Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszakürti változások Tornaterem - nemcsak gyerekeknek Az új épület kifejezetten jól mutat Tiszakürt központjában; messze felülmúlja a hagyományos falusi iskola külsőségeit. A közelben levő, régi iskolával nem is érdemes összehasonlítani. Hát még, ha az ember belép a kapun — a hatalmas aula, a többszintes épület folyosóiról nyíló, szépen berendezett szaktantermek és oktatóhelyiségek sora jelzi: itt igazán korszerű feltételek között lehet tanítani és tanulni. Mi különösen a testnevelés-oktatásra, az új tornateremre voltunk kíváncsiak. — Tavaly szeptember elsejére adták át az építők az iskolát — tájékoztatott Ben- kó József igazgató-helyettes —. a tornatermet pedig az idén, február 2-án. Korábban az udvaron, a sportpályákon, a hideg idő beállta óta a folyosókon, az aulában tornáztak a gyerekek. — Hányán tanulnak itt? — összesen 310-en, az alsó és felső tagozat 13 osztályában. — Kik tanítják a testnevelést? — Egy képesítés nélküli nevelőnk, Schneider József, aki most másodéves a TF levelező tagozatán, aztán a magyar szakos Raffás László az ötödikeseknek, illetve a délutáni tömegsport-foglalkozások résztvevőinek, az alsó tagozaton pedig a tanítónők. Egyetlen szakos testnevelőnk, Muzamelné Molnár Ibolya egyben orosz nyelvi szakfelügyelőnk is, így ritkán jut le a tornaterembe. Szükségünk volna még szakképzett testnevelőkre. A tornateremben éppen a harmadikosok foglalkozását vezette Tálasi Julianna tanítónő. A gyerekek szemmel láthatóan élvezték az új tornaszereket, többségük nagy igyekezettel csinálta végig a gyakorlatokat a tornapadon és a földre fektetett karikák között. A terem 26x12 méteres, a két végén kézilabdakapukkal, bár e sportág űzé- sére csak szűkén alkalmasak a méretek. A pálya vonala- zása, a különleges tetőtérmegoldás viszont lehetővé teszi a röp- és kosárlabdázást is a csarnokban, a kispályás fociról nem is beszélve. A szertárban vadonatúj nyújtó, tornaszőnyegek, pingpongasztalok, a szekrényekben labdák és egyéb kéziszerek. Vajon csak a tanórákon kerülnek elő? Az osztályok között igyekeztünk úgy elosztani a tornaterem használatát, hogy a kéthetes ciklusonkénti öt testnevelésórából legalább négyet minden tanuló itt tölthessen el. Már ebből a heti 26 órából is átcsúszik néhány a délutánokba. Hetente kétszer van tömegsport-foglalkozás, és itt készülnek az úttörő korosztályos tornaversenyekre, az asztalitenisz spartakiádokra és más viadalokra is a gyerekek. Sokan járnak ide külön gyermektornára, heti 2x2 órában, még az óvodások közül is — mondta az igazgató-helyettes. — A környékbeli felnőttek használják-e a tornatermet? — De mennyire! A legnépszerűbb a kispályás labdarúgás: még Cserkeszőlőről, a kunszentmártoni tanácsról és a szakmunkásképzőből is járnak ide csapatok, hogy a helyi ,,Vén SC” öregfiúk csapatával megmérkőzzenek. Az egyik hétvégére már kupaviadalt is írtunk ki nekik. — Olyan lehetőség ez a község és a környék életében, amilyen még nem volt — folytatta már a tanácsházán Tóth András, a település tanácselnöke. — Részletes piogram készült a tornaterem használatára, hiszen eddig csak szabadtéri labdarúgó- és kézilabdapálya volt itt meg egy kis faház a nevelőotthonban a pingpongo- zóknak. Most az itt tanuló intézeti, tiszakürti, inokai és bogarasi gyerekek egészen új sportágakkal is megismerkedhetnek. Volt már itt kosárlabda-bemutató, tornaünnepély, de lesz női foci és kondicionáló torna, cselgáncs és lehet még sok minden, amit a helybeliek szeretnének. Rajta vagyunk, hogy az eddigi kampányszerű tömegsportprogramokat rendszeres foglalkozások yáltsák fel, és ne csak az iskola. de az egész község mozduljon! Sok a spontán kezdeményezés, a klubkönyvtár is besegít a szervezésbe, és hétvégeken sem zárják el a tornatermet a sportolni akarók elől. Nagyon vártuk már ezt a létesítményt, mert tartósan föllendítheti a község sportéletét. Persze féltjük is; az iskolaépítés 41 millió forintos költségéből éppen 7 millióba került ez a tornaterem az öltözőkkel, zuhanyozókkal, szertárakkal együtt. Talán Hamarosan újabb szakosztályokkal bővül a községi sportkör, például asztaliteniszben máris van megyei spartakiád-dön- tősünk. A terembérek minimálisak, a fő cél pedig: a gyerekekkel megszerettetni a rendszeres mozgást, a sportolást, hogy belőlük egy egészségesebb nemzedék nőjön fel. V. iF. Az új tornaterem Impozáns belső terében jókedvűen végzik a gyakorlatokat a harmadikosok. (Fotó: T. Z.) MÁV Tours a vasút legkisebb gyermeke Szerény árai miatt keresni fogjuk Szolnok megye legkisebb utazási irodája alighanem a MÁV Tours-é. A debreceni központú cégnél a főnök, Dimó Katalin egyetlen beosztottjával viszi az ügyeket. Szerényen, csendben dolgoznak, pedig tevékenységük megérdemli a nagyobb figyelmet, csakhát reklámra eddig nem futotta a MÁV szűkös propaganda költségéből. Miután nem ismerik őket, ígyhát ők kopogtatnak üzemek, intézmények, iskolák ajtaján, és ajánlják szolgáltatásaikat. Profiljuk a szocialista országokba való utazások szervezése, itthon pedig elsősorban közhasznú programokat bonyolítanak. Tanulmányi kirándulások szervezésének gondját veszik le a pedagógusok válláról. Most éppen Szolnokra szerveznek csoportos utakat diákok számára, üzemlátogatással egybekötve, a pályaválasztást megkönnyítendő. Egyszóval semmiképp nem mondható fellengzősnek célkitűzésük, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a lehető legszerényebb haszonkulccsal dolgoznak — alig többel 10 százaléknál — úgy álig érthető, miből élnek meg. A MÁV idegenforgalmi tevékenysége nem mondható hagyományosnak, hiszen 1985-ben kezdett ezzel foglalkozni a vasút, a szolnoki területi iroda pedig kereken egy esztendős múltra tekinthet viszsza. Ezalatt elsősorban a bolgár tengerpartra jutottak el általuk sokan. Tavaly még ez az út 3 ezer forint körül volt, azóta emelkedtek az árak itt is, ám még mindig olcsóbbak — különösen vasutaskedvezménnyel — a többi utazási irodánál. A nyugdíjas vasutasok számára úgynevezett szuper kedvezményt adnak, így másod- osztályon már 2400 forintból kijön a tíznapos várnai út, ez pedig aligha mondható elérhetetlennek. — Visszatérnek az emberek a régi jó vasúthoz? — kérdem Dimó Katalint, ő azonban egyáltalán nem bizakodó. Véleménye szerint a hazai utazási körülmények nem mondhatók vonzónak, hiszen még számukra is gondot jelent egy-egy vonatra helyjegyet szerezni. Ellenpéldaként a skandináviai tapasztalatait említi, ahol is előzékenyek, udvariasak a vasút alkalmazottai, a kocsikban hangosbeszélő közli, melyik állomás következik, a fülkék tiszták, az ülések kényelmesek, egyszóval igazi öröm az utazás. Itthon a pécsi igazgatóságnál bevezették a „hangos” kocsikat — amint az várható volt, pillanatok alatt eltűntek a hangszórók. A MÁV Tours azért a szűkös lehetőségek birtokában is megpróbál kedvet csinálni a „vonatozáshoz”. A vasút hazai 140 éves történetét felelevenítő több gőzmozdony- vontatású nosztalgia szerelvényt indítanak útnak, s a megállókon szórakoztató programokról is gondoskodnak. Létrehozták a vasútbarát klubokat, és e múltat idéző kirándulások során a szakma egykori veteránjaira, a jelen szinpatizánsaira számítanak. A nosztalgia mellett azért a legújabb kor szelleme is „megcsapta” a MÁV Tourst, hiszen Szegeden számitógépes táborra is sort kerítenek és itt is, mint egyéb útjaik során az ellátás viszonylagos olcsóságát a szerényebb komfortfokozattal érik el. A vasút mindig is a kispénzű emberek szállítóeszköze volt. Mára is megmaradt e szemlélet: révükön a nyugdíjasok, a nagycsaládosok sem maradnak ki a nyár modern népvándorlásából. A megye legszerényebb utazási irodája egyéves fennállása alatt alig hallatott magáról. Pedig árai miatt mindinkább keresni fogjuk... — pb — Elemér nyugdíjba ment ! Ünnepi külsőségek között fogadták tegnap délelőtt a Killián főiskolán a MALÉV HA-MOE, IL—18-as típusú repülőgépét, melyet Csernus László vezetett utolsó útjára. Az öregúr ugyanis nyugdíjas lesz. Nem tévedés, a nevében szereplő „E” betű ugyanis azt jelenti, hogy ő az Elemér. A nagyobb gépeket többnyire férfinévvel illetik. öreg harcosnak kijáró kedvességgel fogadták Ellemért. Pintérné Makó Olga, a főiskola egyik legcsinosabb őrmestere olyan kálacsokrot helyezett el az orrán, hogy akármelyik mennyasszony dicséretére válna. Dr. Szu- csik Gyula, a MALÉV műszaki igazgatója adta át a gépet a főiskola képviselőjének. Elmondta, hogy ez a gép 1962 december 28-án érkezett vállalatukhoz. Hetvenkilencig utasszállítóként szolgált, azóta meg teherszállításra használták. Annak idején a dugattyús gépek után korszakváltozást jelentett üzembeállítása. Több mint 36 ezer légiórával rendelkezik, négy és fél évet töltött a levegőben. Űt- ja során 20,5 millió kilométert tett meg. Kétszázezer utast és ötvenezer tonna árut szállított. Az Ejlemért a katonai főiskola repülőmúzeuma számára átvevő Bede László ezredestől megtudtuk, hogy az új szerzemény nemcsak egy példány lesz a többi között, hanem az utastérben bemutatótermet alakítanak majd ki. Ott fogadják a látogatókat és a főiskoláról, illetve a repülésről szóló filmeket vetítenek nekik. Ezáltal bizonyára még több csoport látogatja majd meg a repülőmúzeumot. Igaz, látogatók hiányára eddig sem panaszkodhattak, hiszen 1983 óta több mint huszonötezer érdeklődő kereste fel a repülőmúzeumot. Az Ellemér a MALÉV második ilyen típusú kiselejtezett gépe. Az IL—18-asokból még kettő van szolgálatban. Az első kiselejtezett gép a Közlekedési Múzeum tulajdonába került. Jövőre már egy TU—134-es is a szolnoki repülőmúzeumot gazdagítja. És hogy mi lesz a hajózó kkal? Egy részük szintén nyugdíjba vonul. A többiek átképzése megkezdődött. TU—154-es típusú gépeken teljesítenek majd szolgálatot. Az IL—18-ast azonban nem felejtik. Hogyan is felejtenék, hiszen rendkívüli utakat is tettek vele. Csernus László például — akkor még rádiós-navigátorként — az elsők között szállt le a felszabadított kambodzsai főváros repülőterén. — Teljesen elemi navigációval repültünk, — mondja — A földről nem irányított senki. Üres volt a repülőtér, üres volt a város. A Nemzetközi Vöröskereszt küldeményét mégis eljuttatták a rászorulóknak. Hát ilyen és ehhez hasonló történetekkel szolgálhat Elemér azoknak a látogatóknak, akiket nemcsak a technika érdekéi. Simon Béla Közgazdasági napok v87 Gazdag program májusban Külföldi ösztöndíjak 1988-ban Az Országos ösztöndíj Tanács meghirdette a nem szocialista országokban 1988-ra megpályázható ösztöndíjas lehetőségeket. A pályázati úton elnyerhető ösztöndíjak és tanulmányutak szakmai, tudományos vagy nyelvi továbbképzést tesznek lehetővé a jelentkezők számára. Az ösztöndíjak egy része valamely konkrét kulturális, tudományos kutatási területen nyújt lehetőséget tapasztalatcserére, tájékozódásra, szakmai információszerzésre. Több ösztöndíj tanfolyamokon való részvételt, adott kutatóhelyen folytatandó hosz- szabb időtartamú szakmai, tudományos tevékenységet szolgál. Ugyancsak ösztöndíjak révén utazhatnak szakemberek, kutatók külföldre előadások tartására, abból a célból, hogy a hazai tudományos, kulturális eredményeket ismertessék, illetve felvegyék a kapcsolatot külföldi intézményekkel, tudósokkal, művészekkel. Az Országos ösztöndíj Tanács azoknak a pályázatát várja, akik értékes szakmai, tudományos eredményekkel rendelkeznek, megjelölt kutatási témájuk pedig hazai szempontból is kellő fontosságú. Tizenhat európai országon kívül, többek közt az Egyesült Államokban, Ausztráliában. Japánban, Indiában, Kanadában vehetők igénybe ösztöndíjas tanulmányutak. A pályázatok módjáról,, a pályázati feltételekről a Tanácsok Közlönye áprilisi számában olvashatnak részletesen az érdeklődők. Ebben az esztendőben tartalmas, a legidőszerűbb gazdaságpolitikai kérdésekhez kapcsolódó témákhoz kapcsolódva állította össze a közgazdasági napok programját a Megyei Közgazda- sági Társaság Szolnok Megyei Szervezete. Az első rendezvényen, a jövő hétfő délután a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődők vehetnek részt ismereteiket valószínűleg gyarapító vitán: a téma a hatékonyabb foglalkoztatást szolgáló intézkedéseknek a munkaerő- piacra gyakorolt hatása lesz. Április 29-én a magyar élelmiszergazdaság szellemi exportra kínálkozó lehetőségei kerülnek napirendre; május 5-én pedig a monetáris szabályozás változásainak hatását vitatják meg valamint a magyar bank- rendszer éveleji megújulása óta szerzett tapasztalataikat cserélik ki a közgazdák. A hét végén nyolcadik alkalommal rendezik meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a szimfonikus zenekarok országos fesztiválját. A kétnapos seregszemlén — melyet a Művelődési Minisztérium, a KÖTA és megyei szervezete, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, valamint a megyei és városi tanács összefogásával hirdettek meg — hat vidéki: a békéscsabai, az egri, a kecskeméti, a salgótarjáni, a veszprémi és a szolnoki, illetve egy budapesti szimfonikus zenekar vesz részt. A szombaton délutáni hangversenyen négy együttes mutatkozik be. Felhangzik többek között Weber Május 12-én Andrikó Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára a kereskedelmi szervezet fejlesztésének feladatairól tart előadást. A következő rendezvény várhatóan nemcsak szűk szakmai körökben vált ki nagy érdeklődést: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal államtitkára tart előadást a vállalati és lakossági adórendszer korszerűsítéséről, valamint az e munka során megoldandó feladatok és a gazdasági reform ösz- szefüggéseiről. A május 27-i program viszont valószínűleg inkább a számviteli szakembereket vonzza majd, a rendezvényen az új mérlegrendeletről hallgathatnak meg előadást. A közgazdasági napok valamennyi rendezvényét délutánonként a szolnoki Tudomány és Technika Házában tartják. Oberon-nyitánya, Beethoven II. szimfóniája, Mozart A- dúr klarinét- és D-dúr hegedűversenye. Az este 7 órakor kezdődő koncerten a szolnoki, az egri és a salgótarjáni zenekar lép á színpadra Haydn, Schubert, Beethoven, Liszt és Kodály műveivel. Vasárnap fél tizenegykor a fesztivál zsűrijének adják majd át a pódiumot a zenekarok; ekkor értékeli a találkozót a bíráló bizottság, melynek tagjai között neves előadóművészek, zeneszerzők és szakemberek foglalnak helyet. A díjak átadását követően gálahangversenynyel zárul a szimfonikus zenekarok országos fesztiválja. Hót együttes Szolnokon Szimfonikus zenekari fesztivál
