Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
1987. MÁJUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei pártbizottság áttekintette a megye gazdaságának műszaki helyzetét és állást foglalt az időszerű feladatokban. I. Megállapította, hogy a műszaki színvonal az elmúlt évtizedek során az iparfejlesztés, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, majd gyors ütemű fejlődése, az infrastruktúra színvonalának emelése következtében jelentősen emelkedett. A fejlődés alapvetően összhangban volt műszaki-gazdasági lehetőségeinkkel, adottságainkkal. A létrejött anyagi- technikai bázis eredményeként fokozatosan felzárkóztunk a gazdaságilag közepesen fejlett megyék közé. Az ország ipari' termelésének közel 4 százalékát, mezőgazdasági termelésének több mint 7 százalékát állítjuk elő. Az ipari termékek 20 százalékát külpiacokon értékesítjük. A megyében gyártott háztartási hűtőszekrények, mezőgazdasági gépek, különböző élelmi- szeripari termékek nemzetközi mércével mérve is versenyképesek. A mezőgazdaságban általánossá vált a rendszerszerű technológiák alkalmazása, korszerű erő- és munkagépek, állattartó telepek, géprendszerek léptek termelésbe. A tudományos-,technikai fejlődés nemzetközi felgyorsulásával azonban számos területen nem tudtunk lépést tartani, gazdasági fejlődésünk megtorpant. Ebben szerepet játszottak az anyagi lehetőségek korlátái a gazdálkodó egységek alkalmazkodó képességének gyengeségei, az anyagi-szellemi erőforrások nem elég hatékony kiaknázása, egyes esetekben a jelenlegi és az új feladatok felismerésének, megoldásának hiánya is. A gyártott termékek átlagos életkora számottevően nem csökkent. Alacsony, évente 3% körül mozog a megyében bevezetett új gyártmányok aránya. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a műszaki fejlesztés üteme a szükségestől és a lehetségestől is elmarad. A termelő infrastruktúra a fejlődés ellenére a növekvő minőségi igényeket csak részben tudja kielégíteni. Hátráltatja a gyorsabb műszaki megújulást a vállalatok közötti együttműködések, kooperációs kapcsolatok lassú bővülése, a szállítási fegyelem hiányosságai. A számítástechnika alkalmazásában a legtöbb helyen még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. A belső szervezettség, a technológiai fegyelem betartása, a folyamatos kiváló minőség, a kiegészítő tevékenységek színvonala, a csomagolástechnika sokszor elmarad a külföldi versenytársakhoz képest. Az alkatrész és végtermék-gyártók tevékenysége nem kellően összehangolt, a háttéripar fejlődése elmarad a követelményektől. A kutató-fejlesztő munkát a szétforgá- csoltság is nehezíti. A megbízásos munkák díja esetenként magasabb, mint az elérhető gazdasági eredmény. II. A tudományos-technikai eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazása, a műszaki fejlesztés meghatározó szerepet játszik a megye gazdasági fejlődésében, a lakosság életkörülményeinek alakításában, az ellátás színvonalának emelésében. gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása, a VII. ötéves tervben megfogalmazott feladatok megoldása döntően attól függ, hogy milyen mértékben vagyunk képesek befogadni az új tudományos ismereteket, gazdálkodó egységeink mennyire alkalmazkodnak a műszaki fejlődés fő irányaihoz, hogyan tudjuk fokozni a termelő- szféra hatékonyságát, piaci versenyképességét. A megyében folyó műszaki fejlesztési tevékenységnek és tudományos kutatásnak szorosan kapcsolódnia kell az országos fő fejlesztési irányokhoz. Így a helyi sajátosságoknak megfelelően a műszaki fejlesztés legfontosabb területei : i — a megye természeti kincseinek, gazdasági és társadalmi adottságainak teljesebb hasznosítása; '• — gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, megtakarítást elősegítő technológiák, termékek fejlesztése, másod- és hulladékany^- gok felhasználása; i — a gépgyártás-technológia, az elektronizáció és információs technológia színvonalának emelése; — a biotechnológiák fejlesztése és alkalmazásának gyorsítása; — a termelő infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek fejlesztése. A műszaki fejlesztés gyorsításának elő kell segítenie a technológiai színvonal korszerűsítését. Meg A megyei pártbizottság állásfoglalása a műszaki fejlődés meggyorsítására, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására kell alapoznia a gazdaságos export bővítését, az import célszerű helyettesítését, az élőmunka termelékenységének nagyarányú növelését, a feldolgozóipar versenyképességének javítását. Az erőforrásokat differenciáltan, elsősorban a versenyképes területekre kell összpontosítani. : A szénhidrogén-bányászatban és kutatásban javítani szükséges az elért műszaki színvonalat, széles körben alkalmazni az új, korszerű kitermelési eljárásokat. Az épí- tőanyagiparnak magasabb színvonalon kell kielégítenie a lakosság és a közületek növekvő minőségi igényét. Az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre van szükség a mező- gazdasági gépgyártás, a tartós fogyasztási cikkek termelése, az anyag- és alkatrészellátás területén. A könnyűiparon belül elsősorban a papír- és cipőiparban szükséges gyorsítani a műszaki fejlesztés ütemét. Az élelmiszeripari Szakágazatok közül mindenekelőtt á hús- és tejiparban kell emelni a ■technológiai színvonalat, bővíteni a termékek választékát, javítani a minőséget. A növényolajgyártásban meg kell őrizni az elért magas műszaki szintet. ! A mezőgazdaságban a műszaki fejlesztés hatékonyan segítse az ágazat intenzív fejlődését, az ökológiai potenciál mind teljesebb kihasználását, a föld termőképességének megújítását, a biológiai alapok bővítését, a korszerű technikák és technológiák alkalmazását Folytatni-kell a komplex meliorációs programokat, a szuperinten- zív öntözés elterjesztését. A- növénytermesztésben és az állattenyésztésben meg kell gyorsítani a biotechnológiai eljárások alkalmazását. : A termelő infrastruktúrán belül kiemelten kell javítani a hírközlés műszaki színvonalát, biztosítani kell a kiegyensúlyozott energia- ellátáshoz szükséges feltételeket. A vasúti és közúti közlekedésben törekedni kell az elért színvonal megőrzésére, illetve továbbfejlesztésére. ' A műszaki haladás súlyának, jelentőségének növekedése szükségessé teszi a megyei állami szervek keretében is a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés folyamatos, rendszeres áttekintését, a feladatok megvalósításának nyo- monkövetését, értékelését. Az állami irányítási szervezet segítse az országos fő fejlesztési célkitűzések megyei koordinálását, a szükséges infrastruktúra fejlődését, a szakemberszükséglet összetétel és terület szerinti összehangolását. Rugalmasabbá kell tenni a szakképzés szerkezetét, folyamatosan gondoskodva a tárgyi és személyi feltételek javításáról. A tanműhelyek, általában a szakoktatás műszaki-gépi felszereltségét vállalati, üzemi közreműködéssel úgy szükséges fejleszteni, hogy a tanulók a legkorszerűbb munkaműveleteket is elsajátíthassák, begyakorolhassák. Kapjon kiemelt figyelmet az idegennyelvi és a számítástechnikai képzés. 1 A műszaki fejlesztési tevékenység gyorsításának feltételeit elsősorban a vállalatokon és a szövetkezeteken belül kell megteremteni, mivel az anyagi-szellemi erőforrások döntő részé náluk összpontosul. A gyorsabb technikai fejlődéshez szükséges többlet anyagi források megkövetelik a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a tőkeáramlás különböző lehetőségeinek szélesebb körű kihasználását. Növelni kell a rekonstrukciós 'jellegű, elsősorban technológiai korszerűsítést szolgáló beruházások arányát. A nem megyei székhelyű gyáregységekben is javítani (szükséges a műszaki tevékenységet. A piacképes területek dinamikus növekedése mellett nagyobb figyelem kell az elavult technológiák visszaszorítására, a veszteséges tevékenységek felszámolására. ' Az eddigieknél több hazai és nemzetközi információval szükséges megalapozottabbá tenni a vállalati műszaki fejlődést. Nagyüzemeinkben rendszeresen mérni kell 'a nemzetközi versenyképességet. 'A magas műszaki-technikai színvonalat elért, versenyképes vállalatok fejlődését meg kell gyorsítani. A gazdálkodó egységek termelésük szervezése során használják fel az élenjáró nemzetközi tapasztalatokat, szélesebb körben éljenek a licenc és know-how vásárlások lehetőségeivel. Bővüljenek a nemzetközi és hazai kooperációs, együttműködési kapcsolatok. Á megyei vállalatok és szövetkezetek törekedjenek egymás eredményeinek kölcsönös megismerésére, műszaki ismereteik hasznosítására. Nagy figyelmet szükséges fordítani a vállalati stratégiai elképzelések megvalósításálja, a gyártmány- és gyártásfejlesztési tevékenységek megfelelő összehangolására, a'saját fejlesztő bázisok eredményességének javítására. Az alapanyag, félkész- és késztermék- gyártók fejlesztései összehangoltan történjenek. A fő tevékenységek mellett kapjon nagyobb hangsúlyt a kisegítő és kiszolgáló tevékenységek műszaki színvonalának emelése, így például a szállítás, a termékforgalmazás, a csomagolástechnika. A gazdálkodó egységek korszerűsítsék szervezetüket, tökéletesítsék belső mechanizmusukat, emeljék szervezettségi színvonalukat. Meg kell gyorsítani a számítás- technika alkalmazását, az új szervezési és irányítási módszerek elterjesztését. Bővíteni szükséges a piaccal való közvetlen kapcsolat- tartás eszközeit, például árubemutatók rendszeresítését, saját minta- bolthálózat kialakítását,, külképviseleti megbízottak igénybevételét. A műszaki haladás megköveteli a kutatási tevékenység eredményességének fokozását, színvonalának emelését. A megyében folyó kutatási programoknak jobban kell alkalmazkodnia a változó gazdasági és műszaki követelményekhez. Biztosítani szükséges a kutatóhelyek és termelő üzemek közötti együttműködést, erősíteni a közös érdekeltséget és felelősséget. Elő kell segíteni az egyes kutatási programok, élenjáró műszaki fejlesztések végrehajtására szerveződő társulások, közös vállalkozások létrejöttét különböző kutatóhelyek és vállalatok között. Az élelmiszer- gazdaságban dolgozó két megyei kutatóintézet intenzíven segítse a gazdálkodó egységek fejlesztéseit. Szélesíteni kell a Debreceni Akadémiai Bizottsággal meglévő kapcsolatokat. A kutatási-fejlesztési célkitűzések megvalósításában jobban ki kell használni a megyei oktatási intézményekben meglévő szellemi bázist. A műszaki fejlesztésben, a tudományos eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazásában növekszik az emberi tényező szerepe. A Műszaki és Természettudományi Szervezetek megyei szervezetei aktivizálják a műszaki értelmiséget, teremtsenek fórumot a legújabb tudományos eredmények bemutatásának, segítsék elő a gyakorlati bevezetés meggyorsítását. Az eddigieknél nagyobb összhangot kell teremteni a vállalati, munkahelyi és az egyéni célok között. Az emberi tenndakarást, alkotási vágyat a műszaki fejlesztés szolgálatába kell állítani. Szükséges a műszaki szakemberek átgondoltabb, ésszerűbb foglalkoztatása, erkölcsi, anyagi megbecsülésének emelése. A dolgozók tulajdonosi részvétele, érdemi közreműködése a helyi műszaki célkitűzések kialakításában és megoldásában erősödjék. Az újítómozgalom eredményességének javítása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki értelmiségiek és újító szakmunkások alkotó együttműködésére, tevékenységük fokozottabb elismerésére. A vezetők kiválasztásánál és megítélésénél a politikai alkalmasság, a szakmai felkészültség mellett kapjon nagyobb szerepet a vállalkozói készség, az innovatív magatartás, a gazdasági környezet változásai iránti érzékenység, a gyors és helyes reagálás. A pártszervek és szervezetek kezdeményezzék a műszaki fejlesztés meggyorsítását. Támogassák az új megoldásokat, kezdeményezéseket. Lépjenek fel a középszerűség ellen, az ezzel járó konfliktusok, ellentétek feloldását vállalják fel. Bős—Nagymarosi Óriási Betongyár. A Bős (Gabclko- vo)—Nagymarosi víklépcpőrendszer átépítésében; többek között a Győri Közúti Építőipari Vállalat is részt vesz, az építkezéshez szükséges betont ők szállítják. A közelmúltban Dunaklliti határában óriás betonkeverőt állítottak üzembe, amely automaták segítségével percenként egy köbméter beton keverésére alkalmas. A győri vállalat ebben az évben 85 ezer köbméter betont szállít az építkezéshez. A legtöbb betont most a duzzasztómű és a hajózsilip építéséhez használják fel. (MTI fotó: Matusz Károly — KS) Biztosítsák a személyes készségek és képességek, az alkotó tevékenység kibontakoztatásához szükséges politikai feltételeket. Érvényesítsék következetesen a káderpolitikai elveket és támogassák az eredményesen dolgozó, fegyelmet követelő, újat kezedeményező vezetőket. III. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben működő pártbizottságok tekintsék át a műszaki fejlesztés helyzetét, határozzák meg a helyi feladatokat, tennivalókat. Azokban a termelő üzemekben, amelyekben pártvezetőség vagy párt- alapszervezet működik, belátásuk szerint döntsenek arról, hogy készítenek-e saját feladattervet. Az intézményi pártszervek közül a GATE Mezőtúri Főiskolai Karán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a DATE Karcagi Kutató Intézetében, s a Cukortermelési Kutató Intézetben működő párt- szervek dolgozzák fel az állásfoglalást és készítsék el feladattervüket. A városi pártbizottságok minősítsék, hogy területükön az üzemi pártszervek hogyan oldották meg a feladatot, vonják le a városi szintű következtetéseket, határozzák meg a szemléletformálással kapcsolatos feladataikat, s az ellenőrzési teendőket. A megyei pártbizottság felkéri a megyei tanácsot, hogy gazdaság- szervező munkája során segítse elő az országos és megyei műszaki fejlesztési célkitűzések összehangolását. Gondoskodjon a termelő infrastruktúra megfelelő fejlesztéséről, a szakemberképzés megyei lehetőségeinek javításáról. A tudomány- politikai munkaközösség járuljon hozzá a koordináció javításához, az információcsere szervezettebbé tételéhez. A számítástechnikai koordinációs bizottság segítse elő a számítástechnika alkalmazásának megyei meggyorsítását. A megye KISZ szervezetei segítsék a fiatal pályakezdő műszaki-agrár szakemberek munkahelyi beilleszkedését. Ösztönözzék és szervezeti keretek biztosításával segítsék a fiatalok alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatását. Különböző fórumokon „Alkotó Ifjúság” pályázaton keresztül teremtsenek lehetőséget a legsikeresebb elképzelések széles körű bemutatására, segítsék gyakorlati bevezetésüket. A megyei pártbizottság felkéri a Szákszervezetek Megyei Tanácsát és az ágazati, iparági szakszervezetek megyei szerveit, hogy sajátos eszközeikkel segítsék elő és tevékenységük során szerezzenek érvényt az állásfoglalásban megfogalmazottak megvalósításának. A dolgozók munkához való jogát a népgazdasági érdekek figyelembevételével, a műszaki-technikai haladás, a hatékonyság követelményeivel összhangban képviseljék. Vállaljanak konkrétabb feladatokat a műszaki fejlesztés segítésében és ellenőrzésében, intenzíven szervezzék és támogassák az újító- mozgalmat. A megyei pártbizottság ajánlja a megye műszaki és közgazdasági tudományos szervezeteinek. hogy tűzzék napirendre a műszaki fejlesztés meggyorsítását szolgáló egyesületi munkák áttekintését. Vállaljanak nagyobb szerepet a legújabb műszaki ismeretek széles körű megismertetésében, a műszaki fejlesztés szempontjából elengedhetetlen információ-áramlás felgyorsításában, a műszaki szemlélet alakításában. Kezdeményezzék a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását, segítsék elő a legfontosabb területeken a dinamikus előrehaladást. A propaganda, az agitáció és a tájékoztatás eszközeivel hozzá kell járulni az állásfoglalásban megfogalmazottak megértetéséhez, egységes értelmezéséhez, a végrehajtásra való mozgósításhoz. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben való eligazodáshoz szükséges a propagandistáik kellő poli- tikai, szakmai felkészítése. Az agi- tációs munka során meggyőző érvekkel kell rámutatni a műszaki fejlesztés szerepére gazdasági fejlődésünkben. Fel kell lépni a kimagasló eredményeket leértékelő, a cselekvést bénító szemlélet ellen. A tájékoztatásban kapjanak nagyobb helyet az elért eredményeket, a sikeres műszaki fejlesztéseket népszerűsítő írások, rádió műsorok. A Szolnak Megyei Néplap, az üzemi lapok és a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója tervszerűen, folyamatosan foglalkozzon a műszaki haladást meghatározó területekkel. A műszaki fejlesztési célkitűzések megvalósításának eredményeiről, gondjairól folyamatosan, reálisan tájékoztassák a közvéleményt.
