Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Kár lenne elpuskázni Milliókat érő ötletek Hová lesznek a díjnyertes pályamunkák? Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnak Megyei Bizottsága Majoros Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1987, május 22-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagja­in kívül részt vettek: a megyei pártbi­zottság osztályvezetői, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a me­gyei tanács tisztségviselői, a társadalmi szervezetek megyei vezetői, valamint vál­lalatok, üzemek, és kutató intézetek veze­tői, párttitkárai. A megyei pártbizottság megvitatta és el­fogadta: — Simon József elvtársnák, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlesztés meggyorsításáról, a tudományos eredmények gyakorlati hasz­nosításáról szóló jelentést, valamint állás­foglalást a további feladatokra, — Majoros Károly elvtárs tájékoztató­ját a Központi Bizottság 1987. április 28-i üléséről. — a megyei pártbizottság két ülése kö­zött végzett munkáról készült beszámolót. A vitában a következő elvtársak szólal­tak fel: Benedek Fülöp, a Szolnok Megyei Teszöv titkára, Bereczki Lajos pb-tag, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Csáki István pb-tag, nyugalmazott megyei pártbizottsági első titkár, Hingl József, a Kőolajkutató Vállalat vezérigazgatója, Iváncsik Imre pb-tag, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, Szabó Borbála pb-tag, a Tisza Cipőgyár főművezetője, Szabó László pb-tag, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Tabák Lajos pb-tag, nyugalmazott igazgató, Trázsi József pb-tag, a Ganz Danubius ti­szafüredi gyárának üzemvezetője, Vermes Pál, a GATE Mezőtúri Főiskolai Karának plb-titkára. A megyei pártbizottság közleménye a 3. oldalon olvasható. A Szolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregysége évente 120 millió forint érték­ben gyárt csigákat különféle méretben és típusban. A termékek 90 százaléka közvetve vagy közvetlenül exportra kerül. Jelenleg több mint négyezer tengelyes csigát készí­tenek algériai megrendelésre. (Fotó: D. G.) Szuper intenzív eljárás Kukoricatermesztés új KITE-technológiával Jelentkezők W megyéből — Gyorsítani kell a kiszolgáló létesítmények építését A hazai kukoricatermelés­nek a biztonságos takar­mányellátás és az export bővítése szempontjából egy­aránt kívánatos növelése ér­dekében hirdette meg a nád­udvari központú Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés azt a három évre szóló programját, amely szuperintenzív öntözéses ku­koricatermesztés néven vo­nult be az agrárköztudatba. Ennek lényege, hogy az ön­tözés-fejlesztésre, azaz a KITE által ajánlott lineár típusú berendezések gépköl- csön — úgynevezett — li- sing útján történő beszerzé­sére és üzemeltetésére vál­lalkozó nagyüzemeknek hek­táronként öt tonnával ma­gasabb hozamot kell elér­niük az 1983—84—85-ös esz­tendőkben betakarított át­lagtermésnél. A terméstöbb­letért tonnánként 1400 forint kereskedelempolitikai alap- juttatást kapnak a termelők. A tavaűyi jó tapasztalatok — öt Szolnok, Békés, és Csongrád megyei nagyüzem­ben elért tíz tonna feletti kukoricatermés — alapján az elkövetkező három évben 25 ezer hektáron kívánja meghonosítani új termeszté­si technológiáját az együtt­működés. Tíz megyéből ed­dig 58 termelőszövetkezet és állami gazdaság nevezett be a programba. Ezekbe a nagyüzemekbe a három év alatt mintegy 120 amerikai gyártmányú, Valmont típusú lineár öntözőberendezést te­lepít a KITE. Megyénkben az idén újabb tíz gazdaság csatlakozik a szuperintenzív technológiát tavaly sikerrel bevezetett kengyeli és kun­szentmártoni téeszhez, a háJ rom év alatt pedig összesen 15 ezer hektáron tervezik megvalósitani az öntözés- fejlesztést térségünkben. A program első ütemének indításához szükséges 3500 hektáron befejezték a kuko­rica vetését a megyei gaz­daságok. Azokban a nagy­üzemekben, ahol áprilisban földbe kerülhetett a vető­mag, ott a KITE szakembe­rei szerint biztató képet mutatnak a kukoricatáblák: 95—102 ezer közötti hektá­ronkénti tőállományt szá­moltak. Ahol az időjárás csak megkésve tette lehető­vé a munkát, ott gyors faj­taváltásra került sor, rövi- debb tenyészidejű, de nagy termőképességű vetőmagot biztosított a partnerüzemek­nek a KITE szolnoki alköz­pontja. Megérkezett a prog­ramhoz csatlakozó megyei gazdaságokba a 17 öntöző- berendezés is, amelynek a szerelését a napokban befe­jezik az amerikai cég szak­embereinek irányításával a KITE-s és helyi szerelők. A 110 és 250 hektár közötti nagyságú, egybefüggő táb­lákra a növény igényeinek és felvevőképességének meg­felelő mennyiségű öntözővi­zet kijuttató gépek közül öt meglévő, illetye újonnan épített felszín alatti nyomó­csőhálózatról, tizenkettő pe­dig nyílt csatornáról üze­mel majd. Az öntözőberendezések te­hát rajtra készen várják az előreláthatóan június 15-én kezdődő öntözési idényt. A víznyerési lehetőséget illető­en azonban aggódnak a KITE szakemberei, mert né­hány gazdaságban nem a megfelelő ütemben készül­nek a csatornák, aminek nem mindenütt egyértelmű­en csak az időjárás az oka. Az együttműködés újabb kotrógépek üzembeállítását szorgalmazta a kivitelező cégeknél, nehogy öntözővíz hiányában kihasználatlanul álljanak a szezonkezdéskor a nagyértékű berendezések. Az idei tapasztalatokat hasz­nosítva, az 1988-ban telepí­tésre kerülő gépekhez már idén ősszel szeretnék elké­szíteni a csatornákat. Már- csak azért is, hogy a prog­ramban vállalt terméstöbb­letet ne csökkentse a tava­szi csatornaépítéssel óhatat­lanul velejáró taposásikár. Az öntözésfejlesztés idejé­ben történő megkezdéséhez azonban az is szükséges, hogy az eddigi kedvezőtlen gyakorlattól eltérően a MÉM is idejében közzé tegye a szuperintenzív öntözés ku­koricatermesztésre vállalko­zó gazdaságok körében a csatorna, illetve a felszín alatti nyomócsőhálózat épí­téséhez adható támogatás lehetőségét. Kádár lános ás Szergei Szokolov találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének társaságában pénteken a Központi Bizottság székhá­zéban fogadta Szergej Szo- kolovot, a Szovjetunió mar- sallját, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttag­ját, szovjet honvédelmi mi­nisztert. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter és Horváth István altá­bornagy, politikai főcsoport­főnök, honvédelmi minisz­terhelyettes. Jelen volt Alekszej Lizi- csev hadseregtábomok, a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta politikai fő- csoportfőnök e, valamint Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * * * Pénteken befejezte ma­gyarországi hivatalos, bará­ti látogatását és elutazott Budapestről Szergej Szoko­lov, a Szovjetunió marsallja. A magas rangú szovjet katonai vendégek búcsúzta­tásakor a Ferihegyi repülő­téren megjelent Horváth István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, va­lamint Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, továbbá a Hon­védelmi Minisztérium Kato­nai Tanácsának több tagja. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. Korszerűsítés Szolnokon Is Cukorgyári karbantartások, felújítások MTiSZ> kezdeményezés Magyar mdrka­program A MTESZ Országos El­nöksége pénteken Fock Je­nő elnökletével ülést tar­tott. A testület megvitatta, hogy mit tesznek a szakem­berek az elekronizáció és az információs technológia el­terjesztéséért, a biotechnoló­giák fejlesztéséért és alkal­mazásáért, a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztéséért, valamint a rá­fordítás-csökkentő kormány­program teljesítéséért. Az elnökség az ülésen Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanácsot ala­pított, amely a MTESZ szak- tanácsadó szerveként segíti majd az országos jelentősé­gű környezetvédelmi felada­tok megoldását. A testület elfogadta a MTESZ legutóbbi küldött- közgyűlésén meghirdetett Magyar márka mozgalom programját, amely szerint a magyar gazdaság fejlesztése érdekében átfogó nemzeti minőségfejlesztő akciót kez­deményeznek a termékek minőségének javítására. A berendezések karban­tartásával, felújításával ké­szülnek a cukorgyárak az új szezonra. Mind a 12 gyár­ban szét6zerelik az üzemek gépeit, s ellenőrzik, hogy mi­lyen alkatrészeket kell cse­rélni, vagy alaposabb javí­tásnak alávetni. Május köze­péig már túljutottak a kar­bantartási munkák felén. Jetter János, a Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója elmondta, hogy a szokásos nagyjavítással egy- időben a műszaki fejleszté­si és korszerűsítési progra­mokon is dolgoznak a sze­relők és a műszakiak. A me­zőhegy esi, a hatvani, a ka­posvári és a kábái gyárban például a mészkemencék ér­tek meg az átépítésre. Az energiaellátó rendszerek korszerűsítése kapcsán több üzemben felújítják a kazá­nokat; egyebek közt Petőhá- zán és Kábán. Szolnokon és Sarkadon az úgynevezett technológiai víz minőségét javítják — megfelelő keze­léssel — a műszaki fejlesz­tés során. A gyártási folyamatokat is hatékonyabbá teszik. Azért, hogy a répából minél több cukrot készíthessenek, Szol­nokon, Hatvanban és Sely­pen úgynevezett zöldszörp- kezelő eljárást vezetnek be. Ezzel tovább csökkentik a melasz cukortartalmát Sely­pen új toronydiffúziós be­rendezést szerelnek fel, ami­vel csökkentik a feldolgo­zás veszteségét. Csaknem minden gyárban áttérnek a számítógépes fo­lyamatirányításra. A progra­mot rövidesen alkalmazzák például a Selypi Cukorgyár­ban. A számítógépes irányí­tástól jobb minőségű termék előállítását és a veszteségek csökkentését várják. A rak­tározás feltételeit szintén javítják, mivel az ipar a cukornak mintegy harma­dát ' kénytelen bértárolókban tartani a felhasználásig. A Petőházi Cukorgyárban meg­kezdődött a 30 ezer tonnás, silós rendszerű tárolótelep építése. i«»» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxvm. évi. wo. sz„ 1987. máj. 23., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom