Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 21. Nyelvel tanulók az NDH-ban Meddig tart még ez az ál­datlan állapot, hogy hónapo­kig kell várni egy fekete­fehér tévé képcsőcseréjére? A szervizek vezetői, a szere­lők alkatrészhiányra hivat­koznak. Mi az oka a rossz ellátásnak, a képcsőhiány­nak? — tették fel a kérdést olvasóink a megye különbö­ző területéről küldve levelei­ket. Juhász Istvántól, a Szol- vili Villamosipari Javító Vállalat igazgatójától tájé­koztatást kaptunk: „Sajnos, a fehér-fekete ké­szülékekhez képcsöveket gyártó külföldi partnerünk hosszú ideje nem tudott al­Mindig szívesen jártunk a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárba, ahol gyakran betértünk a zeneszobába egy kis kikapcsolódásra- Sajnos, a napokban bezárt ajtót ta­láltunk, mivel a helyiséget átadták a számítógépeknek. Tisztában vagyunk azzal, hogy korunkban mennyire fontos és meghatározó a szá­mítógép, de reméljük, hogy a zene emiatt nem szorul végképp háttérbe. Nem tud­juk, hogy mennyi időre zár­ták be a számítógépekkel te­lezsúfolt zeneszobát, mikor nyílik újból lehetőségünk ar­ra, hogy a könyvtárban ze­nét hallgathassunk? — Vég­zős gimnazistáktól kaptuk e sorokat, és kérdéseikre dr. Horváth Károlytól, a megyei könyvtár igazgatójától kér­tünk választ: „Könyvtárunk a nehéz működési feltételek miatt sajnos egyre kevésbé tudja az elvárható szolgáltatások teljes körét nyújtani olvasói­nak. Ha nehézségeink köze­pette mégis bővíteni igyek­szünk, mint jelen esetben is, ezt — paradox módon — ép­pen az olvasók rovására te­hetjük. A számítógépeket csak a 8 hallgatóval ellátott zeneszobában tudtuk elhe­lyezni. A számítástechnika távlatát gondolom nem szükséges indokolni, tény, hogy a jórészt külső raktá­rakban elhelyezett 300 ezer könyvtári egység mobilizálá­sa, hozzáférhetővé tétele, feltárása — a könyvtárközi kölcsönzést is beleértve — Régóta tapasztaljuk, hogy a Szolnok—Rákóczifalva kö­zötti főútvonalon, a repülő­tér bejáratától számított 3— 4 kilométeres szakaszán a 60 kilométeres sebességet olykor megduplázzák. Aggó­dunk emiatt, hiszen járda hi­ányában a környék lakói (is­kolás kis gyerekek is) e for­galmas főúton kénytelenek közlekedni, lstenkisértésnek katrészt szállítani. Az igaz­sághoz tartozik, hogy orszá­gosan hiánycikké vált, és va­lóban hónapok óta nagy gon­dot okoz számunkra is, hogy a javításra váró készülékek­ben nem tudjuk kicserélni a képcsövet. A napokban részt vettem egy központi tájékoz­tatón, ahol ígéretet kaptunk: az első félév végére már lesz elegendő képcső. Egyelőre csupán ezer érkezett belőle, amit az ország különböző szervizei között arányosan osztottak el. Elsősorban a garanciális javításokhoz használjuk fel, s csak ezután következhet a többi készülé­kek képcsőcseréje, a várako­zás sorrendjében.” több tízezer olvasónk érde­két fogja szolgálni. A zene- szobát havonta negyven-öt- ven fiatal vette igénybe, ki­zárólag könnyűzene hallga­tására. Döntenünk kellett: kihagyjuk-e a könyvtár jö­vőjét nagyban befolyásoló, most 40 százalékkal olcsób­ban beszerezhető számítógép vásárlását, vagy megvesz- szük, s ideiglenesen szüne­teltetjük a zenehallgatást. Az utóbbi mellett döntöttünk. De félreértés ne essék: ezzel az intézkedéssel nem zártuk el lemezgyűjteményünket, minden olvasónknak tovább­ra is készítünk felvételeket, jelképes összegért bármelyik lemezünket átmásoljuk. To­vábbá szeretnénk a közeljö­vőben bevezetni a kazetta­kölcsönzést, amely otthoni hallgatásra sokak számára hozzáférhetővé teszi a di­ákzsebhez mérten drága ze­nei anyagokat. A tájékoztatáshoz még hozzátartozik, hogy fenntar­tónktól két éve kérjük a helybeli zenehallgatás meg­teremtésének lehetőségét. Sőt erre a célra több meg­üresedett helyiséget is talál­tunk volna, de anyagi fede­zet hiányában le kellett ró­luk mondanunk. Mégis hang­súlyozzuk, hogy a zeneszo­bát csak részlegesen és át­menetileg zártuk be, s mert olvasóink közül egyet sem akarunk elveszíteni, legké­sőbb szeptemberre ígérjük (esetleg a Schönherz Zoltán úti fiókkönyvtárunkban), hogy újból lehetővé tesszük a helybeni zenehallgatást." vesszük, amikor a járműve­zetők versenypályának né­zik ezt a keskeny útszakaszt, még 8—10 tonnás, homokkal, építőanyaggal megrakott te­herautók is a megengedett­nél jóval nagyobb sebesség­gel közlekednek. Szeretnénk, ha az illetékesek, a közleke­dés ellenőrei erre az útvo­nalra több figyelmet szánná­nak. (Az észrevételt szanda- szőlősi olvasóinktól kaptuk.) A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola 2. f osztályának német nyelvet tanuló csoportja a tavaszi szünetben az NDK- ba látogatott. Az ötnapos út sok érdekes programot kí­nált. Az izgalmas repülőút után lipcsei városnéző sétára indultunk, másnap Weimar- ba látogatott. Az ötnapos út túra emlékeivel ismerked­tünk. Buchenwaldban megte­kintettük az egykori kon­centrációs tábort, ahol elhe­lyeztük a kegyelet virágait, s Nagy megdöbbenéssel vet­tük tudomásul, hogy a szol­noki Széchenyi lakótelep legnagyobb és viszonylag még nyugalmas, füves terü­letére mutatványosok tele­pülnek. Biztosak vagyunk abban, hogy nem önhatal­múan foglalták el a Barta út végén, közvetlenül a lakó­házak között ezt a helyet. Jól sikerült kirándulást szerveztek a szolnoki Abonyi Üti Általános Iskola tanulói számára a Budapesti Tava­szi Fesztiválra. Elsősorban a II. országos mikroszámítógé- pes találkozó érdekelt ben­nünket, hiszen itt a mi is­kolánk is szerepelt, illetve kiállított. Nagy élmény volt a rólunk készített fényképe­sem tudtam, hogy mikor van ügyfélfogadás a Megyei Illetékhivatalnál, pénteken kerestem fel Sarkadról, hogy személyes ügyeim iránt ér­deklődjek. Nem volt félfoga­dás, mégis türelmesen végig­hallgattak és felvilágosítást kaptam. Segítségüket ezúton is kösznöm — írta Márton András Sarkadról. örültünk a Ki tud többet a Szovjetunióról országos döntőjében című, április 10-i cikknek, melyben a Török­szentmiklósi Bercsényi Gim­názium csapatáról is szó van. Nagyon sajnáljuk, hogy ki­maradt belőle a legfőbb me­cénásunk, Nagy Sándor taná­runk neve, aki felkészített bennünket a versenyre. s hogy az országos döntőbe el­emlékeztünk a fasizmus ál­dozataira. Kirándultunk Merseburgba is, majd Hallé­ban, Händel városában hang­versenyt hallgattunk. A sok látnivaló mellett arra is volt lehetőség, hogy tanulóink a német nyelvet gyakorolják. Úgy véljük, hogy a diák­zsebhez mért kirándulás — a feledhetetlen élményeken túl — fokozta a gyerekek nyelvtanulási kedvét is. Matyuga JLászlóné csoportvezető tanár De csodálkozunk azon, hogy engedélyt kapta^c rá, s elvet­ték a gyerekek és felnőttek szabad területét, ahol fociz­hatnának, napozhatnának. Aggódunk amiatt is, hogy mit hagynak maguk után, esetleg tönkreteszik a füvet. Boros János Szolnok két a 25-ös pavilon egyik tablóján látni. Rengeteg ta­pasztalatot szereztünk, öt­letet és címeket kaptunk. Sok új dolgot láttunk az Utazás ’87 bemutatóján is. Igaz, hul- lafáradtan érkeztünk haza, de megérte. Kár, hogy csak hatvanon mehettünk el a ki­állításra — írták az iskola tanulói, fotót is mellékelve. jutottunk, neki is köszönhet­jük — írták a csapat tagjai. Jászné Polgár Mária me­zőtúri olvasónk arról szá­molt be, hogy március 28-án a Mezőhéki Táncsics Tsz üzemi KISZ-bizottsága „30 éves a KISZ’’ címmel vetél­kedőt szervezett Mesterszál­láson. Játékos feladatokat oldottak meg (zenei forduló, irodalmi totó, diavetítés volt, a képösszerakós példa pa-- lackpostán érkezett), s a jól sikerült versenyt díszebéd­del zárták. Felnőtt diákok versenye című, április 2-i írásunkban tévesen szerepel a történe­lem verseny győztesének a neve, aki nem Gedó, hanem Gedei József — írta a jász­berényi nyertes. A névelírá­sért elnézését kérjük. (A szerk.) Számítógépek a zeneszobában Veszélyes száguldozás Sok újat láttunk Levelekből - sorokban Mutatványosok a házak között Mi is várjuk a telefont Hozzászólás cikkünkhöz Gratulálok Április 15-én a Kossuth rádióban hangzott el, hogy a budapesti Vadász utcai nyug­díjas garzonházban nincs telefon. Másnap reggel már arról értesülhettünk, hogy a Posta két telefon beszerelési munkálatait elkezdte, pedig ebbe a házba a napokban költöztek a lakók. Mi a szol­noki nyugdíjasházba a múlt év októberében jöttünk és telefonunk még nincs. A volt telefontulajdonosok befizet­ték a 6000 forintot — közé­jük tartozom — és várunk. Igaz, türelmetlenül, s amikor azt halljuk, hogy egyik nap­ról a másikra már szerelik a telefont valamelyik új ház-' ba — aminek örülünk és természetesnek tartjuk —, azt szeretnénk, ha nálunk is így lenne. Nagyon fontosnak tartom, hogy az idős emberek házá­ban vagy legalább a lépcső- názban egy nyilvános tele­fon legyen mielőbb. Dr. iErdei Katalin Szolnok A Néplap április 8-i szá­mában olvastam az Egy ki­tüntetés margójára című cikket, melyben a könnyűze­ne művészeit méltatták. A cikk utolsó szakaszához hoz­zá tenném, hogy az Omega együttes tagjai megérdemel­ten kapták a magas kitünte­tést, mert zenéjük a világon egyedülálló hangszerelésű. S az a véleményem, hogy a könnyűzene jelzőt az együt­tes már túllépte, ők már a zene igazi művészei. Komo­lyan vették feladatukat, irányt mutatva állandóan alakuló és újat kereső zenei világunknak. Gratulálok az Omega együttesnek. É. N. Törökszen tmi klós |A tárgyalóteremből | Meztelen nő, keresztre feszítve Az erőszakos cselekmé­nyek „műfaja” — így szok- hattuk ezt meg a kriminoló­giai gyakorlatban — a ga­rázdaság, a rablás, végletes esetben gyilkosság. Ritkább eset, hogy valaki az élet egyik legszebb tartományá­lban, a szerelemben legyen képes olyan elvetemült bru­talitásra, amilyenre a jász­berényi Mezei József volt. Már a külsőségek is sokat- mondóak: a 29 esztendős fiatalember akár hirdetőtáb­laként is funkcionálhatna, hiszen a testét a legképtele­nebb tetoválások „díszítik”. Ezek a „rajzok” sokminden­ről vallanak: hiszen egy ke­resztre feszített meztelen lány, vagy díszítésként a kés és a kötél aligha árulkodik lírai lélekről De sokatmondó Mezei ed­digi bűnlajstroma is. Még húszéves sem volt, amikor a Szolnoki Járásbíróság egy évi szabadságvesztésre ítélte: magánlaksértés, lopás, szere­pelt a rovásán. Később jog­talan behatolás, majd újabb lopás következett, végül a Jászberényi Járásbíróság előtt 1980-ban három rend­beli rablásért felelt. Zárták el közveszélyes munkakerü­lésért, egyszóval bőven adott munkát a hatóságoknak. Ilyen előzmények után nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy valaki hozzákösse az életét. Márpedig erre is akadt vállalkozó. Egy olyan asszonnyal lépett frigyre, akinek három lánya és egy fiúgyermeke volt. A „neve­lőapa” 1984 áprilisában ve­tett szemet az egyik lányra. Egy ollóval és egy késsel kényszerítette „szerelmi” szolgálatra. Miután a dolog­nak nem lett következmé­nye, Mezei ebből rendszert csinált Később a másik — alig 13 esztendős — nevelt lányá­ban vette észre a nőt, és nála is elérte aljas célját. Ettől kezdve a legképtele­nebb pornófilmekben látha­tó cselekedetekre kényszerí­tette a lányokat, és valósá­gos háremet alakított ki a családjából. Természetesen a „családi élet” enélkül sem volt felhőtlen; a Faiskola úti lakásban gyakoriak vol­tak a duhaj verekedések, ilyenkor kijárt az ütlegből a feleségnek és valamennyi gyereknek is, kivéve az egyik kislányt, aki az ügy­nek semmilyen szereplője nem volt, és érthetetlen mó­don gyengéd érzelmi szál fűzte a „nevelőapához”. Me­zemé sokáig nem tett sem­mit gyerekei érdekében, jól­lehet tudott a szoba-konyhás lakásban folyó események­ről. Arról is tudomása volt, hogy fiúgyermekét Mezei hónapokon keresztül csak percekre engedte felkelni az ágyból. Végül az elvetemült kényúr egyre durvább és kegyetlenebb viselkedése ar­ra késztette az asszonyt, hogy feljelentést tegyen. A Szolnok Megyei Bíróság másodfokon erőszakos közö­sülés bűntette miatt halma­zati büntetésként nyolc évi és hat hónapi — fegyház- ban eltöltendő — szabadság- vesztésre ítélte Mezei Józse­fet. Az ítélet jogerős. — pb — Válaszok, intézkedések Ómig a beton megkötött Olvasóink bejelentése alapján képpel ábrázoltuk lapunk március 19-i számá­ban, hogy a szolnoki Szántó körút elején lévő közutat tel­jes szélességben átvágták, majd vaslemezzel leborítot­ták. Megjegyeztük, hogy a járművek alatt megbillenő, dübörgő lemez éjjel-nappal zavarja a környék lakóinak nyugalmát. Molnár Gyula, a Kommu­nális Üzem vezetője levelé­ben arról tájékoztatott, hogy kábelfektetés miatt kellett átvágni az utat és a betono­zás megkötéséig — a jár­műforgalom zavartalan biz­tosítására — raktak vasle­mezeket a kábelnyomvonal­ra. Március 20-án, az aszfalt­borítás után eltávolították a lemezeket. Túlzásba vitték Lapunk március 30-i szá­mában szóvá tettük, hogy a Zagyva-parti lakótelepen a tavaszi metszéskor szinte ki­irtották a cserjét. Kormos Ferenc, a Város- gondnoksági Iroda vezetője válaszában arról tájékozta­tott, hogy a cserje ritkítását valóban túlzásba vitték, ami­ért az illetékes művezetőt fe­lelősségre vonták. Megnyug­tatásként közölte, hogy a visszavágott bokrokon erős új hajtások várhatók. Ezenkívül válaszolt a Ki- öreaedtek. elszáradtak a Iák című. április 13-i olvasói le­vélre is: Szolnok belvárosá­ban folyamatosan pótolják a fákat, e programban szere­pel a Jókai utca. Ha a tava­szi fásításkor nem jutnak el idáig, ősszel pótolják a ki­száradt fákat. Tájékoztatott még arról, hogy a száraz fák kivágása nincs engedélyhez kötve, a lakók a házuk előtt bármikor megtehetik, a meg­felelő biztonsági előírások betartása mellett. Végezetül megköszönte a felajánlott segítséget. Szerkesztői üzenetek Kovács Béla: Tiszát öld vár: Tekintettel arra, -hogy egész­ségi állapota miatt köny- nyebb munkára kényszerül, s ez nem üzemi baleset kö­vetkezménye, Számolnia kell a kevesebb keresettel. Németh Sándor, Kisújszál­lás: A munkáltató akkor is kötelezheti a dólgozót kárté­rítésre, ha a munkaviszony időközben megszűnt. Kiss Mátyás, Martfű; Min­den utánfutó adóköteles. A legkisebbért, amivel 500 kilo­grammig lehet szállítani, évi 960 forintot, 501-től 2000 kg- ig 2240-et, az ezen felüliért pedig 3840 forint adót kell évente fizetni. Az adóköte­lesség a forgalmi engedély kiállítását követő hónap else­jétől lép életbe. Összeállította: csankó Miklósát Rossz a képcsöellátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom