Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987 ÁPRILIS 13. I nyugdíjasok támogatása Tiszafüredről Kiss Kálmánná, Karcagról Tóth András olvasónk felvilágosítást, tanácsot kérő soraira, valamint a vállalatok, üzemek és szövetkezetek tájékoztatására ismertetjük a nyugdíjasok támogatásának egyik lehetőségét: A rászoruló idős emberek anyagi támogatásának legfőbb formája a segélyezés, amivel már egyre több munkahely él, és a segélyezésre fordítható összegből juttat nyugdíjasainak is. A szakszervezetek segélyezési rendszerét a SZOT elnöksége 1983. október 7-i, 51. sz. határozatában szabályozta. Ennek alapján a következőket kell figyelembe venni: a temetési segély 1200, a rendkívüli segély 500-tól 1500 forintig terjedhet. A temetési segély a halálozástól számítva 180 napig igényelhető. A rendkívüli segélynél figyelembe kell venni a segélyt kérő szociális, egészségügyi és családi helyzetét, s ennek alapján kell érvényesíteni a differenciálást. Ezeken a segélyeken kívül a szakszervezeteknek még rendelkezésére áll a vállalati jóléti és kulturális alapból döntési hatáskörükbe utalt pénz is. E segélyforrásokból — a SZOT-elnökség 1982. augusztus 6-i, 33. sz. határozata szerint — kivételesen indokolt esetben egy szakszervezeti tag évente 6000 forint rendkívüli segélyben részesülhet. Számtalan példa van már arra, hogy vállalatok, üzemek kommunista műszakot szerveznek azért, hogy az ebből származó összeget a segélykeretek növelésére fordítsák. A varrótanfolyamon készült munkákból rendeztek kiállítást a tiszafüredi művelődési házban. Fodor Lászlóné vezetésével tizennégy asszony sajátította el a szabás-varrás alapvető fortélyait, s ősztől haladó fokon folytatják (Fotó; Mészáros) Segítő szándékkal „Úttörők a környezetükért” A hűtőgépgyári Asztalos Lajos szocialista brigád kezdeményezésére környezetvédelmi versenyt hirdetett a Jászberényi Városi Úttörőelnökség, a Városgazdálkodási Vállalat, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront. Az „Úttörők a környezetükért” versenyben a város két és fél ezer úttörője, kisdobosa vesz részt. A csapatok, őrsök, a kiírók által javasolt feladatok közül válogathatnak. A Városgazdálkodási Vállalattal történt egyeztetés szerint védnökséget vállalhatnak egy-egy park vagy a gondozás valamilyen részmunkája fölött; időseket segíthetnek, patronálhatnak; a munkásmozgalmi vagy a szovjet hősi temető sírjait gondozhatják. A bíráló bizottság folyamatosan ellenőrzi az iskola és környéke tisztaságát, a dekorációkat, az úttörőknek a csapatért, az iskoláért végzett társadalmi munkáit. Pontokat lehet szerezni hulladékgyűjtéssel, a nagyvisnyói és az öregerdei tábor fejlesztésére befizetett, közösen gyűjtött pénzzel. A versenyfeladatok teljesítéséről az úttörőtanácsok naplót vezetnek, fényképekkel, rajzokkal örökítik meg a közös munkát, amelyeket a zsűri külön pontoz. A verseny május közepéig tart, majd a tanév végén lesz az értékelés. Az első helyezett csapat elnyeri a szocialista brigád vándórserlegét, valamint a második és a harmadik helyezettel együtt pénzjutalomban részesül. Gazdátlan árkok A szolnoki Széchenyi lakótelepen a kora tavasz első hóvirágaival együtt kinyílt a föld is. Mégpedig az Ecseki és a Rigó utca között. Valakik — mm tudni milyen okból — egy forgalmas járdaszakasz mellett hosszú, keskeny sávban megnyitották a földet, aztán, mint akik jól végezték dolgukat, odébb- álltak. Természetesen védőkorlátot vagy figyelmeztető táblákat nem helyeztek el, mert ugyan minek sejtse az óvatlan járókelő, hogy ott a sötétben esetleg nyakát is szegheti... Az árokba, kiásása óta nem helyeztek semmit, úgyhogy gyaníthatjuk: az illetékesek arra gondoltak — miután a lakótelepen úgyis kevés a játszótér —, biztosítanak a gyerekeknek egy rendhagyó szórakozási lehetőséget. Ha így van, számításuk bevált, mert a kato- násdit játszó nebulók rögvest birtokukba vették a „lövészárkot”; azóta egymást kergetik benne, kövekkel dobálóznak — és az, szorgos „munkájuk" nyomán már helyenként félig megtelt betondarabokkal. Mire a kábel- vagy csőfektetésre kerül a sor, a szakemberek már hiába keresik az árkot. Egyik ismerősöm szerint az Ecseki úti árkon kívül van még néhány a városban, amit hónapokkal ezelőtt ástak, de nem tudni, hogy mi célból. (Fotó: H. L.) J. J. A Törökszentmiklósi Ti- . szatáj Termelőszövetkezet szociális- és nőbizottságának tagjai — a szocialista brigádokkal együtt — rövidesen ötszázötven tsz-nyugdíjast látogatnak meg — segítő szándékkal. Az a céljuk, hogy tájékozódjanak az idős emberek egészségi, anyagi helyzetéről, szociális körülményükről. Tapasztalataikat a belső használatra készített adatlapjaikon rögzítik, amit a szociális bizottság majd összesít. Ennek alapján állapíthatják meg. hogy kinek milyen mértékű segítségre van szüksége és milyen sorrendben, kik azok az idős emberek, akik Számára a termelőszövetkezet kivételes nyugellátás megállapítását kezdeményezi, kéri a Társadalombiztosítási Tanácstól. A munkatársak látogatásuk alkalmával szerény ajándékkal is szeretnének örömet szerezni, kedveskedni a tsz. nyugdíjasainak — írta levelében Csekey Lajos, a szövetkezet népművelési előadója. (Jó érzéssel olvastuk sorait, a kezdeményezésnek mi is örülünk. A szerk.) Kassaisok a területi döntőben Az úttörő-olimpia röplabda versenyeinek megyei döntője március végén zajlott. A rendezvényt Szolnokon, a Münnich Körúti Általános Iskolában tartották. Ezt a versenyt csoportmérkőzések előzték meg, melyeknek győztesei kerültek a fináléba. Így résztvevők voltak: a szolnoki Kassai Üti, Achim Üti, Münnich Körúti, valamint. a kunhegyesi Kossuth Üti Általános Iskola. A mérkőzések tétje nagy volt, hiszen aki ezt a versenyt nyerte, az Szolnok megyét képviselheti az úttörő-olimpia területi döntőjében. Az első helyet eldöntő zárómérkőzésen a szolnoki kassaisok és a kunhegyesiek csaptak össze. Az izgalmas, fordulatokban gazdag meccsen a kassaisok győztek, így ők képviselhetik megyénket a területi döntőben. Szarka Rudolf az úttörőtanács tagja Hozzászólás cikkeinkhez üz olvasó lelháborodása jogos A Néplap március 30-i számában, A szerkesztőség postájából című rovatban Gecse János gépkocsivezető szóvá tette, hogy a közutak mentén égetik az autógumikat. Egyetértek az olvasó felháborodásával, mert a gumi elégetése káros, a sűrű fekete füst pedig a közlekedést is veszélyezteti — irta válaszában Hídvégi Péter, a megyei tanács környezetés természetvédelmi titkára, hozzáfűzve még a következőket: A január 1-én életbe lépett levegőtisztaságvédelmi szabályozás értelmében nyílt téren hulladékot égetni csak hatósági engedélyivel szabad. A szabályozás részletes ismertetésére itt nincs lehetőség, de a lényeg az, hogy a nyílt téri égetéseket csak indokolt esetben és égetés szabálysértésnek minősül, és tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetesen a jogi szabályozás egycsapásra nem hoz eredményt, ehhez szemlélet- változásra van szükség. Az égetésre szánt hulladékok hasznosítására már van megoldás: az autógumik jelentős hányada például futózással felújítható, vagy a beremendi cementgyárban felhasználják; megfelelő csíkokra vágva pedig partvédelmi célokat szolgál. Szolnok megyében évente csaknem 300 tonna használt gumiabroncs keletkezik, ennek nagyobb része a Volán Vállalatnál, amit a TSZKER közreműködésével értékesít. De mit csináljon a kisfogyasztó? Minden MEH-telep IA tárgyalóteremből I Leszúrta, hogy öngyilkos legyen A tiszaroffi Miczi Sándor élete során olyan tekintélyes bűnlajstromot „pajkoskodott” össze, hogy az ember számolni kezd, miként fért bele életének 26 esztendejébe? Érdemes lenne kiszámolni, a vele való foglalkozás hány embernek adott munkát — hány órán keresztül, hiszen nyolc esetben büntette a szolnoki és a tiszafüredi járásbíróság, valamint a Budapesti Katonai Bíróság, de elmarasztalta — méghozzá kilenc esetben — szabálysértéssel a tiszafüredi és a törökszentmiklósi rendőrkapitányság is. Amikor pedig éppenséggel nem a hatóságokkal gyűlt meg a baja, akkor az életéért harcoltak az orvosok, ugyanis ittasan öt esetben kísérelt meg ön- gyilkosságot. A büntetései lopásokból, súlyosabb és 'könnyebb testi sértésekből tevődtek össze és bármilyen szomorú ezt leírni a „listában”, benne volt egy nagyobb „balhé”: olyan, amilyenre 1936 májusában kerített sort. Nem sokkal a börtönből való szabadulása után élettársi kapcsolatra lépett R. M.-el, akit anyja tiszaroffi lakására költöztetett. A frigy nem volt felhőtlen, alig egy hónapos együttlét után Miczi Sándor csúnyán megverte az asszonyt, amiért az nem volt hajlandó a kegyeit az élettárs testvérével is megosztani. Az eredmény: orrcsonttörés, melyről látlehet készült a karcagi kórháziban, ám az irományt a férfi az adminisztráció végletes leegyszerűsítése végett széttépte. Május 29-én Miczi Sándor seduxent vett be, majd ivott rá. Ilyen állapotban született az az ötlete, hogy élettársát megpróbálja rávenni egy közös öngyilkosságra. A terve az volt, hogy tőrkésével először ő szúr, aztán a nő következik. Az asszony nem fogadta kitörő örömmel a gondolatot, magyarán szólva közölte, hogy ő inkább élni akar, majd levetkőzött és ágyba bújt. De Miczi Sándor már „beindult”: szívtájékon szúrta R. M.-et, majd maga felé fordította a tőrt, és a mellén 1 centiméter hosszú, fél centi mély, felszínes, 8 napon belül gyógyuló sebet ejtett. Ezután bekopogott a szomszédba, s az elősiető házigazdával közölte, hogy siessenek át hozzájuk, mert nagy baj van. A nő valóban súlyos állapotban volt. A sérülés közvetlenül életveszélyt jelentett és orvosi ellátás nélkül vezethetett volna halálhoz is. A Szolnok Megyei Bíróság Miczi Sándort emberölés bűntettének kísérletében, ezzel halmazaiban súlyos testi sértés bűntettében és közirattal való visszaélés vétségében ítélte el 8 évi szabad- ságvesztsre és mellékbüntetésül a közügyektől 10 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. — pb — Tudnivalók a sorköteleseknek Ebben a hónapban és májusban is zajlik a hadkötelesek sorozása, amiről a következő legfontosabb tudnivalókat kaptuk a Szolnok Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságtól: A sorozásnak az a célja, hogy a hadköteles egészség- ügyi állapota, iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján megállapítsák: alkalmas-e szolgálatra, mely fegyvernemhez, szolgálati ághoz hívható majd be, célszerű-e tartalékos tiszti, tiszthelyettesi kiképzésre előzetesen kiválasztani. A sorozás résztvevőit tájékoztatják a katonai szolgálattal kapcsolatos jogaikról, kötelezettségeikről, ezenkívül a katonai pályára irányításról kapnak felvilágosítást. A sorozáson meg kell jelennie minden 1969-ben született férfinak, illetve külön felhívásra azoknak az idősebb sorköteleseknek is, akik előzőleg nem kaptak végleges egészségügyi minősítést. De azoknak is, akik bármilyen ok miatt eddig még nem voltak sorozáson — a Hirdetményben közölt időben és helyen. Ha a sorköteles beteg, vagy más ok miatt nem tud megjelenni a sorozáson, ezt ■ köteles írásban, vagy telefonon közölni a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksággal. (E bejelentést megteheti a hozzátartozó, a helyi tanács képviselője vagy a rendőrség körzeti megbízottja is — az indokhoz kapcsolódó igazolás beküldése mellett.) A rendkívüli távol- -jmaradás esetében a hadkötelest majd pótsorozásra hívják. A sorozás napjára átlag- kereset jár, amit a megyei parancsnokság igazolására a munkáltató fizet. Szerkesztői üzenetek Kiöregedtek, elszáradtak a fák feltételekhez kötve engedélyezik. Az engedély nélküli átveszi (1200 mm átmérőig> a rossz autógumit." Nem lehet megtekinteni a Kossuth- leveleket Naponta a szolnoki Jókai utcán keresztül járok dolgozni és régóta figyelem, hogy mi lesz az itt lévő kiöregedett, elszáradt akácfák sorsa. A téli hótól, a jég- csapokkal terhes ágak egy része letört, a szél is megci- bálta a gallyakat, ami nem egyszer a nyakunkba poty- tyant. Jó lenne, ha az illetékesek szervezésében mihamarabb kivágnák más helyen is a balesetveszélyes, elöregedett fákat, és ültessenek fiatal csemetéket. Úgy vélem, hogy a tavaszi fásításban mindenki szívesen segítene — akár társadalmi munkában is —, az utca lakói, a háztulajdonosok pedig majd védik, gondozzák a kis fákat. Kerekes Lajosné Szolnok Kossuth-levelek a tiszafüredi múzeumban címmel, április 1-i számunkban — az MTI híradása nyomán — tájékoztató információt adtunk a Kiss Pál Múzeum életéről, gyűjteményeiről. Utolsó mondatában azt írtuk, hogy a becses emlékű leveleket — az egyéb értékes dokumentumok között — a látogatók számára is megtekinthető helyen őrzik. Dr. Füvessy Anikó, a múzeum igazgatója levelében az információ korrigálását kérte, mivel a Kossuth-levele- ket nem megtekinthető helyen, hanem a történész dokumentumok között őrzik, és a látogatók számára 1982. március 15-én állították ki. K. L.-né, Mezőtúr: Az új munkaügyi. rendelet valóban úgy szól, hogy 1987-től az eddigi két hét helyett az éves szabadság kétharmad részét kell egybefüggően kiadniuk a munkáltatóknak. A szabadságolások rendjéről azonban a vállalatok feladataiktól függően is dönthetnek. Azt tanácsoljuk, hogy szabadsága ügyében keresse meg a munkahelyi vezetőt és kérie a segítségét. Nagy Gáborné. Karcag: A gyesről visszatérő kismamát abban a munkakörben kell foglalkoztatni, amiben munkaszerződése szerint dolgozott a szülés előtt. Más a helyzet akkor, ha közben átszervezés, munkaerő-átcsoportosítás volt a vállalatánál, esetleg egyes munkaköröket meg is szüntettek. Ebben az esetben a vállalat köteles a dolgozó nőnek a korábbihoz hasonló, a képzettségének megfelelő munkakört biztosítani. Másik kérdésére: A szülés előtti kereseti lehetőségének megfelelő díjazás illeti meg. OuzeAIUtottm: Clank6 Milliómé
