Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 15. Gorbacsov megbeszélése Shultzcal Gorbacsov és Shultz a Kremlben a tárgyalások megkezdése előtt (Telefotó — AP — MTI — KS) Prága után Moszkva A moszkvai tárgyalásokra figyel most az egész világ. Felelős kommentátorok az áttörés esélyeit latolgatják Mihail Gorbacsov múlt hét végi prágai látogatásán előterjesztett újabb leszerelési javaslatai, így a fegyver- zetkorlátozásL megbeszélésekre vonatkozó kezdeményezései nyomán. A Shultz külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hétfőn hét órát töltött szovjet partnereivel a tárgyalóasztal mellett, s a keddi programban szerepelt az amerikai diplomácia vezetőjének találkozója Mihail Gorba- csowal. A prágai javaslatok óta jogosnak tűnik az óvatos derűlátás. Ezt tükrözik a világlapok hírmagyarázatai, csakúgy, mint a nyugat-európai politikusok megnyilatkozásai. Az Egyesült Államokban szított újabb „kémkedési ügy”, a sajtóban egyszerré háttérbe szorult az SZKP KB főtitkárának kezdeményezései után, s mindenki egyetért abban, hogy Shultz külügyminiszter tárgyalási csomagja egyszerre felduzzadt. Mihail Gorbacsov ugyanis elébe ment mindazoknak a nyugati aggodalmaknak, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban megfogalmazódtak Mihail Gorbacsov javaslatának fogadtatásába keverednek meglepetésről és zavarról tanúskodó hangok is. Mindenekelőtt a francia sajtó részéről. Párizsban szeretnék lehűteni a prágai kezdeményezések keltette nyugati várakozásokat. A Le Figaróban egy volt francia külügyminiszter véleménye- szerint Nyugat-Európát immár „kétszeres veszély” fenyegeti : a közép-hatótávolságú rakéták eltávolításával párhuzamosan esetleg hasonló „nulla-megoldásra” vezethet az SZKP főtitkárának javaslata a rövid-ha tótávolságú rakéták esetében is. Az atomfegyvermentes Európa képe azért rémiszt- heti meg Párizst, mert akkor óhatatlanul fel kellene számolni az önálló francia atomerőt. A hagyományos politikaikatonai gondolkodásmód felváltása újfajta megközelítésre — erre mutat példát most a Szovjetunió. Az atomfegyverekre épülő kölcsönös elrettentés elvét, amely több évtizeden át meghatározta a NATO stratégiáját, nem könnyű átértékelni. Ám mégis el kell ide jutni, hiszen korunk robbanásszerű technológiai fejlődése közepette a kockázat drámai mértékben nő. A prágai javaslatok az érdemi leszerelés útját egyengetik, s ezért reméli most a világ, hogy Shultz külügyminiszter Moszkvában kedvezően reagál az áttörés felkínált lehetőségére. Ortutay L. Gyula (Folytatás az 1. oldalról) A Moszkvában folyó szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokat az érintkezési pontok tárgyszerű, kiegyensúlyozott, nyugodt keresése jellemzi — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszi- mov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője. Eduard Sevardnadze és George Shultz munkacsoportok felállításáról állapodott meg, amelyek feladata konkrét kérdések megvitatása és a felek álláspontjának kidolgozása a következő találkozóra. A megvitatandó témák között szerepel a közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadászati fegyverek ügye is. A két külügyminiszter eddig a leghosszabb időt a biztonsággal összefüggő kérdéNő az érdeklődés a lengyel gazdasági és politikai reformtörekvések iránt — mondotta Jerzy Urban keddi varsói sajtóértekezletén, legutóbbi svédországi látogatásának tapasztalatait ösz- szegezve. Urban meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a világsajtó számos kijelentését félremagyarázta, sőt valótlanságokat adott a szájába. A jelentésekkel ellentétben — szögezte le Urban — azt mondtam, hogy Lengyel- országban nem tervezik tőzsde nyitását. Cáfolta, hogy Lengyelországban az állami szektor reprivatizálá- sát terveznék és nem kívánsek megvitatására fordította a megbeszéléseken, de véleményt cseréltek humanitárius és emberi jogi kérdésekről, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban lévő amerikai, illetve szovjet diplomáciai képviseletek munkafeltételeiről. A külügyminiszterek megállapították: néhány esetben az álláspontok közel állnak egymáshoz, túlnyomórészt azonban az eltérések jellemzőek. Geraszimov elmondta, hogy George Shultz kedden átadta Mihail Eorbacsovnak Ronald Reagan'levelét. Ennek tartalmát nem ismertette, de kifejtette, hogy a szovjet fél nem ellenzi az újabb csúcstalálkozót. Szovjet megítélés szerint azonban ennek csak akkor van értelme, ha az eredménnyel jár. A szóvivő nem bocsátkozott további részletekbe a tárgyalásokat illetően. nak új állami vállalatokati alapítani. Csak arról van szó, hogy közös — állami és magán — tőkebefektetések lehetővé tételét fontolgatják. A Nyugaton kiadott hírekkel ellentétben — mondotta — az ország vezetése nem folytat konzultációt a katolikus püspöki karral a tervezett reformintézkedésekről, viszont az igaz, hogy a széles körű társadalmi véleménycserében az egyházhoz közel álló közgazdászok is részt vesznek. Cáfolta azt is, hogy Lech Walesát be akarnák vonni az államtanács elnöke mellett működő társadalmi konzultatív tanács munkájába. Magyar-jugoszláv külügyi megbeszélések Dr. Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár a jugoszláv szövetségi külügyminisztérium meghívására április 13-án és 14-én Belgrádiban megbeszéléseket folytatott Budimir Lon- csarral, a külügyminiszter első helyettesével, valamint a külügyminisztérium más vezető képviselőivel. Áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az európai béke és együttműködés megerősítésének ügyére. Vélemény- cserét folytattak a magyar—jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. Az államtitkárt fogadta Janez Zemljarics, a szövetségi kormány alelnöke. Koszovo Polje Nemzetiségiek romié viszonya A Koszovo Polje-i körzetben az albán irredenták, valamint a szerb és a crnago- rac nacionalisták ellenségeskedést szító tevékenysége következtében megromlottak a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyok, bonyolult politikai helyzet alakult ki, leromlott a közbiztonság. Erről tárgyalt a Koszovói Kommunisták Szövetsége körzeti bizottságának hétfői ülésén. Azem Vlaszi, a tartományi pártbizottság elnöke és más vezető politikusok is részt vettek a tanácskozáson Az ülésről kiadott?- közlemény utal arra, hogy a Koszovo Polje-i körzet albán, szerb és crnagorac lakói között az elmúlt egyéves időszakban 43 konfliktus tört felszínre, s 147 szerb és crnagorac elköltözött lakóhelyéről. A múlt szombaton a szerbek és crnagoracok tiltakozó nagygyűlést hívtak egybe, s a párt és állami tisztségviselők csak hosszas beszélgetés után tudták rávenni a tömeget, hogy békésen szétoszoljon. Azem Vlaszi az ülésen mondott beszédében hangoztatta: a körzet különböző nemzetiségű lakóit feltétlenül meg kell győzni arról, hogy békésen együtt kell élniük. Cáfolatok Urban sajtóértekezlete Magyar ~ svéd kapcsolatok Magyarország és Svédország kapcsolatai a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszony jó példájaként problémamentesek, az élet mind több területére terjednek ki, és alakulásukat egyre inkább a mindkét részről kiinduló kezdeményezések határozzák meg. Rendszeressé és széles körűvé vált a magyar—svéd politikád kapcsolattartás. Legutóbb — 1986 októberében — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára folytatott megbeszéléseket Svédországban; fogadta Ingvar Carlsson miniszterelnök is. Gyakoriak a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980- ban Marjai József miniszterelnök-helyettes, három év múlva pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tárgyalt partnerével Stockholmban, 1982 és 1985 között egy külügyminiszteri és tíz szakminiszteri találkozót tartottak, Svédországban, illetve Magyarországon. 1985 júniusában magas rangú vendég, Olof Palme látogatott hazánkba — ez volt az első kormányfői szintű találkozó országaink között. 1986-ban Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja részt vett a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, értelmetlenül meggyilkolt politikus temetésén. Folyamatosan bővülnek a két ország egyezményekben rögzített kapcsolatai. Az utóbbi öt évben hat kormányközi egyezményt írtak alá és nyolc intézmények közötti együttműködési megállapodás született — az élet szinte valamennyi területét felölelve. Magyarország és Svédország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai rendezettek. Hazánk 1985-ben 6 millió dollár értékű árut exportált Svédországba és 84 millió dollár értékben vásárolt onnan különböző termékeket. Az áruforgalom további gyors bővülését egyelőre akadályozza a Magyarországról érkező exportcikkeket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gazdasági együttműködés fejlődésében a kooperációs kapcsolatoknak; Svédország tőkés partnereink közül jelenleg az ötödik helyen áll. A különböző kooperációs formákban gyártott termékek ma már 25 százalékkal részesednek az országaink közötti kereskedelmi forgalom értékéből, a Svédországba irányuló magyar gépipari export értékének pedig 60 százalékát adják. Az intézményeink közötti már érvényben lévő, illetve tervezett közvetlen kapcsolatok révén is eredményesen fejlődnek országaink kulturális, oktatási és műszaki-tudományos kapcsolatai. Különösen hatékonynak bizonyult az együttműködés a nyelvoktatás területén. Svédországban mintegy 17 ezer magyar származású ember él, s bár 75 százalékuk már svéd állampolgár, nem veszítették el egykori hazájuk iránti érdeklődésüket A svéd iskolákban jelenleg 1800 diák tanul magyarul, s oktatásukról 80 magyar nyelvtanár gondoskodik. Emelkedő tendenciát mutat az idegenforgalom alakulása. 1985-ben 45 ezer svéd turista járt hazánkban, s 9 ezer magyar kereste fel a skandináv országot. A turizmus élénkülését segíti elő, hogy 1986. január 1-jétől megszűnt az országaink közötti vízum- kényszer. Bécsi utóértekezlet II második szakasz mérlege A bécsi utóértekezlet április 10-én véget ért másol dik szakaszának mérlegét vonta meg a moszkvai külügyminisztérium keddi sajtóértekezletén Jurij Kaslev nagykövet, a tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Ebben a tárgyalási szakaszban 140 különféle javaslatot terjesztettek elő a résztvevők. A szocialista országok számos kezdeményezést tettek szakosított értekezletek összehívására. A szovjet diplomata ezek között említette meg azt a szovjet javaslatot, hogy Moszkvában tartsanak értekezletet humanitárius és emberi jogi kérdésekről. A nyugati országok által javasolt átfogó, az emberi jogok megvalósulását ellenőrző rendszerről Kaslev úgy vélekedett, hogy az elképzelés tartalmaz megfontolásra érdemes mozzanatokat, de számos propa- gandaelem is van benne. Az európai katonai, biztonsági problémákkal kapcsolatban a szocialista országok 10 javaslatot terjesztettek elő, míg a nyugat egyet sem — hangsúlyozta a nagykövet. A tanácskozás egyik fontos és kedvező eseményeként értékelte a szovjet nagykövet azt, hogy Bécsben megkezdődtek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti konzultációk. Todor Zsivkov fogadta Szűrös Mátyást Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke kedden Szófiában fogadta Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát, aki a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának a meghívására munkalátogatáson tartózkodik a Bolgár Népköztársaságban. A baráti, nyílt légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és a BKP legutóbbi kongresszusain elfogadott határozatok végrehajtásáról, valamint véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről. Todor Zsivkov és Szűrös Mátyás megbeszélésén méltatták a két párt, a két kormány, a magyar és a bolgár nép közötti barátság erősödését, együttműködésük sokoldalú fejlesztésének a fontosságát. A találkozón részt vett Di- mitar Sztanisev, a BKP KB titkára és Gyovai Gyula, Magyarország bulgáriai nagykövete. A nap folyamán Szűrös Mátyás tárgyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságában Dimitar Sztanisewel, a BKP KB titkárával. Szakszervezeti kongresszus Csehszlovákiában A csehszlovák társadalomban és a gazdaságban elengedhetetlen mély változásokról beszélt felszólalásában Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a Csehszlovák Szakszervezetek kedden megkezdődött XI. kongresszusán. Husák hangoztatta, hogy meg kell gyorsítani az ország fejlődését. Bár az elmúlt pártkongresszus óta számos területen fontos előre lépés történt, egyre élesebben mutatkozik meg, hogy szükség van a mély változásokra mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi folyamatokban. A cséhszlovák vezető a továbbiakban arról beszélt, hogy a változások érintik a társadalmi szférát, így többek között á szakszervezeteket is, amelyekben nagyobb nyíltságra és demokratizmusra van szükség A főtitkár ugyanakkor megjegyezte: reformokat nem lehet egyik napról a másikra bevezetni. A XI. szakszervezeti kongresszus keddi programjában a küldöttek megvitatták az elnökség beszámolóját az elmúlt öt év tevékenységéről. A szakszervezeti kongresz- szus első napján felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT, valamint a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy ma a szakszervezeti mozgalomnak szervezeti és politikai erejét kell mozgósítania a szocialista társadalom fejlesztéséért. A VÍD KÉR. VÁLLALAT Csanádi körúti boltja kibővített alapterülettel és szélesebb áruválasztékkal várja kedves vásárlóit Külön ajánlatunk csillárok, falikarok 30% engedménnyel, amíg a készlet tart.
