Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

1987. MÄJOS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elismerés Parlamenti bizottság ülésén Nyári szabadságok a nyereséges termelésért Dicsérő oklevelet kapott a Palotás! Állami Gazdaság Ünnepi tanácskozást tar­tottak tegnap délután a Pa- lotási Állami Gazdaságban az 1986. évi szocialista munka­versenyben elnyert Dicsérő oklevél átadása alkalmából. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és je­len volt Simon József, a me­gyei pártbizottság titkára is. Bagi Károly igazgató a gazdaság elmúlt évi eredmé­nyeit értékelve elmondta, hogy tízévi céltudatos fej­lesztőmunka gyümölcse érett be 1986-ban akkor, amikor az előző esztendeit 8 száza­lékkal meghaladó termelési értéket és ötvenmilliós nye­reséget könyvelhetett el a 12 ezer hektáros nagyüzem. A természeti és közgazdasági adottságokhoz jól igazodó termelési szerkezet kialakítá­sának, a gazdaság teherbíró képességére alapozott beru­házási-fejlesztési tevékeny­ségnek és nem utolsósorban csaknem ezertagú dolgozó kollektíva kitartó munkájá­nak eredménye, hogy az or­szág 125 állami gazdasága közül eredményeit tekintve az élvonalban tudhatja ma­gát a palotási gazdaság. A kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok ellenére 92 százalékban alaptevékenységgel tesz ele­get a népgazdasági elvárá­soknak és biztosítja dolgozói megélhetését. A növényter­mesztők a rendkívül kedve­zőtlen időjárás ellenére 12 ezer tonna búzát, 2300 ton­na rizst és 2500 tonna napra­forgót értékesítettek, és meg­termelték az állatállomány teljes takarmányigényét. Az állattenyésztés 22 százalékkal túlteljesítette tavalyi tervét, a gazdaság tehenészete a tej- zsírtermelésben első helyen áll a megyében, az egy te­hénre jutó tejtermelés pedig elérte a hatezer litert. Ta­valy is a kacsatenyésztés volt a legsikeresebb ágazata a gazdaságnak, tízezer ton­na pecsenyekacsát értékesí­tett ugyanis a feldolgozó iparnak 80 százalékban ex­portra. Jelentős részt vállalt a termelés növeléséből, nye­reséggyarapításából a 28 szo­cialista brigád: a kollektí­vák vállalásaikat túlteljesít­ve 12 millió forinttal növel­ték a termelési értéket, több mint 7 ezer óra társadalmi munkát végeztek és csaknem 5 millió forintos költségmeg­takarítást értek el. A terme­lési eredmények növelésén túl nagyban hozzájárult a ta­valyi eredményes gazdálko­dáshoz. hogy miközben a gazdaságban 5,8 százalékkal többet termeltek, a ráfordí­tások csak 2,4 százalékkal haladták meg az előző évit. A MÉM és a Medosz által adományozott Dicsérő okle­velet a tegnapi ünnepségen Mohácsi Ottó adta át a gazdaság kollektívájának. Ugyancsak a megyei tanács elnökétől vette át a két or­szágos szerv által adományom zott Szakma Kiváló Brigádja címet a kacsatelepen dolgozó Kossuth Zsuzsanna nevét vi­selő kollektíva. Bagi Károly igazgató pedig tíz személy­nek adta át a Vállalat Ki­váló Dolgozója kitüntetést. Újítömozgalom a jászberényi Micoopnál Milliókat érő ötletek Legjobbak a megye ipari szövetkezetei között Hogyan lehet néhány perc alatt ötszáz, ezer, vagy ezerötszáz forintot keresni: ezt jól tudják néhányan a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben. Nem ördöngös­ségről, vagy jogtalan, illegális haszonszerzésről, hanem nagyon is szabályos, a szövetkezet által támogatott pénz­szerzésről van szó. És miért éri meg a Micoop-nak né­hány percért százakat fizetni? Egyszerű: mert egy jó ötlet ezreket megér. tálitak az osztrák UHER és az NSZK-beli Siemens cég­nek, idén pedig már sze­retnék megközelíteni a 3 millió darabot. A tervek teljesítésében a szövetkezet vezetői számítanak a népes újító gárdára. Újítás ered­ménye az UHER relék gyár­tásának a korszerűsítése is. A múlt év krónikájához tar­tozik még a kábedvédelmi berendezések korszerűsítése. Tájékoztató a fogászat háttériparáról Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A testület az egész­ségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítására vonat­kozó előterjesztést vitatta meg. illetve tájékoztatót hallgatott meg a fogászat háttériparának helyzetéről. A módosítási javaslat sze­rint az egészségügyi törvény bevezető részében egyebek közt rögzítik: A Magyar Népköztársaságban az egész­ségügy állami és egyben össztársadalmi feladat. Ezt a feladatot az állam az egész társadalom és valamennyi állampolgár közreműködésé­vel, intézményrendszerei út­ján látja el, ennek során megkülönböztetett figyelmet fordít a betegségek megelő­zésére. Az állampolgár köte­les előmozdítani a saját, a családja, a születendő gyer­meke és a környezetében élők egészségének a megóvá­sát A másik témával kapcso­latos beszámoló megállapít­ja: a magyar fogtechnikai háttéripar az állampolgárok fogászati ellátásához — amit háromezer főállású és mint­egy ezernyolcszáz másodál­lású fogorvos végez — gon­doskodik a szükséges tech­nikai háttérről. A fogtechni­kai ellátás fejlesztésének két fő iránya van: a nagytöme­gű alapellátásban törekedni kell a korszerű termékek kö­rének szélesítésére, az alap­ellátásnál magasabb színvo­nalú kezelést kérők részére pedig tovább kell fejleszteni az igényelt, de költségesebb termékek gyártásának lehe­tőségét. Idegenforgalmi akadémia — A múlt évben 255 ezer forintot fizettünk ki ötlete­kért, újítási és közreműkö­dési díjakért — mondja Pá­dár Pál, a szövetkezet el­nökhelyettese. — Ez a ne­gyedmilliós kiadás azonban egyáltalán nem sok az újí­tásokból származó haszon mellett. A szövetkezetünk évek óta nagy gondot fordít a fejlesztésre, s ezzel össz­hangban az újítások szor­galmazására, bevezetésére. Az újító kedv élénk, a dol­gozók értelmét és hasznát látják az ötletességnek. A múlt évben számtalan ötletet és 16 újítási javasla­tot bírált el a szakmai bi­zottság, melyből 15-öt elfo­gadtak és be is vezettek. Ezek eredménye a gyártás­fejlesztésben 3,8 millió, anyag- és energiamegtakarí­tásban pedig további 3,3 millió forint volt. Némelyik ötlet újítássá lépett elő és százezreket hozott a szövet­kezetnek. Érdemes tehát az ötleteket nem veszendőben hagyni, ezt kívánja a szö­vetkezet és a dolgozó érdeke is. Az újítások fő területe megegyezik a műszaki fej­lesztési célkitűzésekkel; a gyártásfejlesztéssel, techno­lógiai korszerűsítéssel, im­port anyagok, alkatrészek helyettesítésével, valamint az anyag- és energiatakaré­kossággal. Ezek kiegészülnek a dolgozók és a műszaki osztály javaslataival, de az így összeállított éves újítási, feladatterven túl, bármi­lyen használható ötletet el­fogadnak. Az üzemekben, munkahelyeken formanyom­tatványokat és ötletládákat helyeztek ki, hogy megköny- jnyítsék az ötletgazdák dol­gát. A ládák tartalmát véle­ményezik — a hasznosítható javaslatért 500 forint jár. ,így érkezett be a zárt tech­nológiájú hűtési rendszer bevezetésének javaslata, melyből újítás lett. Több 100 .ezer forint megtakarítást eredményezett az import fröccsanyagok hazaival va­ló helyettesítése. A munka csak a paraméterek azonos­ságának a kimutatásából állt. • — Nyolc éve tartunk rendszeresen ötletbörzéket — mondja Fisli Gyula, műsza­ki osztályvezető. — Kezdet­ben nem volt népszerű, de mikor látták, hogy 3 értel­mes gondolatért egyik-má­sik dolgozónak azon mele­gében 1500 forint ütötte a markát, megváltozott a bör­ze rangja. Évenként 2—3- szor 3—4 tagú bizottság jár­ja végig az üzemeket, és a dolgozók röpgyűléseken ad­ják elő javaslataikat. Rög­tön elbírálják azokat, és ha nagyobb horderejűek, már újításként naplózzák. Az ötüetládák tartalma és az újítási javaslatok Zaják- né Korda Júliához, az ipar- jogvédelmi előadóhoz kerül­nek, aki az újítási szabály­zat szerint gondoskodik to­vábbi útjukról. Helyi szak­emberek közreműködésével műszaki és gazdasági szá­mítások következnek, majd a mutatók alapján a vezetés dönt a javaslat sorsáról. Kedvező esetben szerződés- kötés, azután az újítás be­vezetése következik, mely leggyakrabban ugyancsak az újító közreműködésével történik, de előfordul, hogy egy gmk kap megbízást a kivitelezésre. Az újítómoz­galomban a műszakiak jár­nak elöl, de az adminiszt­ratív területről is érkeznek hasznos javaslatok. A megye legnagyobb ipa­ri szövetkezete, a Micoop, tavaly a tervét túlteljesítve 279 milliós árbevételt és 46,4 millió forintos nyereséget ért el. Termékeinek több, mint a felét külföldön érté­kesítette. Szocialista export­ja ugyan némileg csökkent, de a tőkés szállítások évek óta dinamikusan emelked­nek. A múlt évben több, mint 2 millió relét expor­az importalkatrészek saját, illetve a hazai kooperáció­ban történő gyártása. A Műszeripari Szövetke­zetben felismerték az újító­mozgalom jelentőségét, és a hasznosítható ötletekből igye­keznek gyorsan tőkét ková­csolni. Erről tanúskodik az OKISZ és a KISZÖV által hagyományosan meghirde­tett megyei újítási verseny­ben elért újabb első helyezé­sük is. A 25 ezer forintos kü- löndíjat pedig a legeredmé­nyesebb újítók és segítőik között osztják szét. L. P. A turizmus fejlesztésében a következő évek során a mi­nőségi tényezőket kell a kö­zéppontba állítani — hang­súlyozta Vincze Imre belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes a pénteken Siófokon megkezdődött 5. Idegenforga- mi Akadémia nyitóelőadásá­ban. A Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság és az érdekelt országos főható­ságok közös rendezvényén az utazási irodák, szálloda- és vendéglátó vállalatok, keres­kedelmi szervezetek vezető szakemberei két napon át tanácskoznak a bel- és kül­földi vendégforgalom idő­szerű feladatairól. Az Ofotért szolnoki fotó szaküzletében egy éve kezdték áru­sítani a használt és vámkezelt műszaki cikkeket. Most egy új szolgáltatást vezettek be, iratmásolást vállalnak A/3 és A/4-es nagyságban. — nzs — Valljuk meg, nem mindenki örül annak, hogy az idei nyáron, vagy azt követően, fizetett sza­badságának nagyobb részét — ez általában három hét — egyben kell kivennie. Pedig sokak számára már eddig is megszokott volt ez, hiszen ki ne tapasztalná, hogy a „sza­badságba” tulajdonképpen a második héten jön bele az ember. Bizonyság erre az or­vosok megáliapítása is: csak a huzamosabb kikapcsoló­dás, pihenés képes regene­rálni a munkában elfáradt ember idegzetét, szellemi frissességét. Az új rendel­kezés mellett szól az a kívá­nalom is, hogy a dolgozó szülők mind többet lehesse­nek együtt a szünidőben is­koláskorú gyermekeikkel. Szólni kell persze a ter­melési érdekekről úgyszin­tén. Ugyanis, legalább „fele­részben” a termelés „gyó­gyítása” volt az újítás célja. A vállalatok pontosabb ter­melési terveket dolgozhat­nak ki a szabadságra távo- zottak pótlására, a helyette­sítő is „bedolgozhatja ma­gát” a kolléga munkakörébe, különben a helyettesítés is ritkábbá válik így. Egyszó­val, nyáron és ősszel is, ami­kor az emberek többsége szabadságon van, biztonságos marad az üzemek, hivatalok munkája. Akkor hát mi a gond? — kérdezhetnénk a mai diva­tos fordulattal. Miért ódz­kodnak egyesek az új rend­szertől? Kezdjük a vállalatok véle­ményével! Nem egy terme­lőhelyen megfogalmazzák, problémát okoz az új rend érvényesítése azok körében, akik nem kedvelik az újítást. Előfordul, hogy az ilyen dol­gozók azon munkahelyek vonzásának engednek, ahol nem hajtják végre követke­zetesen a rendelkezést, aló­la kibúvókat keresnek és ta­lálnak. Más helyeken, egyes közüzemeknél, szolgáltató vállalatoknál, egészségügyi, vagy szociális intézménynél lehetetlenség is egyszerre három hét szabadságra men­ni: olyan kevesen vannak ugyanis. Nem egyszerű azután a mégoly kellemesnek ígérke­ző három hetet egyben ki­venni sok dolgozónak sem. Kiszámítja ugyanis, hogy eb­ben az esetben mindössze néhány napja marad egész évben ügyes-bajos dolgainak az elintézésére — márpedig történelmi hagyomány, hogy a magyarnak sok ügye van — abban az országban még­hozzá, ahol a szolgáltatás, az ügyintézés nemigen kíméli a megrendelők, az állampolgá­rok szabad idejét. Vagy gon­doljunk arra a nagyszámú ipari munkásra, akinek ke- zemunkájából a ház körül, a telken ehető, eladható ter­mék megteremtésére is te­lik, megszokták ők is a né­hány napos „agrotechnikai kikapcsolódásokat” az év különböző szakában. Nem lesz könnyű nekik sem most az új rendhez igazodni. Ezek a problémák is jel­zik: a szabadságolási rend módosításával az emberek életét, életformáját alaposan befolyásoló intézkedés szüle­tett, amelynek fogadtatása ezért nem is lehetett egyön­tetű. Az állami szervek ezért gondolkodnak is azon, hogy a helyi tapasztalatok szerint, ha szükséges, itt-ott „módo­sítsák a módosítást”. Való­ban nincs szükség arra, hogy következetesnek akarván látszani, mereven, a tények, a sok színű élet jelenségeit figyelmen kívül hagyva „kössék az ebet a karóhoz”. Az már viszont üdvözlendő lenne, ha ehelyett a vállala­tok és hivatalok, a tanácsi és szakszervezeti szervek együt­tesen vizsgálnák meg tenni­valóikat az új szabadságolá­si rend bevezetéséért, elfoga­dásáért — és elfogadhatósá­gáért! Már kezdetben is úgy gondolták, nem elég kihir­detni a rendelkezést, de a feltételeket is biztosítani kell. Hol az ügyfélfogadás megnyújtása és a szolgálta­tások javítása, hol a szerve­zett üdültetés rugalmasab­bá tétele és a családsegítő tevékenység megteremtése lehet az az emeltyű, amely elősegíti a vállalati szabad­ságolási gyakorlat megszi­lárdítását, s ezen túl a fe­gyelmezettség, a működési biztonság fokozását. Helyes intézkedésről van szó, amely egészében kifeje­zi termelő ember és a ter­melő vállalat érdekeit. Az más kérdés, hogy ez az in­tézkedés sem rendelkezik va­rázserővel, vagyis egymaga nem képes megoldani auto­matikusan azokat a problé­mákat, amelyekkel ezen a téren gyáraink, intézménye­ink — a régi beidegződések, a megszokott életmód és a feltételek miatt — küszköd­nek. Ahol lehet, azért segítsék hozzá a dolgo­zókat a hosszabb pihenőidő megszervezéséhez is. Nem feledhető el ugyanis, hogy régi szokásjog megváltozta­tásáról van szó, amit per­sze meg kell tenni, mert így (kívánja a gazdaság, a társa­dalom érdeke, azonban úgy kellene megtenni, hogy eköz­ben az igazán reális igé­nyökre, kérdésekre is megta­lálják az ésszerű választ. Komornik Ferenc Többnyire még játék A számítógép és az ifjúság Lezárult a KISZ KB Ifjú­ság- és Közvéleménykutató csoportjának a személyi szá­mítógépek ismeretét, hasz­nálatát kutató vizsgálatának első szakasza. A csoport ösz- szesítá és értékeli a fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeit, és ezek alapján terjeszti majd ki ősztől e téma kutatását. A megkérdezettek között a nők és férfiak aránya, az életkori, az iskolai végzett­ség és a foglalkozás szerinti megoszlás az országos átlag­hoz volt hasonló. Ezért — annak ellenére, hogy az első eredmények jelzésszerűek — a levonható tanulságok jól hasznosíthatók. A statisztikákból kiderül, hogy a személyi számítógé­peket elsősorban nem fiata­lok vásárolják, de a 14-en aluliak közül is sokan hasz­nálnak otthon számítógépe­ket. A megkérdezettek több mint tíz százaléka soha nem hallott a személyi számító­gépekről, ők többnyire kép­zetlen fizikai dolgozók. Akik hallottak már a számítógé­pekről azoknak csupán negyven százaléka jutott hozzá, hogy legalább egyszer próbálkozzon is velük. Leginkább a középiskolák­ban, egyetemeken, másod­sorban barátoknál, ismerő­söknél nyílt módjuk a fia­taloknak alaposabban meg- ismerik,edni a személyi szá­mítógéppel. Igaz, ilyenkor is többnyire a videojátékokat részesítették előnyben. Bár­hol és bárhogyan történt is a „találkozás” felkeltette az érdeklődést a számítógépek iránt. A KISZ KB Ifjúság- és Közvéleménykutató cso­portja a KISZ KB felkéré­sére tovább folytatja e té­makör kutatását, hogy segít­sen a vélemények megisme­résében és a továbblépést akadályozó problémák fel­derítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom