Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

1987. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén az értelmiségi hivatásra A diplomás értelmiség aránya Szolnok megyében alatta marad az országos át­lagnak. Létszámuk növeke­dése csak az utóbbi öt évben kezdődött meg. 1960-ban 3600, 1980-ban 12 ezer, 1986- ban már 18 ezer diplomás dolgozott a megyében. A gazdaság szerkezetének meg­felelően módosult a szak­mai összetétel is. A műszaki, a közgazdasági, az agrár ér­telmiségiek aránya eléri a 41 százalékot, a humán ér­telmiségé 40 százalék körüli. Létszámban még szerény, de növekvő a tudományos értelmiség jelenléte — álla­pította meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbi­zottságnak készített jelen­tés, amely a főiskolás fia­talok értelmiségi hivatásra való felkészítésének tapasz­talatait értékelte és kijelöl­te a további feladatokat is. Három felsőfokú intéz­ményben — a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán, a Gate Mezőtúri Mezőgazda- sági Gépész Üzemmérnöki Karán, a Kereskedelmi és1 Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán — átla­gosan ezer fiatal tanul és évente mintegy négyszázan szereznek diplomát. A vég­zett fiatal szakemberek többségének nincs elhelyez­kedési gondja. A felsőoktatási intézmé­nyekben szerzett tapaszta­latok szerint ma a főiskolai képzés szakmai szempontból sokkal célirányosabb és ha­tékonyabb, mint az értelmi­ségi hivatásra való nevelés. A hivatáshoz kapcsolódó le­endő társadalmi szerepkö­rök tudatosítása jobbára esetleges. A főiskolások szá­mára főleg a kollégiumi élet és a diákönkormányzat gya­korlásában való részvétel jelenti a társadalmi szerep- vállalás lehetőségét és szín­terét, amelyet csak kiegészít a különböző szervezett kö­zösségek tevékenysége, il­letve a szakmai klubokban való részvétel. Az új oktatási törvény azonban tartalmaz olyan késztetéseket is, amelyek szervezetileg és tartalmilag tovább gazdagíthatják a közéleti lehetőségeket az ok­tatási intézményekben. Az új törvény adta lehetősége­ket kihasználva az intézmé­nyek közéleti gyakorlata, ne­velő munkája a jövőben szolgálja tervszerűbben, tu­datosabban a fiatalok fel­készítését értelmiségi szere­pükre, a kultúrközvetítés módszereinek elsajátítására, a szakmán túli feladatok ön­álló és kezdeményezőkész teljesítésére — fogalmazta meg a testület a feladatok között. Az oktatók, a belső, intézményi pedagógiai mű­helymunka során tervszerű­en foglalkozzanak az értel­miségivé nevelés feladatai­val, tapasztalataival. ön­képzésüket, továbbképzésü­ket is jobban orientálják ezekre a kérdéskörökre. A főiskolai pártalapszer- vezetek és KISZ-szervezetek is munkálkodjanak még tu­datosabban azon, hogy a hallgatók kellően felkészül­jenek értelmiségi hivatásuk­ra, a közösség hasznára végzett munka felelősségtel­jes vállalására és megbecsü­lésére. A társadalmi, gazda­sági követelményekkel való szembesülés, az értelmiség­re váró feladatok megkíván­ják, hogy a nevelőmunka tudatosabb legyen, az ér­tékorientáció megfeleljen a társadalom igényeinek, a szocializmus eszméinek. Vásári nagydíj tizenhárom terméknek (Folytatás az 1. oldalról) kék tervezőinek Alkotói dí­jakat adott át. Ebben az el­ismerésben 47 műszaki szak­ember részesült. A BNV-nagydíjas termé­kek: a BEAG Elektroakuszti­kai Gyár AC 200 típusú adáslebonyolító rendszere; a December 4 Drótművek új betonfeszítő pászmája; a Du­nai Kőolajipari Vállalat JET A—1 típusú, sugárhajtású repülőgépekhez szükséges üzemanyaga; a Híradástech­nika Szövetkezet színes mini TV-stúdiója; az IKARUS Gyár IK 365—00 típusú új távolsági autóbusza; a Kemi- kál Vállalat Bitugel szigete­lő habarcsa; a Labor Mű­szeripari Művek vetőmag fajtaazonosság-vizsgáló rendszere; a Medicor MAC műtőasztalrendszere; Petren­ko János kisiparos Peko be­vezetőgörgők termékcsoport- ja; a Polifoam Kft. szigete- lő-csőhéj terméke; a Taurus Gumiipari Vállalat új textil- radiál-abroncsa; a Tungs­ram Rt. fénycsőgyártó gép­sora és a VÁÉV-Bramac al- pesi tetőcserepe. Megalakult az Agrobank Rt Kedden, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem aulájá­ban tartott közgyűlésén, részvénytársasággá alakult a már három év óta sikere­sen működő Agrár Innová­ciós Bank Betéti társulás. Az új formában kevesebb megkötéssel, szabadabban dolgozhat, több lehetősége lesz arra, hogy alapvető cél­kitűzéseivel összhangban elősegítse az agrárgazdaság­ban a műszaki fejlődést. A bank alaptőkéjének növelé­sére részvényeket bocsát ki. Az ilyen módon összegyűj­tött szabad pénzt jól jöve­delmező gazdasági feladatok megoldására irányítja át. Az új bank jogelődje ed­dig is csaknem 500. zömében élelmiszeripari vállalattal, több mint 800 műszaki, fej­lesztési vállalkozási szerző­dést kötött. A jövőben ki akarja szélesíteni a tevé­kenységét. Tervezi, hogy a húsipari vállalatoknak gép­vásárlásaihoz, technológiai fejlesztéseihez nyújtandó kölcsönökkel előmozdítsa az iparág versenyképességének javulását. Emellett a bioló­giailag értékesebb, a táplál­kozás korszerűsödését szol­gáló élelmiszerek gyártásá­nak növelését és a kisterme­lés lehetőségeinek fokozott kihasználását is elő akarja segíteni. Az Agrobank RT július 1- jén kezdi meg működését. Környezetvédelmi napok (Folytatás az 1. oldalról) során mintegy 5 milliárdot költhet erre az ország. Ezután a környezetvédel­mi pályázat jobbára diák­résztvevőinek adták át a dí­jakat, majd a természetről szóló dalokat és verseket ad­ták elő a város amatőr mű­vészeti csoportjának tagjai. A megyei rendezvénysoro­zat — amely nem szürkül­het mindössze kampánnyá — 42 településen 212 progra­mot tartalmaz, melynek so­rán valamennyi korosztály, szinte minden művészeti ág és környezetvédelemhez kö­tődő szakma számot adhat arról, mire képes egy oko­sabb és értelmesebb életvi­telért. így látszik a Volán mögül 1. 0 lépcsőzetes munkakezdéstől a gazdasági társaságig Egy-egy, a téli zimankó idején kimaradó autóbusz-já­ratra dideregve várakozva, a reggeli és a délutáni csúcsfor­galomban a zsúfolt járműveken egymást tiporva könnyen fogalmazunk sommásan a Jászkun Volán munkájáról. Kifo­gásaink — ha időnként túl hamar általánosítunk is — a leg­többször jogosak. Elismerik ezt a vállalat vezetői is, nem véletlen tehát, hogy a cégnek az elkövekezendő évekre ki­dolgozott üzletpolitikai céljai között a legelsők között sze­repel a „személyszállítás minőségének” javítása. Tervek 400 ezerért Az igencsak általánosan, a kívülállónak így meglehe­tősen semmitmondóan elne­vezett feladatcsoport megol­dásául a Volán szakemberei nagyon is kézzelfogható te­endők elvégzését értik. Fő­leg a megyeszékhelyen vált időszerűvé a helyi közleke­dési hálózat racionalizálása, a járatok útvonalának és sűrűségének az utazó közön­ség igényeihez idomítása. A hetedik ötéves terv végéig — a járatok kihasználtságá­nak. az utazási szokásoknak a felmérésére támaszkodva — ezen a területen a válla­lat fokozatosan kíván előbb­re lépni, sőt célul tűzte ki, hogy minél gyorsabban al­kalmazkodik az igények hirtelen változásához. A gyorsaságnak azonban van­nak korlátái; az új elvárá­soknak nem lehet egyik nap­ról a másikra eleget tenni, hiszen a helyi közlekedés menetrendjeit számítógé­pen készítik, hangolják ösz- sze így az igények és a vál­lalat lehetőségei közötti „harmóniát” megteremtő új programra, az előkészítő munkálatok befejezése után is, legalább egy hónapot kell várni. A járművek ésszerűbb ki­használása, a kulturáltabb utazás feltételeinek megte­remtése érdekében — leg­inkább Szolnokon — folytat­ni kellene a lépcsőzetes mun­kakezdésre kidolgozott vá­rosi tervek valóra váltását. A legjobb megoldás megta­lálására a Volán már meg is rendelt egy várhatóan 400 ezer forintba kerülő teljes­körű felmérést a Közleke­déstudományi Intézetnél. A szolnokiak a munkakezdési és -befejezési időpontok el­tolására kínálkozó minden megoldás kidolgozását kér­ték, ám valószínű, hogy nem a „lépcsőzés” tudományos megalapozzottságán múlik majd a zsúfoltságot mér­séklő közlekedési rend be­vezetése. A Volán eddig igen sok kedveztőtlen tapasztala­tot szerzett a lépcsőzetes munkakezdés ügyében; hiá­ba volt a város vezetőinek minden ösztönzése, támoga­tása, a megyeszékhely vál­lalataival való együttműkö­Siófokon Terménytárolási tanácskozás A mezőgazdasági növény- védelem speciális területé­ről — a betakarított ter­mény megóvásáról — ren­dezett országos tanácskozást kedden a Siófoki Állami Gazdaságban a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, va­lamint a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központ­ja. A résztvevők — a ter­melő gazdaságok, a gabona- és malomipar, a megyei nö­vényvédő állomások szak­emberei — a kártevők által okozott tárolási veszteségek megelőzésének legújabb módszereivel foglalkoztak. A téma fontosságát jól ér­zékelteti, hogy a világ gabo­natermésének több mint tíz százaléka — évente mint­egy ötvenmillió tonna — a magtárakban válik a rovar- kártevők martalékává. Ma­gyarországon a világátlagnál jóval kedvezőbb a helyzet, de a szakemberek így is évi nyolcszázmillió forintra be­csülik az ekként keletkező kárt, A Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében május közepétől a félév végéig naponta ötezer férfipóló és pizsama valamint teniszing készül NSZK-beli megren­delésre. (Fotó: D. G.) dés egyáltalán nem volt za­vartalan. Sőt volt cég, ame­lyik először részt vett a lépcsőzetes munkakezdés­ben, majd visszatért a régi munkarendre. Hasonló hoz­záállással pedig a tervek szerint az idén októberben kezdődő újabb forduló egyeztető tárgyalásai sem kecsegtetnek sok sikerrel. A települések közötti utasforgalmat lebonyolító úgynevezett helyközi közle­kedésben a Jászkun Volán minél előbb szeretné elérni, hogy minden járaton a már jól bevált (svéd Almex márkájú) gépek segítsék a menetjegyek kiadását. Ez a változás nemcsak az utasok kényelmét szolgálná, a fel­szállás előtti várakozást mérsékelné, hanem segítené a vállalatnál dolgozók ha­tékonyabb foglalkoztatá­sát is. A gépkocsivezetés mellett a jegykiadási felada­tokat is elvégző sofőrök ha­vi keresete a számítások sze­rint 1000—1200 forinttal nö­vekedhetne, a járatokon fo­kozatosan fölöslegessé váló kalauzoknak pedig más munkát adna a vállalat, a már most betöltetlen mun­kakörök teendőinek, illetve nyugdíjba vonuló vagy ki­lépő dolgozók munkájával bíznák meg őket. A helyközi forgalomban használt járművek gazdasá­gosabb, az utazók igényei­hez is jobban igazodó ki­használását segíti ' majd, hogy a Volán ezen a terüle­ten is áttér a ma még csak a helyi közlekedésben alkal­mazott számítógépes for- daszerkesztésre, vagyis me­netrendkészítésre. Kevesebben is többet Köztudott dolog, hogy a Jászkun Volán is indít kü­lönjáratokat, ha a kiránduló csoportok ezt megrendelik tőle. A járművek bérbeadá­sa azonban még jó indulattal is csak az idegenforgalmi tevékenység csírájának te­kinthető. Ez a piac csak an­nak kínál valóban jó megél­hetést, rendszeres bevételt, csak annak van módja az ílven feladatokra alkalmas járműveit kihasználni, aki nemcsak vár a megrendelés­re, hanem az idegenforga­lom szervezésére is vállal­kozik. Nemcsak buszt kell tehát kínálni, hanem progra­mot is, a kirándulóknak szállást biztosítani, étkezte­tésüket megszervezni. És ha minderre- képes’ a vállalat, meg kell találni és megnyer­nie a túra, iránt érdeklődő­ket. Mindez persze — és ez ak­kor is az elkövetkezendő évek feladata, ha az első lé­péseket mór korábban meg­tették — a Jászkun Volán idegenforgalmi „részlegé­nek!” fejlesztését követeli. Igaz, nem akar és nem is érdemes csak önmagára ha­gyatkozni a vállalat, a Vo­lán Touristtal és a megyé­ben működő utazási iro­dákkal a mostaninál szoro­sabbra fűzött kapcsolat kí­nálja az igazán értelmes megoldást . az erők megosz­tására. A helyi autóbuszközleke­désről szólva a Volán veze­tői úgy fogalmaztak, hogy a legjelentősebb megoldásra váró feladatok a megyeszék­helyen vannak. Néhány hét­tel ezelőtt azonban a válla­lat taxi üzemága talán még több fejtörést okozott. Mára viszont enyhültek a nehéz­ségek. a központi hatóságok hozzájárultak a (szövetkeze­ti, és magán konkurenseinél korábban ennyivel olcsób­ban dolgozó) Volán-taxi díj­tételeinek 20 százalékos emeléséhez. Ez mindenkép­pen jó a vállalatnak, hiszen a korábban veszteséges üz­let ma 8—10 százalékos nye­reséget hoz, ám az utazókö­zönség is részesedik a ha­szonból (persze nem feltét­lenül azok, akik eddig is igénybe vehették a vállalat bérautóit). A Volán ugyanis, mert a vállalkozás kifize­tődőnek látszik, az eddig eb­ből a szempontból fehér foltnak számító települése­ken (például Kunhegyesen és Abádszalókon) is kísérle­tezik majd a taxi-szolgálta- tás meghonosításával. Gya­korlati megoldásként kínál­kozik: a nagyközségben lakó 3—4 buszvezető közösen ve­hetne bérbe egy taxit, ame­lyikkel szabadnapjain dol­gozhatna. A Volán vállalatoknak (ko­rántsem csak a szolnokinak) néhány éve egy igen meg­erősödött konkurenssel kell megküzdenie: a szolnoki cégtől származó adatok sze­rint az ország mintegy 16 ezer 300 Volán-teherauójá- nak manapság körülbelül 50 ezer, magán kézben lévő tehergépkocsival kell „meg­küzdenie”. Hogy ki dolgo­zik hatékonyabban — hang­súlyozták kissé rezignáltén a vállalatnál —, azt a szá­mok bizonyítják; a jármű­park 22 százalékát kitevő Volán-kocsik a fuvar-megbí­zások 44 százalékát teljesíti. Mindent, amit a vevő kíván A számokkal mutatósán igazolható feszültség azon­ban csak egy a tények közül egy másik: a „maszekok” igen sok fuvart visznek el a Jászkun Volántól. A meg­rendelők rendszeres megnye­réséhez a Volánt árban és a kiszolgálásban vonzóbbá kell tenni. Hogy milyen a cél eléré­sét segítő eszközöket rejt a Volán tarsolya? A vállalata jövőben még inkább a part­nerek komplex kiszolgálásá­ra törekszik;: nemcsak ren­deltetési helyére viszi az árut, hanem raktározására, rakodására, az áru továbbí­tásához szükséges okmányok beszerzésére is vállalkozik. A végső célja a szolnokiak­nak is — egy néhány évtize­de hazánkban elfelejtett szakma — a szállítmányo­zás felélesztése. Az e tevé­kenységre vállalkozó csak azt akarja tudni, mit, hon­nan, hová kell vinnie, min­den, a fuvar teljesítőképes­ségéhez kapcsolódó feladatot maga old meg. A piaca pozíciók javítása az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata ehhez a célhoz kell igazod­nia a vállalat szervezetének. Korántsem csak a vállalat kereskedelmi részlegeinek munkamódszereit akarják azonban megváltoztatni a Jászkun Volánnál. A válla­lat a közeli jövőben teher­autókat ad bérbe üzemelte­tésre a gépjárművezetőknek, illetve néhány partnerével közösen gazdasági társasá­got alakít. Egy ilyen közös vállalkozás már működik is: a Volán és a Szolnok Me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat gazdasági társasága. A néhány dolgo­zót foglalkoztató új szerve­zet (alaptőkéjét a két cég adta össze) önállóan gazdál­kodik és szervezi, bonyolít­ja a Pepsi Cola és a Gyöngy üdítők, valamint a bor szál­lításához kapcsolódó felada­tok megoldását. Hasonló gazdasági társaság megala­kítására kezdődtek tárgyalá­sok a Jászkun Volán és a Tégla- és Cserépipari Tröszt között. (Folytatjuk) V. Szász Jóffief

Next

/
Oldalképek
Tartalom