Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 23. IA tudómén Ellenőrizni kell Autósok tavasza Ellenőrizni kell a tápszivattyút Előfordult már olyan, hogy valaki a szép tavaszi időben be akarta indítani té­lire leállított járművének motorját, s ez nem sikerült. Pedig, amikor leállította a kocsit, minden a legnagyobb rendben volt. Mit le­het ilyenkor csinálni ? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy miért nem indul el a motor. Ha az akkumulátorban van áram, Ha indítási nehézség mu­tatkozik, és az üzemanyag­ellátó rendszerre gyanako­dunk, ne feledkezzünk el a tápszivattyúról, az AC-pum- ipáról sem. Igen sok szennye­ződés és víz rakódhat le benne, és ezért kevesebb üzemanyagot tud a porlasz­tóhoz továbbítani, míg vé­gül teljesen eldugul. A tisz­tításnál és a visszaszerelés­nél gondosan ügyeljünk a pumpa szűrőjére és a szige­telésre. Figyeljünk a csatla­kozó vezetékekre is, mert a gondatlan szerelés benzinfo­lyáshoz, esetleg motortűzhöz vezethet. A porlasztó szétszedéséhez és tisztításához csak az kezd­jen hozzá, aki alaposan is­meri felépítését, mert ellen­kező esetben nagyobb lesz a kár, mint a barkácsolás Ha ezek után sem indul be a motor, arra kell gon­dolnunk, hogy rozsdás lett a dugattyúgyűrű és a henger- fal. Ennek az lehet az oko­zója, hogy a téli állás alatt a nyitott szelepeken át a hengerekbe jutó levegőből kicsapódott a vízpára, és a nedvesség hatására megin­dult a rozsdásodási folya­mat. A hengerfalat egy idő akkor ellenőrizzük a gyúj­tást is. Akinek nincs próba­lámpája, szikraugratással is próbát tehet. Ha a gyújtás rendben van, ellenőrizzük az üzemanyagrendszert. Aki igényesen akar eljárni, en­gedje le az üzemanyagtar­tályból a benzint, a keveré­ket és tisztítás után ismét töltse vissza. A leengedett üzemanyag ülepítés után természetesen újra felhasz­nálható. haszna Ne feledjük, a fúvó- kákat csak levegővel szabad tisztítani, mert még a legpu­hább drót is maradandó sé­rülést okoz, és később eset­leg indokolatlannak tűnő üzemanyag-túlfogyasztás lesz. A szakszerűtlen beavat­kozás következménye. A porlasztó tisztításakor — amikor már minden szüksé­geset kiszereltünk —, először levegővel tisztítsuk ki az öntvényt, majd benzinben mossuk ki, és ismét levegő befújásával szárítsuk. A Visszaszerelésnél alaposan vizsgáljuk meg azt a szige­telést, amely a porlasztó és a szívócső között található. Egy hajszálrepedésen ke­resztül is annyi hamis leve­gőt kaphat a rendszer, hogy nincs olyan trükk, amivel ilyenkor be lehetne állítani a helyes működést. után már nem védte az olaj­film, és ez okozta a kelle­metlenséget. Ilyenkor csa­varjuk ki a gyújtógyertyá­kat, és a nyíláson kevés ola­jat öntsünk a hengerbe, majd a motor — lehetőleg kurblivassal való — megfor- gatásával szüntessük meg a felesleges súrlódást. Célszerű, ha a téli állás után olajcserét végzünk, mert a hosszú állás miatt külön­böző káros vegyi folyamatok játszódhatnak le a kenő­anyagban, és nem okos ta­karékoskodás az, ha a régi olajjal járunk. Aki azonban nem akar olajat cserélni, in­dulás előtt ellenőrizze a mo­torban, a sebességváltóban és a diíferenciálműben az olajszintet. Aki télen is használta jár­művét, annak sem árt ilyen­kor alaposan átvizsgálni a kocsit. Különösen fontos, hogy keressük meg azokat a helyeket, ahol a téli időjá­rás viszontagságai kikezdték az alvázat és a kocsiszek­rényt. Alapos mosás után, akár házilag is kijavíthatók a kezdődő rozsdásodások. Mindenekelőtt fémtisztára csiszoljuk a korrózió által megtámadott felületeket, és csak azután kenjük be a megfelelő védőszerekkel és festékkel. Ha nem így já­runk el, az alattomos rozsda a festés alatt tovább terjed, és később jelentős anyagi kihatással járó javítás válik szükségessé. Pótkerék és világítás Vizsgáljuk meg a gumiab­roncsok állapotát, és állít­suk be a szükséges (előírt) levegőnyomást. Ne feledkez­zünk el a pótkerékről sem. Elindulás előtt próbáljuk ki a kocsi összes fényforrását. Azt talán felesleges monda­ni, hogy egy alapos belső takarítás is célszerű teendő ilyenkor, benézvén a sző­nyegek alá is! Nézzük meg a mentődobozt, a szerszám­készletet, és ha szükséges egészítsük ki tartalmukat És aztán persze ne feledjük otthon az elakadást jelző há­romszöget se... fi. I. A porlasztó szakértelmet kíván Fontos az olajcsere Technikatörténeti érdekességek 0 világ legöregebb gözmozdonya A németországi bockwai vasút híres mozdonyát 12 5 évvel ezelőtt 18 61-ben Chemnitzben (a mai Karl- Marx-Stadt) gyártották. A Muldenthal nevű mozdony­nak az a nevezetessége, hogy a világon a leghosszabb ide­ig volt használatban; 1861- től 1952-ig, tehát 91 éven ke­resztül vontatta a szerelvé­Egy Nagy-Britanniában gyártott készülékkel elri­aszthatjuk a vakondokat a kertből anélkül, hogy a kör­nyéket méreggel szennyez­nénk. A készülék egy 35 cm hosszú fémrúdra helyezett, telepről működő ultrahang­generátor. A talajba bedu­gott szonda keltette rezgés nyékét. Néhány műszaki adata: nyomtávolsága 1435 mm, tengelynyomása 11 ton­na, hajtókerekének átmérője 1400 mm, a futókeréké 825 mm, vontatási sebessége 50 km/óra. A mozdonyt ma a Drezdai Közlekedési Múze­umban őrzik. K. A. hatására a vakondok nyom­ban elhagyják a járatukat, s a felszínre jönnek. A készü­lék egy 40x20 m-es terület­ről kergeti ki a vakondokat. Bár hasonló elven alapszik a nálunk használt földbe ásott sörösüvegekkel (a fúvó szél hatására az üveg hangot ad), állítólag jobb hatásfokú. Nagyító televízió Tévé-olvasóberendezést szerkesztettek a rosszul lá­tók használatára a berlini Humbolt egyetem rehabili­tációs központjában. A be­rendezés 8, 14 vagy 25-szö- rösen felnagyítja a könyvek, folyóiratok, iratok' betűit, így a rosszul látók is köny- nyen, folyamatosan olvas­hatják a szöveget a képer­nyőn. A berendezés két rész­ből áll: az állványra szerelt kamerából — ez alá kell he­lyezni az iratokat —. továb­bá a sorozatgyártású tévé- készülékekből. Szobor motooritbói A nankingi egyetem föld­tankutatói megvizsgálták annak a hatalmas 4 tonnás bikaszobornak az anyagát, amely a Jüan-dinasztia (1271—1368) idején a San- tung tartományban épített és erről a szoborról „A vasbika templomának” elnevezett buddhista templom tisztelet övezte tárgya. Érdeklődésü­ket a szobor iránt az keltet­te fel, hogy anyaga a vasra emlékeztet, márpedig a kö­zelben sehol sincsen vasbá­nya. Az elemzés azután kide­rítette, hogy a szobor egy több mint ezer évvel ezelőtt lehullott hatalmas meteorit­ből készült. A főként szili- kátásványok és vas-nikkel ötvözetek alkotta meteorit a roppant ritka sziderolitok csoportjába tartozik: mind­máig csak 64 ilyen meteorit­ről tudnak. KépfinUn a „Muldenthal” gőzmozdony. (Fotó: Verkehrs- museum, Drezda) Vakond ellen ultrahang Napfoltok nyomában A mágneses terek szerepe Nagy gyakorlati jelentősé­ge miatt világszerte obszer­vatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel — lehetőleg ál­landóan — a Napot, így ma már szinte minden percének történései ismertek. Bizo­nyos obszervatóriumoknak közvetlenül az a feladatuk: az állandó és folyamatos adatgyűjtés. Ezt nevezik napszolgálatnak. Ezekből az obszervatóriumokból a meg­figyelési anyag a Zürichben lévő világközpontba kerül, amely azután az adatokat feldolgozza és közzéteszi. A naptevékenység megér­téséhez tudnunk kell, hogy a Nap aktív jelenségeiben igen •nagy szerepük van a mágne­ses tereknek. Ennek az az oka, hogy a Napon a magas hőmérséklet miatt az anyag részben vagy teljesen ioni­zált, azaz plazmaállapotban van. Ez azt jelenti, hogy a különben semleges atomok elektronburkának külső elektronjai leszakadnak, így a plazma állapotú gáz pozi­tív tölétsű „csonka” atomok­nak — ionoknak — és az atomokról leszakadt elektro­noknak az- elegye. A plaz­mára jellemző a jó villamos vezetőképesség, ezért hatnak rá a mágneses terek. A plazmamozgások leírásával az elméleti fizika egyik ága, a magnetohidrodinamika foglalkozik. Arra, hogy a mágneses tér milyen nagy jelentőségű, a naptevékenység legrégebben ismert jelenségei, a napfol­tok a legszebb példák. Ezek a fotoszférában található sö- tétebb területek, amelyek rendszerint egészen sötét, umbrának nevezett központi magból és az azt körülvevő kevésbé sötét, szálas szerke­zetű penumbra részből áll­nak. Századunk elején Hale amerikai csillagász fedezte fel, hogy a napfoltokban erős mágneses tér van, amelynek nagysága elérheti a 3—4000 gausst is. (össze­hasonlításuk: a Föld mágne­ses tere 0,5 gauss erősségű.) Az ilyen erős mágneses tér energiája jóval (több száz­szor) nagyobb, mint a foto­szféra anyagának mozgási energiája, ezért a mágneses tér teljesen megállítja a konvenciós áramlásokat. En­nek következtében az ener­gia csak sugárzás útján tud a felszínre jutni, ami az adott körülmények között sokkal kevésbé hatékony módja az energiaszállítás­nak, így a mágneses tér meg­erősödése lehűléssel jár; megjelenik a napfolt. A napfoltok általában cso­portokban fordulnak elő. Egy jellegzetes szabályos napfoltcsoport jól megkü­lönböztethető „vezető”, illet­ve „követő” foltrészből áll. A szabályos foltcsoportban a vezető és követő rész ellen­kező mágneses polaritású, ezért bipoláros foltcsoport­nak nevezik őket. Egy-egy napfoltcsoport élettartama néhány naptól néhány hónapig terjedhet, a foltcsoportok megjelenésének gyakorisága ellenben perio­dikus változást mutat; ez a jól ismert 11 éves naptevé­kenységi ciklus. Ez azt je­lenti, hogy két naptevékeny­ségi maximum és minimum közt átlagosan 11 év telik el. de egy-két évnyi eltérés könnyen lehetséges, és a maximumok nagysága is vál­tozó. Képünkön : napmeg­figyelő obszervatórium Ana- capriban; része a Napot vi­lágszerte kutató láncnak. (KS) A kutyák, macskák a botogság hatására megvadulnak Veszélyes szelíd rókák nyeként a kutyákon a beteg­ség visszaszorult. De 1938- ban felütötte fejét Lengyel- országban a rókák között. Lengyelországból a baj las­san terjedt, és egész Európa rókaállománya megfertőző­dött. Magyarországon 1954- ben észlelték az első veszett rókákat 1967-ben pedig már nyolc megyében jelentkeztek veszett rókák. Érdekes azon­ban, hogy amíg a kutyák és a macskák a betegség hatá­sára megvadulnak, addig a rókák elveszítik veszélyérze­tüket, és szelídített vadak­nak a benyomását keltik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakemberek szerint Európában a rókák száma három-négyszeresére emel­kedett. Ennek oka, hogy a Irókaprém értéke csökkent, a mezőgazdaságban a kis parcellákat felváltották a hatalmas táblák, és ezek jobban kedveznek a vadak­nak. A tervszerű vadgazdál­kodás következtében nőtt az apróvadak, tehát a rókák táplálékának a száma. Ha a rókák vad ász útjukon találkoznak és összemara­kodnak, vagy esznek egymás táplálékából, biztos a fertő­zés. De ha csak az orrukat összedörzsölik, vagy egymás­ra lehelnek, a veszély már akkor is fennáll. Leggyako­ribb a fertőzés a párzási időben, amikor a rókák gyakran összeverekednék. A párzási időszakot mindig járványhullám követi. Ha a rókanépesség sűrűsé­ge meghalad egy bizonyos szintet, a találkozások szá­ma oly mértékben megnö­vekszik, hogy a veszettség vírusa néhány hét alatt vé­gigfut egy egész országon. A veszettség ezért csak úgy fékezhető meg, ha erősen megritkítjuk a rókák szá­mát. Nyugatnémet kutatók most oltóanyagtartalmú ivó­víz és csalétek kihelyezésé­vel igyekeznek immunizálni a rókákat. Képünkön egy sze­líd róka, amely nagyon ve­szélyes. (KS). Az újságokban gyakran olvashatunk felhívásokat, hogy itt és itt» rókatetemet találtak, és jelentkezzen az egészségügyi hatóságoknál, aki hozzáért az állathoz. Az is előfordul, hogy egy-egy róka fényes nappal is beme­részkedik lakott területre. Nem fél az embertől, hagyja, hogy a gyerekek játszadozza­nak vele. Ezeket az állato­kat nem az éhség kényszerí­ti az ember közelébe, hanem betegek, és betegségük kö­vetkeztében elveszítik köz­mondásos óvatosságukat, ra­vaszságukat. Betegségük a veszettség, és a beteg róka igen nagy veszélyt jelent mind az állatokra, mind az emberekre. A veszettség vírusos fertő­ző betegség, a békától az emberig valamennyi gerin­ces élőlényt megtámadja. A vírusok sebeken, sérüléseken át jutnak a szervezetbe, és az idegpályák mentén ter­jednek a központi idegrend­szerbe, a gerincvelőbe és az agyba. Itt elszaporodnak, és ugyancsak az idegpályák mentén az egész szervezet­ben szétterjednek, így a nyálmirigyekbe is. A beteg állat nyálával jutnak más állatok sebébe vagy szájába. A veszettség akkor tör ki, amikor a súlyosan károso­dott idegrendszer kezdi fel­mondani a szolgálatot, és ilyenkor már a beteg álla­tott, illetve embert nem le­het megmenteni. A veszettség évezredek óta ismert betegség, régebben a kutyák terjesztették. A vé­dőoltás felfedezése és a kö­telező kutyaoltás eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom