Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Beszámolt a Blfa ~ ügyintézés munkaidőn túl Paks, Bős-Nagymaros meg a többiek Az idei terv: kilenc nagyberuházás A magyar gazdaság idei terve már decemberben meg­jelent a sajtóban, tehát nem titok, hogy az előző eszten-i dókhoz képest kevesebb az állami nagyberuházás. Igaz, párhuzamosan' egyre több a vállalati beruházás, amely szinkronban van a gazdaságátalakítási reformokkal. Ter­mészetesen az állami nagyberuházások jelentősége nem csökken, hiszen erőműveket, repülőteret, vagy éppen met­rót továbbra is csak központi pénzalapból lehet építeni. Egyetlen, vagy akár több vállalat erejéből sem telne ilyen beruházásra. Ülést tartott tegnap a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen többek között beszámoló hangzott el a Szolnoki Alfa Autójavító Vállalat tevékenységéről, s főképp a lakosságot érintő szolgáltatásairól. A megyei tanács három éve működő kisvállalata elsősorban sze­mélygépkocsik és haszonjár­művek javítását, karbantar­tását végzi, de kiegészítésül foglalkoznak alkatrész- és gépjármű-kereskedelemmel, gépjárművek bérbeadásával is. Az említett tevékenységet szükségessé tette az is, hogy mérséklődött az utóbbi idő­ben a javítások iránti keres­let, s csökkent az ebből szár­mazó jövedelem. Egyébként az elmúlt esz­tendőben befejezték egy al- katrészfelújitó üzem kiala­kítását is, hogy az import­ból származó alkatrészek fel­újításával segítsenek a baj­ba jutott autósokon, s csök­kentsék a kiadásokat. A vál­lalati tevékenységen belül kiemelt szerepe van a la­kosságnak nyújtott szolgál­tatásoknak, amit jelez, hogy 1986-ban a javított 35 ezer személygépkocsiból csaknem 29 ezer magántulajdonban lévő jármű volt. A különbö­ző korszerűsítések ellenére is gondot jelent a vállalatnál egyes szolgáltatások idény­jellege, például az, hogy a nyári hónapokban naponta 200 gépkocsit is meg kelle­ne javítani az üzemben. En­nek csupán munkaerő-átcso­portosításokkal tud eleget tenni a vállalat, de még így is adódhatnak reklamációk, bár számuk csökkenő ten­denciát mutat. Munkájuk to­vábbi korszerűsítésére kü­szöbön áll a gépi számlá­zás bevezetése, ami meggyor­sítja a nyilvántartást, továb­bá CB-rádiós hálózatot épí­tenek ki különböző vállala­tokkal, hogy így gyorsítsák meg a lakossági autóügyek intézését. 1987-ben pedig új fogyasztásmérő és fékhatás- mérő berendezések munkába állításával kívánják tovább Társadalombiztosítás Országos értekezlet A megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságok veze­tői kedden Rácz Albertnek, a főigazgatóság vezetőjének elnökletével országos ér­tekezletet tartottak, amelyen értékelték a tavalyi munkát, megviatták az időszerű fel­adatokat. Elhangzott, hogy a külön­féle társadalombiztosítási ellátásqkra kifizetett ki­adások összege tavaly 143 milliárd forint volt. Ennek csaknem kétharmad részét a nyugdíjak folyósítására fordították. Tavaly mintegy 2,3 millióan részesültek nyugellátásban. örvende­tesen nőtt azoknak a szá­ma, akik igénybe vették a terhességi-gyermekágyi se­gélyt, illetve a gyermekgon­dozási díjat. Tavaly 47 ez­ren, az előző évinél 8 ezer­rel többen részesültek ter­hességi-gyermekágyi se­gélyben. Ugyancsak kedve­zően fogadták a kismamák a tavaly márciusban hozott intézkedést a gyed kiter­jesztéséről. A születések szá­ma némileg növekedett — tavaly 105 ezer — a korábbi esztendőnél 38 ezerrel több — édesanya volt gyeden. Kedvezőtlen változás _ vi­szont, hogy soha nem volt még olyan magas a táp­pénzen lévők aránya, mint tavaly. 1986-ban naponta 270 ezren voltak táppénzen, ami a dolgozók 6,5 százalékát je­lenti. emelni szolgáltatásaik szín­vonalát. Ugyancsak a szolgáltatás körébe is tartozik a vb-ülés egy másik napirendjének té­mája. A testület egy népi ellenőrzési bizottsági vizs­gálat alapján azt vitatta meg, hogy a központi intézkedé­sek hatására mennyiben változott meg kedvező irány­ban a lakosság fogyasztói, szolgáltatási és különböző hivatalos ügyeinek munka­időn kívüli intézése. A vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a nyitva tartási idők általában igazodtak a lakosság igényeihez, de to­vábbi módosítások, finomí­tások szükségesek ahhoz, hogy még teljesebbé válhas- sék a lakossági ügyek inté­zése munkaidőn túl is (taka­rék, posta, OTP, patyolat stb.). Ugyanez vonatkozik az üzletek, boltok nyitva tartá­sára is. Bár ez esetben a hétvégi nyitva tartásnak, akár esetleg a vasárnapinak is csak akkor van értelme, ha a lakosság valóban él is ezekkel a lehetőségekkel. Egyébként a boltok, üzletek kialakult jelenlegi nyitva tartási rendje megfelel a vá­sárlási szokásoknak, de ugyanakkor a fenntartó; gaz­dálkodó szervek érdekeinek is. Mindent egybevetve: a munkaidő védelmében to­vábbi előrelépés szükséges, s ehhez nemcsak az ügyfélfo­gadási idők módosítása szük­séges, de indokolt a mun­kahelyi vezetők ösztönzése is arra, hogy fokozottabb el- lienőrzés|sel, a főmunkaidő­ben végzett tevékenység tár­sadalmi rangjának emelésé­vel, a dolgozókat jobb tel­jesítményre serkentő érde­keltségi rendszer kialakítá­sával akadályozzák meg a nagyobb arányú munkaidő­kieséseket. A vb-ülésen előterjeszté­sekre is sor került, így ja­vaslat hangzott el a telepü­lésfejlesztést segítő társa­dalmi munka múlt évi ered­ményeinek értékelésére és a díjak odaítélésére. Tegnap tartotta féléven­ként soros ülését a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Cigányügyi Munkacso­portja. A vitaindító beszá­molóban annak a fölmérés­nek az adatait ismertette Farkas Flórián, szociális gondozó melyet megyénk három olyan üzemében ké­szítettek a cigány dolgozók élet- és munkakörülményei­ről, ahol azoknak százalékos jelenléte hangsúlyozott fi­gyelmet érdemel. (így a szolnoki Dohányfermentáló Üzemben, a Városi Tanács Kommunális Üzemében és a zagyvarékasi Béke Tsz Ba­romfifeldolgozó Üzemé­ben.) A beszámoló kedvező képet festett az említett munkahelyek és az ott dol­gozó cigányok kapcsolat­rendszeréről, ám fölhívta a figyelmet arra. hogy még mindig igen sok a nem szakképzett, alacsony isko­lai végzettséggel rendelkező, esetleg analfabéta cigány munkavállaló. Ezek a kérdések azonban már jóval túlvisznek a gyá­rakban, üzemekben már el­helyezkedett cigányok prob­lémáin A hozzászólók ki­fejtették, hogy elsősorban azokra a nem dolgozó, se­gélyekből élő cigány csopor­tok tagjaira kell a figyelmet irányítani, akiknek alacsony képzettsége a jelenlegi gaz­dasági helyzetben eleve ki­zárja. illetve csökkenti el­helyezkedési esélyüket. Eb­A béke és barátsági hónap előtt Előadók konferenciája Az Országos Béketanács küldte a meghívót a hét ti­szántúli megye illetékeseinek arra a rendezvényre, amely­nek tegnap Szolnok volt a házigazdája. Május hagyo­mányosan a béke és a ba­rátság hónapja, amikor számtalan nagygyűlés, ren­dezvény erősíti föl a részt­vevőkben az érzést: tehe­tünk a két fontos dologért és nem is keveset. A rendezvények előadói­nak, vitavezetőinek szerve­zete az Országos Béketanács a tegnapi előadói konferen­ciát, amelynek otthont a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatósága adott. A kon­ferencián Tabajdi Csaba, az MSZMP KB külügyi alosztá­lyának vezetője időszerű nemzetközi kérdésekről, Tol- nay László, az Országos Bé­ketanács leszerelési bizott­ságának elnöke aktuális le­szerelési és katonapolitikai kérdésekről, míg Barabás Miklós, az OBT főtitkára a hazai és a nemzetközi béke- mozgalom helyzetéről, fel­adatairól tartott előadást. Tiszai érvizvédelem Készültség másodfokon Keddre virradóan tovább áradt a Tisza, s ezért dél­előtt a Tiszafüred és Kiskö­re közötti szakaszon elren­delték a másodfokú árvízvé­delmi készültséget. Ugyan­csak a másodfokú készültség erői vigyázzák a Krasznát is. Árvédelmi beavatkozásokra nem volt szükség, s rövide­sen enyhíti a helyzetet, hogy már a Tisza és a Kraszna felső szakaszán is megkez­dődött a lassú apadás. A Tisza középső szakaszán Csongrádig elsőfokú árvíz- védelmi készültséget tarta­nak, s ugyancsak ebben az árvízvédelmi fokozatban őriznek a vízügyi igazgató­ságok további hét mellék­folyót, amelyen még árad a viz. ben a helyzetben a cigány­ság számára az egyetlen járható út, ha műveltségbe­li hátrányaikat kiegyenlítve próbálnak ringbe szállni az előbbre jutásukért. Élénken tárgyalták a ci­gány fiatalok esélyeit. So­kan közülük nem végzik el az általános iskolát sem, s még azok is. akik később be akarják azt fejezni, nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen például a dolgozók általános iskolájának végzéséhez mun­kaviszony szükséges, munkát viszont egyre nehezebb há­rom-négy általánossal sze­rezni. Éles szociális kérdésként vetődött föl, hogy finomíta­ni kellene a segélyezés je­lenlegei rendszerét. így le­hetne elkerülni azt, hogy egyesek jogtalanul könyö­rögjenek ki maguknak tá­mogatást. Az egyik hozzá­szóló a következőket mond­ta: a lakosság körében el­uralkodott az a nézet, hogy főleg azok kapnak segélyt, akik elhanyagoltak, akik sor­súkon nem igen akarnak vál­toztatni, ellenben, azokkal akiknél a tanácsiak tiszta lakást, rendezettebb körül­ményeket találnak, őket el­utasítják, noha esetenként ők jobban rászorulnának a támogatásra. A munkabizottság állás­pontja az, hogy növelni kell a cigányság műveltségi szintjét, méghozzá saját kultúrájukon keresztül is. Kilenc nagyberuházás sze­repel az idei tervekben, amelyek költsége meghalad­ja a 14,2 milliárd forintot — mondta Vasvári József, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezető helyettese. Az energiaellátás fejlesztése él­vez elsőbbséget. A Paksi Atomerőmű IV-es blokkjá­nak építése még az idén be­fejeződik, de így is 4,5 mil­liárd forintot költünk rá. Az eredeti terv szerint a 440 megawattos blokkot decem­berben kapcsolták volna az országos hálózatra, de az építők olyan jól állnak, hogy már a szeptemberi üzembe helyezése sem lehetetlen. Egyébként ugyancsak idén kerül a Minisztertanács elé az atomerőmű további bőví­tésének terve, s ha elfogad­ják, két 1000 megawattos blokk is épülne. A Bős—Nagymaros víz­lépcsőrendszernél az 1987-es beruházási terv 4,2 milliárd forinttal számol, s ebből 3,7 milliárd forint építési mun­kákra megy el. A bősi víz­lépcsőhöz kapcsolódó ma­gyar építési feladatok közül érdemes kiemelni a dunaki- liti duzzasztóműnél történő földmunkákat, mólók és ve­zetőművek kiépítését. Foly­tatódnak a hatalmas léptékű betonozások, az alvízcsator- na kotrása, és a Hrusov— Az idén a korábbinál lé­nyegesen kedvezőbbek a Jászberényi Aprítógépgyár tőkés exportlehetőségei, partnerei, az NSZK-ban működő, építőipari gépeket gyártó cégek 1987-re a megszokottnál jóval több, különböző rakodógépek rész­egységének elkészítését ren­delték meg a vállalattól. A kínálkozó értékesítési lehe­tőségekre alapozva döntött úgy az Aprítógépgyár vál­lalati tanácsa, hogy ebben az évben a tőkés valutában elszámolt kivitelt majdnem megduplázza. A mintegy 150—160 milliós, konverti­bilis export-terv valóra vál­tására azonban, csak ak­kor van esélye a jászberé­nyieknek, ha megkezdik termelőeszközeik korsze­rűsítését, ha a most eladha­tó termékek elkészítését hátráltató „szűk” termelési keresztmetszeteket meg­szüntetik. Dunakiliti tározó védelmi lé­tesítményeinek emelése. A nagymarosi vízlépcső oszt­rák kivitelezésben épül, s ott jobbára előkészítést vé­geznek a magyar vállalatok, így többek között gondos­kodnak az energia és vízel­látásról, az iparvágány le­fektetéséről, valamint ké­szenléti és felvonulási lakó­telepet húznak fel. És itt is védelmi létesítményeket emelnek, amelyek többek között Esztergom és Komá­rom érdekét szolgálják. Ezért hadd említsek né­hány adatot, amely jól érzé­kelteti, hogy milyen hatal­mas léptékű ez az építkezés. Eszerint idén a magyar munkások többek között ki­emelnek 4 millió köbméter földet, s beépítenek 500 ezer köbméter kőanyagot, vala­mint 120 ezer köbméter be­tont. A ferihegyi építkezések az utóbbi évek egyik legna­gyobb programjának számí­tanak, s a költségek már ed­dig is meghaladták a 10 mil­liárd forintot. És még nincs vége. Idén a Ferihegy I. régi leszállópályáját építjük át, s azután már ott is használ­hatják majd az új repülés- biztonsági berendezéseket. A metróépítésnél az észa­ki-déli vonal továbbépítése, tehát az Árpád-híd és a rá­A feladatok megoldására a vállalat nyereségéből az idén nem jutott pénz, ezért más finanszírozási formát kellett keresni. Az Aprító­gépgyárban a kínálkozó le­hetőségek előnyeit mérlegel­ve a bankhitelnél rugal­masabban elkölthető, köt­vénykibocsátás mellett dön­töttek. Az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank a kötvénykibocsátás lebonyo­lításával megbízott szolnoki szakemberei ma kezdik el árusítani a 10 ezer és 50 ezer forintos névértékű, la­kosság által megvásárolható kötvényeket az Aprítógép­gyárban, de kaphatók lesz­nek ezek a bank szolnoki és kunszentmártoni szerve­zeteinél és budapesti fő­pénztárában is. Az összesen 50 millió fo­rint névértékű kötvény el­adásával kölcsön kapott pénzt az Aprítógépgyár a „csúcstechnológia” kate­kospalotai Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakasz szerepel a tervekben. Idén a költségve­tési kiadások csökkentése miatt 1450 millió forint jut erre, s a Fővárosi Tanács is támogatja az építkezést. Az kétségtelen, hogy a kivitele­ző vállalatok gyorsabb tem­póra is képesek volnának, de pénz híján nem tehetik. Így a már említett szakasz elő­reláthatólag 1990-re készül majd el. A bányászat és a kohászat is mindig a „nagyberuhá­zók’’ közé tartozott, bár az utóbbi években csökkent a jelentőségük. A Dunai Vas­mű kokszolóműve tavaly ké­szült el több mint 9 milliárd forintért. Azóta már üze­mel, de a kiszolgáló létesít­ményekre még az idén is költenek 913 millió forintot. A vegyi üzemek építése va­lószínűleg még a jövő évre is áthúzódik. És a Dunai Vasmű beruházásához kap­csolódik, annak érdekében fejlesztik a mecseki kok­szolható szén bányászatát. Igaz, ez is lassított ütemben folytatódik, de így is 870 millió forintot költenek rá. A Nemzeti Színház építé­se, ez valószínűleg csak jö­vőre kezdődik, ezért egyelő­re nem tudok többet mon­dani. A Budavári Palota vi­szont a legrégebbi beruhá­zás egyike, hiszen a helyre- állítását még 1949-ben kezd­tük, s az épületegyüttes zö­me már elkészült. Hamaro­san végleges döntés születik arról, hogy mi lesz a Sán­dor Palota és a volt Honvé­delmi Minisztérium sorsa, vagyis ki költözhet majd be a felújított falak közé. góriába tartozó hegesztő ro­botok, komputer vezérelte megmunkáló központok megvásárlására költi. Nye­resége: a beruházások után termelési lehetőségeinek nö­vekedése, korszerűsödése lesz. De várhatóan jól jár­nak azok a vásárlók is, akik tartalékolni szánt pénzüket a jászberényiek kötvényeibe fektetik. Ezek ugyanis évente 11 százalékot kama­toznak. Akinek pedig egé­szen a kötvény lejártáig, hat esztendeig, nincs szüksége pénzére és úgy az esedékes kamatokat, mint a három éves türelmi idő letelte után járó — a névérték évente 20, 40 és ismét 40 százalékát kitevő — törlesztő részlete­ket is egyszerre, a hatodik év végén veszi csak fel, azt a kötvényt névértékének ka­matos kamata, például 50 ezer forint esetében 93 521 forint illeti meg. Hamarosan új termékkel jelenik meg a piacon a Szolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregysége. Az M—3050 jelű aprómagot betakarító adapter második mintadarabját készí­tik jelenleg, amely az elsőhöz hasonlóan egyelőre bemutató kiállításon szerepel Fotó: Mészáros Az alacsony iskolai végzettség hátránya A cigány fiatalok beilleszkedési gondjai D. L. Mától vásárolható az aprítógépgyári lakossági kötvény Ötvenmillió technológiai fejlesztésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom