Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
SZOLNOK MEGYEf NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 1. Pápai vizit Rövid montevideói megállóval kezdte II. János Pál pápá kéthetesre tervezett újabb latin-amerikai utazását, amelynek további állomásai Chilében és Argentínában lesznek. A katolikus egyház feje az eltelt nyolc és fél év alatt immár harmincharmadik lelkipásztori Utazására vállalkozott. Programja ezúttal is rendkívül zsúfolt, több mint 36 ezer kilométernyi repülőutat tesz majd meg, 62 beszédet tart 16 városban. Az amerikai földrész déli csúcsa államainak meglátogatása hosszabb ideje szerepel már a Vatikán terveiben, lényegében azóta, hogy pápai közvetítéssel sikerült Chile és Argentína évszázados vitájára pontot tenni a Beagle-csatorna hovatartozását illetően. Miközben a Vatikán a katolikus dél-amerikai országok lakossága körében teendő lelkipásztori tevékenységre helyezi a hangsúlyt, a pápát kőrútjára elkísérő több rhint hetven újságíró, csakúgy. mint általában is a nemzetközi sajtó, á vizit politikai összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Argentínában és Uruguayban a többéves katonai rendszerek után a közelmúltban állították helyre a demokráciát, míg Chile — a latin-amerikai féltekén Paraguay mellett — a diktatúra utolsó oszlopaként maradt fenn. Igaz, Buenos Airesben és Montevideóban is visszamaradtak fájó sebek, a külvilág most mégis elsősorban arra kíváncsi, hogy II. János Pál látogatása betölt-e „béke-missziót”; áttételesen, következményeiben mérséklőén hat-e a Pinochet diktatúrára, szolgálja-e a demokratikus kibontakozás ügyét. Ezek az elvárások nem alaptalanok, hiszen az év eleje óta maga Pinochet diktátor is tett — nyilvánvalóan a pápai látogatásra tekintettel — néhány ellentmondásos gesztust. Engedélyezte a politikai száműzöttek egy részének hazatértét, igaz, e körből kizárta továbbra is a közismert baloldali személyiségeket. A chilei katolikus egyház egyébként maga is az alkotmányos kibontakozást sürgető erők mellé állt, mégha megnyilatkozásai mérsékelt hangneműek is. Az utóbbi hónapokban mindenesetre több püspök nyíltan kifogásolta a diktatúra elnyomó intézkedéseit, a szabadság- jogok korlátozását. Pinochet viszont szeretné a pápai látogatást felhasználni ingatag helyzetének megerősítésére. Az elkövetkező napok eseményei adnak majd választ arra, hogy a diktatúra avagy á demokratikus erők reményei igazolódnak be. Ortutay L. Gyula Folytatódtak Margaret Thatcher moszkvai tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok figyelembe veszik Nyugat-Európa és Nagy-Britannia aggodalmait, köztük a hagyományos fegyverekkel és a vegyi fegyverekkel kapcsolatos fenntartásokat. Mihail Gorbacsov megerősítette: a hadászati támadófegyverek csökkentése és a világűr fegyvermentességének megőrzése hadászatilag összefüggő kérdés. Ezt a csomagot soha sem lehet felbontani. Elmondta, a Szovjetuniónak megvannak az elképzelései, hogyan lehet semlegesíteni a „hadászati védelmi kezdeményezést” anélkül, hogy erre az Egyesült Államokhoz hasonlóan hatalmas összegeket költené- nek. A főtitkár rámutatott: a Szovjetunió benyomása egyelőre az, hogy Nagy-Britannia és annak miniszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthetne. Margaret Thatcher kérésére a szovjet vezető részletes tájékoztatást adott az országban végbemenő változások jellegéről, a még megoldandó problémákról. A felek fontosnak és hasznosnak minősítették a látogatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb megértésének szándékával. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit kormányfővel, aki szombat óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. A szovjet—brit együttműködésről írt alá megállapodásokat kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevard- nadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. A két ország külügyminiszterei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy- Britannia űrkutatási együttműködéséről szóló, valamint a Kreml és a londoni miniszterelnöki hivatal közötti közvetlen hírközlési összeköttetés fejlesztését előirányzó kormánymegállapodásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzíti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kormány a külügyminiszterek aláírásával hitelesített megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában illetve Londonban kölcsönösen területet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épületeinek felépítéséhez. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a brit—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. Thatcher asszony a nap folyamán felkereste a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Kristálytani Intézetét. A kormányfőt elkísérte Gurij Marcsuk, a tudományos akadémia elnöke. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök és a két szovjet vezető felesége kedden este Moszkvában szűk körű vacsorán találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. B brit miniszterelnök asszony sajtótájékoztatója Margaret Thatcher tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látogatásának eredményeiről és válaszolt az újságírók kérdéseire. Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elégedetten szólt moszkvai útjáról. Méltatta az SZKP KB főtitkárával tartott megbeszéléseit. „Átfogó és nyílt véleménycserét folytattunk egymással, megvitattuk gazdasági és politikai rendszereink előnyeit, Gorbacsov úr tájékoztatott a szovjetunióbeli átalakításról, én pedig melegen üdvözöltem azt a folyamatot” Ezután arról beszélt, hogy tárgyalásain részletesen és nyíltan megvitatták a fegyverzetellenőrzés kérdéseit. ,',Egyetértettünk abban — közölte —, hogy mindenekelőtt megegyzést kell elérni a közepes hatótávolságú rakétákról, valamint arról hogy a továbbiakban megállapodásra jutnak a kisebb hatótávolságú rakéták körkérdésében is.” Utalt a fennmaradt nézetkülönbségekre is. Jelezte, hogy például a közepesnél kisebb hatótávolságú nukleáris rakétákat illetően országa nem annyira Szovjetunió által javasolt befagyasztásban, mint inkább Kelet és a Nyugat fegyverzetének egyenlő szintjében, ennek kialakításában érdekelt. WASHINGTON Hétfőn a késő éjjeli órákiban Washingtonba érkezett a francia miniszterelnök. Jacques Chirac hétfőn New Yorkban az üzleti élet, a gazdasági körök képviselőivel találkozott. Kedden délelőtt megbeszélést tart Reagan amerikai elnökkel, aki este vacsorát ad tiszteletére. Ugyancsak még kedden tárgyal a francia kormányfő Shultz külügyminiszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel is. LONDON Vincent van Gogh 1889- ben festett „Napraforgók” című alkotása bizonyult a világ legdrágább festményének: A Christie’s cég hétfői londoni árverésén minden előzetes becslést felülmúló rekordáron, 22,5 millió fontért kelt el. Ez a legmagasabb összeg, melyet festményért valaha is fizettek. HANOI Kiéleződtek a harcok a thai—kambodzsai—laoszi határövezetben. Az SPK kambodzsai hírügynökség össze foglalója szerint márciusban nemcsak a thaiföldi tüzérség lőtt egyes kambodzsai területeket, hanem a thaiföldi légierő napalmmal bombázott. TEL AVIV Jimmy Carter volt amerikai elnök kedden befejezte öt országot érintő közel-keleti körútját, s reményét fejezte ki, hogy sor kerül az arab—izraeli viszály rendezését célzó nemzetközi konferencia összehívására. Geraszimov tájékoztatója Szovjetellenes kémkampány Franciaországban Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tárgyalásainak baráti hangnemére és légkörére hívta fel a figyelmet keddi moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken voltak nézetkülönbségek, sőt éles szembenállás is mutatkozott. A szóvivő felhívta a figyelmet a Görögország és Törökország közötti, az utóbbi napokban kiéleződött feszültségre. A vitát olyan külső erők is élezik, amelyek érdekeltek abban, hogy a földközi-tengeri térségben növekedjen a feszültség. Geraszimov emlékeztetett rá: Andreasz Papandreu görög kormányfő a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államokat felelősség terheli az Égei-tengeren kialakult helyzetért. A Szovjetunió véleménye szerint bármilyen fegyveres konfliktussal fenyegető feszültség csökkenti a stabilitást, különösen egy ilyen érzékeny térségben, mint a Földközi-tenger keleti medencéje és megnehezíti a kedvező európai folyamatok előrevitelét. A Szovjetunió felhívta a görög és a török kormányt, hogy tanúsítsanak mérsékletet, s abból indul ki, hogy bármilyen vitás kérdést politikai eszközökkel, katonai erő alkalmazása nélkül kell megoldani. Geraszimov kijelentette: Moszkvában sajnálattal vették tudomásul, hogy Francia- országban újabb szovjetellenes kampányt indítottak egy állítólagos kémügyre hivatkozva. A vádak alaptalanok és abszurdak. Különösen sajnálatos, hogy a kampány elsősorban a két ország közötti űrkutatási együttműködést vette célba, amely mindig kölcsönösen előnyös volt. Oscar-dijak a Szakasznak A vietnami háborút a maga embertelenségében és igaztalanságában bemutató, drámai erejű film, a Szakasz (Platoon) nyerte el az elmúlt évad legjobb filmjének járó Oscar-díját. Rendezője, Oliver Stone, aki saját gyötrelmes háborús emlékeit idézte fel megrázó erejű és sokat vitatott filmjében, a legjobb rendező díját kapta meg. „Amit ebben a filmben ábrázoltunk, annak sohasem szabad ismét megtörténnie — mondotta Stone a díjat átvéve. — Ha mégis megtörténnék, akkor ezek az amerikai fiatalok hiába haltak meg Vietnamban, mert Amerika semmit sem tanult.” A Szakasz egyébként még két díjat nyert eí: a legjobb hanghatások és a legjobb vágás díját. Négy Oscarjával az évad legelismertebb filmjének bizonyult. Közvetlen légi járat indult Varsó és Peking között. A képen: a varsói repülőtéren elhelyezik az útbaigazító táblát (Telefotó — KS) Építkezők 'Megnyitottuk a BVM-TÜZEP közös boltunkat! PS—PK panelek, vb-gerendák, A-jelű beton áthidalók értékesítése egy helyen, a BVM-nél! Soron kívüli kiszolgálás házhoz szállítás készbeton- és betongarázs- értékesités Várjuk kedves vásárlóinkat! Nyitva tartás: április 1-ig hétfőtől—péntekig 7.30— 13.00 április 1-től hétfőtől—péntekig 7.30— 15.00 Szombaton befizetés: 101. Tüzépen 7.30—11.30 CÍMÜNK: BVM-TUZÉP közös bolt Szolnok, BVM gyána, Piroskai út. Telefon: 17-450/8D-es mellék. (1954) Mi legyen Rambóval? Mi legyen Rambóval? A beszélni alig, ám verekedni annál jobban tudó izompacsirta már éppen elég vietnamit, kubait, szovjetet irtott ki magányos misszióján a véget nem érő filmsorozatban ahhoz, hogy folytatni lehetne egyszemélyes háborúját a kommunisták ellen. És mi legyen a „Vörös hajnal” középiskolásaival, akik lesből vadásznak a szovjet „megszállókra” — éppúgy, mint az alig néhány hete sugárzott „Amerika” sorozat egyes hősei. Kellenek-e ezek a csodálatos „hazafiak” és kellenek-e a közönségnek, még inkább a világnak az olyan filmek, amelyekben elvakult politikától vezetett, csupán a másik fél iránti gyűlölettől fűtött szuperhősök pusztítják a másik fél szupergonosztevőit, természetesen mélyen „hazafias” motívumoktól vezettetve. A szovjet és az amerikai filmművészek legjobbjainak közös válasza: mihamarabb meg kell szabadulni tőlük, meg kell szabadulni a sztereotípiáktól, attól, hogy egymást ne objektiven, tisztességesen, emberi módon ábrázolják — még ha a politikai nézetkülönbségek fenntartásával is. Erről tanácskoztak egy héten át Hollywoodban a két ország filmesei, s ahogy Elem Klimov, a Szovjet Filmművészek Szövetségének új első titkára a találkozó végén megfogalmazta, ha arra nem is lehet számítani, hogy ez a „csúcstalálkozó” azonnali eredménnyel jár, „csodás magokat sikerült elvetnünk, mert mindkét oldalon megszólaltattuk a lelkiismeret szavát”. A találkozó ötlete Mark Gerzontól, egy kisebb amerikai filmvállalat elnökétől származott, s azt mindkét országban felkarolták. Az amerikai filmrendezők szövetsége, a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia és több nagyobb filmvállalat közösen rendezte meg a találkozót. A meghívott szovjet művészek késznek mutatkoztak a megbeszélésre. Klimov vezetésével több neves rendező, a filmszakma kiválóságai vettek részt a szovjet küldöttségben. Nemcsak vitatkoztak, tárgyaltak, hanem közös vetítéseket is rendeztek, s nem csupán a vitatott filmekből, és a jövő együttműködésének lehetőségeit is áttekintették. A vita végén azonos következtetésre jutottak: ahhoz, hogy valóban hitelesen, tisztességesen ábrázolják a másik oldalt, jobban meg kell ismerni egymás kultúráját, művészetét, világszemléletét. „Nukleáris korszakunkban nem csupán az egymás iránt érzett felelősségről, nem is csupán az erkölcsi kötelezettségekről és a művészi tisztességről van szó — az igazi kérdés a világ fennmaradása” — fogalmazta meg a fórum egyik résztvevője a tanácskozás álláspontját. S mi a helyzet a másik fél ábrázolásával? A szovjet fél kifogásait az amerikaiak jogosnak ismerték el: az ilyen, nyíltan propaganda-célzatú filmekben a szovjeteket mindig dühödt militaristáknak, olyan hidegvérűen embertelen típusoknak tüntetik fel, akik mégcsak mosolyogni sem tudnak„ s szüntelenül arra törekszenek, hogy aláaknázzák az Egyesült Államok létét. Ám az amerikaiaknak is voltak kifogásaik. Szerintük a szovjet filmekben az amerikaiakat nagyszájú kapitalistáknak, csak és kizárólag világuralomra törő figuráknak ábrázolják. (Az egyik kifogásolt film, amelyet az amerikai filmesek „el- len-Rambónak” kereszteltek el, a Budapesten éppen most vetített „Veszélyes őrjárat” volt.) Persze akad példa arra is, hogy a filmesek a maguk eszközeivel igyekeznek a közeledést, egymás megértését szolgálni. A szovjet filmekből bőségesen lehetne ilyen példákat sorolni, az amerikaiak közül pedig a legtöbben az immár két évtizedes — az enyhülés kezdetén készült — „Jönnek az oroszok” című víg játékot említették, noha a sztereotípiáktól az sem teljesen mentes. Egyébként nemsokára bemutatnak egy új amerikai filmet, amelynek pozitív hőse egy szovjet tengerész. Stephen Deutsch, a „Ruszkik” című film producere azonban kénytelen volt elismerni, hogy nagyon nehéz volt elkészíteni egy olyan filmet, amelyben szovjet ember megszemélyesítése a legpozitívabb szerep. „Kérdés, hogy nálunk mostanság szívesen néznek-e meg az emberek egy olyan filmet, amelynek orosz a pozitív hőse — tűnődött el Deutsch, s a válasz korántsem volt teljesen megnyugtató. A „magvetés” azonban megkezdődött, a „szórakoztatóipari csúcstalálkozó” jövőre Moszkvában folytatódik. Klimov őszintén megmondta, hogy a szovjet filmesek számára most nem az amerikaiak ábrázolása a legérdekesebb kérdés, hanem saját országuk valóságát akarják minél alaposabban és őszintébben feltárni. De nagyon hasznos volna, ha a „glasznoszty” ezen a téren az egymás iránti nagyobb megbecsülést is magával hozná. Rambót és társait mielőbb nyugdíjba kell küldeni. Kis Csaba
