Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-25 / 121. szám
1987. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Telekábel Híradós és Vegyesipari Ksz mutatta be a műholdas tévé-vevőberendezéseket, különböző antenna- rendszereket Érdekességek a BNV-n Volkswagen és Suzuki alvázra tervezett Ikarus mikrobuszok is nagy elismerést kaptak Nagy az érdeklődés a Szolnoki Vas- és Faipari Kisszövetkezet nagynyomású gőzkazánjai iránt A BHG „titkárnő”-telefonja A Jászberényi MICOOP által kifejlesztett programozható ellenőrző berendezéssel a BNV idején, a standon is termelnek — a termék nemcsak kiállítási darab Rács az ajtón Mégpedig azon az ajtón, amin keresztül esetleg szorult helyzetben a tetőn kereshetnének menedéket a segítség megérkezéséig a rászorulók. A tűzoltók a középmagas és magas házak tetőkijárati ajtaját szakszerűen kiürítési útvonalnak nevezik, mi azonban nevezzük csak a nevén: a menekülés ajtaja. (Anélkül, hogy az ördögöt a falra festeném, alkalmasint azok az ajtók emberéletet menthetnek!). Nem is hoznám szóba a dolgot, ha ezek az ajtók megfelelnének a célnak. No, nem azért nem felelnek meg, mert nem ajtók, hanem azért, mert gondos kezek egy helyütt bezárták, másutt két lakatot higy- gyesztettek rá, a harmadik helyütt pedig még vasráccsal is ellátták. A kulcsok minden esetben jó helyen: vagy a közös képviselőnél, vagy a házmesternél (a földszinten). Mindezek a szolnoki pél- dák.Teszem hozzá rögtön: nagyon rossz példák. Ehhez hasonló furcsa és kicsit riasztó példákkal persze még szolgálhat a tűzoltóparancsnokság. Az egyik ilyen rnagap épület házmesterét villámcsapásként érte a hír: az üveg- szekrény mögötti telefon közvetlenül a tűzoltóság ügyeletén csörög. Nem tudta. Vajon miért nem? Hány perc (és hány ezer forint, másról nem is beszélve!) veszteséget jelenthet az ilyen tudatlanság? No és az emeletenkénti csatlakozóval ellátott vízvezeték- rendszer, ami a tűzoltók mentőmunkáját segítené? No, persze, hogy néhány helyütt ügyes kezek megdézsmálták már, így adott esetben hiába helyeznék víznyomás alá, a víz nem jutna el oda, ahová kell, mert menet közben már megcsapolták. A sor folytatható. Sajnos. A Szolnoki Tűzoltóparancsnokság nemrég körlevelet küldött ki az említett lakóházak kezelőinek, használóinak, hogy az írás elején említett ajtókat tegyék szabaddá, mert „az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz, vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek”. Akik a lakatokat, rácsokat elhelyezték azzal védekeznek, hogy hívatlan éjszakai vendégek húzódnak meg a liftek szerelő aknáiban, beveszik magukat a tetőre. Meglehet. Ám egy tűz esetén...? Gyakori ellenőrzéssel a csövesek ki- tessékelhetők. De föltehető egy üvegszekrény is, amiben az ominózus kulcs lapul. Veszély esetén csak be kell törni az üveget. Ez persze csak egy lehetőség, nyilván számos jobb is van. Mindegyik jobb a jelenlegi helyzetnél. Ha bármelyiket is megvalósítanák e házak önkényes lakat- és rácskészítői, akkor a ' lakóknak nem kellene saját biztonságuk érdekében a tűzoltósággal levelezniük. — h — Tiszafüreden Ifjúsági békemajális Ifjúsági békemajálist rendezett szombaton Tiszafüreden a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. Az esemény színhelyéül korábban a Holt-Tisza-partot választották a szervezők, bízva a kellemes, napsütéses időben. Nos, ez elmaradt, bár a résztvevők szemerkélő esőben is jól szórakoztak a programokon. Szabó Zoltánnak, a KISZ városi bizottság titkárának megnyitója után elsőként autós-motoros ügyességi versenyre került sor. Az autósoknál harminckilencen, a motorosoknál tizenegyen vállalkoztak a feladatok teljesítésére, ami korántsem vetekedett az autós kaszkadőrök produkciójával, de segített különböző vezetési szituációk gyakorlásában. Ezt követően a Magyar Ifjúsági Kupa kispályás labdarúgó-torna városi döntőjének csapatai léptek pályára. A tét a megyei döntőbe jutás volt, s a szereplési lehetőséget a Ganz Danubius helyi gyárának együttese nyerte el. Az egyre erősödő eső délutánra a művelődési központba parancsolta a békemajális résztvevőit. Itt az abádszalóki általános iskolások és a Szőke Tisza citera- együttes adott műsort, majd a helyi sportegyesület karate szakosztályának tagjai adtak ízelítőt a különleges sportágból Molnár Balázs edző vezetésével. Az egésznapos rendezvény a Névtelen Nulla együttes koncertjével zárult. Átképzés állami pénzen Egy lehetőség három éve A mérleg: 12 cégy 694 dolgozó és 5,8 millió forint Lassan négy esztendeje lesz annak, hogy megjelent az a jogszabály, ami bevezette a munkaerő-gazdálkodásban az átképzési támogatás intézményét. Ahogy mondani szokták, „jó sajtója” volt akkoriban foglalkoztatáspolitikánk ez új elemének. Sokat vártunk tőle, talán egy kicsit többet is, mint amire alapvetően hivatott és képes. Akkor úgy tűnt, hogy felgyorsíthatja és elősegítheti egy racionálisabb termelési szerkezet kialakítását. Az átképzési támogatás lehetőséget teremtett ugyanis arra, A támogatási rendszer lényege az, hogy az új szakmába, új munkaterületre átirányított dolgozók a betanítás ideje alatt megkaphatják a korábbi átlagkeresetüket, és a különbözetet a vállalatnak az állami költségvetés megtéríti. Kezdetben még élt egy előírás, miszerint a támogaA várt kedvező folyamatok azonban egyelőre késnek. Gazdaságunk szerkezetének átalakulása lassú, ennek okai azonban már messze túlmutatnak mind az átképzési támogatás, mind pedig a munkaerő-gazdálkodás határain. A szerkezetátalakítás ugyanis korántsem csak elhatározás kérdése. Beruházások kellenek hozzá, a beruházásokhoz pedig pénz, és mivel annak bizony szűkében vannak gazdálkodó szervezeteink, a támogatási rendszer hatásai sem erősödhettek fel igazán. Eredmények azonban így is vannak, s ez egy pillanatig sem vonható kétségbe. Az első esztendőben, 1984-ben, amikor mindez még vadonatúj lehetőség volt, és az ötven, illetve húsz százalékos iétszámminimum is „élt”, az országban összesen tizenkilenc helyen vették mindössze igénybe a támogatást. Köztük azonban már ott volt az első két megyénkben cég, nevezetesen a Tisza Cipőgyár és az Orion jász- fénysaarui gyára is. Egy esztendővel később, 1985-ben, újabb hat megyei gazdálkodó szervezet jelentkezett a lebonyolítást végző megyei tanácsnál, hogy a tervezett átcsoportosításhoz támogatást kérjen. Ez az ütem tavaly is folytatódott, így Az idén lesz 140 esztendeje, hogy 1847. szeptember 1- én ünnepélyesen megnyitották a pest—szolnoki vasútvonalat, az ország második vasúti pályáját. Az első gőzmozdony vontatta szerelvény három és fél óra alatt tette meg diadalútját Pest és az alföldi megyeszékhely között. A szolnoki avatóünnepségen többek között gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Jókai Mór is részt vett. Mint a korabeli lapok írták: a szolnoki vasútvonal megnyitása megteremtette az összeköttetést a Tisza és a Duna-mellék, a tejjel-méz- zel bővelkedő alföldi síkság és az ország központja között. A vasúti múltjának, hagyományainak tisztelete jeléül Szolnok Város Tanácsának és társadalmának dédelgetett vágya, hogy az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontján a MÁV-val és a Közlekedési Múzeummal közösen vasúti múzeumot és skanzent létesítsen. Ehhez a feltételei is kedvezőek, Kö- zép-Európa egyik legkorszerűbb személy-, illetve rendezőpályaudvarának megépítését követően a közeljövőben új konténer pályaudvar is épül a városban. Ennek következtében az ó-szolnoki hogy a gazdaságtalan, veszteséges munkaterületekről előnyös feltételek mellett lehessen átirányítani a dolgozókat olyan helyekre, ahol hatékonyan foglalkoztathatók. tás csak akkor járt, ha egy- időben legalább ötven ember, vagy a cég dolgozóinak húsz százaléka került új munkaterületre. Egy év múlva azonban még ezt a korlátozást is eltörölték, s ma már akár egy ember átképzéséhez is kérhető az állami segítség. 1986 végéig Szolnok megyében összesen 12 cég igényelt és kapott összesen 694 dolgozó átképzéséhez mintegy 5,8 millió forintnyi állami segítséget. Átfutva az igénylők listáját, azonnal szembetűnik, hogy a többségük szövetkezet, és közöttük képviselve van mindegyik ágazat. (A kép teljességéhez tartozik még, hogy már az idén is akadt öt igénylő gazdálkodó szervezet.) Tovább tallózva látható, hogy a célok között egyaránt szerepel vállalaton belüli és vállalatok közötti átcsoportosítás, bár többségben kétségtelenül a gyárkapun belüli átirányítások vannak. Kérdéses persze, hogy mit takarnak a felsorolt adatok; hogyan kell, hogyan lehet azokat értékelni? Az mindenesetre tény, hogy Szolnok megyében jelenleg 264 ezer aktív — tehát munkavállaló korú — ember él, s közülük 196 ezerre tehető a ténylegesen is foglalkoztatottak száma. Ha ez utóbbit összevetjük az átképzési támogatásban részesültek alig hétszáz- nyi számával, akkor kiderül, hogy a foglalkoztatottaknak még á fél százalékát sem teszik ki azok, akiknek ilyen formában kellett új munkahelyre menniük. Ennek a legóvatosabb becslések szepályaudvart, ahol az 1847- ben épült első klasszicista stílusú felvételi épület, az úgynevezett indóház is áll, fokozatosan visszafejlesztik. Az indóház jó alkalmat kínál a vasúttörténeti múzeum létesítésére, a felszabaduló vágányokon pedig elhelyezhetnék a régi gőz- mozdonyokat, személy- és teherkocsikat, a különféle korabeli eszközöket, tárgyakat. ma már ritkaságszámba menő vasúti kuriózumokat. Elképzeléseik szerint az alföldi megyeszékhely értékes és különleges idegenforgalmi látványosságát 1997- re, a pest—szolnoki vasútvonal megnyitásának a 150. évfordulójára avathatnák fel. Az ügyben döntés a közeljövőben várható. A MÁV Nosztalgia Bizottságának képviselői a napokban jártak Szolnokon és a tanács vezetőivel tanulmányozták a múzeum és skanzen létesítésének lehetőségeit. Mint elmondották, Szolnokon kívül a főváros, Eger és Vác is pályázik, a jelek azonban azt mutatják: a legjobb feltétellel Szolnok rendelkezik. Az ügyben a végleges döntést a közlekedési miniszter mondja majd ki. — endrész — rint is a többszörösére rúg a megyében azdknak a munkahelyeknek a száma, ahol a dolgozók foglalkoztatása nem elég hatékony. Így igazán nagy és felgyorsult munkaerő-mozgásról tehát nem beszélhetünk. Az átképzési támogatás rendszeréhez kapcsolódott a közelmúltban egy újabb, a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodást segítő lehetőség, a felmondási idő meghosszabbítása. Az a gazdálkodó szervezet, amelyik egyszerre legalább tíz dolgozójának fel akar mondani, és ezt három hónappal előbb bejelenti az illetékes munkaközvetítő szervnél, akkor a felmondási idő — maximálisan hat hónapig — meghosszabbítható. Természetesen csak akkor (és csak addig), ha (és ameddig) a munkaközvetítő nem tud megfelelő munkahelyet találni a dolgozóknak. (A felmondási idő meghosszabbítása alatt kifizetett munkabért az állami költségvetésből visszatérítik a vállalatoknak.) Folyamatokat erősíthetnek Megfelelő munkahely alatt ebben az esetben azt kell érteni, hogy feleljen meg a dolgozó egészségi állapotának és képzettségének, tíz százaléknál ne járjon nagyobb keresetcsökkenéssel, és a munkavégzés helye maradjon belül a kétórás ingázási körzeten. A munkavállalók érdekeit szolgálja, hogy amennyiben a meghosszabbított felmondási idő alatt sem akad megfelelő munkahely, úgy a munka nélkül maradt dolgozó elhelyezkedési támogatást kap. Három hónapig az előző kereset háromnegyedét, újabb háromig pedig a hatvan százalékot. Az említett eszközök tehát — az átképzési támogatás és a felmondási idő meghosz- szabbítása — a tervszerű' munkaerő-gazdálkodást, egy racionálisabb foglalkoztatás kialakítását hivatottak szolgálni. önmagukban azonban csak segédeszközök. Folyamatokat erősíthetnek, de hogy alapvetően befolyásolják a gazdaság működését, arra önmagukban nem alkalmasak. L. M. L. „Napházak” egységcsomagból A napenergia hasznosítása az utóbbi években hazánkban is polgárjogot nyert, s már több vállalat, szövetkezet és intézet készít berendezéseket, felszereléseket, amelyek a napsugárzás közvetítésével vizet melegítenek háztartási, tisztálkodási, fűtési célokra. E kimeríthetetlen energiaforrás alkalmazásának elterjedését jól szolgálja most, hogy a Csőszerelőipari Vállalat befejezte azt a többéves műszaki fejlesztést, amelynek alapján nemcsak a napenergia hasznosításához szükséges egyik-másik berendezés — napkollektor, bojler, szivattyú, stb. —, hanem valamennyi tartozék és szerelvény gyártására, beszerzésére és forgalmazására is berendezkedett. Ehhez a komplex napenergiás melegvízellátó rendszerhez tartozó elemeket pedig egységcsomagokban kínálják, hogy a teljes készletet egyszerre kapják kézhez a felhasználók. Az egységcsomaghoz közérthető szerelési vázlatot is mellékelnek, amelynek segítségével bármelyik vízvezeték-, vagy fűtésszerelő könnyen összerakhatja a „napház” melegvízellátó berendezését. Kezdetben 50 embernek Többségük szövetkezet A megyeszékhelyen Vasúti múzeum és skanzen tervei
