Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 18. Moszkvában megkezdődött a Komszomol XX. kongresszusa. A képen: Viktor Mironyenko, az ifjúsági szervezet első tit­kára a beszámoló beszédet mondja VASARNAP: Dél-Afrlkiban tovább szigorították a rend­kívüli állapot intézkedéseit — Lengyel—francia külügymi­niszteri találkozó Varsóban — Részleges szovjet csapatki­vonás Mongóliából — Feszült­ség a Jordán folyó megszállt, nyugati partján. HÉTFŐ: A Japán kormány­párt visszaesése a helyi vá­lasztásokon — Kinai—portu­gál kormányfői megbeszélé­sek — Bejelentik, hogy Ho- necker nem vesz részt a nyugat-berlini évfordulós ün­nepségeken — Kísérletek a kormányválság megoldására Rómában: Scalfaro után Fan- fani próbálkozik. KEDD: Husák-beszéd a gaz­dasági reformról a prágai szakszervezeti kongresszuson — Megkezdődik a szovjet— kínai külügyminiszter-helyet­tesi konzultációk 10. évfordu­lója — Tüntetések, összetűzé­sek Bolíviában. SZERDA: Moszkvában befe­jeződnek a háromnapos kül­ügyminiszteri tárgyalások az SZKP főtitkára is fogadja Shultzot, valamelyest köze­ledtek az álláspontok a le­szerelési kérdésekben — Az osztrák kormányfő magánjel­legű látogatása a csehszlovák fővárosban. CSÜTÖRTÖK: Mihail Gorba­csov beszéde a Komszomol kongresszuson — A Szíriái csapatok Libanonban a déli Szldón körzetéig terjesztik ki ellenőrzésüket, a Fatah fel­mondja a Jordániával kötött ammani egyezséget — A Con- tadora-csoport újabb erőfe­szítései a közép-amerikai rendezésre PÉNTEK: Katonai lázadás Argentínában, Cordoba vá­rosában — Az Irak és Irán közötti béke feltételeiről nyi­latkozik a Kuvaitba látogató PetrovszklJ szovjet külügymi­niszter-helyettes és Párizs­ban az Arab Liga küldöttsé­ge — Reagan beszéde egy esetleges csúcstalálkozó lehe- tőségéröL Hogyan alakul a helyzet a moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyaláso kát követően? A néha csak rutinból használt kifejezés igazságát, miszerint magasabb sebes­ségfokozatra kapcsolt a nem­zetközi diplomácia, ezen a héten az újságolvasó is ér­zékelhette. Három napon át tárgyalt egymással Sevard- nadze és Shultz Moszkvában s az amerikai külügyminisz­tert fogadta az SZKP KB fő­titkára is. Az amerikai ven­dég utána egyenesen Brüsz- szelbe repült, ahol a NATO- szövetségeseket tájékoztatta, majd Reagan kaliforniai farmján számolt be az el­nöknek. Mihail Gorbacsov tekintélyes, 19 tagú amerikai kongresszusi küldöttséggel találkozott, s beszédet mon­dott a Komszomol kongresz- szuson, igaz a helyszínnek megfelelően, főként belpoli­tikai jellegű kérdéseket em­lített, a sokat emlegetett Peresztrojka, átalakítás je­gyében. A szovjet fővárosban is tájékoztatták a szövetsé­geseket: alig néhány órával a külügyminiszteri találkozó befejezése után informálták a Varsói Szerződés tagálla­mainak Moszkvában akkre­ditált nagyköveteit. (A „csa­patmunka” azért is indokolt, hiszen a középhatósugarú amerikai eurórakéták ügye öt NATO-szövetségest érint közvetlenül, ennél rövidebb hatótávolságú rakétákat pe­dig nemcsak Nyugat-Euró- pában, hanem az emlékeze­tes válaszintézkedések kere­tében Csehszlovákiában és az NDK-ban is telepítettek). Az események tehát ki­mozdultak a holtpontról: de bizonyos óvatosság szükséges annak megítéléséhez, hogy mennyire. Ügy tűnik, hogy — nem először — az ameri­kai fél megint üres pogy- gyásszal érkezett egy fontos találkozóra, ugyanakkor, amikor szovjet részről új kezdeményezésekkel igyekez­tek lendületet adni a tár­gyalásoknak. Mihail Gorba­csov most Moszkvában még az előző heti, nagy visszhan­got kiváltó prágai bejelenté­seken is túlment: egy komp­lex, logikailag összefüggő fegyverzetkorlátozás és le­szerelés nagyívű tervét vá­zolta fel. (Lényegében nul­la-megoldás a közép- és rö­videbb hatósugarú rakéták­ra, ha nem is szigorúan egy- időben, de egy-két éves táv­latban ; az amerikai straté­giai védelmi kezdeményezés, az SDI pontos szabályozása, tehát mit lehet és mit nem; a stratégiai fegyverrendsze­rek felezése, a reykjavíki el­vek szerint. S a Szovjetunió nyitott az olyan kérdésekre is. mint a vegyi fegyverek teljes eltiltása és a készletek megsemmisítése, a hagyo­mányos leszerelés, a nukleá­ris kísérletek eltiltása vagy legalábbis korlátozása). A Szovjet elképzelések jó példát szolgáltatnak arra, mit jelent az új politikai gondolkodásmód a napi gya­korlatra, a konkrét javasla­tokra váltva. Hiszen a köl­csönös biztonsági érdekeket, a lehetséges kompromisszu­mokat helyezik előtérbe, nincsenek tabutémák és presztízs-szempontok. Wa­shingtonban ugyan haladás­ról beszéltek, de ismét a ré­gi belviszály: frontok húzód­nak a külügy- és a hadügy­minisztérium, vagy mégin- kább a realistább és kevésbé realista álláspontok között. A „külpolitikai gyorsítás­ra” nem utolsósorban azért is szükség van, mert az amerikai elnökválasztási kampány közelsége szűkre­szabja az időt. Robert Dole, a szenátus republikánus cso­portjának vezetője (maga is reménybeli elnökjelölt) egye­nesen ..utolsó esélyről” be­szélt a Reagan kormányzat szempontjából. Baker, az új stábfőnök ezt úgy módosí­totta, hogy hosszabb folya­mat új állomásáról szólt. A fogalmazás azonban nem döntő, a lényeg, hogy a kö­vetkező hetekben mennyire tud és akar hajlékony lenni a washingtoni vezetés. Libanonban újabb állásokat építettek ki a szírlai csapatok. A képen: Szidon felé tart egy alakulat Katonai lázadás Argentínában (Folytatás az I. oldalról) részesítse amnesztiában azo­kat a bíróság elé állított és felelősségre vont tiszteket, akik a katonai diktatúra ide­jén a „felforgató elemek” el­leni harc jegyében emberek ezreit kínozták halálra, majd nyilvánították eltűntnek. Kö­vetelik a vezérkari főnök le­váltását, s helyette egy bi­zalmukat élvező tábornok ki­nevezését, aki eleget tenne követeléseiknek. Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök felhatal­mazta a hadsereget, hogy akár erő alkalmazásával ves­sen véget a katonai lázadás­nak — jelentette be Hector Rios Erenu tábornok, a szá­razföldi hadsereg vezérkari főnöke az államfővel folyta­tott megbeszélés után. A bejelentés előtt érkezett hír arról, hogy Aldo Rico al­ezredes vezetésével tisztek egy csoportja átvette az el­lenőrzést a Buenos Aires melletti Campo de Mayo tá­maszpont egyik katonaisko­lája felett. A válság mélyülését jelzi, hogy pénteken a szárazföldi hadsereg több tisztje vállalt nyíltan vagy burkoltan szo­lidaritást a lázadókkal. Irak—Irán Heves harcok Csütörtök esti teheráni je­lentés szerint az iráni csapa­tok a front középső szaka­szán hét kilométer mélység­ben behatoltak iraki terület­re a hét elején megkezdett offenzíva keretében. Bagdad­ból ezzel egyidejűleg arról adtak hírt, hogy az iraki lé-' gierő, több mint kétszáz be­vetésben támadta az iráni csapatok utánpótlás; vonala- iit. valamint csapatösszevo- násait. A háborúzó felek csütörtö­kön egymást vádolták vegyi fegyverek alkalmazásával. D két ország kedvezően járulhat hozzá a helsinki folyamat továbbviteléhez Interjú a svéd miniszterelnökkel Amerikai képviselők látogatása Tom Lantos képviselő ve­zetésével pénteken látogatást tett Budapesten az Egyesült Államok kongresszusának küldöttsége. Az amerikai képviselőkkel dr. Várkonyi Péter külügyminiszter foly­tatott hivatalos megbeszélé­seket. A küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke. A vendégekkel találko­zott Kádár János, az MSZMP főtitkára. A megbeszéléseken véle­ménycserére került sor a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, továbbá a ma­gyar—amerikai kapcsolatok­ról. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete is. Júniusig hivatalban Fanlani kormánya Am intőre Fanfani olasz kereszténydemokrata politi­kus péntken bemutatta kor­mányát Francesco Cossiga köztársasági elnöknek. Ez­zel azonban nem oldódott meg a kormányválság: a há­ború utáni 46. olasz kabinet csak júniusig vezeti az or­szágot, amikor bizonyára előrehozott választásokat fognak tartani. A 79 éves Fanfani saját pártjának, a keresztényde­mokratáknak a soraiból, va­lamint pártonkívüli „tech­nokratákból” állította össze 25 tagú kormányát. Az im­már másfél hónapos kor­mányválságnak erre a fejle­ményére azután került sor, hogy a köztársasági elnök — számos elvetett kormányala­kítási kísérlet után — kény­telen volt elfogadni az öt­párti koalíció lemondását. NSZK Húsvéti békemenet Az NSZK-beli Düsseldorf­ban nagypéntek reggelén megkezdődött a húsvéti bé­kemenetek országos soroza­ta. a nyugatnémet békemoz­galmi egyesületek, különbö­ző vaJlásfelekezeti tömörü­lések, a szakszervezetek és a baloldali pártok idén rende­zik meg immáron harmadik alkalommal ezt az NSZK egész területére kiterjedő akciót. A tervek szerint összesen 300 városban, községben és faluban tartanak megmozdu­lásokat, amelyek húsvét hétfőn érnek véget egyidejű­leg megtartandó húsz nagy­gyűléssel. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken a moszkvai Kremlben fogadta Mengisztu Haile Mariamot, az Etióp Munka­párt KB főtitkárát, az Etióp Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanács elnökét. Mengisztu a KNDK-ból ér­kezett pénteken rövid baráti látogatásra a szovjet fővá­rosba. Kísérleti nukleáris robban­tást hajtottak végre péntek hajnalban a Szovjetunióban a haditechnika fejlesztése céljából — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Szemipalatyinszk körzeté­ben, moszkvai idő szerint 5 óra 5 perckor végrehajtott föld alatti robbantás ható­ereje 20 és 150 kilotonna kö­zött volt. KABUL A pakisztáni légierő lelőtt egy afgán repülőgépet Afga­nisztán területe felett. Mint „Javulnak az európai bé­ke és biztonság feltételei. Magyarország és Svédország kezdeményezően járulhat hozzá a helsinki folyamat továbbviteléhez. Stockholm nagy várakozással tekint Kádár János látogatása elé” — jelentette ki Ingvar Carlson svéd miniszterelnök abban az interjúban, amelyet Pálos Tamásnak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­jének adott a svéd főváros­ban. A kormányfő derűlátóan ítélte meg a szovjet—ameri­kai kapcsolatok, az európai béke és biztonság távlatait. Bár a reykjavíki csúcstalál­kozó után borúlátó nyilatko­zatok hangzottak el, a két nagyhatalom az ott megje­lölt irányokban nagy lépése­ket tett előre — mondotta. — Ez javította földrészün­kön a béke és a biztonság megteremtésének feltételeit, a jelentős megállapodások aláírásának lehetőségeit. Eh­hez a nagyhatalmak mellett minden más ország hozzájá­rulása is szükséges. A stock­holmi konferencia sikere be­bizonyította, hogy ez lehetsé­ges, még a fegyverkezés visz- szafogása terén is. Különösen fontos, hogy az- érdekelt kormányok a kö- zéphatótávolságjú rakéták ügyében megegyezésre jussa­nak. amihez Svédországnak is érdekei fűződnek. Diplo­máciája igyekszik pozitív szerepet játszani ezen a té­ren. Támogatja a közép-eu- ropai atomfegyvermentes fo­lyosó létrehozását, s erre vo­natkozóan minden új kezde­ményezés — így például a legutóbbi Csehszlovák—NDK javaslat — hasznos lehet. Minél szélesebb dialógus bontakozik ki ebben a témá­ban, annál jobbak a meg­egyezés esélyei. Svédország kiváltképpen kezdeményező és aktív az északi térség biztonságának erősítésében. Szorgalmazza, hogy Európának ezen a ré­szén atomfegyvermentes öve­zetet alakítsanak ki. Ez az államok érdekeltségének növekedése nyomán fokoza­tosan kiterjedhetne a föld­rész más területeire is, hogy ezen az úton az egész világ megszabaduljon az atom­fegyverektől. Az európai államok össze­fogása abból a szempontból is jelentős — hangsúlyozta Ingvar Carlsson —, hogy az Egyesült Államok és Japán ne kerülhessen monopolhely­zetbe a fejlett technológia és a tudomány területén. Ez is az egyik célja az Euréka programnak, amelyben Svéd­ország fontos szerepet vál­illetékes források bejelen­tették, április 15-én pakisz­táni vadászgépek levegő-le­vegő rakétával Afganisztán légterében lelőtték az afgán légierő egyik gépét. A repü­lőgép őrjáraton volt Hoszt határkörzetben. A gép af­gán területre zuhant. A pi­lóta időben katapultált. WASHINGTON Ha az Egyesült Államok nem növeli a Törökország­nak szóló katonai segélyt, akkor a török katonai tá­maszpontok amerikai hasz­nálatáról a közelmúltban aláírt szerződést még ez év vége előtt hatályon kívül he­lyezhetik. A két fél március­ban Washingtonban írt alá megállapodást a Törökország területén lévő 27 katonai tá­maszpont és megfigyelőállás 1990-ig terjedő korlátlan lalt. Ezen keresztül látja el­érhetőnek, hogy a kontinens technológiai fejlettsége akár meg is haladja az amerikai és a japán szintet, valamint azt, hogy az európai tudomá­nyos erőforrások ne a föld­részen kívül, hanem itt hasznosuljanak. „Ez egész Európa, ezen be­lül Kelet-Európa hosszú tá­vú érdeke is. Jó lenne, ha földrészünkön így aknáz­nánk ki ezt az együttműkö­dési lehetőséget. Ehhez jó alapot nyújt a kétoldalú ipari-kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztése” — mondotta a miniszterelnök. Ez a kapcsolatépítési szándék elvezethet odáig, hogy Svédország belép a Kö­zös Piacba? — hangzott a kérdés, amire a miniszterel­nök határozott nemmel vála­szolt. „Ezt semlegességünk sem engedné, mert mi kül­politikai, honvédelmi téren csak e kötelezettségvállalá­sunkkal összeegyeztethető lé­péseket tehetünk. De arra törekszünk, hogy egyre kiter­jedtebb legyen most is igen jó kapcsolatunk a Közös Pi­accal” — mondotta. Ehhez a külpolitikához erős hátteret biztosít, hogy a szociáldemokrata kormány, amelynek gazdaságpolitiká­ját a polgári pártok hevesen bírálják, 1985. évi választási győzelme óta jelentős ered­ményeket tud felmutatni. A munkanélküliség 2 százalék körül van, az infláció alig több mint 3 százalék, s mér­séklődött a költségvetés hi­ánya. Az ipari beruházások négy év alatt 40 százalékkal nőttek. Ebben külső kon­junkturális okok is közre­játszottak, de igen sokat je­lentett a termelés szerkeze­tének ésszerű átalakítása. „A kormány gazdasági program­jával szemben az ellenzék­nek nincsenek elfogadható érvei” — jelentette ki a mi­niszterelnök. Svédország és Magyaror­szág között minden terüle­ten és szinten jók a kapcso­latok. Viszonyunkat semmi­lyen politikai probléma sem terheli. Magyarország azon államok közé tartozik, ame­lyekkel svéd részről a leg­több küldöttségcserét bonyo­lítják le. „Most kedvezőek a továbblépés feltételei. Ezért is várom nagy érdeklődéssel a személyes találkozást Ká­dár Jánossal, akit Európa egyik nagy államférfijának tartok. Meggyőződésem, hogy látogatása kapcsolataink fej­lesztésének jelentős állomá­sa lesz” — fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát a svéd miniszterelnök. amerikai használatáról. A hivatalos török tájékoztatás szerint a török kormány most úgy döntött, hogy ezentúl a szóbanforgó meg­állapodás érvényességéről évente fog határozni, sőt azt decemberben akár fel is mondja, ha Washington nem növeli a Törökországnak nyújtott katonai segélyt. MILANO A Vatikán egyik illetéke­se első ízben fedte fel, hogy az egyházi állam vagyoná­nak értéke 730 milliárd líra (körülbelül 560 millió dol­lár). Jóllehet, a vagyon egy része ingatlanokban és ér­tékpapírokban fekszik, több mint fele nem jöve­delmező vagyontárgyat ké­pez, sőt kiadásokat okoz — közölte Giuseppe Caprio bíboros, a gazdasági ügyek prefektú rajának vezetője az II Sole—24 Ore című mi­lánói lappal A „pénzt vivő vagyontárgyak” közé tar­toznak például a Vatikán által fenntartott iskolák, kórházak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom