökválasztási hadjá­rata. A kongresszuson mon­dott beszédében Georges Marchais, az FKP főtitkára kritikus hangon beszélt a baloldal közös kormányának négyéves tapasztalatáról és felhívta a kizsákmányolt#­TOKIÖ Tokiói sajtójelentések sze­rint japán tudásoknak a vi­lágon először sikerült le­fényképezniük, miként tá­madja meg az AIDS-vírus az emberi sejtet. KASSEL Pasoliniról szóló operát mutattak be a hét végén a nyugatnémetországi Kassel- ben. Az 1975-ben meggyil­kolt filmrendezőnek szentelt „Pier Paolo” szerzője Walter Haupt müncheni komponis­ta. Az operaelőadásokkal egyidőben a kasseli mozik­lehetővé tette, hogy a köz­társaság rövid időn belül visszafizesse hosszútávú hi­teleinek nagy részét a Nyu­gatnak, s a tervek szerint az ország a mostani ötéves terv végére teljesen megszabadul adósságainak hálójából. . A Hotel Bukarestben szombaton megnyílt nemzet­közi sajtóközpontban román részről vasárnap két sajtó- konferenciát tartottak: az egyiken a romániai nemzeti­ségi politikáról, a másikon pedig a román külpolitika törekvéseiről tájékoztatták az érdeklődőket. A legfelsőbb szintű ro­mán—szovjet tárgyalásokon várhatóan vezető helyet fog­lalnak el a gazdasági együt- működés kérdései. A két or­szág gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­sének 2000-ig szóló program­ja előirányozza az árucsere- forgalom jelentős növelését, a termelésszakosítás és koo­peráció kiszélesítését, a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés bővítését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban külö­nösen lendületesen fejlődő árucsere-forgalom növekedé­si üteme megközelíti a 70 százalékot, értéke pedig meghaladja a 30 milliárd ru­belt. A Szovjetunió hagyo­mányosan Románia első szá­mú külkereskedelmi partne­re, részesedése a román kül­kereskedelmi forgalom egy­negyede. kát, hogy jövőre szavazzanak az egyetlen baloldali jelölt­re, André Lajoinie-re. Az FKP főtitkára kijelen­tette, hogy jövőre a kommu­nista szavazat lesz az egyet­len lehetőség arra, hogy mozgósítsák mindazokat, akik egyaránt elégedetlenek az 1981 és 1986 közötti ta­pasztalattal és az azóta tar­tó jobboldali kormányzással is. ban Pasolini-filmeket vetí­tenek, a Neue Galerie-ben pedig az olasz filmrendező rajzait állítják ki. ROMA Mérsékelt földrengés volt vasárnap Olaszország északi helyes vidékein, Trento és Brescia között. A Richter­Véget ért a LEMP KB Ülése (Folytatás az 1. oldalról) megvalósításában a lehető leggyorsabban alkalmazkod­nia kell az országban végbe­menő politikai és gazdasági reform követelményeihez. Döntés született arról is, hogy a megváltozott felada­toknak megfelelően átalakít­ják a párt szervezeti felépí­tését, csökkentik az appará­tus létszámát, mérsékelve a fenntartási költségeket. A KB mostani, illetve a PB korábbi határozatának megfelelően a pártszerveze­tekben, a vajdasági, a váro­si pártbizottságokon és a központi bizottságban is, az új feladatoknak megfelelően osztályokat vonnak össze, szüntetnek meg. Ezzel pár­huzamosan felülvizsgálják a teljes pártapparátus állomá­nyát politikai és szakmai is­mérvek szerint. A pártappa­rátus költségeinek mérséklé­se érdekében már a jövő év január elsejével 20 százalék­kal csökkentik a LEMP KB munkatársainak számát. Csernobili hatások A szovjet egészségügy tel­jes felelősséggel állíthatja, hogy a csernobili szerencsét­lenség körzetében a lakossá­got ért többletsugárzásnak semmiféle káros következ­ménye nem várható a közel­jövőben, s távlatilag is mi­nimálisra becsülhető a rá­kos megbetegedések és gene­tikai károsodások növekedé­se — jelentette ki sajtónyi­latkozatában Anatolij Roma- nyenko ukrán egészségügyi miniszter. A Csernobil körül kialakí­tott 30 kilométeres, kiürített biztonsági övezet melletti te­lepülések többségének, illet­ve Ukrajna lakóit ért dózisa természetes háttérsugárzás adagjának megfelelő — hangsúlyozta Romanyenko. Sajnos a lakosság egy része a sugárfóbia — vagyis a su­gárzástól való félelem — miatt korlátozta bizonyos élelmiszerek, a tej, a friss zöldség és gyümölcs fogyasz­tását. skála szerinti 4,2 erősségű rengéstől helyenként vako­latdarabok potyogtak le a házakról, egy öreg, lakatlan ház pedig összeomlott, de lé­nyeges károk vagy sérülések nem keletkeztek. DALLAS Tornádó pusztított szom­batra virradóra Texas állam­ban, s szinte teljesen eltö­rölt a föld színéről egy ki­sebb települést. A 185 lakosú Saragosában 39 személy — köztük sok gyerek — életét vesztette és több mint szá­zan megsebesültek a termé­szeti csapás következtében. Párizsban Kommunista választási gyűlés A Hofburgban Bocskai koronája, Attila kardja A Hofburg, az egykori császári palo­ta egyik belső udvarában rendszeres a sorbanállás. Több, mint négy égi tar­tó átépítés után a napokban újra meg­nyitottak a kincstárat, a világ egyik páratlan gyűjteményét, amelyet Bécs látogatóinak elmulasztaniok nem sza­bad. A magyaroknak legkevésbé, hi­szen közös történelmünk következtében nem egy kincsünk végül is ott maradt, ahonnan évszázadokig kormányoztak bennünket. A kincstár egyik büszkesége például az 1605-ben aranyból készült, ékkövek­kel dúsan borított korona, amelyet a Szultán küldött Bocskai István erdélyi fejedelemnek. Itt van Nagy Lajos ezüst- arany kettőskeresztje, benne (a ha­gyomány szerint) Krisztus keresztjéből származó szilánkokkal. A keresztet egyébként a múlt században egy bécsi restaurátor egyszerűen ellopta: hami­sítóit másolatát adta vissza, az eredetit eladta... A másolat 1921-ben, amikor hazánk és Ausztria megosztozott a kö­zös javakon, a budapesti Nemzeti Mú­zeumba került, Bécs viszont ismét egy­szer szerencsés volt: 1957-ben London­ban és Koppenhágában megtalálták Nagy Lajos kettébontott keresztjét, s a kincs újra idekerült. * Itt az arannyal, ezüsttel, gyöngyök­kel díszített kard, amelyet Attila, vagy Nagy Károly kardjaként egyaránt em­legetnek. Bizonyos csak annyi, hogy a remekművű munka a 10. sz. első felé­ből, Kelet-Európából származik és az összehasonlító kutatások magyar ere­detre mutatnak. Láthatjuk Szent Ist­ván erszényét, sapkáját, a későbbi szá­zadokból pedig a Szt. István rend lo­vagjainak csillagát, aranyláncát, tollas- hermelines díszöltözetét. A világi kincstár fő^ékességei a né­met-római birodalom koronája, koro­názási ékszerei amelyek a történelem szerencséjéből maradtak a múlt század elején Bécsben, akárcsak az arany­gyapjas rendnek az ugyancsak a forra­dalmi Franciaország elöl idemenekített kincsei. Hitler az 1938-as megszállás után azonnal Nürnbergbe szállíttatta a német koronát s a többi, felbecsülhe­tetlen értékű tárgyát, ám azokat 1949- ben sikerült visszakapni. Termeket töltenek meg a Habsbur­goknak Európa minden tájáról, sőt, a tengerentúlról, például Mexikó császá­rai kalandjuk idején összegyűjtött pá­ratlan aranykincsei, drágakövei. Nem kevesebb látnivalót kínálnak a másik részben az egyházi kincstár műreme­kei, katolikus ereklyék, az utóbbiak kö­zött Szent Péter foga, keresztfa-darab­kák, a Bűnbánó Veronika kendőjének maradványa. Eredetiek, vagy sem, ki tudná megállapítani, de mindenképpen történelmet idéznek, sok század ke­gyeletét őrzik. A mintegy 90 milliós költséggel újjá­alakított kincstár területét az eredeti kétszeresére növelték, hogy a látoga­tók tömegei jól láthassanak. A textíliá­kat minden külső fénytől végik, az el­fedett ablakú helyiségekben a különle­ges belső megvilágítás meghitt félho­mályt teremt. A golyóálló, betonba- ágyazottan földrengés-biztos, acél és bronz-szerkezetű tárlók portól, termé­szeti csapástól és rablóktól egyaránt biztosan védik kincseiket. A biztonság­ra, a legkorszerűbb elektronika alkal­mazásával. — érthetően — különös gondot fordítottak. A bécsi kincstár kedd kivételével minden nap nyitvatart, a 45 schillinges belépődíj sajna a volt tulajdonainkra kíváncsi magyarokra szintén vonatkozik... Perzsa-öböl ü Pravda kommentárja az amerikai őrjáratról A Perzsa-öbölben összpon­tosított amerikai hadihajók úgynevezett őrjáratozása — figyelembe véve a harcok erősödését az iraki—iráni fronton — vészjósló jellé vált, és beláthatatlan követ­kezményekkel fenyeget — ál­lapítja meg a Pravda. Washington álláspontja szerint az amerikai haditen­gerészeti egységek a „szabad hajózás biztosítása” érdeké­ben tevékenykednek az öböl­ben, s a szovjet lap ennek kapcsán hangsúlyozza: sok­kal logikusabb lépés lenne hatékony erőfeszítéseket ten­ni az értelmetlen vérontás beszüntetése érdekében, semmint parancsot adni — mint azt Reagan tette — az amerikai hadihajóknak, hogy nyissanak tüzet bárme­lyik iraki vagy iráni repülő­gépre, amelynek „mozgása ellenséges szándékokra utal”. Következetesen tartózkod­ni kell minden olyan lépés­től, amely a térség biztonsá­gát és a szabad hajózást fe­nyegeti, mind a közvetlen akcióktól, mind pedig a ka­tonai jelenlét növelésétől. A szabad hajózás kérdését a Szovjetunió értékelése sze­rint tárgyalások útján lehet és kell is megoldani. A Szov­jetunió kész résztvenni egye­bek között olyan többoldalú tárgyalásokon, amelyeken az Indiai-óceán vizeit használó államok vennének részt a tengerhajózási útvonalak biztonságának szavatolása érdekében, beleértve a Per­zsa-öböl és a Hormuzi-szo- ros térségét is — állapítja meg a Pravda kommentárja. Az Irak és Irán között he­tedik éve dúló háború mind­inkább a kiszélesedés veszé­lyével jár és immár közvet­lenül érinti a nagyhatalme'- kat is — erre figyelmeztetett szombati tv-beszédében Dzsábir el-Ahmed esz-Sza- bah kuvaiti emír. A Rama- dán-ünnep végén mondott hagyományos beszédében az uralkodó megállapította: a háború már túllépte a helyi jellegű konfliktus kereteit s a nemzetközi vizek bizton­ságát is veszélyezteti. Üzenetben fordult az ENSZ főtitkárához Ali Ahbar Ve- lajati iráni külügyminiszter, felszólítva a nagyhatalma­kat, hogy „szüntessék be je­lenlétüket” a Perzsa (Arab)- öbölben. Velajati azzal vá­dolta Irakot, hogy az ameri­kai hajó ellen végrehajtott légitámadás előre megfontolt akció volt, amellyel Bagdad „válságot akart szítani” az öböl térségében, ezzel is elő­segítvén egy esetleges nagy­hatalmi beavatkozást. Hatalmas tömegkarambol történt az egyik Münchenhez kö­zeli autópályán. Az esős időben 150 gépkocsi ütközött össze: ketten életüket vesztették, csaknem ötvenen megsebesültek. A képen: részlet a baleset színhelyéről (Telefotó — Reuter — MTI — KS) Mindkét fél békés megoldást akar India és Kína határvitája India és Kína békésen kí­vánja rendezni határviszá­lyát — erősítette meg pén­teken mindkét fél. A PTI in­diai hírügynökség közölte egyfelől az új-delhi külügy­minisztérium szóvivőjének, másfelől Vu Hszüe-csiennek, a kínai diplomácia vezetőjé­nek e szándékot tükröző sza­vait. India a békés megoldás híve, ezért tárgyal róla rend­szeresen a másik féllel — idézi a PTI az indiai kül­ügyi szóvivőt. Az indiai hírügynökség szerint Vu Hszüe-csien kí­nai külügyminiszter túlzott­nak nevezte a két ország ha­tárán végrehajtott csapatösz- szevonásokról szóló nyugati sajtójelentéseket. A kínai külügyminiszter Karacsiban (átutazóban tartózkodott a pakisztáni városban) nyilat­kozott az ügyről. A PTI hír- ügynökség szerint Vu kije­lentette, .hogy Peking tár­gyalások révén kívánja el­simítani a határviszályt. Ugyanaznap Űj-Delhiben bejelentették, hogy magas szintű indiai küldöttség uta­zik Pekingbe, a május 25- ére tervezett kétoldalú ke­reskedelmi megbeszélésekre. Az Aprítógépgyár, Jászberény felyéitelre ke­res, felsőfokú orosz nyelvvizsgává] rendelkező gépészmérnököt szerkesztő - gyártmányfejlesztő munkakörbe Fiatal, pályakezdő házaspárnak felvétel ese­tén lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkézés és bővebb felvi­lágosítás az Aprítógépgyár személyzeti és oktatási osz­tályán. Címünk: Aprítógépgyár, Jászberény, Sportpálya út 1. Telefon; 12-355. (4774) !G> Holtai András

Next

/
Oldalképek
Tartalom