Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

1987. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tavaszi razzia — tavasz nélkül Pótolni igyekszik a lemaradást a posta A tavasz a közlekedésben nem számít felhőtlen év­szaknak. Sokan ilyentájt sut­ba vágják a téli óvatosságu­kat és szabadjára engedik a visszafogott lóerőket a fel­száradt utakon. A dolgot to­vább bonyolitja az a körül­mény, hogy ilyenkor kihoz­zák a garázsból a gépkocsi­jaikat azok is, akik a rossz idő beköszöntővel téli pihe­nőre helyezik járműveiket. Az első napsugár kicsalogat­ja a motorkerékpárosokat is és ha ehhez hozzávesszük, hogy a reflexek is berozsdá­sodhatnak a tél során, egy­némely vezető elfeledhette a kresz előírásait is, hát elkép­zelhető mennyi baleseti ve­szélyforrással kell számolni az utakon. * A közlekedésbiztonság em­berei tehát a tavaszi nagy „kirajzás” kezdetén átfogó offenzívába kezdenek, ami­nek a célja nem lehet más, mint az, hogy ellenőrizzék a járművek műszaki állapotát — melyen sokat rontanak a tél viszontagságai — és ismét tudatosítsák a közúti közle­kedés „játékszabályait” azok számára, akik netán elfelej­tették volna a holt idényben. Munkájuk akad bőven; ép­pen a múlt hétvégi ellenőr­zéssorozatnak, adott szomorú aktualitást egy halálos kime­netelű baleset, melyre csü­törtökön került sor Fegyver­nek térségében. A csúszós úton egy Lada személygép­kocsi — éppen lefutott rossz gumijai miatt — a kanyar­ban kisodródott és összeütkö­zött egy tehergépkocsival. A személyautó vezetője már nem tudja elmondani miért bátorkodott kj a közúti for­galomba a hasznavehetetlen gumikkal. Az idei tavasz még valójá­ban nem bomlott ki, így a közlekedési ellenőrzések sem az évszaktól óvakodók félel­mét igazolták. Olyan rutin- szabálytalanságok miatt kel­lett eljárni többségében, amelyek bármikor előfordul­hattak volna. Egy szandasző- lősi szobafestő például Zagy- varékasról tartott hazafelé munkavégeztével furgonjá­val — ittasan. Rajtavesztett. Egy Trabant hibás fékrend­szerrel vett részt a közúti forgalomba^, a CF 20—45-ös rendszámtábla lekerült a ko­csiról. Ugyancsak sajnálato­san univerzális kihágás Ci­bakháza belterületén, a be­láthatatlan kanyart 40 kilo­méteres sebességkorlátozás­sal védő tábla megsértése. Pénteken délután 10 perc alatt öt felvételt készített a trafipax olyan autókról, me­lyek figyelmen kívül hagyták a táblát és csikorgó kerekek­kel vették a kanyart. Az országutakon nagy az egyetértés az autóstársada­lomban, amikor ellenőrzést végző rendőr kocsikról kell informálni. (Bár ilyen nagy lenne a szolidaritás vala­mennyi hétköznapon.) De a rendőrök is gondoskodnak olykor ellenlépésről. Előfor­dult, hogy két trafipaxot he­lyeztek el egymás után. Az egyiken túljutva felszabadul­tan tapostak a gázba az au­tósok, aztán néhány kilomé­terrel odébb jelentős sebes­ségtúllépéssel mérték be őket. Az egyik gépkocsi la­kott területen belül nem ke­vesebb, mint S4 kilométer­rel! Átfogó, egésznapos ellen­őrzésre április 6-án és 10-én került sor a megyében, en­nek során Szolnok térségé­ben 2391 közlekedőt igazol­tattak, közöttük egy híján ezernyolcszáz volt a gépjár­művezető. Syorshajtás miatt huszonegy vezető ellen kel­lett eljárni, ittasság miatt hat gépjárművezetőnek vet­ték el a jogosítványát, mű­szaki hiba miatt három hely­színi bírságot szabtak ki, és ugyancsak műszaki probléma miatt négy hatósági jelzést vontak be. A tények ismeretében áll­jon itt az újságíró szubjek­tív véleménye: megyénk köz­lekedési állapotai nem ka- tasztrófálisak. Természete­sen az ideális az lenne, ha egyetlen balesetről sem kel­lene számot adni, egyetlen szabályszegés ügyében sem kellene eljárni. Ez azonban illúzió. Jelenleg a morál a közlekedésben nem rosszabb, mint a társadalom más terü­letén. Miért is lenne rosz- szabb, — hiszen az utakon a társadalom közlekedik. Ha ehhez hozzávesszük a kocsik egyre romló műszaki állapo­tát, az utak közel sem sztrá­da minőségét, talán nem is kell olyan sötéten látni a közúti közlekedésünk helyze­tét. Hogy ne is legyen gyá­szosabb a kép, természetesen ezt szolgálják a rendszeres közúti ellenőrzések. — palágyi — egy arborétum Városszépítő katonák Aki az utóbbi években részt vett különböző rendezvé­nyeiken, azt tapasztalhatta, hogy Szolnokon megnőtt a közéletben a katonák száma. Sok köztük a tanácstag, a tanintézetekben előadást tartó, a fiatalokkal foglalkozó. Kifejezi ez a sereg iránti széles körben táplált szimpátiát és egyúttal azt ,is, hogy a katonaság nem elzárt, külön vi­lág. A helyőrség állományának ugyanúgy szívügye a város boldogulása, csinosítása, gondjaink enyhítése, mint a la­kosságnak. Sárközi István mérnök ezredes azt mondja er­ről: — Itt vagyok tanácstag. Alakulatunk tisztjeinek, tiszthelyetteseinek itt él a családja, gyermekeik itt járnak iskolába, természetes tehát, hogy normális kap­csolat fűz bennünket Szol­nokhoz. Patronáljuk Török- szentmiklóst, illetve annak körzetét is. Egy-egy napra behozzuk például onnan a diákokat a laktanyába, hadd ismekedjenek a katonaélet­tel. Szeretnénk mindenhová eljutni, de hát ez szolgálati kötelmeink miatt nem teljes mértékben sikerül. A társa­dalmi munkához is idő kell. — Gondolom, egyébként is van mit csinálniuk... — Elég azt megemlítenem, hogy laktanyánkat korsze­rűsítettük, s a munka felét saját erőből végeztük. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy segítsünk a városnak. Azt tartom: a tanácstagság kötelez. Meg aztán termé­szetes emberi tulajdonság az, hogy saját környezetét jobban karban tartja min­denki. — A környezetet ugye a város egészére érti? — Természetesen. Részt vettünk több iskola rend- bentartásában — azért nem sorolom fel, nehogy kima­radjon valamelyik és kap­csolatunk csorbulását lássa benne. Parkosítottunk, fá­kat ültettünk. Főként a Széchenyi lakótelepen dol­goztunk sokat. Nem nagy örömünkre szolgál viszont az, hogy munkánk eredmé­nyéből sok minden kárba- vész. Tönkreteszik a parko­kat, sok fát kitörnek. — Milyen étékű munká­val segítik a várost? — Azt hiszem nem az ösz- szegszerűség az elsődleges, hanem a segítőkészség, ami a kiskatonáknál is megnyil­vánul. Bizonyára ösztönöz erre az is, hogy egy részük szolnoki. Megtörtént, hogy egyikük-másikuk a saját la­kása előtt parkosított, ami­kor társadalmi munkára mentünk. Visszatérve a kér­désre, magam is meglepőd­tem, amikor közreműködé­sünk értékét felmérte a vá­rosi tanács és közel egy­milliós eredményt mutatott ki. Egyébként nemcsak ka­tonáink, hanem polgári al­kalmazottaink is szívesen vesznek részt a város gya­rapításában. Egyik brigád­juk például kétszázezer fo­rint értékű munkát végzett egy sportpálya építésénél. Szakszervezeti díjat is kap­tak érte. A laktanyának minden­hol olyannak kell lennie, mintha skatulyából húzták volna ki. Magától érthető, hogy Sárközi ezredesék lak­tanyája is gondosan rend- bentartott. Az viszont már korántsem általános, hogy az egyhangú nyárfasorokat díszfák, díszbokrok váltják fel. Sárközi ezredes örül ennek. — Olyan lesz a lakta­nyánk, mint egy arboré­tum. És nemcsak az, ha­nem azoknak a lakóházak­nak környéke is, ahol tiszt­jeink laknak. Virágokat ültetünk, szépítjük környe­zetünket. Egyébként paran­csok szabályozzák, hogy mit lehet megcsinálnunk ellen­szolgáltatás nélkül és mit nem. Nem akarom részle­tezni, de megtörtént, hogy a város számára fontos fel­újítást határidőre nem tu­dott elvégezni egy vállalat. Felsőbb parancsnoki enge­déllyel besegítettünk neki, most meg huzakodni kell vele a járandóságunkért. Egyébként feltették már a kérdést: miért jó nekünk a város javára végzett tár­sadalmi munka, miért ve­szünk részt szívesen abban? Nos, említettem már, hogy a mi gyerekeink is idejár­nak óvodába, iskolába. Nincs gondunk az elhelye­zésükkel. Itt lakunk, itt vá­sárolunk. A létrehozott ér­tékek a mi javunkat is szolgálják... Hallgatom, s arra gondo­lok. hogy mennyivel szebb lenne a város, ha minden lakója így gondolkodna. S. B. Szolnok és Tiszafüred mellett Karcagon is gócközpont Távközlési beruházások a VII. ötéves tervben A korábbi tervidőszakban a népgazdaság beruházásá­nak 1—1,5 százaléka jutott a távközlés fejlesztésére, ami a szolgáltatás szinten tartásá­hoz sem volt elegendő. To­vább nőtt tehát lemaradá­sunk a környező országok­hoz képest, s a Debreceni Postaigazgatóság más igaz­gatóságok között is hátul állt a sorban. Míg 1985-ben a Miskolci, a Pécsi és a Sopro­ni Postaigazgatóság területén a 100 lakosra jutó távbeszé­lő-állomások száma tíznél több volt, addig Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében csak, 6,73. A mennyiségi hiány mel­lett a VI. ötéves tervidőszak végén jellemző állapot: a meglévő eszközök nagy része elavult, túlterhelt, korszerű szolgáltatásra alkalmatlan, kicsi az automatizáltsági arány. Érthető tehát, hogy a VII. ötéves terv kidolgozásá­nál a korábbi tervidőszakhoz viszonyítva a postának 72 százalékkal több pénzt biz­tosítottak. A keretösszeg a távközlés fejlesztésében kül­ső forrás terhére túl is lép­hető. Ilyen külső források bevo­nására pályázatot írt ki a posta a tanácsoknak, hogy a fejlesztésre szánt forintjaik­kal, vállalati és lakossági hozzájárulással segítsék elő a távközlés fejlesztését. A pályázatra a tanácsokkal folytatott egyeztetés alapján, Szolnok megyéből a karcagi, a tiszafüredi és a törökszent­miklósi góckörzetek automa­tizálását terjesztette fel a Debreceni Postaigazgatóság. A pályázatok; elbírálása után a központi döntésű be­ruházások, valamint a saját beruházási keret felhaszná­lásával a következő fejlesz­tések valósulnak meg Szol­nok megye területén a VII. ötéves tervidőszakban; Befejeződik a szolnoki úgynevezett gyűjtőgócköz­pont, valamint a martfűi és újszászi végközpontok beru­házása, amelyhez 191 millió forint áll rendelkezésre. Au­tomatizálják a karcagi góc­központot és a teljes góckör­zetet. Karcagon 2000-es indu­ló kapacitású helyi közpon­tot és úgynevezett háromszor 200 ívpontos helyközi köz­pontot telepítenek, új műsza­ki épületbe. Kisújszálláson és Kunhegyesen 1000-es ARF, Kenderesen 200-as, Kunmadarason 400-as ARK központot helyeznek üzembe. A beruházási előirányzat: 250 millió forint. Megvalósul a tiszafüredi gócközpont és a góckörzet automatizálása, s a városban 2000-es induló kapacitású ARF és háromszor 200 ív­pontos ARM központ létesül. A góckörzetben Tiszaörsön és Abádszalókon 400-as, Tisza- szentimrén 200-as ARK köz­pontot telepítenek. A góc­körzet további települései egységes helyi hálózattal csatlakoznak majd a telepí­tendő központokhoz. A beru­házáshoz szükséges pénzösz- szeg 183 millió forint, amely­nek 40 százalékát az eddig másutt még nem alkalmazott telefontársulás létrehozásá­val biztosítják. Tervezik a jászberényi két konténerköz­pont távhívóhálózatba való bekapcsolását is. Cj szolgáltatást vezetett be a tiszafüredi Autó szerviz Leányvállalat. Az Állami Biztosítóval együttműködve ezentúl a szervizben mérik fel a kár nagyságát. A javítási számlák rende­zése az ügyfél nélkül közvetlenül a biztosító val történik (T. K. L.) Szabadalmak, találmányok Versenyző kutatók A MÉM-hez tartozó 40 ku­tató-fejlesztő intézmény 81 brigádjának képviselői ta­nácskoztak szombaton Kecs­keméten. Eredményesnek értékelték az agrárkutatók-fejlesztők körében az új tudományos módszerek gyorsabb beveze­tésére, közreadására 1980- ban meghirdetett munkaver­senyt. Ennek eredményekép­pen tovább léptek a mező­gazdasági hulladékanyagok hasznosításában, idő- és energiatakarékos talajmű­velési technológiák gyakorla­ti alkalmazásában. A bri­gádtagok tavalyi munkájá­nak eredményességét tanú­sítja 107 újítás, 25 találmány és 39 bejelentett szabadalom. A tanácskozáson megálla­podtak, hogy folytatják a versengést. Békemozgalom Ifjúsági vezetők tanácskozása Vállalati döntéselökészités Segít a számítógép A Számítástechnika Alkal­mazási Vállalat (Számaik) és az ICL angol cég számítógé­pes szolgáltatással segíti a hazai vállalatvezetők gazda­sági, üzletpolitikai, beruhá­zási döntés előkészítő mun­káját. A két vállalat a még vi­lágviszonylatban is újdon­ságnak számító szolgáltatást a Számalk-nál szervezte •meg, amelyhez az angol cég saját gyártású professzionális mikroszámítógépeket, spe­ciális szoftvereket és számos más technikai felszerelést szállított. A Számítástechni­ka Alkalmazási Vállalatnál úgynevezett döntési konfe­renciaközpontot alakítottak ki, ahol a magyar vállalatok képviselői speciális módszer­rel, számítógép segítségéve! rövid idő alatt elvégezhetik a döntéselőkészítés bonyolult teendőit. Több mint 70 békemozgal­mi aktivista részvételével rendezték meg szombaton az ifjúsági békeközösségi veze­tők országos tanácskozását Budapesten. A tanácskozás résztvevői hangoztatták: támogatják azt a szovjet javaslatot, hogy a XXI. század a béke évszá­zada legyen; az öt világrész gyermekei kössenek szerző­dést, s küldjenek üzenetet a jövő század fiataljaihoz. Kovács Ferenc főtörzsőrmester kézi radarral méri a sebessé­get

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom