Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 14. Óvatos várakozás Felelősségteljes. komoly tárgyalásokat várunk, és abban reménykedünk, hogy az amerikai vendéggel folytatandó megbeszélések középpontjába valóban a súlyponti, nemzetközi szempontból is lényeges problémák, és nem az utóbbi napokban Washingtonban előszeretettel felhozott „kém-hisztéria” vádjai kerülnek. így foglalható ösz- sze az a várakozás, amely az amerikai. külügyminiszter. George Shultz tegnap kezdődött moszkvai látogatását megelőzte. Szó sincs tehát arról, hogy a szovjet fővárosban túlzott optimizmussal követnék a washingtoni diplomácia irányítójának vizitjét. Ellenkezőleg, Moszkvában tisztán látják, hogy a két nagyhatalom közti viszonyt jónéhány olyan ellentét, érdekütközés, és mélyen gyökerező bizal- matlanság terheli, ami aligha ad lehetőséget a gyors előrelépésre. Mégis — amint azt a Gorbacsov főtitkár múlt heti prágai útja során tett javaslatok is jelzik — maximális rugalmassággal és a béke védelme iránti elkötelezettséggel igyekeznek megtalálni azt a találkozási pontot, azt az áttörési lehetőséget, amely a kölcsönös kezdeményezések, vagyis a szavak után végre tettekhez, a tényleges fegyverzetkorlátozási megállapodások megkötéséig vezethetne. Moszkvában azt sem titkolják, hogy az elvileg az idei évre előirányzott újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó éppen ettől, egy, legalább kezdeti lépést jelentő leszerelési egyezmény kidolgozásának sikerétől függ. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök témája lehetne az a terület, ahoi a két fél véleményének közelítésére a legnagyobbak az esélyek, ám (lásd például a washingtoni törvény- hozásban folyó vitákat, vagy a Pentagon ellenvetéseit) még e kérdéskörben is számos buktatóra kell számítani. Nem indokolatlan tehát a moszkvai várakozást jellemző óvatosság. Ez persze nem jelnt elzárkózást az egyéb napirendi pontok megvitatásától, legyen szó akár az atomkísérletek ügyéről, az űrfegyverkezés problematikájáról, a bécsi utótalálkozóról, vagy különböző kétoldalú kérdésekről. A lényeg — emlékeztetnek diplomáciai és sajtókörökben egyaránt Moszkvában —, hogy amerikai részről is megnyilvánuljon az a felelősségtudat, és konstruktív, építő szándék, amely feltétele bármely jövőbeni megállapodásnak. A vádaskodások épp ezért nemigen tekinthetők másként, mint tudatos próbálkozásként arra, hogy a világpolitikai jelentőségű ügyeket mellékvágányra csúsztatva, a szembenállás és terméketlen viták folytatásának veszélyét növeljék. Szegő Gábor Sevardnadze és Shultz megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról) idő szerint tíz órakor folytatták a hétfőn délelőtt megkezdett szovjet—amerikai tárgyalásokat. A szovjet televízió esti híradó műsora, a Vremja rövid filmtudósításban számolt be a Moszkvában hétfőin kezdődött szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokról. A híradás szerint Eduard Sevardnadze és George Shultz a leszerelési kérdések mellett véleményt cserél a kétoldalú viszonyról is, így szó lesz többek között emberiességi kérdésekről, valamint a washingtoni szovjet és a moszkvai amerikai nagykövetség és diplomáciai képviseletek munkafeltételeiről. London feszült figyelemmel kíséri George Shultz moszkvai küldetését, amely brit megítélés szerint Ronald Reagan elnök „utolsó esélye” arra, hogy jelentős szovjet—amerikai megállapodással írja be nevét a történelembe. David Owen volt külügyminiszter, a brit Szociáldemokrata Párt vezetője hétfőn úgy vélekedett, hogy „nagyon meglepő lenne, ha a felek nem tennének jónéhány lépést a gyakorlatilag már készen álló INF-egyez- mény megkötése felé”. Fel- tételezése szerint Shultz tárgyalásai előkészíthetik Gorbacsov és Reagan washingtoni csúcstalálkozóját, amelyet októberig tető alá kellene hozni ahhoz, hogy még idő legyen a rakétamegállapodás ratifikálására. „Rakéták és bizalmatlanság” című hétfői vezércikkében a The Times reményét fejezi ki, hogy az újabb kémhisztéria hullámai lecsillapodnak, miután Gorbacsov pénteki beszéde ismét a fegyverzetkorlátozás kérdését állította a szuperhatalmi napirend középpontjába. A konzervatív lap elismeri, hogy a szovjet vezető ismét rendkívül rugalmas diplomáciával ment elébe a nyugati aggályoknak. „Gorbacsov kész az ugrásra — hajlandó-e a Nyugat vele ugrani?” — című vezércikkében a The Guardian rámutat; „A Gorbacsov- kormányzat egyidejűleg két síkon — technikai és politikai síkon — követel választ a Nyugattól. Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Shultz amerikai (balra) és Sevardnadze szovjet külügyminiszter között (Telefotó — AP — MTI — KS) Palesztin parlament Előkészítő tanácskozás Algírban hétfőn megkezdte munikáját a Palesztin Nemzeti Tanács (a száműzetésben működő palesztin parlament) soron következő ülésszakát előkészítő tanácskozás. Az értekezletet Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője nyitotta meg. Az értekezlettel egy- időben a demokratikus front Palesztina felszabadításáért és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezetek bejelentették, hogy az El-íatah két legmagasabb vezető testületé — a központi bizottság és a forradalmi tanács — felmondja az (úgynevezett ammani megállapodást, amelyet Husszein jocrdániai király és Jasszer Arafat több mint egy évvel ezelőtt kö- töttt. Latin-amerikai körútjáról II. János Pál hazaérkezőn „Nagyon pozitív” tapasztalatnak minősítette II. János Pál pápa hétfőn véget ért tizenhárom napos latin-amerikai útját. Az egyházfő repülőgépe délben érkezett Rómába. A pápa elismerően nyilatkozott a helyi egyházakról, amelyek Uruguay ban, Chilében és Argentínában „közel állnak” a napi eseményekhez. Különösen a chilei egyházat és népet dicsérte a pápa hangoztatva, hogy az ottani lakosság „nagy méltósággal” szállt szembe a provokációkkal. II. János Pál kérdésekre válaszolva leszögezte azonban, hogy az általa felkeresett országok politikai helyzetének megoldását illetően nem hivatott állást foglalni. MOSZKVA Politikai konzultációkra hétfőn Moszkvába érkezett Csien Csi-csen, a kínai kormány különmegbízottja, külügyminiszter-helyettes. A szovjet—kínai politikai konzultációk újabb, tizedik fordulója kedden kezdődik. A tárgyalásokat 1982 óta évente kétszer tartják, felváltva Moszkvában és Pékingben. BERLIN NDK—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek hétfőn Berlinben. Oskar Fischer, az NDK és Bohuslav Chnoupek Csehszlovákia külügyminisztere áttekinti a két szomszédos, szoros, jó viszonyt fenntartó szocialista ország kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének. lehetőségeit. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására hétfőn Szófiába érkezett Szűrös Mátyás, ífz MSZMP KB titkára. Kíséretében van őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Szabó Sándor, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. KOPPENHÁGA Hosszan tartó betegség után, 67 éves korában hétfőn elhunyt Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. A párt vezető tisztét 1977 óta töltötte be. Utódjául a múlt héten — tekintettel Jensen egészségi állapotának súlyosbodására — Jan Andersent, a Végrehajtó Bizottság tagját jelölték ki. Honecker nem vesz részt a nyugat-berlini ünnepségeken Kurt Löffler NDK államtitkár, az NDK fővárosa jubileumi -«bizottságának elnökhelyettese hétfőn közölte: „Erich Honecker, a Berlin fennállásának 750 éves évfordulója alkalmából alakult NDK bizottság elnöke, az NDK Államtanácsának elnöke Eberhard Diepgen nyugatberlini kormányzó polgár- mesternek az NSZK tartományi miniszterelnökeihez intézett levele, valamint más körülmények miatt nem lát lehetőséget arra, hogy részt vegyen a nyugat-berlini nyitó ünnepségen”. (Az említett, 1986. júliusi keltezésű levélben a Diepgen javasolta az NSZK tartományi miniszter- elnökeinek, hogy ne vegyenek részt az NDK fővárosában rendezendő hivatalos jubileumi ünnepségeken. Az 1971-es négyoldalú — szovjet, amerikai, angol, francia — szerződés értelmében Nyugat-Berlin önálló politikai egység, amely nem része az NSZK-nak, tehát az NSZK vezetői ugyanolyan vendégek ott, mint az NDK vezetője. Az ennek ellentmondó nyugati értelmezésnek megfelelően az április 30-i nyugat-berlini ünnepségen Helmut Kohl, az NSZK kancellárja tart ünnepi beszédet. Döntés az ezredfordulóra Kínai szuverenitás Makaén Hétfőn délelőtt a kínai parlamentben ünnepélyesen aláírták a Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság kormányának közös nyilatkozatát Makaó kérdésének rendezéséről. A nyilatkozatot kínai részről Csao Ce-jang, az Államtanács elnöke, portugál részről pedig Anibal Cava- co Silva miniszterelnök írta alá. A dokumentumban foglalt megállapodás értelmében 1999. december 20-6n helyreáll Kína szuverenitása Makaó felett. A kínai kormány az „egy ország két rendszer” elv alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kínai szuverenitás helyreállítását követő ötven éven át fennmaradjon Makaón a jelenlegi kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer. Makaó a Kínai Nép- köztársaság központi kormányának hatáskörébe tartozó különleges közigazgatási terület lesz. Hadügymlnisztériumi Jelentés India biztonságát ért kihívások Az indiai hadügyminisztérium értékelése szerint az elmúlt egy évben felerősödtek az ország biztonsági helyzetére negatívan ható tényezők globális és regionális viszonylatban egyaránt. A parlament elé terjesztett jelentésében a minisztérium megállapította, hogy a külső és belső események együttes hatására új biztonsági kihívás érte Indiát. Az ország biztonságára nézve a legsúlyosabb következményekkel járó fejlemény a minisztérium szerint az, hogy „Pakisztán szinte bizonyosan eljutott az atomfegyvergyártó képesség küszöbére”. Űj-Delhit kiváltképpen nyugtalanítja Iszlámábád igénye amerikai AWACS-rendszerű felderítő és irányító repülőgépekre. Továbbra is aggodalommal tölti el az indiai kormányt külső hatalmak katonai jelenléte az Indiai-óceán övezetében. Az ország biztonságát hátrányosan érinti az, hogy a sri-lankai kormány meghívására külső erők tevékenykednek a szigetországban. Ami az indiai—kínai kapcsolatokat illeti, Új -Delhi szerint normalizálásuk kulcsa az elhúzódó határvita megoldása. A külügyminisztérium megállapítása szerint a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok kedvezően és kielégítően fejlődtek az elmúlt egy évben. c »limltmli ml iintlmlmill minit tltnUiiiIimllinl /mmml (KjARCAGI w(g)VEGGYAR azonnali belépéssel felvételre keres műszaki osztályra műszaki rajzolót, középfokú szakirányú végzettséggel, pénzügyi és számviteli osztályra pénzügyi csoportvezetőt, mérlegképes könyvelői, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel és számviteli-pénzügyi gyakorlattal. Érdeklődni lehet: a Karcagi Üveggyár személyzeti és oktatási vezetőjénél. Telefon; Berekfürdő: 2. (2637) A Kína Rendhagyó parlamenti ülésszak A Kínai Országos Népi Gyűlés közel háromezer képviselője tizennyolc napon át ülésezett, pontosabban vitatkozott az ország dolgairól, az életről, gazdaságról és politikáról. A kínai parlament történetében ritkaságszámba menő maratoni ülésszak a nyitástól a zárásig lekötötte nemcsak Kína, hanem a külvilág figyelmét is. Hála a sajtó, a rádió és a televízió biztosította szinte példátlan nyilvánosságnak, a kínai lakosság a szó szoros értelmében együtt ülésezett és vitatkozott a képviselőkkel, akik hazai és külföldi kommentárok egyöntetű megállapítása szerint példát mutattak arra, hogy miként is kell „csinálni” azaz a gyakorlatban alkalmazni a demokráciát. Túlzás nékül állíthatjuk, hogy a most végétért parlamenti ülésszak sok tekintetben rendhagyó volt a szocialista Kína népképviseleti rendszerének és gyakorlatának történetében. Ez volt az utolsó ülésszaka az ötévenként — közvetett módon — újjáválasztott Kínai Országos Népi Gyűlésnek. Vannak, akik hajlanak arra a nézetre, hogy a képviselők egy része nem számíthat a jövő évben esedékes újjáválasztásra, ezért arra törekedett, hogy úgymond utoljára jól kibeszélje magát, sőt éljen az ellenszavazat, vagy a tartózkodás ritkán gyakoroLt lehetőségével is. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. A parlament ülését bizonyos fajta belpolitikai bizonytalanság előzte meg. A Kínai Kommunista Párt vezetésében végrehajtott változás és a burzsoá liberalizmus ellen elindított országos hadjárat a lakosság egy részében — főleg az értelmiség körében — kételyeket támasztott az iránt, hogy az adott helyzetben egyáltalán folytatódhat-e Kínában a gazdasági reform, a nyitási politika és nem utolsó sorban az utóbbi években kibontakozott demokratikus fejlődés irányzata. Ezt a félelmet és kételyekkel teli bizonytalanságot oszlatta el meggyőzően a parlamentben lezajlott nyílt, őszinte és demokratikus vita. Ilyen dinamikus, bátor és szókimondó légkörre aligha volt példa a Kínai Országos Népi Cyű- iés több évtizedes történetében. A képviselők a korábbi években megszokott és már-már automatikusan gyakorolt tiszteletkörök, a vélt, vagy valóságos eredmények túlhangsúlyozása helyett a kormány munkájában, a gazdasági, a politikai és a kulturális életben tapasztalható rendellenességekre, hiányosságokra, sőt hibákra helyezték a hangsúlyt. Ezt azonban nem kívülállóként, hanem gazdaként, felelős résztvevőként tették. Arra is rámutattak, hogy miben látják a kiutat, az orvoslás módját. Véleményük lényegét abban lehet összefoglalni, hogy a korszerűsítés útján haladó Kína számára valóban nincs más lehetőség, mint a gazdasági reformok és a külvilág felé nyitás helyes politikájának töretlen folytatása és természetesen — a párt által meghatározott Bzigorú keretek között — a harc a burzsoá liberalizmus ellen, amely megkérdőjelezi a szocialista út helyességét Kínában. Ezzel öszszefüggésben viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy a reform folytatása, illetve az ideológiai fellazítás elleni harc nem teszi fölöslegessé, éppen ellenkezőleg, méginkább előtérbe állítja azt a tömeges igényt, hogy tovább kell fejleszteni a szocialista demokráciát, azaz a folyamatban levő gazdasági reformokat megfelelő ütemben politikai és társadalmi reformokkal kell alátámasztani és kiegészíteni. A képviselők az egész ország nyilvánossága előtt mondták ki hangos szóval azt, amit sok-sok kínai gondolt: a belpolitikai stabilitás és egység körülményei között minden feltétel megvan ahhoz, hogy a parlament végre betöltse azt a szerepet, amelyet az ország alkotmánya biztosít számára, azaz a nép valódi képviseleteként gyakoroljon valóságos felügyeletet a kormányzat munkája felett. Amint azt a parlament Titkárságához a lakosság köréből érkezett levelek és javaslatok ezrei tanúsítják, Kína lakossága megelégedéssel fogadta azt a tényt, hogy a parlamentnek sikerült bebizonyítania: a demokrácia nem egyszerűen szépen hangzó jelszó, hanem Kína életének szerves része, s mindinkább életforma a szocializmus keretei között. Osztozik ebben a véleményben a Kínai Kommunista Párt vezetése is, amely menetközben további bátorítást adott a páriamenti képviselőknek. A kínai képviselők most visszatérnek az ország különböző tartományaiba. Az a jövő szempontjából rendkívül fontos hátás, amelyet a szocialista demokrácia fejlesztésére gyakoroltak, maradandónak Ígérkezik és tovább hat a saját útját kereső Kínában. Éliás Bél»
