Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. 92. sz„ i98i. ápr. is., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kritikus, önkritikus véleménycsere Ma véget ér a Komszomol kongresszusa A TARTALOMBÓ Ez volt a hét a földeken Maguknak adnak tanácsot Vallomások az emberről- \ a füstölgő hegyek városa Tojásfestés Megelőzéssel, társadalmi összefogással Küzdelem az egészséges életmódért Regionális tanácskozás Szolnokon Tavaszi remények Közeledtét türelmetlenül várják az emberek évezre­dek óta, s amikor végre meg­érkezik, ünnepük ki-ki a maga módján; örömtüzekkel, dallal-tánccal vagy liturgi­kus szertartásokkal. Költők írtak hozzá ódákat és róla hozsannákat a földkerekség minden nyelvén, becézik a legszebb évszaknak, kikelet­nek, újjászületésnek, a sze­relem évadjának. Nyelvünk egyik legszebb szava; tavasz. Mostanában sokszor teszünk szemrehá­nyásokat neki. Mert rossz tréfákat űz ve­lünk, mindnyájunkkal, akik annyira várunk rá az idei, sok kellemetlen ■ rekordot megdöntött tél után. Regge­lente, ha kinézünk az abla­kon, kedvetlenül hasonlít- gatjuk össze a naptárt a szemmel látható valósággal: már napok, hetek óta itt kellene lennie, s még mindig késik. Pedig mennyi tervünk fűződik hozzá! Szeretnénk kirándulni, friss levegőt szív­ni, örülni a természet meg­újulásának. Milyen jó is ar­cunkat az erejét még csak próbálgató Nap felé fordítva élvezni a gyógyító-éltető su­garakat, a kabátgombnltató meleget. S mennyi emléket idéz fel a tavasz. Kinek-kinek asze­rint, hogy — milyen szépen fejezi ki ezt a magyar nyelv — hány tavaszt látott. Még annak is új reményt hoz a kikelet, aki fölött már sok­sok tavasz repült el. Mert milyen jó is hajdani önma­gát látni a játszadozó uno­kákban, s az egymás kezét szorongató, összesímuló fia­talokban is. S a városi em­ber — bármilyen korú — önmaga megújulását, vissza- fiatalodását várja, akarja és éli meg a simogató tavaszi szellőtől. fis — a társadalmi haladás ünnepeinek javarésze is ta­vaszra esik. Népünk három nagy, történelmi évfordulót ünnepel a tavasz kezdetén: március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. Hamarosan itt a negyedik ünnep, ame­lyen együtt köszönti a ta­vaszt és a ..munkát, az élet anyját” a dolgozó emberi­ség világszerte. A tavasz hozta meg 42 évvel ezelőtt a várva-várt békét is Európa történelmé­nek leghosszabb és legször- nvűbb tele. a második világ­háború után. A békét, amely azóta is legdrágább, féltve őrzött kincsünk, s amelyet azóta oly sokszor és sokan veszélyeztettek. Nagyszerű, reménytkeltő tavasz volt az 1945-ös. valóban a Feltáma­dást hozta,-s ma az emberi­ség legfőbb feladata. hogy megakadályozza egy újabb, még pusztítóbb háború kitö­rését. Köszön tjük a nehezen ér­kező tavaszt. Akkor is, ha mostanában borús fölöttünk az ég, a szónak valódi és átvitt értelmében egyaránt. Súlyos gondokkal küzd az ország, nehezednek életkö­rülményeink. De a tavasz biztatást is jelent: van^ki- út a bajokból, s hogy mie­lőbb megtaláljuk, az rajtunk, valamennyiünkön múlik. Bíznunk kell abban, hogy elmúlnak a felhős-borongós, őszt idéző napok, Kiredül az égbolt és megérkezik a vár­va várt tavasz is. Hiszen mindig, minden évben el­jött, ha olykor némi késés­sel is. Ha mindnyájan segí­tünk, összefogunk, eloszla- nak a sötét felhők az ország gazdasági életének egéről is. Hiszen a tavasz a reményt és az életerők újrapezsdülé- sét hozza. Társadalmi-politikai szer­vezetnek minősíti a lenini Komszomolt a szovjet ifjú­sági szövetség XX. kong­resszusán pénteken elfoga­dott új szerkesztésű szerve­zeti szabályzat. A szövetsé­get korábban társadalmi szervezetként meghatározó szabályzat e módosítása azt kívánja jelezni, hogy a Kom­szomol a szovjet társadalom politikai rendszerének szer­ves részévé vált. A dokumentum tervezeté­nek múlt év végi közzététele óta 235 ezer észrevétel, ja­vaslat érkezett a Komszomol KB-hoz, s ezek figyelembe vételével a tervezeten dol­gozó bizottság több mint száz változtatást hajtott vég­re. Az új szervezeti szabályzat számos más vonatkozásban A teljességhez viszont az is hozzátartozik, hogy a ver­senyt értékelő bizottságnak feltűnt: a hetvennégy tele­pülésből a Legjobbak és a hátul levők között egyre na­gyobb a különbség. Minden bizonnyal azért, mert néhány helyen az elmúlt évben a vezetőknek nem sikerült sok lakost megmozgató helyi fej­lesztési alképzeléseket kiala­kítani. Másutt nem a mun­kával, hanem annak a ki­mutatásával volt baj. így ar­ra is adódott példa. hogy egyszerűen elfeledkeztek az elvégzett több százezer fo­rintnyi közösségi tevékeny­ség megfelelő adminisztrálá­sáról. Szerencsére falvaink. köz­ségeink, városaink többségé­is a követelményekhez iga­zítva határozza meg az ifjú­sági szövetség feladatait, működésének kereteit, mód­szereit. A pénteki hatvan hozzá­szólással befejeződött a be­számolóról tartott vita'. A hozzászólók az ifjúsági szö­vetség munkamódszereinek megújítása, fiatalosabbá té­tele, demokratizálása, a he­lyi Komszomol-szervek önál­lóságának növelése mellett foglaltak állást, igen kritiku­san, önkritikusan elemezték az elmúlt időszak mulasztá­sait, hibáit. A késő délutáni órákban a kongresszus zárt ülésen vá­lasztotta meg a szervezet ve­zető szerveit. A szavazás eredményét szombaton, a kongresszus záróülésén te­szik közzé. re nem ez jellemző, hanem az, hogy a lakók, a munka­helyi közösségek, utcák, üze­mek, szövetkezetek emberei­nek összefogásává^ számtalan portalanított út, óvodái, is­kolai terem, kisebb-nagyobb bolt vagy üzlet „nőtt ki” egy- egy városrészben, községben. Mindezek bizonyításához annyit, hogy az elvégzett tár­sadalmi munkának valamivel több mint a 40 százaléka új létesítmény kialakitásához, míg a többi az intézményhá­lózat: elsősorban az iskolák és óvodák felújításához, fenntartásához kapcsolódik. A tavaly végzett társadal­mi munkát értékelve kilenc városunk közül Törökszent- mifclós végzett az élen az egy lakosra jutó 3 ezer 108 MélvMI a válság Katonai lázadás Argentínában Argentin katonatisztek egy csoportja csütörtökön fellá­zadt a polgári demokratikus rendszer ellen és megtagadva a parancsot, hatalmába kerí­tett egy laktanyát. A katonai juntát felváltó polgári rendszer negyedik éves fennállása óta először fordul elő ilyen csoportos parancsmegtagadás. Pénteken, magyar idő sze­rint a kora esti órákig még nem sikerült felszámolni az argentin hadsereg tiszti cso­portjának lázadását. A lázadás dimenziói — minden jel szerint — na­gyobbak, mint kezdetben fel­tételezték. Meg nem erősí­tett értesülések szerint százra tehető a Cordobában fellá­zadt tisztek száma. Azt kö­vetelik a kormánytól, hogy (Folytatás a 2. oldalon) forint értékű* munkával. A vándorzászlón, elismerő ok­levélen kívül a jutalmuk 800 ezer forint. A második he­lyezett Szolnok 650 ezer fo­rintot és a harmadik Túrke- ve 400 ezret kap. A három és fél ezernél né­pesebb nagyközségek közül a képzeletbeli dobogó tetejére Űjszász került, Tószeg és Jászapáti előtt. Itt a jutalom 600, 400 és 300 ezer forint. Az 1800—3500 lélekszámú községek között huszonegy szerepelt a listán. Itt az élen Tiszasüly végzett Tiszaszent- imre és Zagyvarékas előtt. Jutalmuk 400, 300 és 200 ezer. A legkisebbek az ennél ke­vesebb lakosú községek, ame­lyek közül huszonhárom ta­lálható megyénkben. Közü­lük Tiszajenő megismételte tavalyi győzelmét, míg a má­sodik Tomajmonostora, a harmadik Vézseny lett. Az elismerések összege: 400. 300 és 200 ezer forint. A HNF meg vei bizottsága elnöksé­gének közreműködésével a legjobbak a jutalmakat, zász­lókat és az okleveleket má.- jus 15-ig kapják meg. Tegnap a Dunán inneni megyék közül nyolcból ér­keztek Szolnokra megyei ta­nácselnök helyettesek, illet­ve a megyei alkoholizmus elleni bizottságok titkárai, hogy meghallgassák Loska Szilárdnak, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság tit­kárának tájékoztatóját. A tanácskozáson részt vett Ja- katics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is. Ürmössy Ildikó, a vendég­látó megye tanácsának el­nökhelyettese rövid beveze­tője után az állami bizottság titkára tájékoztatta a jelen­lévőket az egészséges élet­módra nevelés és az egész­ség megőrzésének időszerű feladatairól. Mint mondotta, ma már az irányítás minden szintjén nyilvánvaló a szán­dék: nem elegendő a hatá­rozatok meghozatala, azok következetes végrehajtása hozhat csak megoldást. Min­denki előtt ismert az a tény — mondotta többek között, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemnek egyre szélese­dő bázisa van. E szenvedély­betegség leküzdésében a po­litika, a kormány és az ál­lampolgár egyként tehet és tesz. Hogy nem eredmény­telenül, arra csak egy szám­adat: két éve a halálos üze­mi balesetek 37 százalékában volt szerepe az ittasságnak, tavaly ez 25.6 százalékra csökkent. Az év elején életbe lépett rendelkezések hatására or­szágosan a kereskedelemben 3, a vendéglátásban 10 szá­zalékkal csökkent az alko­holos italok forgalma, s ez kedvező. Föl kell viszont ol­dani — s ezen már dolgoz­nak az illetékesek — a ke­reskedelem ellenérdekeltsé­gét, ami a jelenlegi szabá­lyozók bizonyos mértékű megváltoztatását kívánja. Az állami bizottság titká­ra szólt a hazánkban is ter­jedő drogfogyasztásról, az ezzel kapcsolatos gondokról is. Ez ugyan nagyságrendben szerencsére messze nem tközelíti meg az alkoholiz­must, de a megelőzés-gyógyí­tás némiképp lépéshátrány­ban van, s nem csekély gond az égető szakemberhiány. Véleménye szerint a meglévő tudást kell összpontosítani, s biztosítani a szakemberek még gyakoribb konzultáció­ját Az országban több he­lyütt alakultak megelőző­gyógyító központok, amelyek modellül szolgálhatnak a to­vábblépéshez. Loska Szilárd kitért mon­dandójában a formálódó egészségmegőrzési nemzeti programra is, amelyet rövi­desen társadalmi vitára bo­csátanak majd. A délelőtt további részé­ben a szakemberek kicserél­ték tapasztalataikat az álla­mi bizottság titkárának tá­jékoztatójában szerepelt té­mákról. Délután a megyei tanács kórház-rendelőinté­zete serdülő és ifjúsági osz­tálya mentálhygiénés rész­legét keresték föl, jártak a vendégek az alkoholmentes Diáktanyán és a Technika Házában is. X A Fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben a napokban kezdték el a vegyszerezést. A per­metezők kukorica alá fertőtlenítik és gyom irtózzák a talajt (T. Katona László felvé­tele) Megyei településfejlesztési versenyben Az élen Törökszentmiklés, Űjszász, Tiszasüly és Tiszajenő végzett Szolnok megyében a települések gyarapodását, csinosítá­sát segítő társadalmi munka értéke az elmúlt évben jelentő­sen emelkedett. Míg ez tavalyelőtt 1 milliárd 150 millió fo­rint volt, 1986-ban 1 miliárd 404 millióra nőtt. Természete­sen az egy lakosra jutó forintösszeg is több: a két évvel ko­rábbi 2 ezer 624 helyett 3 ezer 222 lett. Mindezek ismereté­ben megállapítható, hogy á megyei tanács végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes fel­hívására a korábbi esztendők — akkor sem lebcsülendő — eredményeinél is sikeresebb, tartalmasabb volt a települé­seinken élők társadalmi összefogása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom