Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

1987. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszakürti változások Tornaterem - nemcsak gyerekeknek Az új épület kifejezetten jól mutat Tiszakürt központ­jában; messze felülmúlja a hagyományos falusi iskola külsőségeit. A közelben levő, régi iskolával nem is érde­mes összehasonlítani. Hát még, ha az ember belép a kapun — a hatalmas aula, a többszintes épület folyosói­ról nyíló, szépen berendezett szaktantermek és oktatóhe­lyiségek sora jelzi: itt iga­zán korszerű feltételek kö­zött lehet tanítani és tanul­ni. Mi különösen a testneve­lés-oktatásra, az új tornate­remre voltunk kíváncsiak. — Tavaly szeptember else­jére adták át az építők az iskolát — tájékoztatott Ben- kó József igazgató-helyettes —. a tornatermet pedig az idén, február 2-án. Koráb­ban az udvaron, a sportpá­lyákon, a hideg idő beállta óta a folyosókon, az aulában tornáztak a gyerekek. — Hányán tanulnak itt? — összesen 310-en, az alsó és felső tagozat 13 osztályá­ban. — Kik tanítják a testneve­lést? — Egy képesítés nélküli nevelőnk, Schneider József, aki most másodéves a TF le­velező tagozatán, aztán a magyar szakos Raffás László az ötödikeseknek, illetve a délutáni tömegsport-foglal­kozások résztvevőinek, az al­só tagozaton pedig a tanító­nők. Egyetlen szakos testne­velőnk, Muzamelné Molnár Ibolya egyben orosz nyelvi szakfelügyelőnk is, így rit­kán jut le a tornaterembe. Szükségünk volna még szak­képzett testnevelőkre. A tornateremben éppen a harmadikosok foglalkozását vezette Tálasi Julianna taní­tónő. A gyerekek szemmel láthatóan élvezték az új tor­naszereket, többségük nagy igyekezettel csinálta végig a gyakorlatokat a tornapadon és a földre fektetett karikák között. A terem 26x12 méte­res, a két végén kézilabda­kapukkal, bár e sportág űzé- sére csak szűkén alkalmasak a méretek. A pálya vonala- zása, a különleges tetőtér­megoldás viszont lehetővé teszi a röp- és kosárlabdá­zást is a csarnokban, a kis­pályás fociról nem is beszél­ve. A szertárban vadonatúj nyújtó, tornaszőnyegek, ping­pongasztalok, a szekrények­ben labdák és egyéb kézisze­rek. Vajon csak a tanórákon kerülnek elő? Az osztályok között igyekeztünk úgy elosztani a tornaterem használatát, hogy a kéthetes ciklusonkénti öt testnevelésórából legalább négyet minden tanuló itt tölthessen el. Már ebből a heti 26 órából is átcsúszik néhány a délutánokba. He­tente kétszer van tömeg­sport-foglalkozás, és itt ké­szülnek az úttörő korosztá­lyos tornaversenyekre, az asztalitenisz spartakiádokra és más viadalokra is a gye­rekek. Sokan járnak ide kü­lön gyermektornára, heti 2x2 órában, még az óvodások közül is — mondta az igaz­gató-helyettes. — A környékbeli felnőttek használják-e a tornatermet? — De mennyire! A legnép­szerűbb a kispályás labdarú­gás: még Cserkeszőlőről, a kunszentmártoni tanácsról és a szakmunkásképzőből is járnak ide csapatok, hogy a helyi ,,Vén SC” öregfiúk csa­patával megmérkőzzenek. Az egyik hétvégére már kupa­viadalt is írtunk ki nekik. — Olyan lehetőség ez a község és a környék életé­ben, amilyen még nem volt — folytatta már a tanácshá­zán Tóth András, a település tanácselnöke. — Részletes piogram készült a tornate­rem használatára, hiszen ed­dig csak szabadtéri labdarú­gó- és kézilabdapálya volt itt meg egy kis faház a ne­velőotthonban a pingpongo- zóknak. Most az itt tanuló intézeti, tiszakürti, inokai és bogarasi gyerekek egészen új sportágakkal is megismer­kedhetnek. Volt már itt ko­sárlabda-bemutató, tornaün­nepély, de lesz női foci és kondicionáló torna, csel­gáncs és lehet még sok min­den, amit a helybeliek sze­retnének. Rajta vagyunk, hogy az eddigi kampánysze­rű tömegsportprogramokat rendszeres foglalkozások yáltsák fel, és ne csak az is­kola. de az egész község mozduljon! Sok a spontán kezdeményezés, a klubkönyv­tár is besegít a szervezésbe, és hétvégeken sem zárják el a tornatermet a sportolni akarók elől. Nagyon vártuk már ezt a létesítményt, mert tartósan föllendítheti a köz­ség sportéletét. Persze félt­jük is; az iskolaépítés 41 millió forintos költségéből éppen 7 millióba került ez a tornaterem az öltözőkkel, zuhanyozókkal, szertárakkal együtt. Talán Hamarosan újabb szakosztályokkal bő­vül a községi sportkör, pél­dául asztaliteniszben máris van megyei spartakiád-dön- tősünk. A terembérek mini­málisak, a fő cél pedig: a gyerekekkel megszerettetni a rendszeres mozgást, a spor­tolást, hogy belőlük egy egészségesebb nemzedék nő­jön fel. V. iF. Az új tornaterem Impozáns belső terében jókedvűen végzik a gyakorlatokat a harmadikosok. (Fotó: T. Z.) MÁV Tours a vasút legkisebb gyermeke Szerény árai miatt keresni fogjuk Szolnok megye legkisebb utazási irodája alighanem a MÁV Tours-é. A debreceni központú cégnél a főnök, Dimó Katalin egyetlen beosztottjával viszi az ügyeket. Szerényen, csendben dolgoznak, pedig tevékenységük megérdemli a nagyobb figyelmet, csakhát reklámra eddig nem futotta a MÁV szűkös propaganda költségéből. Miután nem ismerik őket, ígyhát ők kopogtatnak üzemek, intézmények, iskolák ajtaján, és ajánlják szolgáltatásaikat. Profiljuk a szocialista or­szágokba való utazások szer­vezése, itthon pedig elsősor­ban közhasznú programokat bonyolítanak. Tanulmányi kirándulások szervezésének gondját veszik le a pedagó­gusok válláról. Most éppen Szolnokra szerveznek cso­portos utakat diákok számá­ra, üzemlátogatással egybe­kötve, a pályaválasztást megkönnyítendő. Egyszóval semmiképp nem mondható fellengzősnek célkitűzésük, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a lehető legszerényebb haszonkulccsal dolgoznak — alig többel 10 százaléknál — úgy álig érthető, miből él­nek meg. A MÁV idegenforgalmi tevékenysége nem mondha­tó hagyományosnak, hiszen 1985-ben kezdett ezzel fog­lalkozni a vasút, a szolnoki területi iroda pedig ke­reken egy esztendős múltra tekinthet visz­sza. Ezalatt elsősorban a bolgár tengerpartra jutottak el általuk sokan. Tavaly még ez az út 3 ezer forint körül volt, azóta emelkedtek az árak itt is, ám még mindig olcsóbbak — különösen va­sutaskedvezménnyel — a többi utazási irodánál. A nyugdíjas vasutasok számá­ra úgynevezett szuper ked­vezményt adnak, így másod- osztályon már 2400 forintból kijön a tíznapos várnai út, ez pedig aligha mondható elérhetetlennek. — Visszatérnek az embe­rek a régi jó vasúthoz? — kérdem Dimó Katalint, ő azonban egyáltalán nem bi­zakodó. Véleménye szerint a hazai utazási körülmények nem mondhatók vonzónak, hiszen még számukra is gon­dot jelent egy-egy vonatra helyjegyet szerezni. Ellenpél­daként a skandináviai ta­pasztalatait említi, ahol is előzékenyek, udvariasak a vasút alkalmazottai, a ko­csikban hangosbeszélő közli, melyik állomás következik, a fülkék tiszták, az ülések kényelmesek, egyszóval iga­zi öröm az utazás. Itthon a pécsi igazgatóságnál bevezet­ték a „hangos” kocsikat — amint az várható volt, pilla­natok alatt eltűntek a hang­szórók. A MÁV Tours azért a szű­kös lehetőségek birtokában is megpróbál kedvet csinálni a „vonatozáshoz”. A vasút hazai 140 éves történetét fel­elevenítő több gőzmozdony- vontatású nosztalgia szerel­vényt indítanak útnak, s a megállókon szórakoztató programokról is gondoskod­nak. Létrehozták a vasútba­rát klubokat, és e múltat idéző kirándulások során a szakma egykori veteránjai­ra, a jelen szinpatizánsaira számítanak. A nosztalgia mellett azért a legújabb kor szelleme is „megcsapta” a MÁV Tourst, hiszen Szegeden számitógé­pes táborra is sort kerítenek és itt is, mint egyéb útjaik során az ellátás viszonyla­gos olcsóságát a szerényebb komfortfokozattal érik el. A vasút mindig is a kis­pénzű emberek szállítóesz­köze volt. Mára is megma­radt e szemlélet: révükön a nyugdíjasok, a nagycsaládo­sok sem maradnak ki a nyár modern népvándorlásából. A megye legszerényebb uta­zási irodája egyéves fennál­lása alatt alig hallatott ma­gáról. Pedig árai miatt mindinkább keresni fogjuk... — pb — Elemér nyugdíjba ment ! Ünnepi külsőségek között fogadták tegnap délelőtt a Killián főiskolán a MALÉV HA-MOE, IL—18-as típusú repülőgépét, melyet Csernus László vezetett utolsó útjára. Az öregúr ugyanis nyugdí­jas lesz. Nem tévedés, a ne­vében szereplő „E” betű ugyanis azt jelenti, hogy ő az Elemér. A nagyobb gépe­ket többnyire férfinévvel il­letik. öreg harcosnak kijáró kedvességgel fogadták Elle­mért. Pintérné Makó Olga, a főiskola egyik legcsinosabb őrmestere olyan kálacsokrot helyezett el az orrán, hogy akármelyik mennyasszony dicséretére válna. Dr. Szu- csik Gyula, a MALÉV mű­szaki igazgatója adta át a gépet a főiskola képviselő­jének. Elmondta, hogy ez a gép 1962 december 28-án érkezett vállalatukhoz. Het­venkilencig utasszállítóként szolgált, azóta meg teher­szállításra használták. An­nak idején a dugattyús gé­pek után korszakváltozást jelentett üzembeállítása. Több mint 36 ezer légiórá­val rendelkezik, négy és fél évet töltött a levegőben. Űt- ja során 20,5 millió kilomé­tert tett meg. Kétszázezer utast és ötvenezer tonna árut szállított. Az Ejlemért a katonai fő­iskola repülőmúzeuma szá­mára átvevő Bede László ezredestől megtudtuk, hogy az új szerzemény nemcsak egy példány lesz a többi kö­zött, hanem az utastérben bemutatótermet alakítanak majd ki. Ott fogadják a lá­togatókat és a főiskoláról, illetve a repülésről szóló fil­meket vetítenek nekik. Ez­által bizonyára még több csoport látogatja majd meg a repülőmúzeumot. Igaz, látogatók hiányára eddig sem panaszkodhattak, hi­szen 1983 óta több mint huszonötezer érdeklődő ke­reste fel a repülőmúzeumot. Az Ellemér a MALÉV má­sodik ilyen típusú kiselejte­zett gépe. Az IL—18-asokból még kettő van szolgálatban. Az első kiselejtezett gép a Közlekedési Múzeum tulaj­donába került. Jövőre már egy TU—134-es is a szol­noki repülőmúzeumot gaz­dagítja. És hogy mi lesz a hajó­zó kkal? Egy részük szintén nyugdíjba vonul. A többiek átképzése megkezdődött. TU—154-es típusú gépeken teljesítenek majd szolgála­tot. Az IL—18-ast azonban nem felejtik. Hogyan is fe­lejtenék, hiszen rendkívüli utakat is tettek vele. Csernus László például — akkor még rádiós-navigátorként — az elsők között szállt le a fel­szabadított kambodzsai fő­város repülőterén. — Telje­sen elemi navigációval re­pültünk, — mondja — A földről nem irányított senki. Üres volt a repülőtér, üres volt a város. A Nemzetközi Vöröske­reszt küldeményét mégis el­juttatták a rászorulóknak. Hát ilyen és ehhez hasonló történetekkel szolgálhat Ele­mér azoknak a látogatóknak, akiket nemcsak a technika érdekéi. Simon Béla Közgazdasági napok v87 Gazdag program májusban Külföldi ösztöndíjak 1988-ban Az Országos ösztöndíj Ta­nács meghirdette a nem szo­cialista országokban 1988-ra megpályázható ösztöndíjas lehetőségeket. A pályázati úton elnyerhető ösztöndíjak és tanulmányutak szakmai, tudományos vagy nyelvi to­vábbképzést tesznek lehető­vé a jelentkezők számára. Az ösztöndíjak egy része valamely konkrét kulturális, tudományos kutatási terüle­ten nyújt lehetőséget tapasz­talatcserére, tájékozódásra, szakmai információszerzésre. Több ösztöndíj tanfolyamo­kon való részvételt, adott ku­tatóhelyen folytatandó hosz- szabb időtartamú szakmai, tudományos tevékenységet szolgál. Ugyancsak ösztöndí­jak révén utazhatnak szak­emberek, kutatók külföldre előadások tartására, abból a célból, hogy a hazai tudomá­nyos, kulturális eredménye­ket ismertessék, illetve fel­vegyék a kapcsolatot külföl­di intézményekkel, tudósok­kal, művészekkel. Az Országos ösztöndíj Ta­nács azoknak a pályázatát várja, akik értékes szakmai, tudományos eredményekkel rendelkeznek, megjelölt ku­tatási témájuk pedig hazai szempontból is kellő fontos­ságú. Tizenhat európai országon kívül, többek közt az Egye­sült Államokban, Ausztráli­ában. Japánban, Indiában, Kanadában vehetők igénybe ösztöndíjas tanulmányutak. A pályázatok módjáról,, a pályázati feltételekről a Ta­nácsok Közlönye áprilisi szá­mában olvashatnak részlete­sen az érdeklődők. Ebben az esztendőben tar­talmas, a legidőszerűbb gaz­daságpolitikai kérdésekhez kapcsolódó témákhoz kap­csolódva állította össze a közgazdasági napok prog­ramját a Megyei Közgazda- sági Társaság Szolnok Me­gyei Szervezete. Az első ren­dezvényen, a jövő hétfő dél­után a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődők vehetnek részt ismereteiket valószínűleg gyarapító vi­tán: a téma a hatékonyabb foglalkoztatást szolgáló in­tézkedéseknek a munkaerő- piacra gyakorolt hatása lesz. Április 29-én a magyar élelmiszergazdaság szelle­mi exportra kínálkozó lehe­tőségei kerülnek napirend­re; május 5-én pedig a mo­netáris szabályozás változá­sainak hatását vitatják meg valamint a magyar bank- rendszer éveleji megújulása óta szerzett tapasztalataikat cserélik ki a közgazdák. A hét végén nyolcadik al­kalommal rendezik meg Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban a szimfonikus zeneka­rok országos fesztiválját. A kétnapos seregszemlén — melyet a Művelődési Minisz­térium, a KÖTA és megyei szervezete, a Magyar Zene­művészek Szövetsége, vala­mint a megyei és városi ta­nács összefogásával hirdet­tek meg — hat vidéki: a bé­késcsabai, az egri, a kecs­keméti, a salgótarjáni, a veszprémi és a szolnoki, il­letve egy budapesti szimfo­nikus zenekar vesz részt. A szombaton délutáni hangversenyen négy együt­tes mutatkozik be. Felhang­zik többek között Weber Május 12-én Andrikó Mik­lós, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium államtitkára a kereskedelmi szervezet fej­lesztésének feladatairól tart előadást. A következő ren­dezvény várhatóan nemcsak szűk szakmai körökben vált ki nagy érdeklődést: Pulai Miklós, az Országos Tervhi­vatal államtitkára tart elő­adást a vállalati és lakossá­gi adórendszer korszerűsíté­séről, valamint az e munka során megoldandó feladatok és a gazdasági reform ösz- szefüggéseiről. A május 27-i program viszont valószínű­leg inkább a számviteli szakembereket vonzza majd, a rendezvényen az új mér­legrendeletről hallgathat­nak meg előadást. A közgazdasági napok va­lamennyi rendezvényét délu­tánonként a szolnoki Tudo­mány és Technika Házában tartják. Oberon-nyitánya, Beethoven II. szimfóniája, Mozart A- dúr klarinét- és D-dúr he­gedűversenye. Az este 7 óra­kor kezdődő koncerten a szolnoki, az egri és a salgó­tarjáni zenekar lép á szín­padra Haydn, Schubert, Beethoven, Liszt és Kodály műveivel. Vasárnap fél tizenegykor a fesztivál zsűrijének adják majd át a pódiumot a zene­karok; ekkor értékeli a ta­lálkozót a bíráló bizottság, melynek tagjai között neves előadóművészek, zeneszer­zők és szakemberek foglal­nak helyet. A díjak átadását követően gálahangverseny­nyel zárul a szimfonikus ze­nekarok országos fesztivál­ja. Hót együttes Szolnokon Szimfonikus zenekari fesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom