Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJÜS 23. I Heti világhíredé I Válságos napokat él át az Alan Garda vezette perui kor­mány. A gazdaságpolitikával való általános elégedetlenség keretében még a limai rendőrök is sztrájkba léptek. A ké­pen: katonák zárják körül a perui főváros rendőrkapitány­ságát. (Fotó: AP — MTI — KS) VASÁRNAP: Az öbölben egy Iraki harci gép rakétája elta­lálja a Stark amerikai fre­gattot, 37 halott, diplomáciai bonyodalmak; ugyanebben a térségben aknára fut egy szovjet tartályhajó — Keresz­ténydemokrata visszaesés az NSZK tartományi választá­sain. HÉTFŐ: Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára Moszkvában. Gorba­csov javaslata az ázsiai kö- zépbatósugarú rakéták le­szerelésére — Feloszlatják a parlamentet, megkezdődik a választási kampány Nagy- Britanniában — A bécsi utó­találkozó n plusz n csoport­jának (semlegesek és el nem kötelezettek) felhívása. KEDD: Nehezen áttekinthető a helyzet a Fidzsi-szigeteken: megbukik a puccs, de az ős­lakosságot képviselő törzsfő­nöki tanács megakadályozza a korábbi kormány visszaté­rését, ausztrál flottaegységek riadókészflltségben — Heves tüntetések Dél-Koreában. SZERDA: Vranitzky osztrák kancellár washingtoni tárgya­lásai, nézeteltérések a „Wald- helm-ügy” körül — Az ENSZ Namfbia-tanácsának rendkí­vüli ülése az angolai főváros­ban — Nyugtalanság és újabb merényletek Bejrútban, el­lentétek a muzulmán tábor­ban. CSÜTÖRTÖK: Az SZKP fő­titkára a L’Unltának adott nyilatkozatában nemhivatalos párttalálkozót javasolt az ok­tóberi forradalom 70. évfor­dulója kapcsán — Általános sztrájk Peruban — William Webstert nevezik ki új CIA- főnöknek — Francia—nyugat­német tárgyalások — véres összecsapások Sri Lanka szi­getén. PÉNTEK: Titkos, az ellen- forradalmi csoportokat segí­tő amerikai fegyverellátó há­lózat szervezésére derült fény az Irangate kihallgatások so­rán — Kim ír Szén Peking- ben — Managua! állásfoglalá­sok a közép-amerikai válság politikai rendezésének kedve­zőbb esélyeiről. Mi áll az öbölben történ­tek hátterében? A nemzetközi sajtó gondo­san ügyel a fogalmazásra. Hiszen, ha Perzsa-öblöt ír, amint azt Teheránban mond­ják — Irak veszi rosszné­ven, ha viszont a bagdadi szóhasználatot, az Arab-öb­löt veszi át — Irán nehez­ményezi. Ezért élvez előnyt a semleges „öböl” kifejezés s jóllehet a világon sok-sok tengeröböl van, a jelző nél­küli említés, (az angol gulf és fordításai) azt a 700 ki­lométer hosszú beltengert Jelzik, ahol a legfontosabb olajútvonalak haladnak át, s amelynek partjain, és nem­csak a partjain majdnem hét éve dúl a mai idők, legvére­sebb háborúja. A feszültség, a harci cse­lekmények a szárazföldről az öbölre is kiterjedtek, no­ha itt nemzetközi vizekről van szó. 1984 óta 230 hajót ért támadás, részben Inak, részben Irán oldaláról. Irak légiereje azokat az olajat szállító tartályhajókat veszi célba, amelyek a Harg-szige- ti kikötőből Irán legfonto­sabb exportcikkét szállítják:, így próbálja gazdaságilag gyengíteni ellenfelét. Az iráni flotta, amely kétségte­len katonai fölénnyel ren­delkezik, harmadik országok hajóit állítja meg és kutatja át, nem szállítanak-e fegy­vereket Irak számára. (Ilyen, a nemzetközi joggal ellenté­tes cselekedeteket hajtottak végre szovjet kereskedelmi hajókkal szemben is.) Az eszkaláció új eleme lehe­tett, hogy a héten szinte egyidőben aknára futott a Marsall Csukov nevű, 68 ezer tonnás szovjet tankhajó,1 illetve 37 halottat és sok se­besültet követelő iraki raké­tatámadás érte a Stark ame­rikai hadihajót. A vizsgálat folyik, a kér­dőjelek száma nem kevés: Washingtonban az egyik fő vitatéma, hogy miért nem tett érdemleges védő-intéz­kedéseket a megtámadott rakétafregatt kapitánya. Bagdad véletlent, pilótahibát említ, amit valószínűsíthet, hogy ebből a hadihajótípus- böl korábban Iránnak is szállított az Egyesült Álla­mok. (Egyes bejrúti lapok — dehát ezek megvásárolható- ságuktról is nevezetesek — szándékosságot tételeznek fel: szerintük Bagdad így akarja kiszélesíteni a hábo­rút, hogy nyomást gyakorol­jon annak befejezése érde­kében.) Tény azonban, hogy aligha iraki érdek Washing­ton kihívása, hiszen 1984-ben normalizálódtak a két or­szág kapcsolatai, majd az átmeneti lehűlés után, amit az iráni fegyverszállítások botránya, a titkos üzelmek kipattanása idézett elő, is­mét rendeződni látszanak a sorok. Legutóbb az Egyesült Államok fővárosában tár­gyalt az arab liga küldöttsé­ge, amely gyakorlatilag az Irak által kívánt követelmé­nyeiket terjesztette elő a há­ború befejezésére, és ez egyetértésre talált a vendég­látóknál is. A Pentagon szigorította a készültséget az öböl térsé­gében, s a „védekezést” az első csapásmérés jogára is kiterjesztette. Szó van újabb flottaegységek odavezénylé- séről, s a kuvaiti hajók jó­része is amerikai zászlók alatt közlekedne. A katonai jelenlét kiterjesztése azon­ban sok veszélyt rejt ma­gában, hiszen nem zárha­tók ki az újabb „üzemi bal­esetek” akár messzebbmenő következményekkel. A Szovjetunió nemzetközi tárgyalásokat javasol, annál inkább, mert az öböl menti országok mellett szélesebb az érdekeltség; a biztonsági tanács öt állandó tagja kö­zül négynek (Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország) hajói állomásoznak a tér­ségben, vagy annak közvet­len közelében. Az öböl-beli állapotok fontosak az olaj­ellátás, az egész világgazda­ság szempontjából is. Végül, de nem utolsósorban: meg kellene fékezni a háborút, amelynek halálos áldozatai már az egymilliókétszázez­res számot közelítik. Indo­kolt tehát, hogy a közel-ke­leti nemzetközi békekonfe­renciával párhuzamosan ki­rajzolódhassanak egy eset­leges közép-keleti bókeren- dezés körvonalai is. Mert igaz, hogy néhány nyugati lap szereti az „elfelejtett há­ború” kifejezést használni Irak és Irán hetedik éve tartó hadműveleteivel össze­függésben, az események azt igazolják, hogy ezt a háborút mégsem lehet elfelejteni... Milyen új elemek jelent­keztek a kelet—nyugati kap­csolatokban? Változatlan élénkség ural­ja a nemzetközi politikát. A Varsói Szerződés tagállamai, a béke és a biztonság szem­pontjából fontos kérdések­kel foglalkozó politikai ta­nácskozó testület összejöve­telére készülnek, amely a következő héten ül majd össze Berlinben. (A legutób­bi varsói csúcs színhelye Bu­dapest volt, tavaly június­ban.) Mihail Gorbacsov ber­lini útját megelőzően Buka­restben tesz látogatást, Ro­mánia az a VSZ tagállam, ahol a főtitkár tisztségének átvétele óta még nem járt. Nehi kevés az utazási hír európa nyugati feléről sem: Fanfani sorra látogatja partnereit, hogy előkészítse a hét legfejlettebb tőkés or­szág velencei csúcstalálko­zóját. (A sors iróniája, hogy az esemény csupán néhány nappal zajlik majd az olasz választások előtt.) A NATO reykjavíki tanácsülésére ké­szül, s ezúttal az izlandi fő­város helyszíne jelképes ér­telmet nyerhet. Miután a ta­valyi csúcsértekezleten el­vi egyezség született a kö­zéphatósugarú rakéták eu­rópai kivonásáról, majd a Szovjetunió által végrehaj­tott „reykjavíki csomagbon­tás” reális közelségbe hoz­hatta a gyakorlati megegye­zést, most az atlanti hatal­makon a válasz sora. A NATO-n belül egyelőre nincs egységes álláspont s amikor — a nyilvánvaló időhúzás kedvéért is — kettős nulla­megoldást, az 500—1000 ki­lométer sugarú harcászati - hadműveleti rakéták eltávo­lítását is javasoltak, a Szov­jetunió magáévá tette az in­dítványt. Reykjavíkban te­hát egységes álláspontra kel­lene jutniuk a Reykjavíkban elhatározott elvekkel kap­csolatban. .. Nyilvánvaló ellenállás van a jelek szerint főként az NSZK részéről, de egyes amerikai körökben is. Ezért a jelenlegi hangvétel a ko­rábbinál pesszimistábbnak tűnhet. Az olasz pártlapnak, a L’ Unitának adott nyilat­kozatában Gorbacsov a gyors megegyezési esélyek­kel kapcsolatosan igen óva­tosan nyilatkozott, éppen a nyugati magatartás láttán. Jelentős új elem volt a fő­titkár javaslata: tartsanak az októberi forradalom 70. év­fordulója kapcsán nemhiva­talos eszmecserét Moszkvá­ban a kommunista pártok és más politikai csoportok képviselői. (Teljesen kötet­len tanácskozásról lenne szó — más keretek között, de módszerében talán az emlé­kezetes békefórumhoz ha­sonlatosan — ami újabb lé­pés lehetne egy széleskörű békestratégia kidolgozásá­ban. Még egy jelentős mozza­nat; Európa után Ázsiával kapcsolatosan. A vietnami pártfőtitkár, Nguyen Van Linh, moszkvai látogatása alkalmat adott Gorbacsov- nak hogy indítványozza a legnagyobb kontinens atom­mentesítését is, pontosabban a közepes nukleáris fegyve­rek kivonását és megsemmi­sítését. Ugyanakkor ennek logikus kísérő jelensége len­ne az amerikai atomerők visszavonása Japánból, Dél- Koreából, és a Fülöp-szige- tekről, ezt azonban Washing­ton máris visszautasította. Maradt tehát előtérben to­vábbra is Európa. Réti Ervin A Hatok újabb felhívása Befejeződött a francia-NSZK csúcs Párizsban úgy ért véget a kétnapos francia—nyugatné­met csúcsértekezlet, hogy a két fő kérdésben — a nukle­áris leszerelés és a Közös Piac mezőgazdasági reform­ja ügyében — fennmaradtak a nézetkülönbségek a két or­szág között. Az Elysée-palo- tában tartott közös sajtóér­tekezleten Mitterrand fran­cia elnök és Kohl nyugatné­met kancellár egyaránt re­ményüket fejezték ki. hogy a következő hetekben intenzív kétoldalú megbeszéléseken sikerül közös nevezőre hozni mindkét kérdésben Párizs és Bonn álláspontját. Mitterrand a sajtóértekez­leten megerősítette, hogy Franciaország támogatja a „kettős nulla megoldást” vagyis azt, hogy a szovjet és amerikai rakétákat 500 és 5000 km hatótávolság között mind vonják ki Európából. Újabb felhívással fordult Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhoz a „ha­tok” csoportja: Raul Alfon- sin argentínai, Miguel de la Madrid mexikói, Julius Nye- rere, egykori tanzániai el­nök, Ingvar Carlsson svéd, Radzsiv Gandhi indiai és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök. A hat poli­tikus sürgeti az újabb lépé­seket a nukleáris fegyverke­zési verseny megállítására és felajánlja országa közre­működését a leszerelési megállapodások ellenőrzé­sére. „Ma arra hívunk fel, hogy ne veszélyeztessék a nukleáris leszerelés meg­kezdésének lehetőségét” — írja a hat államférfi közös állásfoglalása, amelyet pén­teken a The New York Ti­mes közölt. A leszerelési tárgyalások most kritikus ponthoz jutot­tak. Megvan a reális lehető­ség arra, hogy legalább egy területen megállapodásra jussanak. Elérhetőnek tűnik, hogy frontáttörést hajtsanak végre az európai nukleáris fegyverek kérdésében. A közepes hatótávolságú nukleáris erőkről kötendő megállapodás azonban csak az első lépés lesz közös célunk, a nukleáris fegyve­rek teljes és mindenütt meg­valósítandó felszámolása fe­lé. Üj-Delhiben és Mexikó­városban kiadott nyilatkoza­tainkban két fontos lépésre hívtunk fel: a nukleáris fegyverkísérletek teljes fel­függesztésére és a fegyver­kezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozására. Meg­ismételjük, hogy ezek az intézkedések kulcsfontossá­gúak. Arra sürgetjük Reagan el­nököt és Mihail Gorbacsov főtitkárt, hogy éljenek a lehetőséggel, és mentesítsék a jövő nemzedékeket a nuk­leáris pusztulás rémétől” -♦ hangoztatja a hatok felhívá­sa. Pravda-cikk a washingtoni szavazásról Józanul gondolkodó honatyák A józan gondolkodás meg­nyilvánulásának minősíti a Pravda az amerikai képvise­lőház szavazását a Pentagon költségvetési tervezetéről. Az SZKP KB központi lapja pénteki kommentárjá­ban emlékeztet arra, hogy a washingtoni honatyák je­lentős változásokat fogadtak el a kormányzat által elő­terjesztett katonai költség- vetési javaslathoz képest: 239 szavazattal 177 ellené­ben 23 milliárd dollárral, 289 milliárdra kurtították meg a következő pénzügyi év katonai kiadásait. A sza­vazás érzékeny csapást mért a Fehér Ház tekinté­lyére; s — amerikai sajtóér­tékelések szerint — „általá­nos kihívást jelent Reagan fegyverzetellenőrzési poli­tikájával szemben” — álla­pítja meg az írás. A Pravda ennek kapcsán utal arra, hogy az amerikai képviselők több módosítást is elfogadtak, amelyek kor­látozzák a Pentagon moz­gásszabadságát. Egyebek kö­zött megerősítették a raké­taelhárító védelmi rendsze­rekről kötött szerződés ere­deti értelmezését (ami egy­ben az SDI-rendszer világ­űrbeli telepítését is tiltja), emellett a csillagháborús programokra eredetileg szánt 5,7 milliárdot 3,1 mil­liárd dollárra fogták vissza. A képviselők elutasították olyan fegyverek telepítésé­nek pénzelését, amelyekkel túllépnék a szovjet—ameri­kai SALT—2 szerződés kere­teit, s ez a módosító javas­lat ugyanakkor megköveteli a megszabott korlátokon fe­lül létrehozott rendszerek­nek a leszerelését. A kong­resszus alsóháza ezen túl­menően síkraszállt azért, hogy az Egyesült Államok vezessen be egy évre mora­tóriumot az egy kilotonnánál nagyobb hatóerejű nukeláris robbanószerkezetekkel vég­zett kísérletekre, amennyi­ben a Szovjetunió is hason­ló kötelezettséget vállal. Vranitzky sajtóértekezlete „Arra törekszünk, hogy to­vábbra is fenntartsuk a ba­ráti kapcsolatot és az együttműködést az Egyesült (Államokkal” — jelentette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár csütörtökön Wa­shingtonban tartott sajtó- konferenciáján. A kormány­fő előzőleg Reagan elnökkel találkozott, s két megbeszé­lést folytatott Shultz kül­ügyminiszterrel is. Mint elmondotta: kifejtet­te Ausztria álláspontját az úgynevezett Waldheim-ügy- ről, de az a benyomása, hogy az amerikai hatóságok nem kívánnak változtatni dönté­sükön. Az osztrák elnököt azzal vádolják, hogy része volt a második világháború idején elkövetett bűnökben. A kancellár azt mondotta, hogy az amerikai hatóságok kezében nincsenek bizonyí­tékok, de az amerikai jog- gyakorlat a „közvetett sze­repet” is alapnak tekinti a jogi eljáráshoz. Vranitzky ismét azt mon­dotta, hogy az osztrák né­pet felháborította a köztár­sasági elnök ellen irányuló amerikai lépés. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy ennek ellené­re az államközi kapcsolatok fejlődni fognak. Ezt Reagan elnök is megerősítette talál­kozójukon. Lapzártakor érkezett Röplabda. NB I. Férfi, a 7—16. helyért: Csepel— Szolnoki Vegyiművek 3:0 (U, 11, 10). Szolnok. V.: Ri- bizsár, Hajdú. Jó: Pawlik, Urbánszki, i'll. Pető, Hajdú. (Részletes tudósítás a hétfői lapszámban.) 24 órás sztrájkot tartottak a közlekedési dolgozók Portugáliá­ban. A képen: veszteglő vonatszerelvények a lisszaboni pá­lyaudvaron. (Telefotó — AP — MTI — KS) MOSZKVA A fedélzeti rendszerek műszaki karbantartása és a Kvant asztrofizikai modul berendezéseinek üzembe­helyezése volt az elmúlt hé­ten a Mir űrállomás fedél­zetén tartózkodó Jurij Ro- manyenko és Alekszandr Lavejkin űrhajósok legfőbb feladata. Több megfigyelést végeztek, fényképezték a földfelszín megadott körze­teit és alapos orvosi ellenőr­zésen is átestek. PÁRIZS A jogi szakértők és a kül­földi tanúk1 kihallgatása után a lyoni bíróságon megkez­dődött a nácizmus egykori üldözöttednek és leszárma- zottainak a kihallgatása. A „lyoni hóhér”, Klaus Barbie feltehetőleg az ő vallomásai­kat, tekintetüket akarta el­kerülni, ezért nem hajlandó előjönni zárkájából és a vád­lottak .padjára ülni. ÜJ—DELHI Radzsiv Gandi indiai kor­mányfő csütörtökön írásos üzenetet küldött a brit Nem­zetközösség főtitkárának, va­lamint a brit, az ausztráliai és az új-zélandi kormány­főknek, együttes erőfeszí­tésre szólítva fel őket a „fidzsi-szigeteki demokrá­cia helyreállítása” érdeké­ben. Gandhi nehezményezte, hogy a szigeteken élő indiai származású népcsoport ro­vására akarják megváltoz­tatni az 1970 óta érvényben lévő alkotmányt. VARSÓ Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára meg­nyitó beszédével pénteken Varsóban az Ursus Traktor­gyárban kétnapos tanácsko­zást kezdett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága. A téma — a LEMP történelmében elő­ször — a pártalapszerveze- tek szerepének növelése Lengyelország társadalmi- politikai és gazdasági éle­tében. Józef Baryla beszámolója után megkezdődött a vita. GENF Ezen a héten folytatódtak a tárgyalások az űr- és nuk­leáris fegyverzetekről folyó genfi szovjet—amerikai meg­beszélések mindhárom tár­gyalócsoportjában. .Mint is­meretes, a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon a közepes hatótávolságú raké­ták, az űrfegyverek és a ha­dászati támadófegyverek kérdésével foglalkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom