Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 23. IA tudómén Ellenőrizni kell Autósok tavasza Ellenőrizni kell a tápszivattyút Előfordult már olyan, hogy valaki a szép tavaszi időben be akarta indítani télire leállított járművének motorját, s ez nem sikerült. Pedig, amikor leállította a kocsit, minden a legnagyobb rendben volt. Mit lehet ilyenkor csinálni ? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy miért nem indul el a motor. Ha az akkumulátorban van áram, Ha indítási nehézség mutatkozik, és az üzemanyagellátó rendszerre gyanakodunk, ne feledkezzünk el a tápszivattyúról, az AC-pum- ipáról sem. Igen sok szennyeződés és víz rakódhat le benne, és ezért kevesebb üzemanyagot tud a porlasztóhoz továbbítani, míg végül teljesen eldugul. A tisztításnál és a visszaszerelésnél gondosan ügyeljünk a pumpa szűrőjére és a szigetelésre. Figyeljünk a csatlakozó vezetékekre is, mert a gondatlan szerelés benzinfolyáshoz, esetleg motortűzhöz vezethet. A porlasztó szétszedéséhez és tisztításához csak az kezdjen hozzá, aki alaposan ismeri felépítését, mert ellenkező esetben nagyobb lesz a kár, mint a barkácsolás Ha ezek után sem indul be a motor, arra kell gondolnunk, hogy rozsdás lett a dugattyúgyűrű és a henger- fal. Ennek az lehet az okozója, hogy a téli állás alatt a nyitott szelepeken át a hengerekbe jutó levegőből kicsapódott a vízpára, és a nedvesség hatására megindult a rozsdásodási folyamat. A hengerfalat egy idő akkor ellenőrizzük a gyújtást is. Akinek nincs próbalámpája, szikraugratással is próbát tehet. Ha a gyújtás rendben van, ellenőrizzük az üzemanyagrendszert. Aki igényesen akar eljárni, engedje le az üzemanyagtartályból a benzint, a keveréket és tisztítás után ismét töltse vissza. A leengedett üzemanyag ülepítés után természetesen újra felhasználható. haszna Ne feledjük, a fúvó- kákat csak levegővel szabad tisztítani, mert még a legpuhább drót is maradandó sérülést okoz, és később esetleg indokolatlannak tűnő üzemanyag-túlfogyasztás lesz. A szakszerűtlen beavatkozás következménye. A porlasztó tisztításakor — amikor már minden szükségeset kiszereltünk —, először levegővel tisztítsuk ki az öntvényt, majd benzinben mossuk ki, és ismét levegő befújásával szárítsuk. A Visszaszerelésnél alaposan vizsgáljuk meg azt a szigetelést, amely a porlasztó és a szívócső között található. Egy hajszálrepedésen keresztül is annyi hamis levegőt kaphat a rendszer, hogy nincs olyan trükk, amivel ilyenkor be lehetne állítani a helyes működést. után már nem védte az olajfilm, és ez okozta a kellemetlenséget. Ilyenkor csavarjuk ki a gyújtógyertyákat, és a nyíláson kevés olajat öntsünk a hengerbe, majd a motor — lehetőleg kurblivassal való — megfor- gatásával szüntessük meg a felesleges súrlódást. Célszerű, ha a téli állás után olajcserét végzünk, mert a hosszú állás miatt különböző káros vegyi folyamatok játszódhatnak le a kenőanyagban, és nem okos takarékoskodás az, ha a régi olajjal járunk. Aki azonban nem akar olajat cserélni, indulás előtt ellenőrizze a motorban, a sebességváltóban és a diíferenciálműben az olajszintet. Aki télen is használta járművét, annak sem árt ilyenkor alaposan átvizsgálni a kocsit. Különösen fontos, hogy keressük meg azokat a helyeket, ahol a téli időjárás viszontagságai kikezdték az alvázat és a kocsiszekrényt. Alapos mosás után, akár házilag is kijavíthatók a kezdődő rozsdásodások. Mindenekelőtt fémtisztára csiszoljuk a korrózió által megtámadott felületeket, és csak azután kenjük be a megfelelő védőszerekkel és festékkel. Ha nem így járunk el, az alattomos rozsda a festés alatt tovább terjed, és később jelentős anyagi kihatással járó javítás válik szükségessé. Pótkerék és világítás Vizsgáljuk meg a gumiabroncsok állapotát, és állítsuk be a szükséges (előírt) levegőnyomást. Ne feledkezzünk el a pótkerékről sem. Elindulás előtt próbáljuk ki a kocsi összes fényforrását. Azt talán felesleges mondani, hogy egy alapos belső takarítás is célszerű teendő ilyenkor, benézvén a szőnyegek alá is! Nézzük meg a mentődobozt, a szerszámkészletet, és ha szükséges egészítsük ki tartalmukat És aztán persze ne feledjük otthon az elakadást jelző háromszöget se... fi. I. A porlasztó szakértelmet kíván Fontos az olajcsere Technikatörténeti érdekességek 0 világ legöregebb gözmozdonya A németországi bockwai vasút híres mozdonyát 12 5 évvel ezelőtt 18 61-ben Chemnitzben (a mai Karl- Marx-Stadt) gyártották. A Muldenthal nevű mozdonynak az a nevezetessége, hogy a világon a leghosszabb ideig volt használatban; 1861- től 1952-ig, tehát 91 éven keresztül vontatta a szerelvéEgy Nagy-Britanniában gyártott készülékkel elriaszthatjuk a vakondokat a kertből anélkül, hogy a környéket méreggel szennyeznénk. A készülék egy 35 cm hosszú fémrúdra helyezett, telepről működő ultrahanggenerátor. A talajba bedugott szonda keltette rezgés nyékét. Néhány műszaki adata: nyomtávolsága 1435 mm, tengelynyomása 11 tonna, hajtókerekének átmérője 1400 mm, a futókeréké 825 mm, vontatási sebessége 50 km/óra. A mozdonyt ma a Drezdai Közlekedési Múzeumban őrzik. K. A. hatására a vakondok nyomban elhagyják a járatukat, s a felszínre jönnek. A készülék egy 40x20 m-es területről kergeti ki a vakondokat. Bár hasonló elven alapszik a nálunk használt földbe ásott sörösüvegekkel (a fúvó szél hatására az üveg hangot ad), állítólag jobb hatásfokú. Nagyító televízió Tévé-olvasóberendezést szerkesztettek a rosszul látók használatára a berlini Humbolt egyetem rehabilitációs központjában. A berendezés 8, 14 vagy 25-szö- rösen felnagyítja a könyvek, folyóiratok, iratok' betűit, így a rosszul látók is köny- nyen, folyamatosan olvashatják a szöveget a képernyőn. A berendezés két részből áll: az állványra szerelt kamerából — ez alá kell helyezni az iratokat —. továbbá a sorozatgyártású tévé- készülékekből. Szobor motooritbói A nankingi egyetem földtankutatói megvizsgálták annak a hatalmas 4 tonnás bikaszobornak az anyagát, amely a Jüan-dinasztia (1271—1368) idején a San- tung tartományban épített és erről a szoborról „A vasbika templomának” elnevezett buddhista templom tisztelet övezte tárgya. Érdeklődésüket a szobor iránt az keltette fel, hogy anyaga a vasra emlékeztet, márpedig a közelben sehol sincsen vasbánya. Az elemzés azután kiderítette, hogy a szobor egy több mint ezer évvel ezelőtt lehullott hatalmas meteoritből készült. A főként szili- kátásványok és vas-nikkel ötvözetek alkotta meteorit a roppant ritka sziderolitok csoportjába tartozik: mindmáig csak 64 ilyen meteoritről tudnak. KépfinUn a „Muldenthal” gőzmozdony. (Fotó: Verkehrs- museum, Drezda) Vakond ellen ultrahang Napfoltok nyomában A mágneses terek szerepe Nagy gyakorlati jelentősége miatt világszerte obszervatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel — lehetőleg állandóan — a Napot, így ma már szinte minden percének történései ismertek. Bizonyos obszervatóriumoknak közvetlenül az a feladatuk: az állandó és folyamatos adatgyűjtés. Ezt nevezik napszolgálatnak. Ezekből az obszervatóriumokból a megfigyelési anyag a Zürichben lévő világközpontba kerül, amely azután az adatokat feldolgozza és közzéteszi. A naptevékenység megértéséhez tudnunk kell, hogy a Nap aktív jelenségeiben igen •nagy szerepük van a mágneses tereknek. Ennek az az oka, hogy a Napon a magas hőmérséklet miatt az anyag részben vagy teljesen ionizált, azaz plazmaállapotban van. Ez azt jelenti, hogy a különben semleges atomok elektronburkának külső elektronjai leszakadnak, így a plazma állapotú gáz pozitív tölétsű „csonka” atomoknak — ionoknak — és az atomokról leszakadt elektronoknak az- elegye. A plazmára jellemző a jó villamos vezetőképesség, ezért hatnak rá a mágneses terek. A plazmamozgások leírásával az elméleti fizika egyik ága, a magnetohidrodinamika foglalkozik. Arra, hogy a mágneses tér milyen nagy jelentőségű, a naptevékenység legrégebben ismert jelenségei, a napfoltok a legszebb példák. Ezek a fotoszférában található sö- tétebb területek, amelyek rendszerint egészen sötét, umbrának nevezett központi magból és az azt körülvevő kevésbé sötét, szálas szerkezetű penumbra részből állnak. Századunk elején Hale amerikai csillagász fedezte fel, hogy a napfoltokban erős mágneses tér van, amelynek nagysága elérheti a 3—4000 gausst is. (összehasonlításuk: a Föld mágneses tere 0,5 gauss erősségű.) Az ilyen erős mágneses tér energiája jóval (több százszor) nagyobb, mint a fotoszféra anyagának mozgási energiája, ezért a mágneses tér teljesen megállítja a konvenciós áramlásokat. Ennek következtében az energia csak sugárzás útján tud a felszínre jutni, ami az adott körülmények között sokkal kevésbé hatékony módja az energiaszállításnak, így a mágneses tér megerősödése lehűléssel jár; megjelenik a napfolt. A napfoltok általában csoportokban fordulnak elő. Egy jellegzetes szabályos napfoltcsoport jól megkülönböztethető „vezető”, illetve „követő” foltrészből áll. A szabályos foltcsoportban a vezető és követő rész ellenkező mágneses polaritású, ezért bipoláros foltcsoportnak nevezik őket. Egy-egy napfoltcsoport élettartama néhány naptól néhány hónapig terjedhet, a foltcsoportok megjelenésének gyakorisága ellenben periodikus változást mutat; ez a jól ismert 11 éves naptevékenységi ciklus. Ez azt jelenti, hogy két naptevékenységi maximum és minimum közt átlagosan 11 év telik el. de egy-két évnyi eltérés könnyen lehetséges, és a maximumok nagysága is változó. Képünkön : napmegfigyelő obszervatórium Ana- capriban; része a Napot világszerte kutató láncnak. (KS) A kutyák, macskák a botogság hatására megvadulnak Veszélyes szelíd rókák nyeként a kutyákon a betegség visszaszorult. De 1938- ban felütötte fejét Lengyel- országban a rókák között. Lengyelországból a baj lassan terjedt, és egész Európa rókaállománya megfertőződött. Magyarországon 1954- ben észlelték az első veszett rókákat 1967-ben pedig már nyolc megyében jelentkeztek veszett rókák. Érdekes azonban, hogy amíg a kutyák és a macskák a betegség hatására megvadulnak, addig a rókák elveszítik veszélyérzetüket, és szelídített vadaknak a benyomását keltik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakemberek szerint Európában a rókák száma három-négyszeresére emelkedett. Ennek oka, hogy a Irókaprém értéke csökkent, a mezőgazdaságban a kis parcellákat felváltották a hatalmas táblák, és ezek jobban kedveznek a vadaknak. A tervszerű vadgazdálkodás következtében nőtt az apróvadak, tehát a rókák táplálékának a száma. Ha a rókák vad ász útjukon találkoznak és összemarakodnak, vagy esznek egymás táplálékából, biztos a fertőzés. De ha csak az orrukat összedörzsölik, vagy egymásra lehelnek, a veszély már akkor is fennáll. Leggyakoribb a fertőzés a párzási időben, amikor a rókák gyakran összeverekednék. A párzási időszakot mindig járványhullám követi. Ha a rókanépesség sűrűsége meghalad egy bizonyos szintet, a találkozások száma oly mértékben megnövekszik, hogy a veszettség vírusa néhány hét alatt végigfut egy egész országon. A veszettség ezért csak úgy fékezhető meg, ha erősen megritkítjuk a rókák számát. Nyugatnémet kutatók most oltóanyagtartalmú ivóvíz és csalétek kihelyezésével igyekeznek immunizálni a rókákat. Képünkön egy szelíd róka, amely nagyon veszélyes. (KS). Az újságokban gyakran olvashatunk felhívásokat, hogy itt és itt» rókatetemet találtak, és jelentkezzen az egészségügyi hatóságoknál, aki hozzáért az állathoz. Az is előfordul, hogy egy-egy róka fényes nappal is bemerészkedik lakott területre. Nem fél az embertől, hagyja, hogy a gyerekek játszadozzanak vele. Ezeket az állatokat nem az éhség kényszeríti az ember közelébe, hanem betegek, és betegségük következtében elveszítik közmondásos óvatosságukat, ravaszságukat. Betegségük a veszettség, és a beteg róka igen nagy veszélyt jelent mind az állatokra, mind az emberekre. A veszettség vírusos fertőző betegség, a békától az emberig valamennyi gerinces élőlényt megtámadja. A vírusok sebeken, sérüléseken át jutnak a szervezetbe, és az idegpályák mentén terjednek a központi idegrendszerbe, a gerincvelőbe és az agyba. Itt elszaporodnak, és ugyancsak az idegpályák mentén az egész szervezetben szétterjednek, így a nyálmirigyekbe is. A beteg állat nyálával jutnak más állatok sebébe vagy szájába. A veszettség akkor tör ki, amikor a súlyosan károsodott idegrendszer kezdi felmondani a szolgálatot, és ilyenkor már a beteg állatott, illetve embert nem lehet megmenteni. A veszettség évezredek óta ismert betegség, régebben a kutyák terjesztették. A védőoltás felfedezése és a kötelező kutyaoltás eredmé-
