Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 15. Kommentár Kötélhúzás Itt az utolsó alkalom, hogy bizonyíthassunk. Ha most, az esős évszak beállta, s ezzel a katonai tevékenység lanyhulása előtt nem sikerül komolyabb „fegyvertényt” felimutatnunk, jelentősen csökkennek az esélyeink az amerikai segélyek zavartalan áramlására — így foglalható össze a nicaraguai kontrák miami főhadiszállásán, illet­ve a közép-amerikai ország határtérségeiben tevékenyke­dő alakulataik körében ural­kodó hangulat. S az időté­nyező valóban mind érezhe­tőbb: arról ugyan továbbra sincs szó, hogy a hivatalos Washington be akarná szün­tetni a managuai kormány ellen fegyveres harcot foly­tató csoportok sokoldalú tá­mogatását, annak azonban nő az esélye, hogy az Iran- gate-vizsgálat nyomán fel­borzolt kedélyek a képvise­lőházban ■ megnehezíthetik a katonai szállítások folytatá­sát. Márpedig a hadihelyzet ko­rántsem utal a kontrák által régóta ígérgetett áttörésre. Sőt, éppen tegnap érkezett híre, hogy a sandinista had­sereg egységei kemény har­cokban felszámolták egyik megerősített támaszpontjukat a hondurasi határvonal kö­zelében. Jóllehet az utóbbi időben éppen az lenne az el­lenforradalmárok célja, hogy valamelyest is nagyobb ni­caraguai területet kezükben tartva jelenthessék be igé­nyüket —- esetleg „hazai föl­dön működő ellenkormányt” is alakítva — a megnövelt külföldi támogatásra. Senki nem tagadhatja, hogy az immár öt éve tartó véres ellenségeskedések nem csekély gazdasági terhet je­lentenek a sandinista rend­szernek. Tisztában vannak ezzel a managuai kormány vezetői is, épp ezért igyekez­nek elősegíteni a Contadora- csoport rendezési elképzelé­seit. A Fehér Ház azonban változatlanul elveti az ed­dig körvonalazott megoldást; Reagan elnök például Ceza- ro guatemalai elnökkel tár­gyalva a napokban ismét „diktatúrának” minősítette a sandinista rendszert és a „demokrácia helyreállításá­ban” jelölte meg Washington céljait. A Fehér Ház lépéseit ugyanakkor nem csekély mértékben hátráltatja a kontrák soraiban dúló bel- harc, az a lemondásokkal, szövetségkötésekkel és szakí­tásokkal tarkított hatalmi kötélhúzás, ami szintén ri­asztókig hathat az amerikai közvéleményre. Tegnap pél­dául az eddigi, felbomlott ve­zetőség helyébe új „igazgató­ságot” választottak és létre­hoztak egy „nemzeti ellenál­lási hadsereg” nevű új ellen- forradalmi tömböt. Igaz. a kontrák egyik vezetője ma­ga is úgy kommentálta a Miamiból keltezett hirt: ez a koalíció az utolsó lehetőség a tartós amerikai támogatás biztosítására. Elekes Éva Közlemény a kb-titkárok bukaresti tanácskozásáról Egy hónapon át Szovjet kultúra napjai A szovjet kulturális élet vezetése nagy jelentőséget tulajdonít az ősszel Magyar- országon megrendezendő „Szovjet kultúra napjainak” amely rendezvénysorozat ez évben, a nagy október 70. évfordulójának tiszteletére, a magyar fél kérésére egyhó- ■ napos llesz — hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet csütörtökön tartott magyar kulturális újságírók és tudó­sítók részére a szovjet kul­turális miniszter négy he­lyettese, Vlagyiszlav Kaze- nyin, Vaszilij Szeröv, Tama­ra Golubcova és Pjotr Saba- nov. Bukarestben tartották 1987. május 12—13-án a szo­cialista országok kommunis­ta és munkáspártjai Közpon­ti Bizottságai szervezési kér­désekkel foglalkozó titkárai­nak tanácskozását. A tanács­kozáson részt vett: Csudo- mir Alekszandrov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Mikulás Benyo, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkára; Jorge Risquet, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának és Titkárságának tag­ja; Sámán V'gnaket, a Lao­szi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára; Jasef Ba- ryla, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára; Horváth István, a Magyar | Szocialista Munkáspárt KB titkára; Bugin Dezsid, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt Polit'kai Bizott­ságának tagja, a KB titkára; Emil Bobu, a Román Kom­munista Párt Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára; Ion Stoian a PVB póttagja, a KB titkára; | Georgij Razumovszkij, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára; Pham the Duyet, a Vietnami Kom­munista Párt KB titkára. A Koreai Munkapárt ré­széről Ge im The, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára vett részt megfigye­lőként a tanácskozáson. A tanácskozás munkájá­ban részt vettek a testvér- pártok Központi Bizottságai­nak osztályvezetői, osztály­vezető-helyettesei, más fele­lős munkatársai, és A. Szub- botyin, a Béke és szocializ­mus című folyóirat főszer­kesztője. Időszerű feladatok A társadalmi-gazdasági fejlődés és a szocialista de­mokrácia elmélyítését célzó kongresszusi határozatok megvalósítása jegyében a ta­nácskozáson átfogó véle­mény- és tapasztalatcserét folytattak a politikai-szerve­zési munka fejlesztéséről, a pártszervek és -szervezetek tevékenységének tökélete­sítéséről, a kommunisták fe­lelősségének növeléséről. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak kongresz- szusain elfogadott határoza­tok jelentőségét. Szóltak az időszerű feladatokról, és is­mertették azokat a tapaszta­latokat, amelyekre pártjaik az országaik gazdasági-tár­sadalmi fejlesztését célzó határozatok, programok és tervek megvalósítása során szert tettek. Méltatták a szocialista országok sikere­it, melyeket pártjaik vezeté­sével értek el az új társa­dalmi- rend építésében. Ele­mezték a társadalmi-gazda­sági fejlődés jelenlegi szaka­szában előttük álló mind összetettebb feladatokat, hangsúlyozták a konkrét utak, módszerek és formák gazdagságát és sokszínűsé­gét. Önkritikus elemzés A találkozón kiemelték: a a marxizmus—leninizmus al­kotó továbbfejlesztésének szellemében, a szocialista építés jelenlegi szakaszának követelményeivel összhang­ban, a tudományos-műszaki forradalom körülményei kö­zött különös jelentősége van a politikai munka javításá­nak, a pártszervek és -szer­vezetek tevékenysége töké­letesítésének, társadalom­irányító szerepük növelésé­nek. Nagy jelentőségű, hogy valamennyi testvérpárt ké­pes kritikusan elemezni sa­ját tevékenységét, állandó­an megújítani a szervezés és az irányítás demokratikus formáit és módszereit. Ez hozzájárul a szocializmus te­kintélyének és vonzerejének növeléséhez a világban. A tanácskozáson részt ve­vő pártok képviselői részle­tesen ismertették a munka­stílus és módszerek tökéle­tesítésében szerzett tapaszta­latokat. Elmondták, mit tet­tek azért, hogy növeljék a kommunisták felelősségét a párthatározatok következe­tes végrehajtásában, a tör­vények tiszteletben tartásá­ban, és annak érdekében, horv minden kommunista képességei, felkészültsége és tapasztalatai szerint vegyen részt a munkában, a rábí­zott feladatok végrehajtásá­ban, a vezetői munka meg­erősítésében és ellenőrzésé­ben. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a párt­demokrácia fejlesztésében, a párttagokkal folytatott kon­zultáció módszereinek töké­letesítésében szerzett tapasz­talatokra. A tanácskozás résztvevői a pártjaik kongresszusain el­fogadott dokumentumok alapján részletesen szóltak azokról a tapasztalataikról, intézkedéseikről és jelenlegi törekvéseikről, amelyek a termelési és a társadalmi vi­szonyok, az irányítási rend­szer, a népgazdaság tervezé­sének és szervezésének tö­kéletesítését, a gazdaság ha­tékonyságának növelését, és a műszaki-tudományos ala­pok erőteljesebb fejlesztését szolgálják. Kiemelt jelentő­séget tulajdonítottak azok­nak a feladatoknak, ame­lyeknek megoldása a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztését és elmélyítését, va­lamint a dolgozóknak az egész társadalom irányításá­ban való aktív részvételét, a demokratikus formák gaz­dagítását segítik elő. Hangsúlyozták a párt­munka különböző területei­ről, valamint általában a szocialista építésről folyta­tott vélemény- és tapaszta­latcsere hasznosságát a né­pek eredményei és törekvé­sei jobb megismerésének, a barátság, a szolidaritás és az együttműködés elmélyítésé­nek, az új társadalmi ren­det építő pártok és országok egységének fontosságát. A találkozó résztvevői megerő­sítették pártjaik és népeik határozott szándékát, hogy következetesen dolgozzanak együttműködésük kölcsönös elmélyítésén — politikai, gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális és más téren — valamennyi ország gyorsabb, sokoldalú fejlődé­se, a szocializmus és a béke érdekében. II béke érdekében A tanácskozás résztvevői méltatták a nagy októberi szocialista forradalom jelen­tőségét, és hangsúlyozták, hogy országaikban nagy fi­gyelmet fordítanak az embe­riség történetében új korsza­kot nyitó esemény 70. évfor­dulójának megünneplésére. A tanácskozás vitájában megnyilvánult a jelen lévő pártok azon törekvése, hogy mindent megtesznek az atomháború veszélyének el­hárításáért. Ennek érdeké­ben az együttműködésnek más kommunista és mun­káspártokkal, minden hala­dó, demokratikus, antiimpe- rialista erővel, a fegyverke­zési verseny megállításáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a tény­leges leszerelési intézkedé­sekért — elsősorban a nuk­leáris leszerelésért —, a bé­kéért és a haladásért. Nagy­ra értékelték a Szovjetunió­nak, a többi szocialista or­szágnak a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásáért tett javaslatait. A tanácskozás elvtársi munkalégkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. Barbie, Linnasz és társaik Nem lehet elévülés! Lyonban 600-nál is több újságíró tudósítja a világ legjelentősebb hírügynöksé­geit és sajtóorgánumait az évszázad francia perének nevezett Barbie-tárgyalásról. A második legnagyobb fran­cia város igazságügyi palotá­jában golyóálló üveg mögött ül a vádlottak padján az egykori Gestapo-főnök, hogy — előreláthatólag több hétig tartó eljárás során — felel­jen a náci korszak során el­követett bűneiért. Franciaországban először De lehet-e, jogos-e a tör­téntek után immár több, mint négy évtizeddel a szá­monkérésben reménykedni? Sikerrel járhat-e a védőügy­védek igyekezete, hogy — egyrészt különféle politikai húzásokra, másrészt a hajda­ni tártuk óhatatlan megfo­gyatkozására alapozva — vé­dencüket megvédik az ítélet­től? Illetve Barbie esetében az ismételt ítélettől, hiszen az évtizedekig Dél-Ameriká- ban búj káló tettesre már kétszer, 1952-ben és 1954- ben halálos büntetést szab­tak ki. (Paradox fejlenlénv, hogy a nyolcvanas évtized elején közben a szocialista párti kormányzat eltörölte a halálbüntetést, így Barbie életét voltaképpen nem fe­nyegeti közvetlen veszély.! Mégsem mindegy, hogyan végződik a rendkívüli érdek­lődéssel kísért tanácskozás. Barbie személyében ugyanis a háborús bűnösök valószí­nűleg egyik utolsó „nagy ha­la” került horogra; olyan személy, aki a francia ellen­állási mozgalom tagjainak kegyetlen üldözéséért is fe­lelős. így — a vádlott élet­korától, egészségi állapotá­tól, vagy az azóta eltelt idő hosszától függetlenül — szimbolikusan is fontos,, ér­vényesülni tud-e az igazság­szolgáltatás. Más kérdés, hogy a mostani tárgyaláson az „emberiség ellen elköve­tett bűnök” vádjai állnak előtérben (Franciaországban A „lyoni hóhér” bilincsben j egyébként első ízben), mive1 ezekre semmilyen elévülés nem vonatkozhat. Gyors ítéletre, sima tár­gyalásra persze aligha lehet számítani, hiszen Barbie bo­líviai kiadatása, 1983 legele­je óta több, mint 4 év telt el, amíg a jogi útvesztőkön át ügv végül eljutott a lvoni es­küdtszékig. A szakértők sze­rint további meglepetések sem zárhatók ki: az egykori Gestapo-vezető ugyanis az­zal fenyegetődzik, hogy ő is vádolni kezd, leleplezi a ná­cikkal együttműködő francia Geraszimov sajtótájékoztatója Washington megsérti japán antinukleáris elveit A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületé május végi berlini ülésén újabb kezdeményezé­seket tesz a katonai szem­benállás szintjének csökken­tése érdekében — jelezte csütörtöki moszkvai sajtótá­jékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov. A szovjet külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy 32 esztendővel ezelőtt ezen a napon alakult meg a Varsói Szerződés szervezete azzal a céllal, hogy szavatol­ja a békét és biztonságot a testvéri szocialista államok országépítő munkájához. Redman amerikai szóvivő legutóbbi kijelentései kap­csán Geraszimov kifejtette: Washington továbbra is lep­lezni kívánja, hogy megsérti Japán antinukleáris alapel­veit. A szovjet külügyi szó­vivő emlékeztetett arra, hogy a Japán KP egyik szak­értője a Pentagon levéltárá­ban rábukkant egy távirat­ra, amelyet még 1966-ban Rusk akkori külügyminiszter intézett tokiói nagyköveté­hez e kérdésben. A Szovjet­unió már korábban is gyaní­totta, hogy az amerikai ha­dihajók nukleáris fegyverek­kel a fedélzetükön futnak be japán kikötőkbe, s a fenti dokumentum konkrét bizo­nyítékokkal szolgált ehhez — mondta Geraszimov. Nukleáris stratégia a szovjet javaslatok fényében A norvégiai Stavangerben csütörtökön zárt ajtók mö­gött megkezdődött a NATO nukleáris tervező csoportjá­nak kétnapos tavaszi ülése, amelynek legfőbb napirendi pontja a szövetség nukleáris stratégiája, elsősorban az Európában lévő rakétákra vonatkozó szovjet javaslatok fényében. Az elsőként felszólaló Cas­par Weinberger amerikai hadügyminiszter tájékozta­tott a Genfben folyó szov­jet—amerikai tárgyalások állásáról, nemcsak a köze­pes hatótávolságú rakéták, hanem a hadászati eszközök és az űrfegyverek tekinteté­ben is. A jugoszláv parlament ülése Jelentés az ország bel- és külpolitikai belyzetérűl A Jugoszláv Államelnök­ség az ország bel- és külpo­litikai helyzetéről jelentést terjesztett a parlament elé. Az elmúlt egyéves időszak értékeléséhez a két ház csü­törtöki együttes ülésén Si- nan Hasani, a kollektív ál­lamfői testület elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A jelentés kifejti, hogy a kedvezőtlen gazdasági fo­lyamatokat a szóbanforgó időszakban sem sikerült megállítani. Egészében» po­zitív változások mentek vég­be a jugoszláv gazdaságban, a helyzet mégsem kielégítő, sőt egyes ágazatokban rosz- szabbodott. Legnagyobb gond az infláció, amely ez év első negyedében megha­ladta a száz százalékot. A nehézségek az extenzív és kollaboránsok és besúgók egész sorát. Bármilyen fordulat jöjjön is, maga a tény, hogy Barbie a vádlottak padjára került, győzelem a második világhá­ború véreskező gyilkosait napjainkig kereső szerveze­tek és egyének számára. Bi­zonyítja a logikus, nemzet­közi jogi érvénnyel bíró alapelvet: a fasiszta, illetve általában a háborús bűnösök számára nem lehet elévülés! Sajnos, a nyugati antikom- munista megfontolások, kü­lönösen a hidegháborús kor­A tartui Ugyancsak nagy port vert fel az elrriúlt hetekben egy észt háborús bűnös, Kari Linnasz esete. Lelkismeretét a tartui haláltábor vezetője­ként körülbelül 12 ezer em­ber megölése terheli. A vi­lágégés után — előbb emlí­tett, s megannyi más társá­hoz hasonlóan — ő is az Egyesült Államokba szökött. Egy szovjet bíróság távollé­tében már 25 évvel ezelőtt halálra ítélte, de Washing­tonban csak a hetvenes évti­zed végén kezdtek a kiida- ■cí kérelemmel fog’alkozni. 1981-ben fosztották meg amerikai állampolgárságá­tól, ám ezután még hat esz­önellátó jellegű gazdálko­dásban gyökereznek. A gaz­daság szűk területi határok közé zárkózott, az elfogadott intézkedéseket nem sikerül következetesen végrehajtani. A gazdaságii nehézségek, a szocialista önigazgatás fej­lesztésében bekövetkezett megtorpanás, a politikai és a gazdasági rendszer nem kellőképp hatékony műkö­dése, s más társadalmi gyen­geségek és ellentmondások negatívan hatnak a közhan­gulatra. A gondok leküzdé­sében tapasztalható lassúság aggodalmat, nyugtalanságot, sőt elégedetlenséget vált ki a dolgozók, a lakosság köré­iben. Az elmúlt időszakban erősödött a szocializmus- és pni.gazgatásélienes erők te­vékenysége — mondta a je­lentés. szak visszahatása nyomán e kívánság igen gyakran csor­bát szenvedett — épp ezért örvendetes, hogy a közel­múltból több jó példa is fel­hozható. Szinte bizonyos a legsúlyo­sabb büntetés meghozatala egy másik, ugyancsak az Egyesült Államokból kiadott háborús bűnös, az Izraelben bíróság elé állított Ivan Demjanyuk ügyében, ö a treblinkai koncentrációs tá­borban teljesített szolgála­tot; vadállati kegyetlenségét jól mutatja elnevezése: „Ret­tenetes Iván”. hóhér tendőnek kellett eltelnie, amíg — az összes jogi kibú­vót, politikai mentési kísér­letet és manővert „végigzon­gorázva” — az illetékes ha­tóságok kiszolgáltatták a tö­meggyilkost. Barbienak Lyonban, Dem- j anyuknak Tel Avivban, Linnasznak pedig Tallinnban kell szembenéznie bíráival. Lehet, hogy az eltelt évtize­dek csökkentették ä számon­kérés esélyét, s az is tény, hogy rengetegen csúszdák ki a törvény hálójából. Mégis a véres gaztettek, a kegyetlen­kedések négy évtized múltán sem feledhetek. Szegő Gábor NflTO-hadügyminiszterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom