Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 13 Befejeződött Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatása (Folytatás az 1. oldalról) egyenlőség alapján, testvéri kötelékekként alakítsák. A csehszlovák nép őszinte rokonszenwel viseltetik a Szovjetunió forradalmi meg­újulása iránt — jelentette ki Lenárt, hozzátéve: „a CSKP Központi Bizottságának ve­zetésével nekünk is bátrab­ban kell rálépnünk az új forradalmi változtatások út­jára. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, hogy ezen az úton járva le kell küzdenünk sok akadályt, saját múltunk ter­heit”. A délutáni órákban Gor­bacsov találkozott a Szlovák Kommunista Párt Elnöksé­gének és Titkárságának tag­jaival, majd ellátogatott egy Pozsony környéki termelő- szövetkezetbe, ahol megis­merkedett a 480 tagú kol­lektíva munkájával. Mihail Gorbacsov és Gus- táv Husák Pozsonyban meg­tartott zárómegbeszélésükön kifejezték elégedettségüket a szovjet főtitkár csehszlová­kiai látogatásának eredmé­nyeivel. Hangoztatták, hogy az jelentős mérföldkő a két ország sokoldalú együttmű­ködésének elmélyítésében, barátságának megszilárdítá­sában. Gustáv Husák teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió újító bel- és külpolitikáját, békekezdemé­nyezéseit. Mihail Gorbacsov és fele­sége, valamint kíséretének tagjai szombat este a há­romnapos cséhszlovákiai lá­togatásról hazaérkezett Moszkvába. A találkozóról közös köz­leményt adtak ki. A hivatalos Bonn első re­agálásában Herbert Schmül­Kerbala — 8 Továbbra is ellentmondó badijelentések Bagdadban azt állítják, hogy visszaverték a legutób­bi iráni offenzívat, Teherán­ban viszont cáfolják az iraki sikerek hírét. Az iraki katonai főpa­rancsnok közleményben je­lentette be, hogy egy szom­bat hajnali nagyszabású el­lentámadás során — amely­ben az iraki elnöki elitala­kulatok egységei is részt vet­tek — „felszabadították” az irániak által a front déli szakaszán elfoglalt iraki te­rületeket. A „Kerbala 8”. fe­dőnevű, április 6-án indított offenzíva során az iráni csa­patok — saját állításuk sze­rint — két kilométerre kö­zelítették a térség legna­gyobb iraki városát, a mil­liós Bászrát. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség ugyanakkor szombaton azt jelentette, hogy meghi­úsították az elfoglalt terü­letek visszaszerzésére irá­nyuló iraki kísérleteket. Az űrhajózás napján Ünnepi gyűlés A világűr meghódításának történelmi jelentőségű ese­ménye volt Jurij Gagarin űr­utazása: a világ első űrhajó­sa 1961. április 12-én a Vosz- tok—1 űrhajó fedélzetén haj­totta végre az első föld körü­li űrrepülést. A mérföldkő­nek számító esemény emlé­kére a Szovjetunióban ápri­lis 12-ét az űrhajózás napjá­vá nyilvánították. A nevezetes évforduló al­kalmából Kotelnyikov aka­démikus, a SZTA alelnöke, a szovjet Interkozmosz tanács elnöke Moszkvában ünnepi gyűlésen méltatta a szovjet űrkutatás eredményeit. Em­lékeztetett rá, hogy az űr­technika állandó tökéletesí­tése tette lehetővé az űrállo­mások harmadik nemzedékét képviselő Mir űrállomás megalkotását is. ling, az NSZK kormányának helyettes szóvivője kijelen­tette, hogy a kabinet figyel­mesen tanulmányozni kíván­ja a Gorbacsov főtitkár prá­gai beszédében körvonala­zott szovjet javaslatokat. Az NSZK hírközlése — a tévé, a sajtó és a DPA hír- ügynökség — egyöntetűen megemlíti: Gorbacsov utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára, hogy az At­lanti-óceán és az Ural között lényegesen csökkentsék a hagyományos fegyveres erő­ket és fegyverzetet, s ezzel kapcsolatban új külügymi­niszteri tárgyalási fórumot is ajánlott az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­mat keretében. Mihail Gorbacsov a szov­jet vezetés nevében egyebek közt azt javasolta pénteken, a prágai barátsági nagygyű­lésen elhangzott beszédében, hogy a közepes hatótávolsá­gú rakéták kérdéséről folyó tárgyalásokkal párhuzamo­san kezdődjenek megbeszé­lések az Európában telepített rövid hatótávolságú rakéták számának csökkentéséről is, és hogy a helsinki folyamat­ban részt vevő 35 állam kül­ügyminiszterei találkozzanak Bécsben új leszerelési és bi­zalomerősítő tárgyalásokról szóló döntés meghozatala végett. Bejelentette továbbá, hogy a Szovjetunió beszün­tette a vegyi fegyverek gyár­tását, és megkezdte effajta fegyverkészletei megsemmi­sítését. Az Egyésült Államokban tartózkodó brit külügymi­niszter, Geoffrey Howe sze­rint az új szovjet javaslato­kat alaposan tanulmányoz­ni kell, de ügyelni kell arra, hogy „el ne térítsenek arról II. János Pál pápa argentí­nai látogatásának utolsó előt­ti napján szombaton Rosa- rioba utazott néhány órára, majd Buenos Airesben a tő­kés vállalkozókkal találko­zott. Szombatra virradóra a pá­pa misét tartott Buenos Aires nagyvásártelepén több tíz­ezer ember előtt. A „munka világával” való találkozóján — ahogyan a szervezők ne­vezték — „ideológiailag és történelmileg elhibázottnak” minősítette az osztályharcot és helyette a párbeszédet ajánlotta „dolgozók és poli­Svédország területileg Eu­rópa negyedik legnagyobb országa. Nevének említése­kor általában szerte a vilá­gon — így nálunk is — min­denekelőtt a fejlett ipari kultúra, valamint az igen magas fokú szociális bizton­ság jut az emberek eszébe. Az ország mezőgazdaságáról csak a tájékozott szakmabe­liek tudják, hogy szintén számottevő eredményeket ért el az utóbbi évtizedek­ben. Kedvezőtlen adottságok Ezeket a sikereket annak ellenére könyvelhetik el eb­ben az északi államban, hogy a természeti adottságok egy­általán nem kedveznek sem­miféle mezőgazdasági tevé­kenységnek. Hiszen például az ország területének mint­egy 15 százaléka az Északi- sarkkörön túl fekszik, sőt Stockholm is olyan földraj­zi szélességen helyezkedik el, mint Alaszka vagy a szibé­riai tundrák. Ezen kívül a Svéd Királyság területének — mely megközelítőleg 450 az útról, amelyen haladva már sikerült előrébb halad­ni a fegyverzetellenőrzés ügyében”. Lord Carrington, a NATO főtitkára üdvözölte a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szovjet kezdeményezést. A francia hadügyminiszté­rium szóvivője üdvözölte Mihail Gorbacsov prágai be­jelentését, hogy a Szovjet­unió leállította a vegyi fegy­verek előállítását, és meg­tette az előkészületeket fel­számolásukra. Párizst egyéb­ként. zavarba hozta Gorba­csov bejelentése, hiszen a francia Nemzetgyűlés épp egy nappal előbb hagyta jó­vá azt az ötéves haderőfej­lesztési programot, ami elő­irányozta vegyi fegyverek felhalmozását. A francia sajtó is meghök- kenve kommentálta a szov­jet bejelentést. A jobboldali Le Quotidien de Paris meg­állapította, hogy „nem múlik el hónap anélkül, hogy Mi­hail Gorbacsov elő ne állna egy újabb látványos javas­lattal”. A lap igen lehango- lónak nevezi a kontrasztot, hogy miközben Gorbacsov egyre-másra „jópontokat szerez” a nemzetközi színté­ren, az Egyesült Államok botrányok súlya alatt ver­gődik. Brit kormányzati tényezők szerint a prágai beszéd nyo­mán javultak az euroraké- tákról szóló megállapodás esélyei — jelentette szomba­ton első oldalán a The Ti­mes. A lap meg nem neve­zett forrásai hangsúlyozták: „Gorbacsov korábbi nyilat­kozatainál messzebb menő újabb javaslatai határozot­tan javítják a siker esélye­it”. tikusok” között. Kitért a Dél-Amerikában oly tömeges és növekvő munkanélküliség problémájára, szolidaritásá­ról biztosítván az elesetteket és a társadalom perifériájá­ra szorultakat. A kiutat ka- folikus hit elmélyítésében je­lölte meg. A munkásszakszer­vezetek tevékenysége nem szo­rítkozhat a bérharcra, vagy a rövidebb munkaidő eléré­sére, mondta a pápa, s a „munkások és munkáltatók folyamatos építő dialógusát” sürgette Argentínára, Latin- Amerikára, az egész földke­rekségre vonatkoztatva. ezer négyzetkilométer — fe­lét erdő borítja, s csupán 10 százalékán, körülbelül 3 mil­lió hektáron folyik mezőgaz­dasági művelés. Az ország 8 millió állampolgára közül pedig csak mintegy 200 ez­ren élnek mezőgazdasági munkából; ez a munkaképes lakosság 4 százalékánál va­lamivel több. Éppen a kedvezőtlen adottságok miatt az ország­ban nagyon különbözőek a mezőgazdasági termelés fel­tételei. Míg a déli területen az említett körülmények — a Golf-áramlat enyhítő ha­tása, és a viszonylag jó ta­lajadottságok miatt — ked­vezőnek mondhatók, addig az ország középső és északi részén a feltételek nagyon mostohák. így azután igazán figyelemre méltó s svéd me­zőgazdaságnak az a teljesít­ménye, hogy agrár-termé­kekből 80 százalékban ellát­ja. az országot. Családi gazdaságok A termelés úgynevezett családi gazdaságokban fo­Ismert álláspontok Reagan Los flngeles-i beszéde Ronald Reagan amerikai elnök pénteken kijelentette: megelégedéssel fogadja a Mi­hail Gorbacsov által Prágá­ban ismertetett legújabb szovjet javaslatot arról, hogy kezdődjenek párhuzamos tár­gyalások az Európában tele­pített közepes hatótávolságú, illetve a rövid hatótávolságú atomeszközök számának csökkentéséről. Megismételte azt a jól ismert nyugati ál­láspontot, hogy a Szovjetunió — állítólag — óriási fölény­ben van a rövid hatótávol­ságú atomfegyverek tekinte­tében, ám úgy vélekedett, hogy „e komoly probléma el­lenére is reális lehetőség van áttörésre a közepes hatótá­volságú rakéták ügyében”. Ronald Reagan hangoztat­ta: kormánya elsőrendűen fontos feladatának tekinti, hogy „stabilizáló hatású fegyverzetcsökkentési meg­állapodásokat kössön a Szov­jetunióval”. Ezzel kapcsolat­ban az Egyesült Államok döntő fontosságúnak tartja a megbízható ellenőrzés kérdé­sét — mondta az elnök, de nem reagált azokra a szovjet javaslatokra, amelyeket a megállapodások sokoldalú ellenőrzésével kapcsolatban említett prágai beszédében Mihail Gorbacsov. Kínai parlament Záróülés A kínai Országos Népi Gyűlés szombaton befejezte 18 napos ülésszakát. A záró­ülésen elfogadott határozat rámutat, hogy az ország gaz­dasági fejlődésében és a kor­mány munkájában nehézsé­gek, problémák és hiányos­ságok tapasztalhatók, ame­lyeket az egyébként jó hely­zet konszolidálása és a to­vábbi fejlődés biztosítása ér­dekében mielőbb fel kell számolni. A képviselők öt új tagot választottak be a kínai Országos Népi Gyűlés Állan­dó Bizottságába és Csao Ce- jang miniszterelnök előter­jesztése alapján jóváhagyták négy új miniszter kinevezé­sét. Megfigyelők a demokratiz­mus érvényesülése jeleként értékelik azt a tényt, hogy — ellentétben a korábbi gya­korlattal — a kínai parla­mentben előterjesztett hatá­rozatok és miniszteri kineve­zések megszavazásakor több képviselő adott le ellensza­vazatot, vagy tartózkodott a határozatok megszavazásától. lyik. Ez konkrétan azt je­lenti, hogy a családok álta­lában önerőire támaszkodva művelik meg a tulajdonuk­ban lévő földterületeket. Ezek nagysága általában nem haladja meg a 100 hektárt, de sok közülük a 20 hektár­nál kisebb területű, az össz- birtokállomány 60 százaléka. A családi gazdaságok termé­kei általában aszerint vál­toznak, hogy milyen feltéte­lek között gazdálkodnak. Van, ahol rövid tenyészide­jű kalászosok termesztésével és állattenyésztéssel — szarvasmarhat és sertéstar­tással — foglalkoznak, más­hol pedig zöldség és burgo­nya, vagy mondjuk eperter- mesztésreí!) rendezkedtek be. Hogy milyen eredmény­nyel? Erre néhány konkrét példa — az adatok az 1980 —84-es helyzetet tükrözik: — az őszi búza hozama átla­gosan 5200 kilogramm, a rozsé 3700 kilogramm, a krumplié 29 300 kilogramm volt hektáronként. Míg 1982- ben egy tehén évi átlagos tejtermelése 5485 kilogramm volt. Ezeket a hozamokat a svéd gazdák csak úgy érhet­ték el, hogy gazdaságaikat igen magas fokon gépesítet­ték, van ahol már a számító­gép is segíti a munkát, és intenzív termelést folytattak. Mise Buenos Híresben I pápa és a „munka világa” A svéd mezőgazdaság Az ipar árnyékában Sbultz moszkvai útja elüti Karpov nyilatkozata a találkozóról George Shultz amerikai külügyminiszterrel folyta­tandó tárgyalásainktól azt várjuk, hogy előremutató vá­laszokat kapunk a szovjet kezdeményezésekre, minde­nekelőtt arra a javaslatra, amely mielőbbi szerződés megkötését irányozza elő az Európában elhelyezett ame­rikai és szovjet közép-ható­távolságú rakéták felszámo­lására — jelentette ki a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapban megjelent inter­jújában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszerelési és fegyverzetkor­látozási főosztályának veze­tője. — A Szovjetunió — a reykjavíki munkatalálkozó szellemében — természete­sen kész megvitatni vele minden egyéb problémát, így az atom- és űrfegyverek kér­déskörét is. Ha Shultz haj­landó tovább haladni a Reykjavíkban megkezdett úton, akkor számíthat a Szovjetunió együttműködé­sére. A tekintélyes moszkvai le­szerelési szakértő mindazon­által jelezte azt is: nem vár­hatók megfelelő eredmények abban az esetben, ha a ven­dég építő jellegű indítványok nélkül érkezik, és az Egye­sült Államok moszkvai nagy- követségét őrző amerikai ten­gerészgyalogosok kémbotrá­nyát óhajtja felhozni fő tár­gyalási témának. Szükség van a Reagan el­/ nőkkel megkezdett tárgyalás folytatására is — mondotta Karpov. Egy ilyen washing­toni találkozó szempontjából az szükséges, hogy meglegyen a sikerre való érdemleges ki­látás egy, kettő vagy három fontos biztonságpolitikai kér­désben. Még idén sort kerít­hetünk a csúcstalálkozóra, ha az amerikaiak hajlandók ve­lünk közösen megoldást ta­lálni. — Korábban nálunk kon­zervatív nézetek uralkodtak az ellenőrzés és a nyitottság tekintetében. Ezzel most sza­kítunk. Napjainkban egészen új leszerelési lépések megté­tele előtt állunk, amelyek megkövetelik a pontosan meghatározott ellenőrzési el­járásokat. A valódi leszere­lés valódi ellenőrzést igényel — ez a meggyőződésünk — hangsúlyozta Karpov. — Az 1986-os budapesti felhívás szellemében készek vagyunk arra, hogy az atom­fegyvereken kívül Európából eltávolítsunk minden egyéb hadieszközt is. Szeretnénk a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni a katonai appa­rátusokat — egészen egy ki­zárólag rendőri vagy milícia erő szintjére. Ez nem propa­ganda, hanem annak a vá­gyunknak a kifejezése, hogy pénzünket ne katonai célok­ra, hanem népünk jólétének szavatolására fordítsuk — je­lentette ki Viktor Karpov a Der Spiegel című lapnak adott nyilatkozatában. Jaruzelski - Zsivkov találkozó Közös közlemény a tárgyalásokról Teűjes nézetazonosság és szívélyes baráti légkör jelle­mezte a legfelsőbb szintű lengyel—bolgár tárgyaláso­kat — állapítja meg a pén­teken véget ért kétnapos Ja­ruzelski—Zsivkov találkozó után kiadott közös közle­mény. Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Ál­lamtanács elnöke és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXVII. kongresszusának határozata­it és a januári KB-ülést a Szovjetunió társadalmi-poli­tikai és gazdasági gyorsítási és átépítési programjának megvalósításában. Jaruzelski és Zsivkov tel­jes támogatásáról biztosítot­ta a Szovjetunió leszerelési javaslatait és sürgette a mi­előbbi szovjet—amerikai megállapodást az amerikai és a szovjet közép-hatótávol­ságú rakéták felszámolásáról Európában. Reményüket fe­jezték ki, hogy a bécsi utóta­lálkozó kedvező eredmé­nyekkel zárul és az európai együttműködés erősödéséhez vezet. Todor Zsivkov bulgáriai látogatásra szóló meghívást nyújtott át Wojciech Jaru- zelskinek, amit a lengyel vezető örömmel elfogadott. Mindezen túl pedig igen sok állami támogatást is kaptak és kapnak, például jelentős a mezőgazdasági termékek ártámogatása. Emellett a svéd mezőgaz­daságban a gazdák közötti együttműködésnek a múlt­ban gyökerező hagyományai vannak. A különféle társulá­si — szövetkezeti — formák, a különböző termékek ter­melésére és értékesítésére, a hitelezésre, valamint a be­szerzésre, ma is igen jól és igen széles körben működ­nek. E szervezetek tagjainak száma mintegy másfél száz­ezerre tehető. Vagyis lénye­gében valamilyen formában minden gazda részt vesz a helyi gazdálkodó szervezet munkájában. Természetesen a svéd me­zőgazdaság sem mentes a gondoktól. A bajok közül a svédek leginkább arra a tényre hívják fel a figyel­met, hogy a gazdák öregsze­nek — átlagéletkoruk 50 év felett van — így a termelés biztonsága forog kockán, mivel a fiatalok számára ez a munka nem elég vonzó. Cs. S. Egy farm a viszonylag kedvező adottságú déli országrészben

Next

/
Oldalképek
Tartalom